Dunántúli Napló, 1978. szeptember (35. évfolyam, 241-270. szám)

1978-09-29 / 269. szám

1978. szeptember 29., péntek DunQntult napló 3 Kiváló minőségű stúdiómagnók — exportra Egy gyár ajnszjmj olimpiára i készül A stúdiómagnók műszeres ellenőrzése A pártalapszervezet munkája a termelési határozatainak Beteg könyvtár Megteremteni a lehetőségeket végrehajtásáért „A fiatalok gyára" - röviden csak így nevezik a mintegy 900 dolgozót foglalkoztató Mecha­nikai Laboratórium pécsi gyá­rát. Az átlagéletkor 26 év. A dolgozók fele nő. — A szó legszorosabb értel­mében a moszkvai olimpiára készülünk — mondja Pálfi Lász­ló, a pártalapszervezet titkára. — Mi gyártjuk az olimpia rádió- ős televízió-közvetítéséhez szük­séges stúdiómagnetofonokat. Több nyugati cég is kínálta áru­ját a Szovjetunióban megrende­zett kiállításokon, amelyeken mi is részt vettünk. Végül is gyá­runk stúdiómagnói nyerték meg a szovjetek tetszését, mi kaptuk a megrendelést. Az olimpiáig — évenkénti meghatározott üte­mezésben — 1200 darabot kell szállítanunk. Nagy megrende­lés ez. Egész kollektívánk az ex­port teljesítésén dolgozik. A gyár kommunistáit tömörítő pártalapszervezetnek a terme­lést segítő határozatai közül most csak az egyikről, a minő­ségi munka javítását szolgáló határozatról szólunk. — Termékeink 97 százalékát exportáljuk — mondja a pártlit- kár. - Tudatában vagyunk an­nak, hogy a piacon csak első­rendű áruval tudunk versenyké­pesek maradni. Ennek megér­tetése és a feladatok megoldá­sáért végzett munka képezi pártalapszervezetünk egyik leg­főbb tevékenységét. Jó minőségű árut csak egy sor előfeltétel megteremtésével lehet termelni. A munka minő­sége javításának sok összetevő­je van. Közülük ha bármelyik hiányzik, gátló, vagy nehezítő körülmény. — Kezdjük a munkát végző emberrel — folytatja Pálfi Lász­ló. — Ha az ember a legfonto­sabb termelőerő — márpedig az —, akkor alapvető felada­tunk itt a gyárban a dolgozók politikai, szakmai képzettségé­nek növelése. A munkássá, a szakmunkássá nevelést gyárunk­ban már akkor igyekszünk megvalósítani, amikor a fiatalt, hogy úgymondjam, munkapad­hoz ültetjük. A kezdőt két gya­korlott munkás közé tesszük az­zal a céllal, hogy segítsenek neki a szakma fogásait elsajá­títani. Pártalapszervezetünk szorgalmazza a politikai, szak­mai továbbképzést is. Ezt szol­gálják a párt, a politikai, a szakmai oktatás különböző for­mái, számos ilyen tanfolyamot szerveztünk és szervezünk a jö­vőben is gyárunkban. Azt vál­laljuk: minőségi termelést csak hozzá értő emberekkel lehet vé­gezni, akik rendelkeznek a mun­kájukhoz szükséges politikai, szakmai felkészültséggel. A pórtalapszervezetben hat pártcsoport tevékenykedik. Az év elején — amikor a gyár ve­zetői munkósgyűlésen ismertet­ték az évre szóló termelési fel­adatokat —, a pártalapszervezet határozata értelmében a párt­csoportok is megbeszélték a teendőket. — A pártcsoportgyűléseken is a minőség volt a legfőbb téma - folytatja a párttitkár. — A pártcsoportok, illetve tagjaik nemcsak saját munkájuk jó el­végzésére ügyelnek, hanem a gyáregység, a műhely össztevé- kenységére is. Azonnal jelzik, ha a munka valahol akadozik. Arra törekszünk és ezt mind­jobban sikerül is megvalósíta­nunk, hogy a pártcsoportok a gyár életében, a munkában, a maguk területén gyors reagáló egységek legyenek. Ami prob­léma megoldásához elégséges­nek vélik saját erejüket, oldják meg, amivel nem tudnak meg­birkózni, szóljanak és kérjék a pártalapszervezet segítségét. Munkájukról rendszeresen be­számolnak. A pártalapszervezet határo­zata értelmében létrehozta gaz­daságpolitikai munkabizottsá­gát. A cél: kísérje figyelemmel és segítse a terv időszakos vég­rehajtását, ellenőrzését. — Hatékony eszköznek tartjuk ezt a bizottságot amelyet ne­gyedévenként beszámoltatunk munkájáról. Amikor elhatároz­tuk a munka minőségének ja­vítását, azt is elemeztük, hogy ehhez milyen szervezési és egyéb feladatokat kell megol­danunk. Pártalapszervezetünk örömmel tapasztalja, hogy a termelést, a munka minőségé­nek javítását szolgáló határoza­taink valóra váltását úgyszól­ván az egész gyár kollektívája segíti. becsületbeli ügyének tartja. — Milyen konkrét példák bi­zonyítják ezt? — Több is van. Például a dolgozók kezdeményezték és már valóra is vált: minden ké­szülő magnót ellátnak egy, a munkavégzést tartalmazó cédu­lával. Ki milyen munkafolyama­tot végzett a magnón, a cédu­lára írja nevét. Mivel egy-egy magnó sok kézen átmegy, amíg elkészül, így válik ellenőrizhe­tővé, ha valaki hibát vétett. Ez a módszer — mi úgy véljük — már a DH-mozgalom széles kö­rű elterjesztését is segíti. Kez­deményezés az úgynevezett öt­letláda felállítása is. ötletek, javaslatok leírását találjuk ben­ne. Mindezekről termelési érte­kezleten beszámolunk, keressük és közösen meg is találjuk hasz­nosításuk, bevezetésük módját, lehetőségét. De említhetem azoknak a kis kézi targoncák­nak elkészítését is, amelyekkel a magnókat az egyik üzemrész­ből a másikba szállítják. Nem­csak könnyebb, hanem bizton­ságosabb is a termék mozgatá­sa. Nem ütődik, nem sérül. — A pártalapszervezetnek a minőségjavítást célzó határoza­ta sikeresen megvalósult? — Eddig eredményes volt. Bi­zonyítja: ebben az évben a tervezettnél több magnót szál­lítottunk és a megrendelő nem talált kifogást a minőségben! — Tréfásan teszi hozzá: — Ha ver­senyzőink az olimpián nem sze­repelnének eredményesen, a hiba nem a magnóban lesz . . . Garay Ferenc Országszerte folyik a vita: kell-e könyvtár a betegeknek? Vitakozunk egy olyan kérdésről, amelyre napnál világosabbnak tűnik a válasz: igen. Az ellen­zők nem veszik figyelembe — vagy nincsenek tudatában —, hogy hazánkban évente egymil­lió ember átlagosan hat napot tölt kórházban. Amellett, hogy az olvasásnak pszichoterápiás hatása van, tehát eltereli a be­teg gondolatait a betegségéről, művelődéspolitikai szempontból sem lehet közömbös, hogy mi­képpen tölti el népességünk egytizede azt az időt, pmikor kényszerűségből kiszakad élete mindennapos kerékvágásából. A könyv természetesen nem pó­tolhatja a jó kórházi körülmé­nyeket, a gondos orvosi ellá­tást, az ápolást, de kiegészít­heti a gyógyítási folyamatot más kulturális eszközökkel: a rádióval, televízióval és folyó­iratokkal együtt. A Pécsi Orvostudományi Egyetem egészségügyi igazga­tási és szervezési egységének munkatársai, dr. Rúzsa Csaba adjunktus, az egység vezetője és Fábián Dénesné, az egyetem főnővére nem azon tanakod­nak, hogy legyen-e betegkönyv­tár, hanem azon, hogy mikép­pen teremtsék meg hozzá a le­hetőségeket. Jelenleg mindösz- sze 5000 kötetből áll az egye­tem könyvállománya, s ez egy olyan intézményben, amely évente 120 000 fekvő beteget lát el, kevés. — Még kevesebbnek tűnik, ha azt is hozzáteszem — mondja Fábián Dénesné —, hogy az állomány többnyire régi köny­vekből áll, olyanokból, ame­lyekkel a beteg még iskolás ko­rában megismerkedhetett. Nem mindenki akarja újra olvasni Jó­kait, Mikszáthot. Tavaly volt egy kezdeményezésünk: a 400 ágyas klinikának vettünk száz új regényt, s kitettük őket az egyes osztályok klubjaiba. Ezen a klinikán minden 30 ágyas osztályhoz tartozik egy klub­szoba, televízióval — örülnek majd a betegek a könyveknek is, gondoltuk ... — Es nem örültek? — De igen, túlságosan is. A „becsületkönyvtár" — mi így ne­veztük — valamennyi darabja az év végére hazavándorolt be­tegeink otthonába. Mindössze egyet kaptunk vissza. A kudarc­ból nem azt a következtetést vontuk le, hogy nem kell könyv­tár, hanem hogy a formán kell változtatni. Jövőre szeretnénk fölvenni egy könyvtárost a 400 ágyas tömbbe. Amúgy is túlter­helt nővéreinkre nem bízhatjuk még ezt a feladatot is. — A 400 ágyas klinikán más kulturálódási lehetőség is van: televízió, rádió, lehet folyóira­tot és könyvet venni. Mi a hely­zet az egyetem többi kliniká­ján? — Nem egy intézetünk helyi­ség-gondokkal küszködik, nincs egy olyan szoba, ahova a tv-t be lehetne állítani. Például a II. klinikai tömbben azt szeret­nénk elérni, hogy az esténként üres tanteremben helyezhessük el a televíziót. Jelenleg a köny­vek túlnyomó többsége azokon a klinikákon van, ahol vagy ke­vés, vagy egyáltalán nincs klub- helyiség. Ha a kettes tömbben találunk valakit, aki felügyel a televízióra, akkor tv már min­den klinikánkon lesz. Rádió már van is. — Ahol nem „becsületkönyv­tárt" létesitettek, hanem a nő­vérek adják ki a könyveket? — Sajnos sok annyira meg­rongálódik, hogy ki kell selej­tezni. Ráteszik a zsíros kana­lat, a tányért... Fábián Dénesné mégsem pesszimista. Hisz abban, hogy mindezek ellenére a beteg­könyvtár ügyét a közeli jövőben meg kell oldani. Hogy hogyan? A következő variációra gondol: szakszervezeti segítség, társa­dalmi összefogás, városi kihe­lyezett fiókkönyvtár. Tófalvi Éva Jármübemutató a BNV-n Személy­gépkocsik és motor- kerékpárok Niva luxus- terepjáró 0 Sok újdon­ságot nem tar­togatott a^ lá­togatóknak az őszi vásár jár­műbemutatója, ennek ellenére szoros embergyűrűk fogták köz­re a csillogó autókat, motoro­kat. A szocialista országok népszerű és ismert típusain kívül néhány nyugati gyár, így a francia Peugeot és Renault, a svéd Volvo, az NSZK-ból a BMW és a Daimler Benz, va­lamint a General Motors sze­mélygépkocsijait tekinthették meg közelebbről az érdeklő­dők. A Távol-Kelet járműiparát a világhírű japán Kawasaki motorkerékpárok képviselték. A legtöbb személygépkocsit és motorkerékpárt ezúttal is a Szovjetunió állította ki. A szov­jet gépkocsigyártás termékeit 75 országban ismerik. Először mutatta be Budapesten a Vol­gái Gépkocsigyár a VÁZ 2121 jelzésű Niva terepjárót, ame­lyet erős, 1600 köbcentiméte­res motorja és két vezérlőhíd- ja alkalmassá tesz rossz útvi­szonyok között és gyorsforgal­mi utakon való közlekedésre egyaránt. A tetszetős formájú luxus terepjáró műszerfala és utastere nem sokkal különbö­zik az 1500-as Ladáétól. Az öt­személyes autónak teherszállí­tásra külön csomagtere van, de ha az szűknek bizonyul, akkor egy 600 kilogrammos utánfutó kapcsolható a gépko­csihoz. A Niva menettulajdon­ságait elsősorban falvakban dolgozó orvosok, erdészek, horgászok használhatják ki a legjobban. A Niva mellett be­mutatják a magyar autósok előtt már ismert, de hazánk­ban még nem forgalmazott VÁZ 2106 jelű 1600 köbcenti­méteres Ladát. Nem újdonság ugyan, de kiállították a Lenini Komszomol Autógyár legutolsó modelljét, a Moszkvics 2140 típusú személygépkocsit, me­lyet a nagy megbízhatóság, tartósság és állóképesség jel­lemez. Sokan megfordultak a cseh­szlovák MOTOKOV Külkereske­delmi Vállalat standja előtt, ahol a népszerű Skoda sze­mélygépkocsik új típusain kí­vül az Európa-szerte híres Ja- wa motorkerékpárokat is meg­tekinthették a látogatók. A 350-es Jawa motorkerékpárnál több újdonság figyelhető meg: példaként említhető a több helyen alkalmazott díszkrómo- zás. Hazánkban először mu­tatják be a kéthengeres, két­ütemű, 500 köbcentiméteres járművet és ennek versenytí­8$ aki pusát. Érdemes megemlíteni, hogy a magyar minőségvizs­gáló intézetek próbálják ki ® CZ 350-es sorozattípusát, amely a közeljövőben hazánk­ban is forgalomba kerül. A MOTOKOV kiállításán szerepei a Barum-gyár tehergépkocsin használható rádiói abroncso. új mintázatú versenypneumo- tikja, valamint a jó minőségű PÁL márkájú gyertyák. A lengyel Polski Fiat gyárt­mányokkal együtt a POL— MOT Külkereskedelmi Vállalat kiállított még utánfutókat és javítóműhelyi -berendezéseket. A kooperáció szélesítésével mind több Polski Fiat típusú gépkocsit hoznak be, s mint a POL—MOT képviselői közök- ték, a már jól bevált együtt­működés, melyben magyar vál­lalatok alkatrészeket gyártanak a Polski Fiathoz, kiterjeszthető a Polonez gépkocsikra is. Saj­nos, a lengyel cég nem hozta el a Polonezt a BNV-re, így azt továbbra is csak fényké­pekről ismerjük, pedig szállí­tásukat 1980-ban mór hazánk­ba is elkezdik. A romát» AUTO-DACIA-cég a már is­mert Dacia személygépkocsi­kat és ARO-terepjárókat vo­nultatta fel. A Daimler-Benz kiállításár» sok csodálója akadt a 6 hen­geres, 115 kW teljesítményű 280 S típusú fekete Mercedes­nek, valamint a kiemelt álla­potban bemutatott motornak. A Kawasaki standjánál a „kis" 350 köbcentiméterestől ai 1000-ig nyolc „fémparipa" kí­nálta magát. Ezek a motorok még a szemet is gyönyörköd­tetik ... A General Motorsnál a már látott Opel Ascona és Kadét típusokon kívül újdon­ságnak számított a remek vo­nalvezetésű Opel Senator, 103 kW teljesítményű motorjával. Peugeot-éknál az új formrájó 504 és 604 típusú gépkocsik vonzották a legtöbb látogatót, dé nagyon népszerű volt a Re- nault-gyár R 5 GTL-típusú sze­mélygépkocsija is. A bemuta­tott BMW-k ismertek, a Volva gépkocsiknál a biztonsági be­rendezések érdemelnek emlí­tést Mindent összegezve az őszi BNV járműbemutatója nem szolgált annyi újdonsággal, mint amennyit elvártunk volna. Roszprim Nándor A Váz 2121. jelzésű Niva luxus terepjáró Évente egymillió embert érint

Next

/
Thumbnails
Contents