Dunántúli Napló, 1978. szeptember (35. évfolyam, 241-270. szám)
1978-09-17 / 257. szám
978. SZEPTEMBER 17. GAZDASÁGPOLITIKA DN HÉTVÉGE 3. Gazdasági kapcsolatok a fejlődő világgal Termékváltás előtt a Siklósi Székgyárban Uj termék a „Karin” — étkezőgarnitúra Kis lakásokhoz alkalmazkodó esztétikus bútorok Magyarország kereskedelmi partnereit a múltban jórészt az ország földrajzi helyzete határozta meg. Az Európa közepén, sokáig főként mező- gazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozó ország elsősorban a vele szomszédos államokkal kereskedett, s még ha átlépte is ezek határait, Európán aligha jutott kívül. Az elmúlt két évtizedben ez a helyzet némiképp megváltozott. A magyar vállalatok egyre nagyobb mértékben vesznek részt a nemzetközi munkamegosztásban. Kétségkívül, legfontosabb partnereink ma is Európában találhatók, ám a magyar áruk mind nagyobb mennyiségben jutnak el más földrészekre, s nem kis részben a fejlődő országokba. Gazdasági kapcsolataink a fejlődő országokkal a hatvanas évektől gyors ütemben bővültek. Jelenleg 86 fejlődő országgal — köztük 37 afrikai, 23 ázsiai és 26 latin- amerikai állammal — bonyolítunk le kisebb-nagyobb külkereskedelmi forgalmat. A fejlődő országok részesedése is egyre növekszik külkereskedelmi forgalmunkból, amit az is jelez, hogy arányuk tavaly már elérte a nyolc százalékot, s ezzel jóval meghaladta az egy milliárd dollárt. Jellemző, hogy az 1970 és 1977 közötti időszakban a forgalom értéke évente átlagosan több mint 15 százalékkal — importunk csaknem 16, exportunk pedig több mint 14 százalékkal — emelkedett. Külkereskedelmi forgalom Ami a magyar exportot illeti; kivitelünkben a legnagyobb szerepet a feldolgozott termékek játsszák. Exportunkban tavaly a gépek és komplett berendezések, valamint a gépipari fogyasztási cikkek aránya meghaladta a 45 százalékot. A gépipari termékek csoportjából legjelentősebb gyártmányok az autóbuszok, a vákuumtechnikai berendezések, az orvosi műszerek, röntgen- készülékek, kikötői berendezések, élelmiszeripari gépek. Vásárlásaink nagy része nyersanyagokból és félkésztermékekből tevődik össze. Ám egyre inkább számolunk a fejlődő országok iparosítási és exportfejlesztési céljaival, ami azt jelenti, hogy az átlagosnál gyorsabb ütemben növeljük az onnan származó ipari termékek — elsősorban ipari fogyasztási cikkek — importját is. Ezért az elmúlt tíz-tizenöt esztendőben a fejlődő országokkal lebonyolított külkereskedelmi forgalmunk — kereskedelempolitikai céljainknak megfelelően — gyorsabb ütemben növekedett, mint teljes külkereskedelmi forgalmunk. Az elmúlt években kereskedelmi forgalmunkat a differenciálás és a koncentráció egyidejű alkalmazásával fejlesztettük. Exportunk gyors növelését a gadzaságilag gyorsan erősödő fizetőképes fejlődő országokban értük el — például Irakban, Iránban, Nigériában, Líbiában, Szíriában, Algériában, Kuvaitban. Árueladásunk ezekbe az országokba 1972 és 1977 között mintegy ötszörösére emelkedett, s ide irányul kivitelünk mintegy hetven százaléka. Hasonló folyamat ment végbe az emúlt években az import fejlesztése során is: tavaly például Brazília, Nigéria, Irak, Irán, India, Egyiptom és Peru a fejlődő országokból származó importunkkal jóval több mint hatvan százalékát szolgáltatta. Ami a földrajzi megoszlást illeti: exportunkban az elmúlt időszakban megnőtt az ázsiai országok szerepe — arányuk megközelíti a hatvan százalékot —, míg az afrikai országok 30 százalékkal, La- tin-Amerika pedig tíz százalékkal részesedik. Importunkban mintegy hatvan százalékkal a latin-amerikai országoké a vezető szerep, az afrikai és az ázsiai országok aránya 20—20 százalékra tehető. Hitelek, szakértők Magyarország és a fejlődő országok közötti forgalomnak az elmúlt években tapasztalt nagyarányú felfutását egyebek között az is lehetővé tette, hogy a fejlődő országok részére hiteleket nyújtunk, amelyek elősegítik a mindkét fél számára előnyös magyar termékek kivitelét. Az áruszállításoktól függetlenül az elmúlt években állandóan növekedett a fejlődő országokban műszaki segítség- nyújtás céljából kiküldött szakértőink száma. 1970-ben még csak 270 magyar szakértő dolgozott a fejlődő világ különböző országaiban, ez év elejére számuk már csaknem elérte a 650-et. Szakértőink többsége a gazdasági kapcsolatok tekintetében fontos országokban — Algériában, Nigériában, Líbiában és Irakban — dolgozik. Emellett számtalan fejlődő országból érkeznek diákok Magyarországra, számuk ma már meghaladja a két és fél ezret, s szakmát, diplomát szerezve térnek vissza hazájukba. Gazdasági együttműködés A hagyományos külkereskedelmi kapcsolatok mellett mindinkább előtérbe kerülnek az új formák a gazdasági együttműködésben. Megkezdtük például a fejlődő országokban is a termelési kooperációk létrehozását. E téren jelentős eredményeket értünk el, egyebek között Indiában, ahol mikrohullámú műszaki berendezések gyártási technológiáját atduk el, s Irakban, ahol autóbusz összeszerelő üzemet létesítettünk. Az új együttműködési formák keresésének eredménye az is, hogy magyar cégek az elmúlt években tizenhét vegyes tulajdonú vállalatot hoztak létre a fejlődő országokban. Magyarország a fejlődő országokkal a kölcsönös előnyök alapján fejleszti gazdasági, kereskedelmi kapcsolatait. Abból indulunk ki, hogy a fejlődő országok egyre nagyobb szerepet játszanak a világgazdaságban. E gazdasági fejlődési folyamat meggyorsításához — a kölcsönösség alapján — Magyarország lehetőségeihez mérten igyekszik hozzájárulni. Ezt jelzi az a prognózis is, amelyet a magyar szakemberek úgy fogalmaztak meg, hogy a fejlődő országokkal a kölcsönös áruforgalom növekedésének üteme a jövőben is jelentősen meghaladja a teljes magyar külkereskedelmi forgalom növekedésének ütemét. K. Ny. J. A kárpitos- és felületkezelő- — (lakkozok, fényezők) — részleg dolgozói most amolyan mostohagyerekei a siklósi székgyárnak, hiszen az elmúlt évben elkészült és beindult új, tágas, modern csarnokból, ahol az asztalosok, csiszolók kaptak helyet, ők kimaradtak. A régi gyár pedig már ugyancsak elöregedett, mindennek nevezhető, csak korszerűnek nem. Szerencsére nem sokáig lesznek itt, legalábbis remélik, hogy többször már nem módosítják a második új gyárrész megépülésének határidejét. Az eredeti átadást ugyan 1978. szeptember 30-ra tervezték, de az építők anyaghiányra hivatkozva időcsúszást jelentettek be, várhatóan november végén, december elején készülnek csak el. A siklósi székgyár az elmúlt évekhez képest jelentős fejlődést könyvelhet el magának. Az új csarnok, a megváltozott munkakörülmények a termelékenység növekedését, a szocialista brigádok jobb munkáját A Rába-Steiger 240-es, a 3-as telepsebességben bukdácsol az alsómocsoládi határban. Nyolcvan hektár szervestrágyát kell Vincze Mihálynak váltótársával beszántani. Mellette kuporgok a vezetőfülkében, nehezítem munkáját. Figyelnie kell a műszerekre, a tükörben a barázdát nézi, aztán visszafordul, így jobban látja, hogy dolgozik az eke. Azt mondja: mindig úgy szerettem dolgozni, hogy ha megkérdik ki csinálta ezt a táblát, szégyenkezés nélkül vállaljam. — Van olyan tábla, amin még mindig észrevenni, amit a tavalyi búza alá nem szántottunk egyenletesen. Majd felbukik rajta a gép. Pedig fontos, hogy összefüggő, egyenletes legyen az eke munkája, a jó szántás ugyancsak befolyásolja a jó termést. Visszakapcsol. Tíz sebesség van a traktoron; a páratlanokat a terepen, a párosokat az országúton használják. Csaknem három méter szélességű barázdát húz a munkagépre szerelt hét eke. A dimbes-dombos terepen nehéz'a barázdát megtartani, vigyázni kell, ne maradjon vakbarázda (felszántatlan mezsgye). Nem szabadna most beszélgetnünk, hiszen neki a traktor hangját, a műszereket, az ekét, a barázdákat kell figyelnie. Sok mázsa termés függ attól, mennyire tudja beszántani a trágyát, függőleges és tiszta lesz-e a barázdafal. Nem szabad beomlania, egyenletesnek kell lennie a barázdafenéknek, a barázdaszeleteknek tömör- nek kell lenniük. A szeletek taréjai határozottak és egyenletesek legyenek és még megannyi fontos követelmény. Marósnak sem kell talán sokkal pontosabban kialakítania az acél munkadarabját. Vincze Mihály, az IKR megyei versenyén legutóbb első helyezést ért el, pedig először indult szántóversenyen. Most napi munkáját végzi — csakúgy, mintha versenyezne. Tizennégy esztendeje — 18 éves volt akkor —, ült először traktorra. RS—09-es, 18 LE-s NDK traktor volt az első gépe, még a Bikali Állami Gazdaságban. eredményezte. Az elmúlt év időarányos eredményéhez hasonlítva a mostani teljesítés 176 százalék. Ez az összehasonlítás ugyan szép és kedvező képet mutat, mégsem ennyire rózsás a helyzet. Az 1978-as évre tervezett termelés értéke 100 millió forint. Ebből az első félévben 52 millió 719 ezret kellett volna teljesíteni, de' csak 48 millió 300 ezer forintot termeltek. Ennek oka több-, féle: a januári hónap inkább az anyagfeltöltés mint a termelés időszaka, a kereskedelem is az első félévben óvatosabban rendelt, ezenkívül anyaghiánnyal — import vasalás — küszködtek. Most a második félév feladata lesz ezt a lemaradást behozni, és a dolgozók dicséretére legyen mondva, mindent meg is tesznek — szabad szombatokat áldoznak Egy esztendő után Mágocsra jött, azóta a termelőszövetkezetben dolgozik. Furcsa szamárlétráról mesél — ez a lajtorja volt egyébként egyike, a magyar mezőgazdaság felemelkedésének is: UE—28-as traktor, aztán az MTZ—50-es, 1975-ben az első Rába-Steiger kormányát szorongatta. — Ezét egyébként nem kellene ilyen görcsösen szorítanom, hiszen a kisujjammal is elvezetném, de megszoktam, hogy biztosan szoruljon kezemben a kormány. A vezetőfülke gumipadlója tisztára seperve, lemosva, a hamutartó kitisztítva, a légkondicionáló kellemes hőmérsékletet biztosít, por nincs . . . — Ez a gép a második otthonom, naponta 12 órát töltök rajta. Arra szoktam gondolni, hogy a műszerfal olyan, mint a lányok, az ember szeme mindig rajtuk van, a fülke meg mintha a szobám lenne. A traktor motorja 2100-as for. dulattal dolgozik, Vincze Mihály egy pillanatra sem engedi erőlködni, azonnal visszakapcsol. A motor zaja alig szűrődik be. A déli nap vakító fénnyel ömlik szét körülöttünk, a téglagyárnál megint elakadt a mocsarat rendező lánctalpas, nyugodt mozdulatlanságban a vidék. — Milyen az éjszaka? — Nagyon hosszú, nagyon fárasztó! Az egyedüllétet megszoktam, a csendet is szeretem, az eke figyelése közben is sokmindenre lehet gondolni, az ösztöneim is segítenek már eny- nyi év után a munkában. Házat építünk, mindig azt tervezgetem, hogyan lenne jobb, hogyan lehetne olcsóbb? — A traktor, gondolom a barátod, legalábbis ábrándozásaidnak tanúja. Társad. — Gyermekkoromban is az volt a vágyam, hogy gépes ember leszek. A traktorom hűségesebb az állatnál, mert csak tőlem függ, hogy minek zavarom neki. Régebben 12 fokos lejtőn már nem nagyon boldogultunk"; a felborulástól is félni kellett. Ez 17 fokos dombon is szánt, biztonsággal ülhetek a fülkében. Persze tudni kell, milyen szögben megyek a dombfel és éjszakai műszakot vállalnak — ez érdekében. Súlyos gondként nehezedik a gyár vezetőinek vállára az export problémája. A nyugatra, főként Svédországba és Hollandiába irányuló szék-export mennyisége jelentősen csökkent. Már az ez évre tervezett 13 millió forintnál is lényegesen kevesebb összegű volt a tényleges szerződéskötés, de ennek teljesítése is nagy erőfeszítést és főleg türelmet igényel a gyár vezetőitől, dolgozóitól egyaránt. A nyugati partner által kért széktípus nem vált be, konstrukciós hibája volt. (A gyár műszaki vezetői annak idején figyelmeztették a megrendelőt erre, nem hitte el, idővel mégis beigazolódott.) így aztán menet közben négyszer módosították a tervet, amit a nagyüzenak. S az is: ki mint kezeli, úgy veszi hasznát. Ennek a karbantartásához, kezeléséhez, a műszaki felkészültségen kívül más is kell! Még az sem mindegy, milyen tiszta edényben adunk neki olajat, a leállás után még néhány percig járatni kell üresben a motort, akkor szuszogja jól ki magát... A mi munkánk tőlünk és a géptől egyaránt függ. Volt régebben egy társam, azt hitte, hogy mindent a gép tud. Megkapta az én jól karbantartott traktoromat, de néhány hét után rájött, hogy nem mindent tud a gép — egyedül . . . — Szakma ez? Nálad valóságos hivatásnak érzem. — Nem szakma. Ez csak foglalkozás. Éppen az a baj, ha lekerülök a traktorról azt sem tudom, mi lesz velem. Talán éjjeliőr leszek. Szakmásítani kellene, legalább géplakatosi szintre és az annak megfelelő bérre jogosítson, ha nem bírjuk tovább. — Nem hiszem, hogy egykönnyen megválsz a Rába- Steigertől... — Négy éve két műszakban dolgozom. Reggel öttől délután ötig, s aztán a másik héten éjszaka. Nagyon hosszú idő ez. Amikor Nagyigmándról hoztuk a gépet 11 óra alatt tettük meg a 220 kilométert. Közben persze megálltunk, forgalmi akadályok is voltak. Itt a szántóföldön egy- végtében dolgozunk 12 órát, lehetséges, hogy 220 kilométert is átbukdácsolunk. Sokszor szommi módon való gyártásban nehéz követni, sok selejtet és termeléskiesést eredményez. Szerencsére belföldi értékesítési gondjaik nincsenek. A népszerű HARGITÁ-ból nem tudnak eleget készíteni, háromszoros az igény. Új termék a KARIN étkezőgarnitúra, amely sásfonatú székével és rusztikus asztalával a régi parasztbútorokra emlékeztet, s minden bizonnyal a HARGITÁ-hoz hasonló népszerűséget vív ki magának. A jövő évben jelentős termékváltás várható. Kis lakásokhoz jól alkalmazkodó és az eddigieknél esztétikusabb kivitelezésű fekvőbútorokat terveznek, amelyeket legfeljebb 10— 15 ezres sorozatban készítenek csak el. Ezzel elérik, hogy a választék változatosabb, minbaton, vasárnap is. Ilyen műszak után nincs kedvünk olvasni, tévét nézni, csak bezuhanunk az ágyba. Az idősebbek már nem nagyon vállalják ... Talán még négy évig csinálom, talán hatig . . . — Anyagilag? — Most természetesen jól keresünk, amikor vége az őszi munkának a műhelyben dolgozunk órabérben. — Az idén 47 mázsa rekord- termést ért el a mágocsi termelőszövetkezet. Ezeken a földeken még egy évtizede sem mert erre senki gondolni. Szerinted mit lehetne tenni, hogy még több gabona teremjen? — Ismerem ezeket a földeket. Mindig keményebbek lesznek. Ezekkel a nehéz gépekkel rámegyünk a sárban is, a régi kis traktorokkal már nem boldogulunk itt. Azelőtt kétszer szántottunk, volt amikor azt mondtuk, nem kell az( istállótrágya .. . Amerikában állítólag a vetőgép maga csinálja a magágyat. Nincs ez ránkbízva! Aki mindenhez ért, az semmihez sem ért. Én például nem tudok az országúton versenyre kelni a gépkocsivezetőkkel, ők meg itt a táblán nem boldogulnának ... Annyi bizonyos: a szántót rámbízták, ezt úgy kell csinálnom, mintha már országos bajnoki címért küzdenék ... Lombosi Jenő dig újabb és újabb lesz. S. Zs. Gyermekkori álmom, hogy gépes ember legyek Hegyen-völgyön traktoron
