Dunántúli Napló, 1978. szeptember (35. évfolyam, 241-270. szám)

1978-09-22 / 262. szám

2 Dunántúlt napló 1978. szeptember 22., péntek FOGYDSZTÓK JOBB KtSZOLBáLÍSU ÉRDEKÉBEN ■ I r Országos tanácskozás a TUZEP- munka korszerűsítéséről Gépesítés, csomagolás, együttműködés A nehéz fizikai munka csök­kentése nemcsak a munkaerő- hiány miatt fontos, hanem szerves része a korszerűsítési programnak. Az a cél, hogy az áru a vásárlóhoz az eredeti gyári csomagolásban jusson el. Ehhez azonban az kell, hogy valamennyi érdekelt fél elérje a gépesítésnek azt a fokát, amely lehetővé teszi a zökkenőmentes szállítást. tárgyalták azt is, hogy a meg­levő telepek és boltok közül melyek alkalmasak a bővítés­re, s melyeket kell az évek során megszüntetni. T. É. I. Rendkívüli műszak Ellentmondanak a tapasztalatok Átadták a díjakat A komlói szén- bányászat 2000-ig Sok eredeti ötlet a gazdaságos szénművelésre Kivül-belül nagy számú érdeklődő Altorjai István festőművész ki­állításának megnyitóján Áltorjai István kiállítása Látható október 4-ig a Képcsarnok pécsi, Kossuth L. utcai helyiségében a FEK-ben Ma nyílik az őszi BNV (Folytatás az 1. oldalról) szolgáltató és kereskedelmi pa­vilon, amelynek üzletsorában hazai és külföldi népművészeti és ajándékcikk között válo­gathatnak a látogatók. Az új 44, számú épületben árusítanak kisipari ajándéktárgyakat. E há­rom új létesítmény pótolja a múlt év őszén lebontott 10-es számú régi, korszerűtlen épüle­tet. A főtér környékét parkosí­tották, és bővítették a pormen­tes, aszfaltburkolatú úthálóza­tot. Az építők megszépítették, kívül-belül frissen festették, ki­csinosították a régebbi pavilo­nokat. Az őszi szakvásár láto­gatóit sok étel- és italkülönle­gességgel várja a több mint 40 vendéglátóipari egység. Jól is­mert éttermeken, csárdákon, büféken, Zöldért-üzleteken és ABC-áruházon túl újabb vendéglátóipari egységekkel ta­lálkoznak. így a 45-ös számú pavilonban éttermet rendeztek be, amelyben a látogatástól kifá­radt vendégek ülve fogyaszthat­ják el kedvenc ételeiket. A 32- es sz. pavilon mellett működő vendéglátóipari egységet kor­szerűsítették, körpresszót és ételbárt alakítottak ki. A nagy- közönség jobb ellátása érdeké­ben hasznosítottak három fahá­zat is. Az őszi BNV szeptember 22- től október 1-ig tartja nyitva kapuit, naponta 10-től este 7 óráig. Az üzleti tárgyalások és kooperációs megbeszélések, az egyéb szakmai programok za­vartalan lebonyolítása érdeké­ben szeptember 25—26—27-én szakmai napot tartanak, ami­kor délelőtt csak a szakembe­reké a BNV. és a szakmai je­gyekkel, bérletekkel és állandó belépőkkel nem rendelkező nagyközönséq csak délután 2 órakor léphet a vásár területé­re. A vidéki látogatók ezúttal is igénybe vehetik a MÁV 33 százalékos menettérti utazási kedvezményét. A vásárközpont megközelítésének legegyszerűbb módja a metró, melynek örs- vezér téri végállomásától a BNV főbejáratáig és vissza, körforga­lomban közlekedik a 100-as jel­zésű autóbusz. A Népszínház ut­ca és a Nagykörút sarkától a 29-es villamossal közvetlenül a vásár főbejáratához juthatnak el a látogatók. Miklósvári Zoltán ■---------------------------------------------1» L esz elegendő szárazelem A korábbi években gyakran hiány­cikként számontartott szárazelemekből az év hátralevő részében zavartalan lesz az ellátás — adták a tájékozta­tást az Alföldi Szilikátipari Vállalat­nál, ahol a legkeresettebb hazai tí­pusokat, az R—20-as, úgynevezett gó­lját — valamint az R—6-os és a 2 R—10-es típusú ceruzaelemeket gyárt­ják. Az emúlt években elsősorban anyaghiány miatt akadozott a válla­lat törökszentmiklósi üzemének ter­melése. Az idén az alapanyagot szállító üzemekkel kialakított jó partneri kap­csolat révén már folyamatos az anyagellátás és zavartalan a terme­lés is. Ebben az évben az R—20-as és az R—6-os típusú elemekből együtte­sen huszonnyolcmilliót, a 2—R—10-es ceruzaelemből két és fél milliót kap a kereskedelem. Az ország valamennyi TÜ­ZÉP vállalata — szám szerint nyolc — elküldte 'képviselőit arra a tanácskozásra, amelyet tegnap tartott Pécsett a Bel­kereskedelmi Minisztériumnak az a munkabizottsága, amely a tüzelőtelep-hálózat korszerű­sítésével foglalkozik. Dr. Raj­nai Rudolf, a Kereskedelmi Munka- és üzemszervezési In­tézet (KERORG) munkatársa ismertette az ezredfordulóig megvalósítandó távlati terv vázlatát, amelynek gyakorlati célja a fogyasztók jobb kiszol­gálása. A jelenlegi ülést országos felmérés előzte meg: melyek a TÜZÉP-hálózat legfőbb prob­lémái? Nyilvánvalóvá vált, hogy a telep- és bolthálózat nagyrészt elavult, nem gépe­síthető és szétszórt. Mivel a TÜZÉP gondjai nem vizsgál­hatók elszigetelten, a korsze­rűsítést tervező bizottság mun­kájába rendszeresen bevonja a legfőbb szállítók: a MÁV- és a Volán-, valamint a termelő- vállalatok — bányák, erdő- gazdaságok, cement- és mész­művek képviselőit is. Tizenhat pályamű érkezett be arra a pályázatra, amit az Or­szágos Bányászati és Kohásza­ti Egyesület Mecseki Csoportja és a Magyar Szénbányászati Tröszt közösen hirdetett meg az év elején, a komlói medence szénvagyonának veszteség- mentes leművelése céljából. Amint azt tegnap délután a Me­cseki Szénbányák központi épü­letének nagytermében megtar­tott pályadíjátadáson dr. Ta- mássy István, a Magyar Szén- bányászati Tröszt vezérigazgató­helyettese elmondta: a beérke­zett pályaművek sok eredeti, hasznosítható ötletet tartal­maznak, és annak ellenére, hogy egyik mű sem tartalmaz változ­tatás nélkül megvalósításra al­kalmas terveket, nagy^segítséget nyújtanak majd a komlói szén- medence szénvagyonának lemű­velésére készülő alapozó tanul­mány elkészítéséhez. A „fehér foltok" eltüntetése miatt a KERORG rendszeresen tárgyal az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztériummal is — így tájékozódik arról, hol van^ szükség új telepek létesítésére. A tegnapi tanácskozáson a termelő és fuvarozó partner­vállalatok, valamint az egyes területek, (megyék, városok) fejlesztési terveinek a TÜZÉP fejlesztési programjával való összehangolásán kívül meg­A bírálóbizottság első díjra alkalmas pályamunkát nem ta­lált, a második díjat és a ve­lejáró 100 ezer forintos jutalmat az „Agricola" jeligével benyúj­tott pályamunkának ítélte, amelynek szerzői: Szilágyi An­tal, dr. Szirtes Lajos, dr. Radó Aladár és dr. Patvaros József, harmadik díjjal jutalmazták a „Komló 1980—2000. között” jel­igével benyújtott pályamű szer­zőit: Kálmán Endrét, Jazbinsek Vilmost, dr. Polai Györgyöt, Vi- rágh Jánost és dr. Horváth Im­rét, ugyancsak harmadik díjat kapott a „Veszélytelenül" jeligé­vel ellátott munka, amelynek szerzői: Buócz Zoltán, dr. Föl­des János, dr. Kovács Ferenc és dr. Somosvári Zsolt. A bíráló- bizottság ezeken kívül egy ne­gyedik díjat is kiadott, nyolc pá­lyamunkát pedig megvételre ja­vasolt. A Képcsarnok Kossuth Lajos utcai helyiségében tegnap dél­után megnyílt Altorjai István festőművész kiállítása. Altorjai pécsi születésű művész, jelen­leg is városunkban él. Ez a 10, önálló kiállítása. Huszonegy festménnyel szerepel, ezek ki­vétel nélkül tájképek és csend­életek. Tárlatát Tüskés Tibor író nyitotta meg. Beszédében arról szólt, hogy a modern művészetek iránti vonzódás, A Dunántúli Napló 1978. szeptember 17-i számában köz­zé tett „Rendkívüli mezőgazda- sági műszak a Volánnál" című cikkükkel kapcsolatban szüksé­gesnek tartjuk, mint mezőgaz­dasági üzem, megtenni a kö­vetkező észrevételünket. Természetesen nem célunk a cikkben megjelent adatok va­lódiságát megkérdőjelezni, nyil­ván megbízhatóan adminiszt­rált okmányok állnak mögötte. Továbbá csak gazdaságunk ne­vében^ nyilatkozhatunk, nem is­merve a többi üzem helyzetét, de tapasztalataink ellentmonda­nak a cikkben foglaltakkal. ha nincs jelen valakinek az ízlésvilágában, idővel kialakul­hat. Vagyis ízlésünk változhat, és ebben a folyamatban az a kép, amely szobánk falán van, sokat segíthet. Altorjai most kiállított alkotásai mind ilyen jellegűek, és ezzel a cél­lal kerültek falra a Képcsar­nok boltjában. Ezúttal a kép, az alkotó, művészet és vá­sárló találkozik. Altorjai művészetét méltat­va Tüskés Tibor kiemelte, hogy a művész önmagával azonos. Pályakezdésétől az eltelt idő­szak egységesnek tekinthető. Ezt két tényező okozza: ex­presszív látásmódja és az, hogy Altorjai István egy ki­csit egyedül van. De ez hasz­nos, termékeny magány— ön­maga keresése szempontjából. Ami mostani képeire különös­képp jellemző, az a színvilá­ga. Korábbi időszakához ké­pest színei kivilágosodtak, de­rűsek, és a fő szólamot kép­viselik festményeiben. A csend­életeket és tájképeket műfaji és tematikai azonosság fogja össze. Ez azonban távol áll a múlt század végi naturalista csendéletektől és tájképektől. A tárgyak, gyümölcsök mellet* ott érezzük azt is, aki hasz­nálja ezeket, tehát e tárgyak egy kicsit jelképek is. És, ha ezt érezzük ‘ilyen képek előtt, ha belelátjuk az embert is, akkor a művész ezzel a ha­gyományos műfajjal a leg­többre vállalkozott — mondot­ta Tüskés Tibor. A kiállítás október 4-ig lát­ható. W. E. Gazdaságunk 1978. szeptem­ber 17-én cukorrépa-betakarí­tást szervezett a Kaposvári Cu­korgyár kérésére, biztosítvo ez­zel a gyár folyamatos répaellá­tását. Tekintettel a mintegy 10 kilométeres szállítási távolság­ra, minimálisan 16 darab Volán tehergépkocsit igényeltünk, me­lyet a Cukorgyár ki is diszpo­nált részünkre. Ennek ellenére 17-én reggel csak 8 teherkocsi jelentkezett munkára. Ez a munkába állított betakarító kapacitásunknak csak 30 százalékát tudta leköt­ni. Mivel a megjelent 8 teher­gépkocsi sem egyidőben, hanem a délelőtti órákba nyúlóan ér­kezett, gépsorainkat — számítvo a további kocsik érkezésére — készenlétben kellett tartani. Az üzemben tartott, de ki nem használt betakarítógépek ter­mészetesen jelentős többletkölt­séget jelentettek gazdaságunk­nak. De még nagyobbnak tartjuk azt az erkölcsi kárt, amit a heti pihenőnapon, a munkahelyen megjelent dolgozóknak okoz­tunk, a Volán Vállalat hibájá­ból, mely ugyanaznap olyan nyilatkozatot adott a Dunántú­li Naplónak, hogy a mezőgaz­dasági üzemek nem „tartottak igényt” a Volán szolgáltatására. Amiért fontosnak tartottuk, hogy reagáljunk a megjelentek­re az az, hogy a fent vázolt eset sajnos nem egyszeri és elszige­telt jelenség, hanem, ha nem is általános, de igen gyakran előfordul. Ugyanez megismét­lődött 18-án, amikor a jelzett szállítókapacitás ismét hiányo­san jelent meg. Mindezeket azért tartottuk szükségesnek elmondani, hogy a cikkben megjelenteket más né­zőpontból is megvizsgálva, hoz­zásegítsenek bennünket — cr gazdaságokot és a Volán Vál­lalatot — a nagy őszi betaka­rítási feladataink jobb meg­oldásához. Kasó József a Szigetvári Állami Gazdaság igazgatója Ételbemutató r frr r • es főzési tanácsadó Magyarországon a húsfo­gyasztás 80—85 százaléka ser­téshúsból adódik. A korszerű táplálkozás, s az étrend válto­zatosabbá tételei s nem utolsó­sorban a népgazdasági érdele is megkívánná a nagyobb ará­nyú marhahúsfogyasztást. Nép­szerűtlenségének talán egyik oka, hogy nem ismerik eléggé a háziasszonyok a különböző elkészítési módokat, és a fő­zése időigényesebb a sertés­húsénál. Ennek megkönnyítésé­hez igyekszik segítséget nyújta­ni a Baranya megyei Állatfor­galmi és Húsipari Vállalat és o Hazafias Népfront által szerve­zett ételbemutató és főzési ta­nácsadó sorozat, amelynek má­sodik rendezvényét tartották tegnap délután a Fegyveres Erők Klubjában. A meghívott háziasszonyok megismerhettek különböző marhahúsból készült változatos ételeket. Felhívták figyelmüket a Herbáriában újabban kapható húspuhító ké­szítményre, mely meggyorsítjo a marhahús elkészítését. KGST vízerő- hasznosítás Gyulán tartotta négynapos ülését a KGST vízerő haszno­sítással foglalkozó munkabi­zottsága, amelyen az európai KGST-országok, valamint Ju­goszlávia szakemberei vettek részt, megtárgyalták a villa- mosenergia-ipari együttműkö­dést megalapozó szerződés­ben elfogadott fűtőanyag­energetikai hosszútávú együtt­működési célprogramban rög­zített feladatok végrehajtását. „Kell a jó könyv Vetélkedő és olvasópályázat Lada, tv-készülék, tárgy­nyeremények Mozgalmas szakaszához ér­kezett a „Kell a jó könyv ’77" olvasópályázat. A most kö­vetkező két szombaton zajlik le a vetélkedők megyei selej­tezője illetve nyilvános dön­tője. Ez is, mint az egész ak­ció, az orosz és a szovjet iro­dalom megismertetését, meg­szerettetését kívánja elősegí­teni. A Magyar Szovjet Ba­ráti Társasággal és a Kultu­rális Minisztériummal az élen a különféle politikai, társadalmi1 és kulturális szer­vezeteket, intézményeket egye­sítő szervezőbizottság 40 mű­vet ajánl elolvasásra. A pá­lyázónak ezekből kell kivá­lasztania a neki tetsző 6 al­kotást — regényt, novel lás- vagy verseskötetet. Ezután a pályázathoz csatolt kis füzet­ben kell válaszolni a 6 művel kapcsolatos 3—3 kérdésre. A lapokat a könyvtárakban kell leadni, ez év december 31- ig. Az országos eredményhir­detés, valamint díjkiosztás 1979. március 21. és április 4. között zajlik le nyilvános sorsolással. Lada személygép­kocsit, színes televíziót, két és egyszemélyes társasutazást, valamint értékes pénz- tárgy- és könyvjutalmakat nyerhet­nek a pályázók. Ami azonban az akció lé­nyege, az értékes, jó iroda­lom megszerettetése talán a tárgyjutalomnál is értékesebb, fontosabb. A megjelölt 40 könyv között ott szerepelnek az orosz írók, a szovjet iro­dalom klasszikusai, a hábo­rús évek irodalma, s az öt­venes évek közepén, a XX. kongresszus után indult „szovjet új hullám" alkotásai. Izgalmas, valóságfeltáró, szó­rakoztató könyveket ajánlanak a szervezők a mai szovjet irodalomból is: Bogomolov: 44 augusztusában című regé­nyét például, mely krimi, de ugyanakkor a dogmatizmus éveibe is betekintést ad. Sze­77” repel persze a memoáriroda­lom is a „Kell a jó könyv" ajánlatai között, például Eh­renburg Párizs bukása című dokumentumregénye, a II. vi­lágháború előtti francia fő­városról, annak mozgalmas politikai életéről. Az olvasópályázat mellett műelemzést is benyújthatnak az érdeklődők - ezt külön, foglalkozásokként bírálják el. A könyvtárosoktól tapasztala­taik, javaslataik lejegyzését várják. Addig is, a pályáza­tok, tanulmányok beérkezésé­ig zajlanak a megyei, területi majd országos vetélkedők, melyek országos döntőjét no­vember végén a televízió is közvetíti. G. O. "

Next

/
Thumbnails
Contents