Dunántúli Napló, 1978. szeptember (35. évfolyam, 241-270. szám)
1978-09-26 / 266. szám
Dunántúlt napló 1978. szeptember 26., kedd Ismerjük meg a jogszabályokat! Telekalakítás Az építésügyi hatóság engedélye szükséges Általános szabályok: Az 1964. évi III. tv. 26. §-a előírja, hogy telekátalakításhoz az építésügyi hatóság engedélye szükséges. A telekátalakítás részletes szabályait a 29/1971. (XII. 29.) ÉVM sz. rendelet szabályozza. Ennek megfelelően az építésügyi hatóság, Pécs városában a telek fekvése szerint illetékes kerületi hivatal műszaki osztálya, engedélye szükséges — belterületen a földrészletek alakjának vagy terjedelmének bármilyen megváltoztatásához, — külterületen a földrészletek alakjának, vagy terjedelmének megváltoztatásához akkor, ha annak következtében 834 n-öl- nél kisebb földrészletek keletkeznek. Külterületen azonban 556 n-ölnél, zártkertben pedig 200 n-ölnél kisebb földrészletek nem alakíthatók ki. Építési telket és építési területet úgy kell kialakítani, hogy — alakja és terjedelme az építésügyi szabályoknak (Országos Építésügyi Szabályzat, helyi építési előírások) és a városrendezési terveknek megfeleljen, továbbá — belterületen közterületről, külterületen pedig legalább közterülethez csatlakozó saját használatú útról közvetlenül megközelíthető legyen. Ha a részletes rendezési terv szerint a belterületen, vagy a külterület beépített, ill. beépítésre kijelölt részén közút létesítése, bővítése vagy szabályozás céljára terület szükséges, az építésügyi hatóság az érintett földrészletnek e célra szükséges részét a telekalakítás során — kisajátítási eljárás nélkül — igénybe veheti és közterületként lejegyeztetheti, a feleslegessé vált közterületet pedig a földrészlethez hozzájegyeztetheti. A telekkönyvi le- vagy hozzájegyzéshez a telekkönyvi érdekeltek hozzájárulása nem szükséges. Ha a földrészletnek a közút céljára szükséges részén épület vagy épületrész áll, kisajátítási eljárást kell lefolytatni. Nem kell azonban kisajátítási el járást lefolytatni, ha az igénybevételre az érdekeltek kérelmére indított telekalakítási eljárással kapcsolatban kerül sor. Az építésügyi hatóságnak a telekalakítás ügyében hozott, továbbá a telekkönyvi le- vagy hozzájegyzést elrendelő határozatát a bíróság előtt nem lehet megtámadni. Az engedély megadását meg kell tagadni, ha a telekalakítás következtében a terület rendeltetésének és a város érdekeinek meg nem felelő település vagy beépítés keletkeznék. A telekalakítás az érdekeltek kérelmére vagy hivatalból is indulhat. Az építésügyi hatóság a telekrendezést hivatalból akkor rendelheti el, ha azt megalapozott építési szándék indokolja és az alakítandó teleknek az építésügyi szabályok szerint szükséges utakkal és közművekkel való ellátása biztosított vagy biztosítható. A telekrendezés fajtái: — Teleklelosztás egy földrészletnek két vagy több lakó-, iHe- tőleg üdülőtelekre osztása: — telekegyesltés az egymással közvetlenül szomszédos két vagy több földrészlet összevonása egy lakó-, ill. üdülőtelekké; — telekhatárrendezés az egymással közvetlenül szomszédos földrészletek közös határvonalának olyan megváltoztatása, amelynek következtében az érintett földrészletek közül az építésügyi szabályoknak meg nem felelő alakú vagy terjedelmű földrészlet lakó-, ill. üdülőtelekké válik, vagy a földrészletek között kialakult szabálytalan (pl. ferde, törtvonalú) határvonal szabályossá válik, — telekátalakitás az alakjuk vagy terjedelmük miatt be nem építhető szomszédos, vagy telekcsoportot alkotó földrészletek átalakítása lakó-, illetőleg üdülőtelekké. I Kérelemre indult telekrendezés szabályai A telekrendezés engedélyezésére vonatkozó kérelem előterjesztése előtt az I. fokú építésügyi hatóságtól elvi telekrendezési engedélyt kell kérni. Az elvi telekrendezési engedélyt a telekrendezéssel érintett bármelyik földrészlet tulajdonosa, közös tulajdonban levő földrészlet esetében bármelyik tulajdonos társ, továbbá az is kérheti, aki a földrészlettel kapcsolatos tulajdonosi igényt akar érvényesíteni. Az elvi telekrendezési engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell — a tervezett telekrendezés fajtájának megjelölését, — a tervezett telekrendezéssel érintett földrészletek adatainak (helyrajzi szám, méret, terjedelem, beépítettség) ismertetését, továbbá a tulajdonosok nevét és lakcímét. Az elvi engedélykérelem a kerületi hivatalok műszaki osztályán, vagy az ügyfélszolgálati irodában is beszerezhető. Az elvi engedély kérelemhez szükség esetén — ha a kérelem másként nem bírálható el — hivatalos vázrajzot kell csatolni. Az elvi engedély kérelem 50,- Ft illetékköteles. Illetékmentes az elvi kérelem, ha a telekalakítás során kettőnél nem több lakótelek alakul ki. Az elvi telekrendezési engedély megadása után kell — az elvi engedélyben foglaltaknak megfelelően — a végleges telekrendezési vázrajzot a földhivatalnál megrendelni. Az elvi telekrendezési engedély egy évig érvényes. A földhivatal által elkészített végleges vázrajzok alapján az illetékes kerület műszaki osztályától végleges telekrendezési engedélyt kell kérni. A végleges telekrendezési engedély kérelmet az elvi engedély benyújtására jogosultak terjeszthetik elő. A végleges telekrendezési engedély kérelemhez csatolni kell — a földhivatal által elkészített és záradékolt vázrajzokat 5 példányban, továbbá — a tervezett telekrendezéssel érintett földrészletekről három hónapnál nem régibb keltű telekkönyvi kivonatot 1 példányban és — az elvi engedélyben előírt illetékbélyeget. A végleges telekrendezési kérelemhez 1. kettőnél több lakótelek kialakítása esetén telkenként 100 Ft, . 2. üdülőtelek esetében a kialakításra kerülő telkenként 200 Ft, 3. egyéb építési telek kialakítása esetében egész és megkezdett hektáronként 200 Ft, 4. külterületi földrészlet kialakítása esetében — amennyiben az építési célokból történik — földrészletenként 100 Ft illetékbélyeget kell csatolni. Nem kell illetékbélyeget csatolni az esetben, ha kettőnél nem több lakótelek alakul ki a telekrendezés során. Az építésügyi hatóság a telekalakítást engedélyező jogerős határozatának végrehajtását nem rendelheti el. Az érdekeltek a földrészletek tulajdonjogában a jogerős határozatnak megfelelően bekövetkező változások telekkönyvi bejegyzését csak szerződés alapján kérhetik. A telekalakítást engedélyező határozat a jogerőre emelkedés napjától számított két év elteltével érvényét veszti, ha az ér dekeltek ez idő alatt nem kérik a földrészletek tulajdonjogában bekövetkező változások telekkönyvi bejegyzését. Urbán Tibor műszaki főelőadó Pécs m. városi Tanács V. B I. kér. Hivatal AZ UTAKON Javítás, felújítás, felkészítés a vizsgára Új autószerviz Komlón Két műszakban üzemel Alig egy hónapja avatták fel az AFIT XIV. Autójavító Vállalat komlói autójavítóját. Várták már az üzembe helyezés napját a bányászvárosban és a környező településeken lakó autótulajdonosok, mert addig Pécsre vagy Dombóvárra lehetett csak vinni javításra a kocsikat. Ezért meglepő, hogy az új szerviz szolgáltatásait egyelőre alig veszik igénybe a gépkocsivezetők, csupán 400 járművet javítottak az eltelt időszak alatt a műhelyekben. Főként karambolos autók fordultak itt meg karosszéria- javításra, fényezésre, más munkák elvégzésére alig akadt előjegyzés. Pedig 25 kocsit tudnának egyszerre javítani a korszerű műszerekkel, gépekkel és más, egyéb berendezésekkel ellátott karbantartó állomáson. Az üzem szolgáltatása sokrétű. Az apróbb javításoktól kezdve az alváz- és üregvédelmen, karosszériamunkákon át a vizsgára való felkészítésig, sőt vizsgáztatásig mindent vállalnak. A garanciális kocsik közül a Trabant, Wartburg, Polski Fiat, Lada, Skoda és Moszkvics karbantartását és javítását végzik, a kis teherautókból pedig a Barkasokat, Nysákat, Zsu- kokat és UAZ-okat fogadják itt a szervizben. Multicar M 22-es felújításával is foglalkoznak, az e típushoz szükséges alkatrészekkel a komlói műhely látja el az egész országot. A két műszakban üzemelő autójavítót a Sportvölgyi úton kereshetik fel az autótulajdonosok. A szerviz telefonszáma: 81-016 és 81-017. Ezeken a számokon hívhatják a bajba jutott gépkocsivezetők az autómentőt is. * fe-baranyai itakon A baranyai utakon 1978. szeptem- bér 26. és október 3. között az alábbi útszakaszokon végeznek útfelújítást és korszerűsítést. A 6-os számú budapest—pécs—barcsi főközlekedési úton Mecseknádasd térségében folytatódik a szakadékhíd szélesítése. A forgalom itt sebesség- korlátozással, félpálya szélességben jelzőlámpával zajlik. Kővágószöllős és a szentlőrinci elágazás közti szakaszon burkolatmegerősítő aszfaltszőnyeghengerlést végeznek, ezért a forgalmat sebességkorlátozással, félpálya szélességben terelőőrök irányítják. Az 57-es számú mohács— pécsi főközlekedési úton Lánycsók környékén hídkorszerűsítés folyik, emiatt a forgalmat terelőúton sebességkorlátozással biztosítják. A 67-es számú szigetvár—kaposvár— balatonlellei főközlekedési úton a Boldogasszonyfát elkerülő új út építése miatt hídkorszerűsítési munkák folynak, ezért a forgalom terelőúton, sebességkorlátozással bonyolódik. 1978. szeptember 25-től a szederkény—Villány—harkányi összekötő úton a mohácsi—pécsi úti elágazás és Boly község közötti szakaszon fa- kitermelés kezdődik. A fakivágások ideje alatt forgalomkorlátozással lehet számolni, ezért .'okozott figyelemmel haladjanak a járművezetők a jelzett útszakaszon. STOP Október elsején nyit a komlói AFIT-telep területén az az autósbolt, ahol autóápolási és fel- szerelési cikkeket, gumiabroncsokat, szerkezeti elemeket, valamint más alkatrészeket fognak árusítani. * Nem szabad görkorcsolyázni. A holland parlamentben nemrég képviselői interpelláció tárgya volt a közutakon való görkorcsolyázás. A közlekedési miniszter nyilatkozata szerint a görkorcsolyázók zavarják a közúti forgalmat és még baleseteket is okoznak. Ezért a kormány kénytelen volt betiltani a görkorcsolyán való közlekedést. * Villamoskerékpár. Az ausztrál piacon megjelent a mini-villa- mosmotorral működő kerékpár. Az újdonság a tervezők elképzelései szerint tetszeni fop a kétkerekű közlekedési eszköz híveinek. A zajártalommal foglalkozó szakemberek is örömmel üdvözölték, mivel a motor gyakorlatilag hang nélkül működik. A motort percek alatt bármelyik kerékpárra fel lehet szerelni. Az akkumulátort a csomagtartón kell elhelyezni. A villamoskerékpárral óránként 25—30 kilométer sebességgel 50 kilométert lehet megtenni. A kimerült motor 8—9 óra alatt hálózatárammal feltölthető. Forgalomszabályozás (IX-J Csüszös üt A csúszós út jelölésére veszélyt jelző tábla áll rendelkezésre. Ennek a táblának veszélyt jelző szerepét nagyon sokan rosszul értelmezik. Elsősorban a mezőgazdasági nagyüzemek, amelyek a KRESZ 63. §. 1. pontjában előírtakat nem tartják be. Könnyebbnek ítélik az idézett paragrafus második pontjában foglaltaknak eleget tenni — szabálytalan módon. Kihelyeznek egy síkos út táblát, ezt kinnfelejtik, gondolván, hogy a sár- felhordás okozta síkosságból eredő balesetekért a felelősséget elhárították. Azonban nem ez a módja a sárfelhordás megakadályozásának. A csatlakozó földútra, a talaj adottságaitól függően 100— 200 méter hosszban sárrázót kell építeni — ezt a nagyüzemek többsége már alkalmazza —, az oda felhajtó járművet meg kell tisztítani a sártól, s a sárrázón végighaladva kell ráhajtani a közútra. A közúton előálló csúszósság három csoportra osztható. Elsőként a téli csapadék, a hó, jég, dér okozta síkosságot, illetve csúszásveszélyt vizsgáljuk. A hó látható, ismerik és ezért tisztelik a járművezetők. A jég már kevésbé észlelhető, főleg a hajnali páralecsapódás veszélyes, mivel meghatározhatatlan helyen és távolságokban csapódik le és fagy rá a teljesen száraz útburkolatra. Ellene csak az óvatos, az évszaknak megfelelő vezetés segít. Sok esetben marasztalják el az útügyi szerveket a felszórás szakaszossága és hiányossága, valamint késése miatt. Az útügyi szervek csak a veszélyes emelkedőket, lejtőket, vasúti átjárókat és fontosabb csomópontokat szórják a síkosság észlelése után kezdődő munkával. Ezen célból 26 jármű, megfelelő szóróberendezéssel járja a kijelölt útszakaszt Baranya megyében a téli időszakban. Számoljunk egy kicsit, mielőtt maximális kívánsággal állunk elő. A megye országos közútjainak útburkolati területe 8 473 000 négyzetméter, Ha ezt az útfelületet fél milliméter vastagságban szórnánk le homokkal, úgy 42 365 köbméter, vagyis 84,70 tonna homok kellene. A másik csúszásveszélyt a 'köd, illetőleg a szemerkélő eső okozza. A már említett sárfelhordásból származó és a forgalom által betaposott talajrészecskék, valamint a levegőből leülepedő és a burkolatkopásból eredő por a kevés nedvességgel keveredve teszi csúszóssá az útfelületet. Ezért ködben és szemerkélő esőben vezessünk óvatosan. Utoljára hagytuk a sokak számára érthetetlen csúszás- veszélyt, a vízen siklást, szakmai nyelven az aquaplanin- get. Sármentes a burkolat, zuhog az eső és a gépjármű kormányozhatatlanná válik. Mi az oka? — kérdezzük, amikor a baleset bekövetkezett. Ráfogjuk az útra, ez a legegyszerűbb. Vizsgáljuk meg a jelenséget. Az útburkolatra hulló eső lefolyik az útról. Az eső erősségének megfelelően vékonyabb vagy vastagabb vízfilm alakul ki az úton. Az ezen a vízfilmen haladó jármű gumiabroncsainak bordázata közül kiáramlik a kerekek alá került víz a kocsi súlyának hatására. A víz kiszorítása után tud a gumiabroncs érintkezni az útfelülettel, tehát akkor van tapadás. Ha a gumiabroncsok bordázata már egy milliméter, vagy az alatt van, úgy a vízkifolyás már kisebb sebességnél sem megy végbe, nincs súrlódás az útpálya és a gumi között — a jármű kormányozhatatlanná válik. Az útpálya és a gumiabroncs között levő vízfilmnek a kerekek alá való kifolyásához idő kell. Nagy sebességnél a gyorsan guruló kerék, mindig újabb vízfilmre gördülve nem tudja kipréselni a vizet és így előáll a vízen siklás. Ez a jelenség lekopott gumi esetén 20—25 kilométeres sebességnél, jó guminál, sima aszfalton — a vízfilm vastagságától függően — már 42 kilométeres sebességnél is előfordulhat. Itt szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy az úton áthömpölygő vízbe alvázmosás ürügyén, nagyon lassan és óvatosan hajtsanak be a járművezetők. Az elmondottakból láthatjuk, hogy a forgalomszabályozásnak ezen a téren nagyon kevés szerepe jut, erre nincs jelzőtábla, itt az ember—út— jármű viszonyának helyes alkalmazása a mértékadó, a biztonságos közlekedés érdekében. Kardos Imre Biztonsági autóüvegek Minden autóssal előfordulhat, hogy felcsapódó, lehulló kő vágódik kocsijának üvegfelületéhez. Könnyen elképzelhető, mi történne akkor, ha csak könnyen, kisebb-nagyobb hegyes, éles darabokká törő közönséges üvegű ablakok lennének az autókon. Éppen ezért amióta az ipar felkészültsége megengedi, hatósági előírások kötelezővé teszik, hogy ún. biztonsági üvegből készüljenek a gépkocsik ablakai, mivel az üvegkárosodásnál, vagy ütközéskor csaknem kizárja a sérülési veszélyt. Kétféle biztonsági üveget gyártanak világszerte: edzett (egyrégetű) és ragasztott (többrétegű) kivitelűt. A nagyon teherbíró és rugalmas, edzett biztonsági üveg úgy készül, hogy az előre kialakított formájú és méretű, 4,5—5,5 mm vastagságú üveget először felhevítik magas hőmérsékletre, majd hirtelen lehűtik. E kezeléssel nagy belső feszültség keletkezik az anyagban, amelynek egyensúlya törés esetén hirtelen megbomlik és az egész üveg apró, kocka alakú darabokra — morzsákra — reped szét, s rendszerint nyomban ki is hullik az ablakkeretből. Ez a jobbik eset, ha ugyanis keretében marad az átlátszatlanná repedezett üveg, megfosztja a vezetőt a kitekintés lehetőségétől. Ez az egyik legfőbb panasz az egyrétegű biztonsági üveg ellen, s az a tapasztalat sem elhanyagolható, hogy a szélvédő gumi szegélyében egy olyan fűrészfogas üvegréteg marad vissza, amely igen súlyos sérüléseket okozhat (különösen akkor, ha a karambolozó gépkocsiban ülők nem használják a biztonsági övét, tehát előrevágódnak). A ragasztott biztonsági üvegnek az a legfontosabb jó tulajdonsága, hogy nem esik szét az egész üveg. Pedig tulajdonképpen ez is edzett üvegből van, de két vagy három vékonyabb rétegből, közöttük átlátszó műanyag (rendszerint poli- vinilbutirát) fóliával, ami ösz- szetartja. Kő vagy valamely más „lövedék" becsapódása esetén a ragasztott üveg csak az ütés helye körül repedezik meg pókhálószerűen, átlátszóságát azonban bizonyos fokig e helyen is megtartja. Persze némi hátránya ennek a biztonsági üvegfajtának is van: karambol esetén a biztonsági övét nem használó személy előrevágódó feje nem mindig tudja átszakítani a rugalmas és szívós üveg réteget, így súlyos koponyasérülést szenvedhet. Beszereléskor a réteges üveg a kényesebb, sérülékenyebb. Az egyes autótípusokhoz csak a számukra pontos méret szerint készülő üvegek használhatók. Az edzett üvegek nem vághatok és nem kö- szörülhetők (csiszolhatok), s a ragasztott üvegek is csak akkor, ha közönséges üvegből készülnek (ami ma már egyre ritkábban fordul elő). Kocsiátvételi sorszámok Az elmúlt héten 3957 gépkocsit adott át a Merkúr új tulajdonosaiknak. Ebből legtöbbet, 1052-t Skoda 105 S típusból adtak ki. A gépkocsik előjegyzési sorszámai a következők: Trabant Limousine (Budapest) 15 047 Trabant Limousine (Győr) 6 310 Trabant Limousine Speciál (Budapest) 22 105 Trabant Limousine Speciál (Győr) 12 893 Trabant Limousine Hycomat 7 419 Trabant Combi (Budapest) 3 571 Trabant Combi (Győr) 1 063 Wartburg Limousine 10 894 Wartburg de Luxe 11 924 Wartburg de Luxe tolótetős 4 021 Wartburg Limousine tolótetős 2 546 Wartburg Tourist 3 839 Skoda 105 S (Budapest) 98106 Skoda 120 L (Budapest) 3161 Skoda 120 L (Debrecen) 1 433 Skoda 120 L (Győr) 1 450 Polski Fiat 1500 13 768 Polski Fiat 126 13 248 Zaporozsec 27 012 Zsiguli (Budapest) 96 620 Zsiguli (Debrecen) 47 374 Zsiguli Combi 12 420 Zsiguli 1500 18 264 Zsiguli 21011 (Budapest) 10 661 Zsiguli 21011 (Debrecen) 6 253 Dácia 10 735 Moszkvics 2140 3 257
