Dunántúli Napló, 1978. szeptember (35. évfolyam, 241-270. szám)

1978-09-12 / 252. szám

NDK-hét a Konzum Áruházban (Tudósítás a 2. oldalon.) fi chilei nép győzni fog! A szigetvári városi úttörőzenekar szórakoztatja a közönséget a Zrínyi téren Fotó: Erb János Zrínyi-emlékünnep Szigetváron egész magyar népnek azért a sokoldalú baráti segítségért, internacionalista magatartásért, amellyel a chilei nép igazságos harcát támogatják. Elmondta, hogy hazájában is egyre csök­ken a junta ereje, a gazdasági válság, a munkanélküliség, a terror egyre növeli a velük szembenállók táborát, a sok oldalról megnyilvánuló szolida­ritás pedig erőt ad a további harchoz. Utalt arra, hogy a chilei nép harca szorosan kap­csolódik valamennyi szabadsá­gáért küzdő nép, közöttük Ni­caragua és Uruguay haladó erőinek harcához. Végezetül él­tette a proletár internacionaliz­must, a magyar és a chi­lei nép barátságát. Távirat a Béketanácshoz Ezután felolvasták Komló vá­ros szolidaritási gyűlésének és az Allende iskola nevelőinek, illetve tanulóifjúságának az Országos Béketanácshoz cím­zett táviratát, melyben tiltakoz­nak a fasiszta katonai junta népelnyomó terrorja ellen és követelik a bebörtönzött haza­fiak szabadon bocsátását. A szolidaritási nap befejező aktusaként a jelenlevők Komló- Dávidföldre, az Allende általá­nos iskolába mentek, ahol a HNF, az OBT, a KISZ, a Villa­mosüzem, valamint a Carbon Vállalat Allende brigádjai és az iskola képviselői megkoszo­rúzták a mártírhalált halt elnök szobrát. Sziget várának 412 évvel ezelőtti hős védelmére és el- estére emlékeztek vasárnap Szigetváron. Délelőtt a járási­városi könyvtárban, a TIT és a Városi Tanács művelődési osz­tálya szervezésében tudomá­nyos emlékülést tartottak, ame­lyen dr. Vonsik Gyula kandi­dátus, az MSZMP KB Agitá- ciós és Propaganda Osztálya propaganda szerkesztőségé­nek felelős szerkesztője is elő­adást tartott a múlt—jelen— jövő egységének a szocialista gondolkodás alakításában be­töltött szerepéről. A tanácsko­zás végén „A történelmi múlt szemlélete a magyar iroda­lomban; 1945—1978" című kiállítást nyitották meg. A tu­dományos emékülésen többek között részt vett Bocz József, a megyei pórt-vb tagja, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának titkára, Sántavy László, a Szigetvár városi Párt- bizottság első titkára, Petőh Sándor, a Szigetvári járási Pártbizottság titkára, Tinusz János, Szigetvár város tanács­elnöke és dr. Szabó József országgyűlési képviselő, a me­gyei NEB elnöke is. Szintén délelőtt rendezték meg a sportversenyeket a pályákon és a tornacsarnok­ban. Az ebéd utáni program tér­zenével indult, a Zrínyi téren a katonazenekar és a városi úttörőzenekar pattogó ritmu­sokkal szórakoztatta a közön­séget, miközben örsi Ferenc és Hunyady József írók a tö­rök korról és Szigetvárról írt szépirodalmi műveiket dedikál­ták a vár előtti könyvsátor­ban. Délután lépett fel a Me­csek együttes is a várban fel­állított szabadtéri színpadon. Sokan keresték fel a kiállításo­kat, amelyeken a vár történe­tével ; Zrínyivel, a költővel; tö­rök korabeli miniatúrákkal; magyar várakat ábrázoló raj­zokkal, Zágon Gyula történel­mi alakokról mintázott fafara­gásaival, amatőr fotókkal és grafikákkal ismerkedhettek meg az érdeklődők. öt órakor a Városi Taná­cson a településfejlesztésért végzett kiemelkedő munkájuk elismeréséül aktivistákat tün­tettek ki, Tinusz János tanács­elnök 63 társadalmi munkást részesített címer- és emlék­plakettben. Az esti ünnepélyes megem­lékezés a várban kezdődött, ahol a Zrínyi-emlékünnep szig­náljának hangjaira emléktüzet lobbantottak lángra a belső vár hídja mellett, Zrínyi halá­lának feltételezett helyén. Utá­na a pécsi helyőrség díszsza­kaszának katonai tiszteletadá­sára került sor, majd Tomanek Gábor színművész szavalatát követően Tinusz János tanács­elnök tartott megemlékezőt, aki egyebek között a következőket mondotta: „Kegyelettel és ne­héz szívvel tisztelgünk e vérrel áztatott vár falai között. Zrínyi­nek és a szigeti hősöknek nagyra értékelt hazaszeretete, tetteikben megnyilvánuló helyt­állása, messzire világító pél­dája adjon erőt a ma embe­rének a szocializmus építő munkájához." E gondolatok je­gyében. helyezték el a hála ko­szorúit a Városi Tanács, a honvédség, a KISZ járási-vá­rosi bizottsága és a Hazafias Népfront Szigetvár városi bi­zottságának képviselői a Zrí­nyi-szobor talapzatán. Az em­lékünnepség díszsortűzzel és a díszszakasz elvonulásával ért véget. A 8—10 ezer embert meg­mozgató rendezvénysorozatot Bocz József, megyei párt-vb tag, az MSZMP Baranya me­gyei Bizottságának titkára kí­séretében megtekintette dr. Vitomir Gasparovics, Jugoszlá­via magyarországi nagyköve­te is. Thomas Solis mond beszédet a szolidaritási gyűlés résztvevői előtt. Szolidaritási Ostromállapot Nicaraguában ünnepség Komlón A hazafiak harci sikerei Általános offenzívát indított a hét végén a Sandinista Nemze­ti Felszabadítási Front a Somo­za diktátort támogató nemzeti gárda ellen Nicaraguában. A harcoknak több mint száz ha­lálos áldozata van. A hazafiak a Costa Rica-i rádióban közzé­tett nyilatkozatukban „átmeneti kormány” alakítását jelentették be, s a dokumentum hangsú­lyozta: „a Somoza rendszer utolsó óráit éli". A felkelők — hírügynökségi jelentések szerint ellenőrzésük alatt tartják az ország második legnagyobb városát, Leont, és a főváros, Managua egy részét is. Súlyos harcok folynak a kö­zép-amerikai köztársaság más nagyvárosaiban is. Az egész or­szág területére kijárási tilalmat hirdettek meg. A sandinisták Mexikóvárosban közzétett hadijelentése szerint a kormánycsapatok repülőgépek­kel, tankokkal, páncélozott csa­patszállító járművekkel^ és ne­hézfegyverekkel próbálják meg­állítani az előretörést, de a fel­kelők Leonban, Managuában, Chichigalphában, Chinandegá- ban jelentős sikereket értek el; Chinandegót teljesen elfoglal­ták, Esteli városában pedig visszavonulásra kényszerítették a kormánycsapatokat — hang­zik a közlemény. Hírügynökségi értesülések szerint Leonban a kormánycsa­patok több kísérletet tettek a város repülőterének visszafog­lalására — mindeddig sikerte­lenül. A felkelők hétvégi offen- zívájuk során kaszárnyákat fog­laltak el, katonai berendezése­ket semmisítettek meg és je­lentős mennyiségű fegyvert zsákmányoltak. A hazafiak a Costa Rica-i rádióban közzétett nyilatkoza­tukban jelentették be, hogy a Sandinista Nemzeti Felszabadí­tási Front átmeneti kormányt alakított, amelynek névsorát ha­marosan nyilvánosságra hozzák. A Venceremos szárnyalt az úttörőlányok ajkáról, s ezzel kezdetét vette a szolidaritási ünnepség tegnap a Komló vá­rosi Pártbizottság dísztermében. Ezen a délutánon emlékeztek a jelenlevők a fasiszta junta vé­res hatalomátvételekor hősi halált halt chilei hazafiakra, Allende elnökre, s a junta bör­töneiben jelenleg is sínylődő hazafiakra, az egész elnyomott chilei népre. A komlói, Salvador Allende általános iskola kórusa után a Bányász Irodalmi Színpad adott műsort, majd három <Jél-ameri- kai fiatal énekelt saját gitár- kísérettel dalokat Che Gueva- ráróL a népek szabadságvá­gyáról. A haladó erők összefogása A műsor után Móréi Emil, a Hazafias Népfront Komló városi Bizottságának elnöke köszöntötte a jelenlevőket, kö­zöttük Thomas Solis-t, a Chilei Kommunista Párt Központi Bi­zottságának tagját, az Anti­fasiszta Bizottság elnökét, dr. Deák Livi át, az MSZMP KB tagját, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnökhelyettesét, Bocz Józsefet, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkárát, a megyei párt-vb tagját, Krasz- nai Antalt, a HNF Baranya megyei Bizottságának titkárát, valamint a város párt-, állami, ifjúsági és tömegszervezeteinek képviselőit. Bevezetőjében meg­emlékezett a népi egység kor­mányának hároméves tevékeny­ségéről, azokról a reformokról, amelyek megindították a chilei társadalmat a haladás, a gaz­dasági, kulturális felemelkedés útján. Méltatta a világ haladó népeinek szolidaritási mozgal­mát, azt a harcot, amely ismét a nép kezébe adja vissza a hatalmat Chilében. A szolidaritási nagygyűlés szónoka, Kerekes György, a Chilei Szolidaritási Akcióbizott­ság tagja bevezetésképpen az öt évvel ezelőtti élményeit ele­venítette fel. A szemtanú hite­lességével ecsetelte a puccs időszakát, a véres napokat, a hazafiak üldöztetését, a fasiszta bérencek kegyetlenkedéseit. Mint mondta: „Soha megrázóbb élményben nem volt részem...” Szólt arról is, hogy a chileiek legjobbjai nem adták fel a harcot. Eleinte burkolt tünteté­sekkel, kisebb akciókkal, nap­jainkban pedig egyre gyako­ribb sztrájkokkal fejezik ki szembenállásukat nemcsak a munkások, hanem a kisemmi­zett, a nyomor küszöbére taszí­tott középosztályhoz tartozók, munkanélkülivé vált értelmisé­giek is. Mint mondotta, a kö­rülbelül egymillió külföldre emigrált chilei nemcsak mene­dékre, barátokra talált, hanem sok nemzetközi tapasztalatra szert téve, másodszorra már hatásosan segítheti a nép győ­zelmét. Ezután Thomas Solis emelke­dett szólásra. Pártja és hazája nevében köszönetét mondott a magyar kommunistáknak, a Hazafias Népfrontnak, s az Púja Frigyes tárgyalásai Hollandiában A Púja Frigyes külügymi­niszter vezette magyar kül­döttség hétfőn a kora dél­utáni órákban megérkezett Hollandiába. Az amszterda­mi repülőtéren Christoph Van Der Klaauw holland külügyminiszter és a külügy­minisztérium magasrangú tisztségviselői fogadták. Je­len voltak a hágai magyar nagykövetség tagjai is, Bebrits Anna nagykövet ve­zetésével. A két külügyminiszter az érkezés után egy órával már megkezdte hivatalos tárgyalásait. Délután And­reas Van Agt holland mi­niszterelnök fogadta Púja Frigyest. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek Duncmtull napló XXXV. évfolyam, 252. szám 1978. szeptember 12., kedd Ára: 80 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents