Dunántúli Napló, 1978. szeptember (35. évfolyam, 241-270. szám)

1978-09-18 / 258. szám

drágábban Októbertől milliflmos­stop? Új lottó- nyeremény­felosztás Októberi öttalálatos. — Csak ennyi ti Akkor nem is kell I Erb János rajza Bajai kori zéruson Ica az USfl-ba Húskombinát társulásos alapon V égre ismét büszkék a bácskaiak a sertéste­nyésztésükre. Baján, Bácska északi részének városában mindig nagy hagyo­mánya volt a hizlalásnak, vá­góhíd is működött a város­ban, mégis — tizennégy esz­tendeje megszüntették azt. Másfél évtizedig szinte turista- útra vitték a sertéseket, pél­dául a száztíz kilométerre le­vő kiskunfélegyházi vágóhíd­ra, ahol aztán elhullástól, uta­zási fogyástól megcsappanva dolgozhatták csak fel. Most vég.e épül a bajai húskombinát. Huszonhat, fő­leg bajai járásbeli mezőgaz­dasági nagyüzem — de kö­zöttük a Bólyi Mezőgazdasá­gi Kombinát is — összefogott és egyedülálló mezőgazdasá­gi társulást alakított. Ebbe az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt is egyenlő tagként lépett be. A környékben pe­dig szinte minden gazdaság tagja a Bajai Kukorica Rend­szernek, amely a híres bács­kai földből egyre gazdagabb termést, tehát egyre több ál­lati eleséget termel. A város délkeleti szélén a bokodi út és a hűtőház kö­zelében már állnak a húskom­binát falai, és a tervek sze­rint jövő év végén dolgozni is kezd. Költségei közel 700 millió forintot érnek el, és három feladata lesz: a ser­tésfelvásárlás, a lakosság el­látása és a népgazdaság jö­vedelmének növelése. Hiszen a bajaiak húsellátása ezidáig bizony gyenge volt. A nép­gazdaság pedig jelentős va­lutát szerez a bajai húskom­binát révén. Csak az Egyesült Államokba és csak nagy do- bozkonzervből, vagyis úgyne­vezett ham-ből évente tízezer mázsát szállítanak majd. A hatalmas épület évente kétszázezer «sertés feldolgozá­sára teremt lehetőséget, kor­szerű módon. Úgynevezett amerikai rendszerben dolgoz­nak majd, vagyis az épület egyik részében behajtják az állatokat, a másikon kiszállít­ják a kész terméket, a tölte­léket, a húst, és minden más vágóhídi árut. Az eddigi ma­gyarországi vágóhidakkal szemben nem termenként, ha­nem egyetlen hőközpontból szellőztetik, fűtik, illetve hűtik valamennyi munkahelyet. A falfesték a korszerű munka­pszichológia követelményének megfelel majd, tehát hideg munkahelyen melegérzetet, meleg munkahelyen hidegér­zetet keltő színeket festenek. A gyárszerű társulásra méltán büszkék a bajaiak, az észak- fcácskaiak már most, az épí­tés időszakában. F. D. Mi az a bianco szelvény? Hetente átlagban mintegy 12 millió lottószelvény érkezik a Sportfogadási és Lottóigaz­gatósághoz. Egy ország várja izgalommal a pénteki szám­húzásokat, ahol eldől: a 3 fo­rint 30 fillér jó befektetésnek bizonyul-e vagy sem. Többsé­günk persze nem hogy a fő­nyereményt, de még egy árva garast sem nyer. Matematikai valószínűség szerint 100 szel­vény közül 75-nél nincs, 23- nál egy és mindössze kettő­nél van két találat. Mégis van ötös és négyes is. Ez a játék benne. Októbertől azon­ban a nagy pénz reményét drágábban vásárolhatjuk meg. Egy lottószelvény ára 5 forint lesz. Ugyancsak ennyibe ke­rül a totó is. Sokat ostorozták az utóbbi években a Sportfogadási és Lottóigazgatóságot, hogy mil­liomosokat nevelnek, olyan nagyok néha a főnyeremé­nyek. A lottó beindulása óta a szelvények ára nem válto­zott, a nyomdai és papírkölt­ségek azonban többször emel­kedtek. Ez a két fő ok veze­tett az áremeléshez és a nye­reményalap felosztásának mó­dosításához, mint tájékozta­tott bennünket Nagy Elemér, a Sportfogadási és Lottó­igazgatóság osztályigazgató helyettese. A nyereményalap az adott játékhétre és a sorsoláson részt vevő eladási szelvények bevételéből tevődik ki, ami­nek összege októbertől az össz-szelvényszám és 4 forint 50 fillér szorzata, (ötven fil­lér a postáé és a kézbesítő­ké.) A szorzás utáni összeg felét fordítják a nyeremény- alapra, míg további 10 száza­lékot külön nyereményalap­ként használnak fel ... Az új felosztás lényeges vonása, hogy a főnyeremény csökken, ugyanakkor a közép- és kis- nyeremények összege emelke­dik. Például azon a héten, melyen legutóbb ötöst húztak, így alakult a nyeremény fel­osztása: az ötösre, mintegy 3,5 millió, a négyesekre 30 ezer, a hármasokra 455, míg a kettesekre 20 forintot fizet­tek. Az új felosztás alapján azonos szelvénydarabszám és találat esetén így alakulna: az ötösre 2,1 millió, a négye­sekre 72 000, a hármasokra 681, míg a kettesekre 29 fo­rintot fizetnének. Érdemes megjegyezni, hogy ha a nye­reményösszeg a lottónál és a totónál is, nem éri el a 10 forintot, akkor ezt a nyere­ményt nem fizetik ki. Harminc forint alatt azonban nem von­nak) le illetéket. Az elmúlt héten tartalék lottókat, úgynevezett bianco szelvényeket árusítottak. Erre azért volt szükség, hogy a nyomda átálljon az ötforintos szelvények gyártására. Egyéb­ként a biancó lottót, amin nincs feltüntetve a hét és a sorsolás napja, nyomdai gép­törés esetén „dobják be", vagy akkor, ha a megyei igazgatóságokon elfogynak a „rendes” szelvények. A Sport- fogadási és Lottóigazgatóság egyébként októberben és no­vemberben a szokásostól el­térően két-két jutalomsorso­lást rendez. A totónál a már említetten kívül lényeges változás nem lesz. A játékban annyi a módosulás, hogy a kollektív szelvényeken a pótmérkőzé­seknél a fogadónak csak azt az egy tippet kell bejegyez­nie, amit a +1 találat szem­pontjából jelölni kíván. A fő­mérkőzéssé előlépett pótmér­kőzés eredményét akkor is biztos találatnak kapja, ha +1 találatra bejegyzett tipp nem egyezik meg a tényleges eredménnyel. Amióta bejelentették az ár­emelkedést és a változásokat, azóta nőtt a Sportfogadási és Lottóigazgatóság levélforgal­ma. ötleteket adtak a levél­írók, például, hogy díjazzák az egyes és nulla találatokat is. Erre azonban nem kerül sor. Mindenesetre mindkét já­tékban továbbra is azok nyer­nek, akiknek szerencséjük van. Ez nem változik. Roszprim Nándor „Márvány belső!” kap a pécsi főpályaudvar Ruszkicai fehér és siklósi zöl­des erezetű márvány-borítást kap Pécsett a vasúti főpályaud­var belső fal- és padló-felüle­tének nagy része: ezzel vette kezdetét az állomásépület mint­egy húszmillió forintos rekonst­rukciója. A nagycsarnok elavult pad­lózatát cserélik ki legalább 120 négyzetméteres területen sik­lósi márványra, uqyanitt a fal alját húsz centi magasan rusz­kicai vakító fehér márvány­nyal borítják be. Ezt Erdély­ből szállítják. A két hosszú fo­lyosó, valamint a nagycsar­nok falfelületének javát Zsol- nay-pirogránittal fedik, de a pénztárak előtti elválasztok fe­dése is ilyen lesz. Egyébként meanvitnak majd egy nemzet­közi pénztárt. A belső átala­kítás terveit a Képzőművészeti Alap belső-építészei készítet­ték. Kívül a födémet szépítik, erősítik men a toronycsúcs­ra például fehér és lila szí­nű, mázas cserepeket raknak fel. Az épület pályaudvar fe­lőli homlokzati oldaláról le­csiszolják a rárakódott port, törmeléket, így a -téalák visz- szanyerik eredeti narancssár­ga színüket. Majd az így ke­zelt téglákat speciális vegy­szerrel kenik be, hogy új szí­nüket ne veszítsék el az eső­től, naptól és a koromtól. A felújítás több éven át tart, úgy, hogy közben az utasokat zavartalanul fogadják.-•CS.— Több átjálszóadó épül a Dél- Dunántnlon Jobb lesz a Petőfi rádió adása középhullámon Azok a tévénézők, akik nem élvezhetik megfelelően a magyar televízió műsorát a különböző vételi zavarok miatt, nem egy­szer joggal vetik föl: miért fi­zetjük a havi ötven forintot, ha szétesik a kép, ha idegen adó zavarja az egyes műsort. Ma már az ország területének szin­te teljes egészét besugározzák a hazai televíziós adók, alig öt százalékra tehető az az árnyé­kolt terület, ahol még mindig bosszankodnak a készülék tu­lajdonosok az egyes sáv zava­rai miatt. Érthető tehát, hogy egyre inkább sürgetik az átját­szó adók építését. A Posta Rádió és Televízió­műszaki Igazgatóság mintegy tíz esztendeje készítette el a kis adók hálózati tervét és a kör­nyező országokkal történt egyez­tetést követően — teljesítmény, csatorna, az építendő adó he­lye — megkezdték az egyenként három-négymillió forintba kerü­lő berendezések telepítését. Pataki László műszaki-gazda­sági tanácsadó is elismeri: üte­mesebben is haladhatna az átjátszó adók telepítése, ám a posta anyagi lehetőségei, az ipari háttér hiánya — utób­bi a nagyobb gondjuk — kés­lelteti a program mielőbbi be­fejezését. A tervek szerint az egyes műsor átjátszására mint­egy hetven kisadót helyeznek üzembe a hatodik ötéves terv végéig: ezek közül már mint­egy harminc működésbe is lé­pett, az ország eddig televí­ziós szempontból „ellátatlan” területein. Az utóbbi időszakban kapott átjátszóadót például Siklós, Bonyhád, Tamási, Lenti-, Szent- gotthárd, Keszthely, Kőszeg, Battonya és Balatonfüred. Még ebben a tervidőszakban — vár­hatóan 1979-ben — adják át a kalocsai, 0 paksi, a tabi, a hon- ti, a kemencei valamint a pata­ki kisadókat, 1980-ban készül el a bajánsenyei, a kiskunhala­si, a lábatlani, a szécsényi adó, továbbá még egy átjátszó a Hernád völgyében, melynek a végleges helyét egyelőre nem döntötték el. Az oly sok vitát kiváltott ka­posvári kisadó is üzembe lép: várhatóan még az év vége előtt, és a hetes csatornán köz­vetíti majd a Magyar Televízió egyes műsorát A mecsekná- dasdi, óbányai és ófalui tévé­tulajdonosok felvetésére Pataki László elmondta, hogy ez a te­rület nem szerepel az átjátszó­adó telepítési programban, így egyelőre nem számíthatnak a műsorvétel minőségének ja­vulására. A mohácsiak viszont igen: a tervek szerint a Duna menti város ilyenirányú gond­jai megoldódnak a következő tervciklusban, és úgy tervezik, hogy Nagyatádé is. A vezetéknélküli hírközlés a posta beruházási pénzeszközei­ből ötéves tervidőszakonként mintegy húsz százalékkal része­sül. Pontosabban tehát két-két és fél milliárd forint jut a te­levíziós műsorszórás és a rá­diózás vételi lehetőségeinek javítására. A televízió második műsorával ma az ország terüle­tének egyharmadát sugározza be a budapesti, a pécsi illetve a tokaji adó. A tervidőszak vé­gére mar működésbe lép a kabhegyi, a csávolyi valamint a szentesi második adó is, ez­zel a területi ellátottság meg­közelíti a hatvanöt százalékot. Ebből adódik, hogy a Tv ll-es programját átjátszó kisadók telepítése még gyermekcipőben jár, hiszen előbb a gerincadó­kat kell kiépíteni. A kettes mű­sort átjátszó kisteljesítményű adóhálózat kiépítése tehát csak a következő, távolabbi lépés le­het. Mint megtudtuk, legalább százötven ilyen berendezésre lesz szükség ahhoz, hogy a második program szempontjá­ból is megszűnjenek az árnyé­kolt területek. A fejlesztés természetesen nem csupán a televíziós mű­sorszórást érinti. A következő tervidőszakban a Petőfi rádió már a két új, nagyobb teljesít­ményű, egy-egy megawattos adón sugározza műsorát, a kö­zéphullámon. Az egyik adót a Balaton déli részén helyezik üzembe, ezzel a dél-dunántúli rádióhallgatók is élvezhetőbb hangot kapnak, míg a mási­kat Szolnokon építik meg, ami ugyancsak egy megawatt tel­jesítményű lesz. Salamon Gyula Halomsírok a Kapos völgyében Védettségre vár Szalacska A rómaiak hozták a szőlőt Egyelőre legfeljebb a so­mogyi természetbarátoknak és a környéken élőknek mond va­lamit a régi hangzású szó: Szalacska. A Kapos völgyében húzódó, szelid dombokkal, szépen művelt szőlőkkel díszí­tett táj azonban megérde­melné az országos hírnevet. Túl a vidék szemgyönyörköd­tető voltán, más okok is in­dokolják, hogy újabban sokat foglalkoznak a Szalacskával. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal fej­lesztési elképzelései szerint az itteni löszdombok védettségét csak az 1980—81-es évekre irányozíák elő. Látszólag rö­vid az addig eltelő idő, a Somogy megyei Természetvé­delmi Albizottságban tevé­kenykedő szakemberek azon­ban megállapították, hogy a terület kultúrtörténeti, tájképi, növénytani értékei napról napra csökkennek. A természetvédelmi albizott­ság — bizonyítják ezt az ed­dig elért eredmények, a sok •feltárt, majd védetté nyilvání­tott tájegység, növénytani ér­ték — elismerésre méltóan végzi a munkáját. Annak el­lenére léptek az utóbbi évek­ben nanxot előre, hogy a ter­mészetvédelem céljaira fordít­ható megyei keret meglehető­sen szűk. Nem véletlen, hoqy a Szalacska feltárási munkái­val kaocsolatban nagyon sok­szor hangzott el a kifejezés: meqmenteni, amíg lehet. Va­lóban: Somogy egyik egyedül­álló, ritka természeti értéké­nek a megőrzéséről van szó — a huszonneqyedik órában. A szalacskai táj önmagá­ban is érdemes a figyelemre, s — az ismeretek szerint — már a rómaiak meghonosí­tották itt a szőlőművelést. A környék borai között napja­inkban is sok nyer aranydí­jas minősítést országos és megyei borversenyeken. A dombtetőkről körbepillantva pedig „gyanúsan szabályos” alakú halmokat fedezhet fel a tekintet. Nvilvánvalóan te­metkezési hely lehetett vala­mikor, hiszen ezek az apfó — s közöttük eay nagyobb — ke­rek dombok halomsírok. Ezek önmagukban is indokolnák a minél előbbi védettséget, kü­lönös tekintettel arra, hogy a Kapos medrének szabályozása — ami egyelőre terv — ér­zékenyen érintené a somogyi szakemberek szerint tájvédel­mi körzet „rangra” érdemes Szálacskát. — ma — BARANYA M. Téli tárolásra burgonya-, vöröshagyma­vásárlási akció A KEDVELT HOLLAND DESIRAE-BURGONYÁBÓL 3,40 FT/KG, I. OSZTÁLYÚ VÖRÖSHAGYMÁBÓL 6,20 FT/KG. Rendelésfelvétel: zöldségboltjainkban a város minden részén. Térítésmentes házhoz szállítás szeptember 11-től folyamatosan. Javuló televíziós vétel

Next

/
Thumbnails
Contents