Dunántúli Napló, 1978. szeptember (35. évfolyam, 241-270. szám)
1978-09-03 / 243. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXV. évfolyam, 243. szám 1978. szeptember 3., vasárnap Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja fi bányászok hősi Harcaira emlekezue Ünnepi megwmmmmmmmmmmrm emlékezés Csertetnn Dr. Nagy József ünnepi megemlékezését tartja. Hz összefogás Uj iskola Bikaion Szülők, tanulók, tanárok közös munkája Dr. Nagy József mondott beszédet Az ünnepi menet este hét órakor indult el Fehérhegyről. A Mecseki Szénbányák, a Mecseki Ércbányászati Vállalat, a Bányászati Aknamélyítő Vállalat mecseki körzetének dolgozói, a hagyományokhoz híven a 28. bányásznap tiszteletére fáklyás felvonulással adóztak az 1937-es csendőrsortűz áldozatainak. A csertetői emlékműnél este nyolc órakor a Himnusz elhangzása után Keres Emil Kos- suth-díjas érdemes művész József Attila Szocialisták cimű versét szavalta el, majd dr. Schwarcz József, a Mecseki Szénbányák Pártbizottságának titkára köszöntötte a megjelenteket, köztük: dr. Nagy Józsefet, az MSZMP KB tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, Horváth Lajost, a megyei párt-vb tagját, Baranya megye Tanácsának elnökét, Lukács Jánost, a megyei párt-vb tagját, az MSZMP Pécs városi Bizottságának első titkárát, Komlódi Jó- zselnét, Pécs megyei város Tanácsa elnökhelyettesét, Neubauer Józsefet, az SZMT vezető titkárát, valamint a cservo- nográdi, a zwickaui, a zabrzei, valamint a miechowiczePbánya- vállalatoktói érkezett küldöttségeket. * Dr. Schwarcz József megnyitóját követően dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára lépett a mikrofonhoz. Tisztelt Nagygyűlés! Kedves Elv társak! Ezekben a napokban a bányászokat köszönti dolgozó népünk, hagyományainknak megfelelően immár 28. alkalommal. Ezen az ünnepen az egész ország tiszteleg a bányászok előtt helytállásukért és áldozatvállalásukért. Ismeretes, hogy a bányászat közel egyidős az emberiség történelmével. Magyarországon, az ércbányászat kezdete a középkorba nyúlik vissza, a szénbányászat több mint két évszázados. Ötvenöt éve hozzuk felszínre a bauxitot, az uránércbányászat pedig a felszabadulás után kialakult fiatal iparág. A magyar gazdaságtörténelem szempontjából nagy jelentőségű volt, hogy 225 évvel ezelőtt Brennbergbányón megkezdődött a széntermelés és ezt követően sorra nyíltak az új szénbányák szerte az országban. Ennek a kornak a bányászait a teljes kiszolgáltatottság jellemezte. Nem véletlen, hogy a magyar bányászok a munkásmozgalomban is vezető szerepet játszottak. Most, amikor a Kommunisták Magyar- országi Pártja megalakulásának 60. évfordulóját készülünk ünnepelni, szólnunk kell arról, hogy a magyar munkásmozgalommal szinte egyidőben indult a baranyai bányászok szervezkedése is. Dr. Nagy József ezek után áttekintést adott a mecseki bányászok tőke elleni harcairól, majd így folytatta. — A legtragikusabb pécsi sztrájk a mai megemlékezés során külön említést érdemel. Az 1937-es csendőr sortűz áldozatainak emlékét őrzi itt a Csertetőn álló emlékmű, amelyet a Mecseki Szénbányák dolgozói állítottak, emlékezve a bányászság küzdelmeire, hősi harcaira. A szónok a továbbiakban a felszabadulást követő történelmi változásokról beszélt, amelyek alapvetően megváltoztatták a bányászság helyzetét, majd a következőket mondotta. — Ismeretes, hogy a mecseki szénbányászatban a termelést olyan mértékben kell fejleszteni, hogy a 80-as évek közepére növekedjék a Dunai Vasműbe szállítandó kokszszén koncentrá- tum — lehetséges, hogy ezt a célt már 1982-re teljesíteni kell; ami egyfelől a mélyműveléses szénbányák termelésének növelését, másfelől a szénelőkészítés további korszerűsítését jelenti. Az ilyen természetű — főként műszaki — feladataink megoldásához szorosan hozzátartozik, hogy a fejlesztési cél közgazdaságilag is megalapozott legyen — vagyis, hogy a mecseki szénbányászat fejlesztésére vonatkozó kormányzati döntések biztosítékokkal legyenek alátámasztva. A távlati energiapolitikai koncepciók alapján egyértelmű, hogy a jövőben az energiahordozókan belül a szén és az atomenergia válik meghatározóvá. Ez a körülmény, továbbá az, hogy hazánkban megfelelő ütemben épül az első atomerőmű, fokozza a mecseki uránérctermelés jelentőségét is és meghatározza a termelés fejlesztését. Szorosan a szén- és ércbányászat fejlesztéséhez igazítva kell növelni az Aknamélyítő Vállalat termelőképességét, a Mecsek térségében. A korszerűsítés, a termelékenység növelése az aknamélyítők fejlesztési feladatai közt is elsődlegesek. Dr. Nagy József beszédének befejező részében pártunk Központi Bizottsága április 19 —20-i ülésére utalt, amelyen az MSZMP XI. kongresszusa határozatának eddigi végrehajtását értékelték, miszerint a társadalom minden területén kimutathatók azok az eredmények, amelyek népünk erőfeszítései nyomán születtek. A megyei pártbizottság első titkára végezetül a következőket mondotta. Kedves Elvtársak! Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága nevében ezeknek a gondolatoknak a jegyében köszöntőm önöket a 28. magyar bányásznapon és további munkájukhoz kívánok erőt, egészséget, jó szerencsét! * Az ünnepi megemlékezést követően az MSZMP Baranya megyei Bizottsága, a Mecseki Szénbányák, a Mecseki Ércbányászati Vállalat, a BAV Mecseki Körzetének képviselői, a külföldi vendégek, valamint az áldozatok hozzátartozói az emlékmű talapzatánál elhelyezték a kegyelet virágait. Az in- ternacionálé elhangzása után tűzijátékkal zárult az ünnepLázár György elutazott Mongóliába Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke — a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának és a Mongol Népköztársaság kormányának meghívására — hivatalos baráti látogatásra szombaton elutazott a Mongol Népköztársaságba. Útjára elkísérte Madarasi Attila pénzügyminisztériumi államtitkár, Házi Vencel külügyminiszter-helyettes, Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes és Gál Bálint, a Külügyminisztérium főosztályvezetője. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Szekér Gyula, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Simon Pál nehézipari miniszter, Rácz Pál külügyminisz- tériumi államtitkár, Várko- nyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke és Varga József, a Minisztertanács Titkárságának vezetője. Új iskolát avattak tegnap Bikaion. Tavaly novemberben rakták le alapkövét, s holnaptól modern, kétszintes, új épületben tanulnak a gyermekek. Az avatóbeszédet Zámbó István, a megyei pártvégrehajtó bizottság tagja, a Bikali Állami Gazdaság igazgatója mondotta. Az ünnepségen részt vett dr. Dányi Pál, a megyei tanács elnökhelyettese, Rajnai József, a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Vida József, a Sás- di járási Pártbizottság első titkára, az iskolaépítő vállalatok és szövetkezetek, a szocialista brigá- -dok és szülők képviselői. Mert ez az iskola túlnyomórészt társadalmi összefogással épült. Alig félmillió forintja volt a tanácsnak - elegendő az építőanyagok megvásárlásához —, amikor a megyei tanács zöld utat nyitott a vállalkozásnak, és egy szerződése, amelyben a Bikali Állami Gazdaság, a mágo- csi tsz, a m ág öcsi MEZŐGÉP, a Hegyháti Áfész és a szülők vállalták, hogy minden munkát elvégeznek — ingyen. A terveket a PMMF készítette el két hónap alatt — egy köszönetért. S tegnap az állami gazdaság 11 brigádjának adhattak emléklapot, dolgoztak a szakmunkástanulók és KISZ- szervezetek, a maszekok és szabad hétvégeken a vállalatokhoz járó szakmunkások. Egész nyáron egyetlen tanár sem vette ki szabadságát, együtt hordták a téglát, habarcsot a szülőkkel és felsőtagozatos tanulóikkal. S az építők képviselői most forró tapssal fogadták Farkas Béla igazgató bejelentését - aki kezdeményezte, szervezte és vezette a munkát: — Álmunk megvalósult, új iskolánk avatásra kész. Zámbó István mondotta avató beszédében: — A tudás megszerzéséhez szükséges erőfeszítések alól felmenteni senkit sem tudunk. Olyan alapot kell az általános iskolában megteremteni, amely képessé teszi a fiatalokat, hogy felnőtt korban is befogadni és hasznosítani tudják a felgyorsult ütemben fejlődő új ismereteket. A korszerű oktatáshoz korszerű iskolák és eszközök kellenek. Az állam központi forrásai-.»ehhez nem elegendők, az egész társadalom összefogására van szükség. S a társadalmi összefogásnak nagyon szép példája, hogy gyermekeink ezentúl szebb és jobb körülmények között tanulhatnak. Négy tanterem létesült Bika- Ion, s korszerűsítették a régi épületet is. Minden tanteremben végig ablak, korszerű világítás, meleg műanyag padló. Folyóvíz, magnó, lemezjátszó, dia- és írásvetítő minden osztályban. A tetőtérben lesz az úttörőszoba és a szomszédos épületben a tornaterem. Ma még betonfalra nyílik a tágas előcsarnokból az ajtó, de januárban már tanítani fognak ott az ezután épülő tornateremben. — Nem felszólításra, lelkesedésből és szívből épült ez az iskola — mondotta dr. Dányi Pál. — Családi vállalkozás, szülők, tanulók és pedagógusok közös munkája, örülünk ennek az iskolának, mintaképül állítjuk a pedagógusok és művelődési szakemberek elé. 106 tanterem gondja foglalkoztatja a megyét. Kétmillió forint a költségvetésük. A bikali az első iskola, amely valóság, de van még néhány a megvalósulás útján. Az iskolaépítés nem szokott a gazdaságok, vállalatok, szövetkezetek feladata lenni, de az, hogy milyen körülmények között tanulnak a gyerekek, az a közösség ügye. Úgy is mondhatnám, ezek a gazdaságok most tőkét fektetnek be, amit visszakapnak abban a tudásban, amire itt tanítják dolgozóik gyermekeit. Azt szeretnénk, ha minél többen követnék a bikali példát, s megragadunk minden lehetőséget, hogy mint most Bikaion, minél több helyen kerüljön sor iskalaavatásra. Az avató ünnepségen az úttörők műsort adtak az építők tiszteletére, majd Győriné Szász- nádasi Gyöngyi tanácselnök emléklappal köszönte meg a brigádok és szülők munkáját.
