Dunántúli Napló, 1978. augusztus (35. évfolyam, 210-240. szám)
1978-08-28 / 237. szám
NYÁRI MAGAZIN 37200 mázsa hús és húskészítmény, 77 000 hektoliter sör Rugalmas kompok NYÁRI MA Hem volt hiány élei- ; miszerekből, a Balaton | déli partján1 A kereskedelem a hőmérőre figyel Barométernek is tekinthetjük a siófoki Balaton cukrászda teraszát: telítettségével megbízhatóan jelzi, hogyan alakul a forgalom görbéje szerte a tó déli partján. Nos, most már lehet szabad asztalt találni, s nem kell az árnyékos helyekre húzódni. Ezüst színű a napfény, a nyár tömör aranya már csak az itt töltött idő emlékében él tovább. Mint zsibvásár után a tér, ürül ki ilyenkor, augusztus 20-a után a Balaton. Meglepő a Hz ntószezon küszöbén csend, s az idegenforgalommal, a nyaralók ellátásával foglalkozó hivatalokban némi megköny- nyebbüléssel lélegeznek fel: lássuk a dolog könnyebbik végét ! A Siótpur „kemény" szezont zár. A becslések szerint — most készül a hivatalos felmérés a statisztikai hivatalban — ebben az évben 16 millió külföldi lépte át határainkat, 6 millióval több, mint 1976-ban. így nem véletlen, hogy a Siótour forgalma is 10 százalékkal nőtt a múlt évihez viszonyítva. Elsősorban a valutabevétel emelkedett örvendetesen, az év első felében a szocialista országokból származó 140 százalékkal. A főszezonról talán már Az élelmiszerüzemek és a kereskedelem jól vizsgáztak A gyenge halellátás a maszekoknak kedvezett Mind nyugalmasabb a Balaton környéke, a nyaralók már nem a tó felé, hanem haza igyekeznek. Tudjuk, hogy az idei szezon nehéz terheket rótt mindazokra, akik a vendégekről gondoskodtak. A Somogy megyei Tanács kereskedelmi osztályán Széles József élelmiszer- és vendéglátóipari főelőadót kértem meg: készítsen mérleget a nyári élelmiszerellátásról. Idén áprilisban volt az a koordinációs értekezlet, amelyen részt vett valamennyi illetékes nagykereskedelmi és kiskereskedelmi vállalat, valamint az ún. „művi szállítók" (termelő és egyben szállító cégek) képviselője. Elmondták, hogy mekkora a tőlük várható maximális teljesítmény — amit idén a legtöbb esetben igénybe is kellett venni. — A Belkereskedelmi Minisztérium húsból külön árualapot adott, amely 6,7 százalékkal volt nagyobb, mint a tavalyi. Ennek köszönhetően 80—85 százalékban ki tudtuk elégíteni az igényeket. (A tavalyi kisebb mennyiség 100 százalékban fedezte a szükségletet!) Marhahús és baromfi volt bőven, a sertéshús választékával volt baj, de azzal is csak a csúcsidényben, július 15-e után. — Már a maszek holsütők áraiból bárki észrevehette: valami nincs rendjén a halellátással. A keszeg kilóját tavaly még 30 forintért mérték, idén már 60—66-ért, de többnyire a tengeri heket kínálták ugyanennyiért. S ami még szembetűnőbb volt: az éttermek étlapjain a halételek mellett túl gyakran ékeskedett az ,,x". Miért? — Ponty, harcsa, fogas helyett angolnát kínált a HALÉRT, ezt a fajtát viszont nem kedveli a közönség — mondja Széles József. — A választék bővítése érdekében a Belkereskedelmi Minisztérium és a MÉM már a nyár folyamán megkezdte a tárgyalásokat, így a jövő évben ha alapvető változásra nem is, de javulásra számíthatunk. — Sörből sose lehet elég — tartják. Vajon Így van-e? — Minden igényt ki tudtunk elégíteni. Mig tavaly időszakos hiányokkal küszködtünk, idén már választék is volt. A mennyiség 10,5 százalékkal volt nagyobb, mint 1977-bem Elismerés illeti ezért a gyárakat, valamint a FÜSZÉRT-et, amely az import sörökről gondoskodott. — Reggelire tej, kenyér, péksütemény jutott-e mindenkinek? — A balatonszárszói Tejüzem tevékenysége volt a döntő a tej- és tejtermék ellátásban. Kiválóan dolgozott, növelte a szállítások gyakoriságát és a választékot. A nem ritka pótigények kielégítéséről is azonnal gondoskodott. Ugyanez mondható el a marcali tejüzemről is. Kenyér és péksütemény volt bőven. Ahol mégis sorbanálltak, ott cito- pános kenyeret árultak. A tejkivonatot tartalmazó kenyér ízletesebb, és tovább megőrzi frisseségét, mint a hagyományos. Az ugyancsak citopá- nos Sió zsemle hamar népszerű lett. Szeretnénk a jövőben ezeknek a termékeknek a gyártását fokozni. összegezve: jól sikerült megoldani a nyaralók élelmiszerellátását a somogyi parton. Mi kellett a sikerhez? Elsősorban megfelelő mennyiségű áru és jó munkakapcsolatok. Többször előfordult, hogy szállítókapacitás' és munkaerőhiány miatt a nagykereskedelem nem tudott szállítani. Ekkor a kiskereskedelmi vállalatok összefogtak, és elmentek az áruért. A nyaralók, természetesen, mindebből nem vettek észre semmit. Hogy mennyit fogyasztottak a vendégek? Azt hiszem érdemes feljegyezni legalább a két „problematikus" cikk adatát: húsból és húskészítményből 37 200 mázsa — ezen belül 22 000 mázsa tőkehús —, sörből 77 000 hektoliter fogyott el. Tófalvi Éva 120 éue ifőltozatlan Miért nincs kikötő Fenyvesen? „Még csak nem is jegyezték...” 120 éven keresztül, 1969-ig nem változott a balatoni kikötők száma. Az addig meglévő létesítmények még mindig a nagy magyar, Széchenyi István elképzeléseit tükrözték. Nincs tehát tíz éve, hogy a fejlődés ismét kezdetét vette, bár hozzá kell tenni: ez sem jelentett különösebb előrelépést. Az említett 120 év történetéhez annyit még szükséges megemlíteni, hogy utoljára a siófoki, illetve a szántódi révkikötő készült el. 1969-ben három tanács kezdeményezte kikötő építését: a csopaki, az akali és a baloton- móriai. Ezzel kapcsolatban hallottuk dr. Pincehelyi Károlytól, a MAHART balatoni hajózási üzemigazgatósága kereskedelmi-forgalmi vezetőjétől: A Balatonba Máriánál beletorkolló nyugati övcsatorna kialakítása tette lehetővé, hogy a fürdőhelyen kiköthessenek a hajók. A két móló között a vízibusz nagyságú hajók meg tudnák fordulni. így is merész húzásnak kell minősíteni azt, hogy egyáltalán be tudtuk kapcsolni a balatoni személyhajózás forgalmába a gyorsan fejlődő üdülőközséget. A kérdés akkor — 1969-ben - az volt: hol lehet a legolcsóbban és a leggyorsabban kikötőt építeni. Ma már 50—100 millió forint között mozogna a somogyi oldalon egy-egy ilyen létesítmény elkészítésének a költsége. A kikötőket védő mólókkal ugyanis el kell jutni az úgynevezett marásig, a mély víz kezdetéig, £ ez a déli parton meglehetősen távol van. — A két szomszédos kikötő most Mária és Fonyód, közöttük a távolság több mint 13 kilométer. Fenyves kimarad. Itt miért nem készült kikötő? — Akkoriban, amikor szóba került az újabb hajóállomások építése, Balatonfenyvest még „nem is jegyezték”. Kevés ember üdült erre, s az igény nem volt meg. Ma már jóval többen töltik itt a nyarat, s elképzelhető, hogy — amint ez Mária esetében is történt - egy kikötő megépítése újabb parti létesítmények megvalósítását vonná maga után: szálloda, áruház, kölcsönző, autóparkoló. — Készült terv a fenyvesi kikötőre? — Nem. Már csak azért sem, mert a szükséges felmérések sincsenek meg. Még én sem tudom — pedig hosszú ideje dolgozom a balatoni hajózásnál, — hogy milyen messze van itt a parttól a marós. S ha fel is vetődne, egy vállalkozó nem lenne képes előteremteni a szükséges költségeket. Csak összefogással menne. —ma— A rózsát is ő szerzi a nyaralóknak A herényi újságárus- A faluban ritkábban árulok újságot, mert ott a postás dolgozik, s én így a konkurrense lennék — mondta a pécsi Gölöncsér Ágnes, az egyetlen ba- latonberényi újságos. Sokáig vártunk rá az üdülőhely egyetlen éttermében, a Határcsárdá- bon. Este hét óra körül érkeztünk Berénybe, de öt nem találtuk otthon: dolgozott, még nem fogyott el az összes újság.- Ezen a nyáron vállaltál először ilyen munkát?- Nem. Tavalyelőtt kezdtem Fonyódligeten. Az Universitas- ban olvastam, hogy rikkancsot felvesznek — és jelentkeztem. Az elmúlt nyarat kihagytam, most Siófokra szerettem volna menni, de oda nem sikerült. Országos napi- és hetilappá mellett — kisebb példányban'. ugyan, de — megyei lapokat is árusít: Somogyi Néplapot, Zalai Hírlapot, Dunántúli Naplót. Gyakorlatilag kötetlen a munkaideje, addig járja kerékpárral Berényt, amíg el nem fogy minden. Ha az Esti Hírlapot csak o hat óra utáni vonattal hozzák, este kilenc előtt nem végez. — Szabad idő ezek szerint inkább csak este van, de gondolom, ilyenkor már ugyancsak láradt lehetsz. — Sokszor nagyon kimerültén ülök a biciklire. De ha csak tehetem, este héttől kilencig úszom. Napközben se erre, se napozásra nincs időm. Július elején kezdte a munkát, augusztus húszadikáig dolgozott. Rajta kívül nincs más újságos ebben a balatoni községben, csak a postán lehet még napilapokat kapni. Ott inkább a helybeliek vásárolnak, a nyaralókhoz, strandolókhoz viszont Ágnes juttatja el a lapokat. — A strandon egyébként odamegyek mindenkihez, csak így tudok eladni bármit is. Ha újságot kiabálva végigsétálok a napon heyerészők között, meg sem moccannak, a legtöbben lusták még a pénztárcájuk után nyúlni is. Ha egy-egy családnál megállók, és külön nekik ajánlom az újságot, rendszerint kettőt is vesznek. Ilyen módon sok pécsit és baranyait fölfedeztem már, s amikor megtudták, hogy Naplót is lehet kapni, másnap már vártak. Ma például hússzal több hétfőit simán el tudtam volna adni, sőt mások is veszik: a budapestiek eleinte húzódoztak, de rábeszéltem őket, hogy próbálják ki legalább egyszer, s ha nem tetszik a lap, másnap visszaadom az árát. De erre nem került sor, mert legközelebb már ők maguk kérték. A legnagyobb forgalmat szombaton bonyolítja le, ilyenkor sose elég az újság. Élet és Irodalomból csak öt példányt hoznak, a Magyarország is kevés. Ágnes úgy véli, nem mérték fel kellően az igényeket, s nem szervezték meg eléggé a balatoni újságellátást, különösen ami a megyei lapokat illeti. S például folyóiratot semilyent nem lehet kapni egész Berény- ben. — A legjobban azt szeretem ebben a munkában — főként ezért is csinálom — mert nagyon sok emberrel tudok beszélgetni, s jobban megismerem őket. Én népművelő szeretnék lenni, s azt hiszem, ehhez a pályához így is hasznos tapasztalatokat szerzek. Többször előfordul, hogy.egy-két apróbb szívességre is megkérnek, főleg arra, hogy szerezzek rózsát, vagy valamilyen más virágot, ezt is szívesen megteszem. Mindent összegezve, kicsit fáradt vagyok ugyan, de jól érzem magam és szívesen csinálom. Dücső Csilla csak annyit, hogy a legtöbben Csehszlovákiából jöttek, a nyugati országokból pedig az NSZK polgárai közül voltak a legkíváncsiabbak Magyarországra és Balatonra. Kopogtat az utószezon. Kereskedelmi szempontból szeptember 1-tői számítják ezt a Sió- tournál. Ráncsik László, a kereskedelmi osztály helyettes vezetője elmondta, hogy ez időtől minden szálláshelyük ára átlagosan 20 százalékkal csökken. Kivétel a luxusbungalow: a főszezonban megszabott árral szemben 70 százalékkal (!) olcsóbb ezekben a pihenés. Bé- latelepen, Balatonszemesen és Sóstón lehet ilyen, minden kényelemmel felszerelt házakat találni. Hogy az engedmény mit jelent: szeptember második felében néqy személy 700 forint helyett 180-ért bérelheti (naponként) a luxusbungalow- kat. A kempingek közül nyitva marad a bélatelepi Napsugár, a balatonszemesi Lido, a földvári Magyar Tenger, a zamárdi Autós Kemping és a siófok-sóstói Ifjúság. A díj 20 százalékkal csökken, ami a pénztárca nyelvén azt jelenti, hoqy személyenként 16 forintot kell fizetni. Leg<- tovább a bélatelepi kemping fogadja a vendégeket: november 30-ig. A hajósok is megkezdték az utónyarat. Ök így nevezik a főszezont követő időszakot (augusztus 28-tól), csak azt követően léo életbe az őszi menetrend (szeptember 25-től). A szokásnak megfelelően idén is közzéteszik a sajtóban, milyen változások lesznek a személy- haiók menetrendiében. A kompokról csak annyit, hoqy augusztus 28-tól ezek is az utónyári rend szerint indulnak a két Dartról. 40 percenként. Mint a MAHART balatoni hajózási üzemiqazaatóságán megtudtuk, igyekeznek rugalmasan alkalmazkodni a forgalomhoz. S már csak azt, hogy eddig o' magyar tenger haióin csaknem 2 millió uta'f szállítottak, jóval többet, mint tavaly. S a boltok? Lakonikus választ kaptunk a Füszért siófoki fiókigazgatóságán : — Ahogy változik az időjárás, úgy változik a megrendelések mennyisége is. A Füszért tehát — közvetve — a hőmérő higanyszálához igazodva szállít a boltoknak. Szeptember végére ,,be- áM” a törzslakosság megszokott igénye. Ha a felfutott idegen- forgalom igényei* csaknem zavartalanul ki tudtuk elégíteni, ez garanciát jelent az ezt követő időszakban a folyamatos ellátásra. Augusztus 27-étől nem járnak o déli parton az oly nagyon várt és sokat szidott, Siófokról és Fenyvesről félóránként induló buszjáratok. Ebben az évben nem tudták tartani a menetrendet. Volt olyan járat, amelyik 11 órakor indult Siófokról és csak délután fél ötre ért vissza ... Az utak szinte hihetetlen zsúfoltsága megbénította a közlekedést. Hütter Lajos, a Volán 13. számú Vállalata siófoki kirendeltségének forgalmi osztályvezetője : — Az utószezonban ritkábban indulnak a siófoki helyi járatok is: 20 perc helyett óránként. Az Akarattya—Siófok közötti busz csak augusztus 30-ig jár, azután leállítjuk. A déli parton 18 járat közlekedik, ezek egész évben szállítják az utasokat. M. A. Hétfői □
