Dunántúli Napló, 1978. augusztus (35. évfolyam, 210-240. szám)

1978-08-31 / 240. szám

1978. augusztus 31., csütörtök DunQntuii napló 3 Szervezett együttműködés a lakossággal Polgári védelmi gyakorlaton Szombat délelőtt fél tíz. A nagymányoki vasútállomásra begördül a kitelepítetteket ho­zó szerelvény. Leszáll a 800 „baranyai” felnőtt és gyerek. Sötétszürke polgári védelmi egyenruhások vezetik őket az eligazító helyekre. Rövid eligazítás, aztán elin­dulnak a kijelölt házak felé. A baranyaiaknak most ez a köz­ség jelenti a- biztos fedelet. A házigazdák tudják, adott eset­ben akár hónapokig is tarthat ez a kényszer-társbérlet. Durányik András orosz szakos tanár, községi párttitkár most a befogadó alegység parancsno­ka. Segít szétosztani a vendé­geket, aztán jó házigazdaként négyükkel elindul saját háza felé.- Csak szállást kell biztosí­tanunk. Május óta készülünk erre a gyakorlatra, nem volt nehéz meggyőzni a falubelie­ket. Ilyen kitelepítésnek, befo­gadásnak nemcsak háború, ter­mészeti katasztrófa is előidéző­je lehet. A csoportokat elnyelik a kije­lölt házak, előkerül a szörp, a frissen sütött pogácsa, a fel­nőtteknek még bor is. A főtéren buszok robognak át, nyomukban személyautók. Újabb 400 kitelepített tart Vár­aljára. „Vadászbombázók támadták Bonyhádon a cipőgyárat és kör­nyékét .. . felrobbant a vegyi­anyagraktár . .. kigyulladt... bentrekedtek ... — ismerteti a polgári védelem helyi parancs­noka a feltételezett veszély- helyzetet. Másodlagos vegyi kárterület. A romos épületből lila füst és lángok csapnak ki. A vegyi felderítők érkeznek sárga vegy­védelmi ruhában, sisakban, gázálarccal. Mintát vesznek, majd behatárolják a vegyileg szennyezett területet. Az utánuk érkező mentesítők kézi-háti per­metező segítségével semlegesí­tik az elszabadult ammóniát és klórt. A tűzvédelmi alegység tagjai a lángokat fékezik, o műszakiak ásóval, csákánnyal, lapáttal szabadítják ki az épü­letet a romokból, hogy elérjék a bentlevőket. A tűzoltók két létrát támasz­tanak a falhoz, egyikük fejszé­vel töri be az emeleti ajtót, majd eltűnik a nyílásban. Kis idő múlva megjelenik, sebesül­tet támogat. Aztán ismét fel, le, fel, le. .. A tetőtérből és az óvóhelyről kimentetteket első­segélyben részesítik. A súlyos sérülteket már várja a szükség- kórház ... A mentőalakulatok tagjai a részleges mentesítőhelyen elő­ször az RBV (radioaktív-, bioló­giai-, vegyi-) mentesítést hajt­ják végre, utána a ruházat és a felszerelések következnek, majd a személyi mentesítő sát­rából egyszerre tizenketten jö­hetnek ki a fürdés után. A ki­lépőknek már nincs mitől tar­tania ... A Paksi Állami Gazdaság Gyapa pusztai üzemegységének dolgozói közül huszonheten ál­lategészségügyi szakszolgálato­sok. Tudják: ha fertőzési gócot észlelnek, kettős karanténnal kell elzárniuk az állatokat a külvilágtól. — A szakosított telepünkön 510 magyartarka tehenünk van. Nemcsak háború, természeti katasztrófa esetén is hasznosítható a lelkészülés Ez országos törzstenyészet. Je­lentős érték, ezért különösen óvnunk kell — közli dr. Jancsó Árpád kerületi állatorvos, aki most az általános rendfenntar­tó szakasz tagja. A bemutató résztvevői beöl­tözve fehér köpenybe, fóliacsiz­mába bújva, alapos kézmosás után indulnak az istállókba . . . Vasárnap reggel. Szekszárd, a Tambov városrész tőszomszéd­sága. Hagyományos és nukleá­ris csapás után .. . A Honvéd utcában romos, égő házak fogadják a műsza­ki mentőalegységet. Robbaná­sok: olajoshordók és pb gáz­palack roncsai repülnek szer­teszét. A tűzoltók gázálarcban, por­ral, habbal birkóznak a lángok­kal. Tíz percen belül a műszaki alakulatok dózerei, markolós traktorai, billenőplatós teher­autói veszik át a munkát. Egy­re nő a romok alól, házakból, pincékből kimentettek száma. . . Légiriadó. Sugárhajtású vadászbombá­zó sivítva csap le a mentőala­kulatra. Bombák robbannak. Mentők és kimentettek biztos fedezékből figyelik az esemé­nyeket. A légitámadás végén élőiről kell mindent kezdeni. Már jönnek is az önkéntes tűz­oltók ZSUK kocsijai. Szükségkórház egy iskolában. Az orvosi segélyhelyekről hoz­zák a súlyos sebesülteket, ösz- szeszokottság, fegyelem. Orvo­sok, egészségügyiek egymást segítve végzik feladatukat. Elnéptelenedett falu Tevel, vasárnap délben. Teremtett lé­lek sincs az utcán. Az ablakok, ajtók üvegei ragasztópapírral átlósan beragasztva, a nyílá­sokon habszivacs légszűrő, fó­lia védi a kutakat. A bezárkózást a másodlagos sugárkiszóródás miatt rendel­ték el. Az 596 család, majd két­ezer ember a házakba, pincék­be zárkózott. Csimma Ferencék portája is kihalt. A ház lakói a borospincében laknak. Ágy, élelmiszer, ivóvíz, gázálarc, vé­delmi ruha és védőeszközök a parányi, nyirkos helyiségben. És egy pakli kártya — unalom­űzőnek. — Hiába, ha nem tud játsza­ni — bök az idős férfi a felesé­gére. Mutatják a fészert. Cso­mózva lóg a csöveskukorica', fó­lia alatt krumpli, hagyma és lu­cerna. — Ez a két süldőnek, meg a száz baromfinak — mondja oz asszony —, ott van­nak szegények az istállóban elzárva, levegőt is alig kap­nak. — Unjuk már, három nap óta a pincében ... — mondja. — Csak o valóságban ne kelljen — zárja le a témát a férfi. A kétnapos polgári védelmi módszertani bemutató több ezer embert mozgatott meg Tol­na megyében. A gyakorlatot megszemlélő Csémi Károly al­tábornagy, honvédelmi minisz­tériumi államtitkár, tábornokok, minisztériumok, országos főha­tóságok és társfegyveres testü­letek vezető munkatársai, a megye vezetői is mind elisme­réssel nyugtázták a résztvevők szakmai felkészültségét, a szak- szolgálati egységek és a la­kosság hozzáállását, a magas fokú szervezettséget és az ered­ményes együttműködést. Bara­nyából dr. Dányi Pál, a megyei tanács elnökhelyettese, Pummer Dezső, a megyei pártbizottság munkatársa és Fehér József ez­redes, a PV megyei törzspa­rancsnoka tekintette meg o be­mutatót. Murányi László Egyetemisták építőtábora Az ötödik turnus is letet­te a szerszámot a KISZ 61 nyári építőtáborában. A „hivatalos" zárással össze­sen 47 500 fiatal búcsúzott az idei évadtól. Június 18-a óta végzett fáradságos munkájuk eredményeit most összegezik. Immár hagyomány, hogy a „hivatalos” táborzárás egyúttal az egyetemek, fő­iskolák „nuir'-évfolyamo- sainak tábornyitánya'. Az elkövetkező napokban a felsőfokú oktatási intézmé­nyek nagy többsége szer­vez építőtáborozást a ta­nulmányaikat most kezdő elsőéveseknek azokon a helyeken, amelyeken az őszi munkák maradéktalan elvégzése ^ ezt igényli. A gazdaságok már több kö­zépiskolát is megkerestek a kéréssel, hogy a diákok se­gítsenek a soron levő al ma-, szőlő- és zöldségszü­ret meggyorsításában. Helyszíni szemlék a szerződéskötések előtt Fizetővendég­szolgálat Rendszeres információcsere az idegenforgalmi irodák között Baranyában összesen 1330 fizetővendég-szoba 3262 férő­hellyel várja az éjjel megpihen­ni vágyó és a hoteleknél ol­csóbb fekvőhelyeket kereső lá­togatókat. De milyen feltételek­kel, mennyire kulturáltan? Erre keresett választ az a vizsgálat, amelyet a megyei Ke­reskedelmi Felügyelőség folyta­tott le. Három idegenforgalmi iroda, az IBUSZ, a Coopturist és a ŰJabb területeket kapcsolnak b* \ Húszezer lakást fűt r r a PETAV Olcsó, tehát pazaroljuk? Tizenhat éve üzemeltet. Léte­zéséről csak akkor veszünk tu­domást, ha a csapból nem fo­lyik a melegvíz, ha hazaérve hi­deg radiátor fogad, vagy ha hirtelen lehűl az idő és fázunk a szobában. Ma már közel 20 ezer lakást és egy sor gyermek, illetve közintézményt fűtenek több mint 16 ezer lakásba jut­tatják el a használati meleg­vizet és ipari vállalatok tucat­jának szolgáltatnak hőenergiát. Tizenhat év. Ezalatt több tízez­ren felejtettünk el begyújtani, hamuzni, szenet vagy olajat ci­pelni. Mégis meleg a lakásunk. A Pécsi Gázmű üzemegysé­geként kezdték a hőszolgáltatást 1962-ben, fél évtizedre rá már 4000 lakásba vitték a meleget. Nőtt a központi fűtéses lakások száma, terjeszkedett a vállalat. Először Komló, aztán Siklós, Szi­getvár végül fél évtizede Mo­hács lakóinak egy része is bele­kóstolhatott a kényelembe. Ta­valy már megközelítően három­millió légköbmétert fűtöttek, csúcsidőben 282 Gigacalória hő­energiával óránként. (Hogy eh­hez mennyi szenet kellene elé­getni? Mennyi korommal szeny- nyezné a levegőt és mennyi sa­lakkal növelné a szemétbányák szintjét?) A vállalat évtizede még Pécsi Hőszolgáltató, 1977. januárjától már a Pécsi Távfűtő Vállalat (PÉTÁV) néven vált is­mertté. A fűtési idényben 13 forintot fizetünk légköbméterenként — elméletben október közepétől április közepéig — félhónapra egy forintot, egész hónapra 2,20-at, a pótfűtés napi 7 fillér légköbméterenként. Vajon ki tudná ennyiből kihozni, a laká­sa fűtését? Nem beszélve a fű­téssel járó kellemetlenségekről. A használati melegvizet 1972-től nem a lakásban élő személyek száma, hanem a lakás alapterü­lete után fizetjük: 6 négyzetmé­terenként egy köbmétert, ami 6,70 forintba kerül. Ezért aztán sokan úgy vélik, olyan olcsó, hogy szinte ingyen van, miért spóroljunk vele. Tény: lényege­Nyári karbantartás a Kodály úti hőközpontban sen több melegvizet engedünk ki a csapból, mint amennyire ésszerű felhasználás mellett szükségünk lenne. A fűtési szezonban is gyakori: hirtelen felmelegszik az idő ilyenkor ajtón, ablakon enged­jük ki a meleget. Aztán hirte­len csökken a külső hőmérsék­let, de a távfűtési rendszer nem tudja oly gyorsan követni az időváltozást. Hanylor László, a PETAV fő­mérnöke szerint különösen Pé­csett nagy a rendszer tehetet­lensége, vannak helyek, ahol 4 óra múlva érezteti csak hatását az erőműben végrehajtott vál­toztatás. Mire a fűtőközeg - forró víz - nagyobb hőmérsék­lettel odaér, addigra talán csök­kenteni is kell az indított víz hőmérsékletét. Ezt nem tudják „kivédeni”. A pécsi vezeték- rendszer hossza közel 70 kilo­méter, a legtávolabbi a Me- csek-nyugatra kúszik mintegy 6 kilométeres szakaszon. A szezon előtt és után is in­dítják a fűtést, ha: egy nap a 10 Celsius fokot nem éri el az átlaghőmérséklet, vagy három egymást követő nap átlaga nem éri el a 12 fokot. Gondot okoz, hogy sok lakó „bütyköli" a radiátor elzáró sze­lepét, és sok meleget kihúz a rosszul szigetelő nyílászáró is. Sajnos nincs minden hőközpont­hoz szabályozó automatika, és a közönséges vízmennyiségmé­rők is régóta hiánycikknek számítanak. A használati melegvíz szol­gáltatás két közellensége a po­csékolás és a korrózió. A „feke­te csöves" hőcserélők idő előtt tönkremennek, 1,5—2 évnél nem bírják tovább. A PÉTAV lehető­ségeihez mérten fokozatosan át­áll a KOR-csöves hőcserélőkre, ami ugyan lényegesen drágább a hagyományosnál, de élettar­tamával — ami 10-15 év — meg­spórolja a többletkiadást és egy sor üzemzavartól mentesíti a la­kót, a szerelőt. Idén márciustól már közel 20 ezer lakást fűtenek és több mint 16 ezret-látnak ei melegvízzel, amihez az állam jelentős árki­egészítéssel járul hozzá. Az ötö­dik 5 éves terv végére várha­tóan 25 600 lakás fűtése és 22 9Ö0 lakás melegvíz-ellátása vár a PÉTÁV-ra a megyében. Ehhez csúcsidőben 348 Giga­calória hőmennyiségre lesz szük­ség óránként, amit részben a Pécsi Hőerőmű Vállalat pécsi és komlói erőműveitől, részben sa­ját kazántelepeikből — Mohács, Siklós, Szigetvár — és termálvíz­ből nyernek Szigetváron. Pécsett őszre készül el az új Lvov-Kert- várost ellátó gerincvezeték és 1981-re az új üzemviteli épület, az 1980—81-es fűtési idényre be­lép a Hőerőmű új 112 Gigaka- lória/óra telejsítményű hőköz­pontja. A belvárosi mag táv- hőellátását biztosító vezeték- rendszert építik, előkészületben a budai városrészt ellátó vezeték kiépítése. Végzik a hőközpontok korszerűsítését és automatizálá­sát, 1980-ig 150 hőközpontot modernizálnak. A 16 éve üzeme­lő távfűtőhálózati csövek egy- részének kicserélése is időszerű­vé válik. Újmecsekalján kicse­rélték a központi gázfűtésű boylereket, most a PIK-kel kö­zösen az egyedi gáz-vízmelegí­tők kiváltása van soron, ezen­kívül a hagyományos fűtésű há­zakba bevezetik a távfűtést. A PÉTAV 450 dolgozójának az egyre jobban zsugorodó nyári időszak jelenti a csúcsidőt. Ja­vítják a vezetékeket, hőközpon­tokat, szerelik az automatikákat, cserélik a radiátorokat és a hő­cserélőket. Felújítják, karban­tartják a szerelvényeket, vezeté­keket. Felkészülnek, hogy szük­ség szerint, akár már szeptem­ber közepétől fűthessenek. M. L. Mecsek-Tourist végzi kizárólag az ilyen jellegű szálláshelyek kiadását Baranyában. A me­gyeszékhelyi központok és a vi­déki kirendeltségek állandó kapcsolatot tartanak egymás­sal, így kölcsönösen tájékozot­tak az üres férőhelyek számá­ról. Rendszeres az információ- csere a különböző hivatalok között is, az igénylők esetle­ges átirányítása telítettség ese­tén minden további nélkül megoldható. Munkaidőben. Mert szobakiadásra, alkalman­kénti átirányításra az irodák zárása után nincs lehetőség. Ami a kihasználtságot illeti, vegyes a kép. Éves viszonylat­ban 60—65 százalékosra tehető, elő- és utószezonban o szobák fele üresen marad, míg fő­idényben nincs annyi ágy, ami­re ne lehetne igénylőt találni. Igaz, a százszázalékos kihasz­náltságé lakásokat, helyisége­ket kizárólag a vállalatok veszik igénybe. A szálláshelyek lefoglalását végző idegenforgalmi irodák és szállásadók közti új szerződé­sek megkötését minden eset­ben helyszíni szemle előzte meg. A régiek megújítása az előbbiek szerint még nem tör­tént meg. Az új szerződések írásba foglalásánál egyes ese­tekben megalkuvás tapasztal­ható, melynek oka a férőhelyek elégtelensége, s a fokozottan jelentkező igények kielégítésé­re való törekvés. A vizsgálat hibaként állapí­totta meg, hogy a különféle szolgáltatások (televízió, rádió, hűtőszekrény használata) díjait az esetek többségében az utal­ványok „egyéb” rovatában együttesen tüntették fel, ezál­tal nem állapítható meg a tényleges igénybevétel alapján fizetett összeg helyessége. Azaz: a vendég fizeti a szoba árát meg egyebeket a szolgáltatások díjtételeinek alapos ismerete nélkül. A szálláshelyek osztályba so­rolását szintén megvizsgálták az ellenőrzéskor, ennek során az idevonatkozó rendelet elő­írásainak nem megfelelő beso­rolásra is bukkantak nem egy esetben. Ez elsősorban az IBUSZ, a Coopturist, valamint a Mecsek-Tourist évenkénti felül­vizsgálatainak hiányosságaira és a szállásadókkal szembeni elnéző magatartásra utal. A szobák rendje, tisztasága, a textiliák állapota és tisztántar­tásuk megfelelő volt ott is, ahol a berendezést egyébként kifo­gásolni kellett. — Milyen az összbenyomás a baranyai fizetővendég-szolgá­lat működéséről? Erről vélemé­nyét Horváth Miklós, a megyei Kereskedelmi Felügyelőség fő­előadója a következőkben sum­mázta : — A fizetővendég-szobák ki­adása, nyilvántartása, hasznosí­tása tekintetében az idegenfor­galmi irodák munkája megfe­lelő. Azok a hibák, amiket ész­leltünk, a nagy forgalomban, il­letve a belső ellenőrzés nem kellő hatékonyságában kere­sendők. Ezek kijavítása sem je­lentős anyagi áldozattal, sem nagy munkatöbblettel nem jár, rövid idő alatt helyrehozhatók. H. L.

Next

/
Thumbnails
Contents