Dunántúli Napló, 1978. augusztus (35. évfolyam, 210-240. szám)

1978-08-26 / 235. szám

2 Dunántúlt napló 1978. augusztus 26., szombat Nagy növekedés az ipari szövetkezetekben Soha ilyen jó első félévet nem zártak a baranyai ipari szövetkezetek, termelési érté­küket az elmúlt év hasonló időszakához képest 17 száza­lékkal — 100 millió forinttal — növelték, s mindezt úgy­szólván változatlan létszám mellett, tehát jobban szervez­ték a munkát, növelték a ^ha­tékonyságot. Haász József el­nökletével tegnap a szövetség székhazában ülést tartott a KISZÖV elnöksége — az ülé­sen részt vett Czégény József, a megyei párt-vb tagja, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának titkára is —, s ezen éppen ez volt az egyik fő napirendi pont — a tag­szövetkezetek első félévi gaz­dálkodása. Néhány jellemző számadat az elnökség elé került előter­jesztésből. Az első félévben a baranyai ipari szövetkezetek termelési értéke meghaladta a 700 millió forintot, szolgál­tatásaik teljesítményértéke a tavalyi első félévhez képest 7 százalékkal több — összesen 48 millió forint. Az építőipari szövetkezetek az idei évre tervezett 510 lakásból átadtak 257 lakást. Miközben a fizi­kaiak létszáma 190 fővel emel­kedett,' az alkalmazotti lét­szám 159 fővel csökkent. S ha már a létszámnál tartunk: az egy foglalkoztatottra jutó átlagbér a szövetkezetekben az első félévben 7,7 százalék­kal emelkedett. Ami pedig a legfigyelemreméltóbb, az ipa­ri szövetkezetek az év első felében a tavalyi év első fél­évéhez viszonyítva 28 millió forinttal, csaknem 60 százalék­kal több nyereséget értek el, ami jó előjel, hiszen a na­gyobb nyereség általában a második félévben képződik, így az éves nyereségterv je­lentős túlteljesítése várható. Amit az előterjesztés külön is kiemelt: a sellyei AGRO­KÉMIA Szövetkezetben az idényjellegű igények kielégí­tése érdekében megszervezték a folyékony növényvédőszerek három műszakos termelését. Növelték az importot kiváltó Agrofon hatásfokozó szer gyár­tását, bővítették a Stollack- festékek választékát. A Pécsi Kesztyű- és Bőrdíszműipari Szövetkezetben a keresletnek megfelelően több divattáskát készítenek és újabb tőkés ve­vőket keresnek. A Baranya megyei Cipőipari Szövetkezet­ben a keresettebb gyermek­szandálok gyártására állítot­ták ót a szalagot. A Pécsi Vasas Ipari Szövetkezetben ko­moly erőfeszítéseket tesznek új termékek gyártására, a leg­kedvezőbb termékszerkezet ki­alakítására. Az eredmények, a japán tempójú termelésnövekedés mellett gondok is jelentkeztek, a hozzászólók is főként ezzel foglalkoztak. Felfutott a ter­melés, ám az értékesítés el­maradt ettől, magasak a kész­letek, a tőkés export is ki­sebb a tervezettnél, gyorsabban emelkedhetett volna a szol­gáltatások teljesítményértéke. Többek között ezzel foglalko­zott felszólalásában Czégény József is, kérve a szövetkeze­teket, a folyó félévben még inkább mozgósítsák tartalékai­kat. Hasonlóan szólt dr. Heim György, a megyei tanács ipa­ri osztályának vezetője, külön is szorgalmazva az ütemesebb termelést és szállítást, egyes egy helyben topogó szövetke­zetek gazdálkodásának felhozá­sát. Nagyjából a fentiek fo­galmazódtak meg a határozati javaslatokban, melyeket az el­nökségi ülés elfogadott. M. Z. Bányásznapi randevú '78 Feltárulnak a titkok Hofi-show és ABBA-film a televízió pavilonjában devúra kilátogatok láthatnak a sajtóutcában felállított tévés pavilonban. Természetesen nemcsak fil­men, hanem személyesen is ta­lálkozhatunk majd a stúdió munkatársaival, akik ezúttal is várják a nézők véleményét, öt­leteit, javaslatait további mun­kájukhoz. Minderre csak három óra után kerülhet sor, hisz ad- diq aki él és mozog, a stadion­ból közvetített hetvenperces élő adás készítésével lesz elfog­lalva. Ezt az adást nemcsak ott­hon, hanem kint a pályán is meg lehet tekinteni, a körzeti stúdió pavilonjában felállított monitorokon, amelyek ebben a hetven percben a pályán ké­szülő műsort sugározzák. Közben azért ki-ki saját mo- qát is megtekintheti a tévé kép­ernyőjén, mert a pavilonban felállítanak egy olyan kézika­merát is, amely az előtte álló­kat azonnal a monitoron mu­tatja. Nem hiányzik persze a szó­rakozás sem a stúdió program­jából. Színes készüléken olyan filmeket fognak sugározni a pa­vilon vendégeinek, amelyeket nem kell reklámozni. Elég ket­tőnek a címét megemlíteni: Hofi Géza-show és egy 35 per­ces ABBA-müsor. S aki netán ezt már megunta, játszhat a Lehet egy kérdéssel több? adá­sai során megkedvelt tévéfoci­val. Mindez elég csábító prog­ram, érdemes lesz tehát meg­állni az MTV Pécsi Körzeti Stú­diójának pavilonjánál. HNF elnökségi ülés Tanácskoztak tegnap a Ho- zafias Népfront Baranya me­gyei elnökségének tagjai. Az elnökségi ülésen részt vett és felszólalt Rajnai József, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának osztályvezetője. Első napirendi pontként vitat­ták meg a Baranyában élő cigónylakosság helyzetét. A megye 11 településén 120 csa­lád körében végzett felmérés, illetve a hozzászólások azt igazolják, hogy az utóbbi években jelentősen változott a cigánylakosság helyzete. Sokan munkába álltak, lakáshoz ju­tottak. Növekedett a becsüle­tesen dolgozók, a közmegbe­csülésben részesülők száma. A következetes munkával elért eredmények ellenére még mindig nem kielégítő a társadalmi beilleszkedésük üteme. E folyamat erősítése, illetve gyorsítása érdekében határozott meg újabb felada­tokat a népfrontbizottságok­nak a megyei elnökség. Ugyancsak a tegnapi ta­nácskozáson beszélték meg a szeptember elsejével kezdődő nemzetiségi küldöttgyűlések, illetve az őszi szolidaritási akciók programját. Komlótól néhány kilométerre, a Móré vár közelében, fenyve­sek és tölgyesek közé, egy völgybe ékelődtek Kisújbánya többnyire a század elején épült házai. Kisújbánya ösvényein sétálva az az érzése az ember­nek, hogy itt elszállt az idő, s mire a helybeliek észbekap­tak, már nem volt más válasz­tásuk, mint elköltözni Hosszú- heténybe, Magyaregregyre. Né­hány épületen frissen mázolt ajtók, ablakok, azoknak a vá­rosiaknak a kezemunkája, akik hétvégeken ídemenekülnek. Az 57 házból 56-ot megvettek, s Talán van még a tévénézők közül olyan, aki emlékszik arra a hajdanvolt nagy sikerű mű­sorra, amely Belépés csak té­vénézőknek címmel olyan hely­színekre kalauzolt, ahová egyébként személyesen nemigen jut el a kedves néző. Ez a mű­sor, sajnos, jó ideje nem je­lentkezik a képernyőn, de a Bányásznapi randevún az MTV Pécsi Körzeti Stúdiójának mun­katársai megpróbálkoznak va­lami hasonlóval. Külön erre az alkalomra ké­szítettek egy filmet, amely a televíziós műsorkészítés „titkai­ról” szól, s amelyet csak a ran­Vasas Szakszervezetnek) politi­kai, elvi és szakmai irányítása alá tartozik; a Vasas Szakszerve­zet többi, mintegy 350 amatőr művészeti együttese közé. Fenn­tartója és működtetője pedig az EVIRT Pécsi Elektronikai Gyára. Ezt a jubileumi alkalmat használták fel a korábbi és a jelenlegi fenntartók, irányítók, illetve működtetők arra, hogy egy nemes hagyományt lezárja­nak, és egyúttal folytassanak. A jubileumi előadás előtt a ko­rábbi irányító, a HVDSZ Szak- szervezet részéről a Vos-, Fém­ipari és Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezete kultu­rális, agitáció és propaganda osztályának nevében az osztály vezetője, Demeter Józsefné vet­te át ünnepélyesen az együt­test. Az ünnepi jubileumi műsoron és átadáson részt vett Rameisl Ferencné, a megyei párt-vb tag­ja, a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsának titkára, va­lamint az Egyesült Izzó Vállalat szakszervezeti bizottságának képviseletében Mészáros Fe­renc. W. E. Baranyai kirándulásait A Mecsek gyöngye: Kisújbánya immáron csak egyetlen „ősla- kója" van Kisújbányának. Kirándulásra, barangolásra csábít ez a vidék. Kisújbánya a tengerszint felett 420 méterrel fekszik. Megközelítésére gép­járművel és gyalogosan is le­hetőség van. Akik gépkocsival akarnak a faluba jutni, előző­leg behajtási engedélyt kell kérniök a Mecseki Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság igazgató­ságától, mivel az út a gazda­ságé. Gyalogosan viszont rop- pont egyszerűen, sokirányból elérhető a Mecsek e gyöngye. Az egykori iskola, amely 1793-ban épült, ősztől kulcsos turistaházként működik a PTTE ifjúsági és munkásklub kezelé­sében. Megjegyzendő, hogy Kisújbánya a dél-dunántúli Kék túra érintendő pontja, s a bélyegzést a turistaházban vég­zik. A falu környéki hegyek, fennsíkok kínálják magukat, s az idevetődőknek ellenállhatat­lanul bóklászni támad kedvük. A hidasi völgy, Rékakunyhó, Somoshegy és a Mecsek keleti részének legszebb körpanorá­máját mutató Cigányhegy megjórása után még érdemes felkeresni Kisújbánya XVII. szá­zadból való mészégető kemen­céjét. Azok, akik rendszeresen ide­járnak, vallják, hogy ezt a tá­jat soha nem lehet megunni, minden évszakban tartogat meglepetéseket. Az ózondús le­vegő, a változatos, gazdag nö­vényzetű vidék kárpótol a fá­radságért. R. N. Stein Anna kiállítása Virágdús kerthez hasonlí­totta Martyn Ferenc Kossuth- díjas festőművész Stein Anna tegnap délután megnyílt kiál­lítását. Valóban, a fekete-fe­hér reprodukciókat tartalmazó prospektus vajmi keveset ké­pes átadni q festmények han­gulatából. A barokk freskók mennyboltjaira emlékeztető, egyéni és néhol meglepő megoldásoknak a szemlélőre gyakorolt hatása is csak ere­detiben érvényesülhet igazán. Stein Anna Budapesten szüle­tett 1936-ban. Két évet a Képzőművészeti Főiskolán ta­nult, majd 1962-ben a párizsi École des Beaux Arts meste­reinél fejezi be tanulmányait. Jelenleg festést és rajzot tanít Párizsban művészi munkája mellett. Pécsi kiállításának megnyi­tóján, a Rákóczi út 15. sz. alatti teremben — megjelent Szentirányi József, a Pécsi vá­rosi Pártbizottság titkára, va­lamint a pécsi kulturális élet számos ismért képviselője. Martyn Ferenc rövid meg­nyitó beszédben Stein Anna életútját, művészi pályáját elemezte, kiemelve a szülő­föld inspiráló hatását, a fes­tőművész és Pécs kapcsola­tát. — Hogyan született meg a pécsi kiállítás gondolata? — kérdeztük meg a megnyitó előtt Stein Annától. — Anyai ágon 1830-ig visz- sza tudom vezetni a rokonsá­gomat ebben a városban, a kapcsolat tehát adott volt. Az idén tavasszal eljutott hoz­zám a meghívás. így most már a családiak mellett mű­vészi kapcsolat is fűz a vá­roshoz. A kiállítás szeptember 17- ig tekinthető meg. A HVDSZ­táncegyüttes Zsolnay-gyűjtemény (Tudósítónk telelőn jelentése) Marcali után Kaposváron látható a Budapesti Iparmű­vészeti Múzeum Zsolnay gyűj­teményének mintegy 150 da­rabja. Tegnap a késő délutáni órákban dr. Katona Imre, az Iparművészeti Múzeum osztály- vezetője a pécsi manufaktúra világhírű termékei történeté­nek a bemutatásával, a ma­gyar kerámia múlt század végi megújhodásának diadaláról szóló előadásával nyitotta meg a kiállítást. Az Iparművészeti Múzeum sokat utazó gyűjteménye gya­korta kerül ládába, a hazai múzeumokon kívül tengeren túli országok is szívesen lát­ják vendégül a Zsolnay-kerá- miát. A pécsi gyárat 1852- ben Zsolnay Miklós alapítot­ta, 12 év múlva vette át a termelés irányítását Zsolnay Vilmos. Újabb 10 év telt el, míg a kezdeti nehézségeket le­győzve, művészi eredményeket ért el. Porcelán-fajansz edé­nyeivel az 1878-as párizsi vi­lágkiállításon először szerepelt. A dísztárgyak formáját és ke­leti — török, perzsa — va­lamint magyaros díszeit Zsol­nay Vilmos két lánya, Teréz és Júlia tervezte. Épületkerámiá­val is foglalkozott: Lechner Ödön műegyetemi tanár si­kerrel alkalmazta a szecesz- szió, a magyar népi stílus di­vatos irányzata idején a pé­csi Zsolnay-kerámiát. A kiállítás szeptember kö­zepéig látható a kaposvári képtárban. Horányi Barna jubileuma Folytatva a nemes hagyományt Tegnap este jubileumi ün­nepséget tartottak a pécsi Jó­zsef Attila Művelődési Házban. A HVDSZ Táncegyüttes 1953 nyarán alakult meg, jelenlegi vezetője, Nagy Gyula irányítá­sával. Az eltelt negyedszázad alatt, átszervezések során különböző pécsi üzemek és vállalatok fenntartásában működött. Általában társadal­mi ünnepségeken és szociális intézményeknél szerepeltek. A 42 tagú együttes mintegy 90 százaléka fizikai dolgozó: kesz­tyűgyáriak, bolti eladók és az EVIRT pécsi gyárának dolgozói. Fölléptek Baranya- számos he­lyén és intézményében, de a megyén túl is. Jubileumi műso­rukon az elmúlt negyedszáza­dos működésük legjelentősebb műsorszámait mutatták be a pécs-meszesi művelődési ház­ban összegyűlt közönségnek. Műsoruk: Dunafalvi leánytánc; Molnár Pusztalalusi párosa, to­vábbá a Kalocsai páros; Mol­nár Tápéi párosa; a Somogyi táncok, a Baranyai táncok a magyar néptánckultúra szín­padra feldolgozott táncainak válogatását tükrözik. A jubileumot egy másik — az együttes életében fontos - ese­ménnyel kapcsolták össze. A mai naptól a pécsi HVDSZ Táncegyüttes a Vas-, Fémipari és Villamosenergia-ipari Dolgo­zók Szakszervezetének (röviden:

Next

/
Thumbnails
Contents