Dunántúli Napló, 1978. augusztus (35. évfolyam, 210-240. szám)
1978-08-23 / 232. szám
© Dunántúlt napló 1978. augusztus 23., szerda csapatai a szovjet hadsereg oldalán harcoltak a hitleri Németország ellen, részt vettek hazájuk, Magyarország és Csehszlovákia felszabadításában. Az 1944. augusztus 23- án kezdődött fegyveres felkelés győzelme a népi forradalom kezdetét is jelentette. Egyedülálló természeti szépségek veszik körül az embert Nyár Buziáson rán próbára tett szív, az emberi szervezet erősödni, gyógyulni fog. Társadalmunk gondoskodásának jelképét látom ebben, az emberről gondoskodó, humanista társadalomét. Élenjárók sorában áll immár esztendők óta Buziás. Július végén vette át a vállalat az országos elsőnek kijáró Vörös Zászlót és Dicsérő Oklevelet. Az emberért vívott erőfeszítések nagy versenyében került az élre. Mert mit is jelent a 106, illetve a jelenlegi 110 százalékos tervteljesítés? Jobb szolgáltatásokat, kiszélesedő orvosi kezelést, ütemes építkezést, szebb, jobban kihasználható környezetet. Az építők jelenleg két, egyenként 250 férőhelyes gyógykezelő részleggel ellátott üdülő építésén dolgoznak, s a város központjában befejezés előtt áll egy 500 nézőt befogadó előadóteremmel rendelkező művelődési ház. A nemrégiben népszínházi rangra emelt színjátszó csoport remélhetőleg ősszel már új otthonba nyit évadot. Egyedülálló szépségek veszik körül az embert. A mintegy 50 hektárnyi területet elfoglaló parkban fehér platánok, török- mogyorófák, óriás pálmák, japán akácok ékesítik e tájat. Játékos mókusok szaladgálnak, s gyógyító levegő enyhíti a betegek fájdalmait. Az alacsony, a tengerszint felett 125 méterre fekvő, szív- és vérkeringési zavarokat enyhítő gyógyfürdő egymagában is ritkaság. Népművészeti gyűjtemény A természet szépségei mellett más kincset is talál a látogató e városban, lulia Folea Troce- anu, a népművészet értője-gyűj- tője és alkotója az öreg családi házban berendezett magángyűjteményét tekintheti meg az érdeklődő. A Saguna utcában Buziás és környéke népviseletének páratlan képe ragyog fel száz meg száz hímzett mellény, blúz, főkötő, suba gondosan őrzött, óvott gyűjteményéből. Ahogy belép a látogató, felfigyelhet Munkácsy Mihály festményéről készült másolatára. A jeles festő visszaemlékezéseiben így ír: ,,Egy gyógyszertár ablakában rajzqlgattam őket, patakon átmenő szép parasztasszonyt, pihenő román családot, amint dolgukat végzetten nyugszanak." A román lakosság népi viseletét megörökítő nagy festő képe kordokumentumként került e nagyszerű asszony gyűjteményébe. Ő maga másolta le egy múzeumban. „Az alkotás, a művészet vesz körül, hogy is élhettem volna e temérdek kincs között tétlenül?! Rajzoltam, mintákat sokszorosítottam, hímeztem, varrtam én is az eredeti szép hagyományokat ébren tartva." Pongrácz P. Mária A platánok alatt béke és nyugalom. A lombok között át- szüremlik a fény, a padokon ülve csendben kézimunkáznak az asszonyok. A parkon átívelő gótikus oszlopsorral díszített, fedett sétányon ráérősen ballagnak az emberek. Szépség és nyugalom nagyszerű összhangja ez. A temesvári vár Fotó: Ornódi László A fürdőváros története Már a rómaiak ismerték a Szilasi dombok lankái között fekvő település gyógyvizének kitűnő hatását. írásos oklevelekben először 1320-ban szerepel, s majd ötszáz év múlva, a XIX. század elején nyilvánítják hivatalosan is gyógyfürdővé. Ekkor kezdődik el a fürdő kiépítése is, s rövidesen az érdeklődés középpontjába kerül a bánsági Neuheim-nak is nevezett város. A huszadik század elején a gyógykert vendéglőjében gyönyörű acetilén világítású csillárok ragyognak, színházi előadások, hangversenyek vonzzák a környék lakosságát. Nyaranta néhány hetet töltött Buziáson Lonovicsné Hollósy Kornélia. Ormos Zsig- mond műpártoló és esztéta, aki házat építtetett Buziáson és többek között Jókai Mórt, és a fiatal Munkácsy Mihályt látta vendégül. Deák Férenc kedvenc padja ma is áll a parkban. A két világháború közötti időszakban Minail Sadoveanu, Cézár Petrescu és Ion Minulescu pihent a buziási platánok lombjai alatt, sétált a hatalmas parkban, csodálta meg a környék román lakosságának festői népviseletét. A városban, a helyi könyvtárban dokumentumkiállítás vall e múltról. Százéves bábfigu- rók, vándortársulatok hősei állnak itt, s maga a könyvtár is már a század elején népkönyvtárként működött. írásos dokumentumokból tudjuk azt is, hogy 1849-ben Lúgosról Temesvár felé haladva, Bem serege Buziáson is átvonult és hogy a sereggel volt Petőfi Sándor is. A fürdőváros mégis nagyon fiatal. Új élete tulajdonképpen az 1960-as években kezdődött, amikor nagyméretű anyagi befektetésekkel, rohamosan kiépült a régi fürdő. Újabb erős sűrítettségű gyógyvízforrásokat tártak fel a kutatók, s ennek felhasználásához korszerű orvosi berendezéssel ellátott gyógykezelő csornokok épültek. A kellemes külsejű, régi villák hangulatához illeszkedő új üdülőházak, éttermek, közszolgáltatási létesítmények alakították a város és fürdő új arcát. — Egyetlen üdülőházat említenék a sok közül — mondotta Nicolae Izgäreanu, a Gyógyfürdő igazgatója. - A termelőszövetkezeti dolgozók nyári otthonát. Naponta látom a fejkendős asszonyokat, szalmakalapos bácsikat, amint elindulnak a gyógyító sétára a fürdők felé és arra gondolok, hogy a munkában eltöltött nehéz évek soA Román Szocialista Köztársaságban augusztus 23-án ünnepük a felszabadulás napját. 1944 nyarán a szovjet hadseregnek a lasi— kisinyovi fronton folytatott of- fenzívája kedvező feltételeket teremtett és a kommunista párt vezette hazafias erők 1944. augusztus 23-án meg kezdték a fegyveres felkelést Letartóztatták az Antonescu kormányt, a hadsereg egysé gei megtámadták és lefegy verezték a hitlerista egysége két, majd a román hadsereg negyedszázada Igényes műsorválasztás Üjszentesi magyar népi táncosok a Limán-völgyi szabadtéri színpadon Folklór-vasárnapok Az eltelt 34 esztendő alatt a Román Szocialista Köztársaság hatalmas utat tett meg a fejlődésben. Erről a fejlődésről, a legújabb eredményekről szól oldalunk, amelyet temesvári testvérlapunk, a Szabad Szó szerkesztősége állított össze az évforduló alkalmából. Nemzetiségi színpadok Sajátos színfoltja, mi több, jelképe a romániai nemzetiségi színjátszásnak Temesvár. Impozáns színházépülete a Nemzetin kívül magyar és német társulatnak ad otthont — immár huszonöt esztendeje. Nemcsak a közös otthon, hanem mély testvéri, művészi, személyes kapcsolatok fűzik össze az együttesek tagjait. Közönségükkel együtt élik át a nagy színházi eseményeket. Ez a legfőbb kapocs: a művészet iránt oly fogékony, több nyelvet ismerő közönség. Az Állami Magyar Színház és az Állami Német Színház a szocialista kultúra terjesztésének jelentős intézménye, így Temesvár a több nemzetiségű művészeti intézmények tekintetében vetekszik a fővárossal, ahol jiddis nyelvű társulat, Kolozsvárral, ahol magyar opera és színház vagy Szeben- nel, ahol német társulat működik a román nyelvű együttesek mellett, s Nagyvárad, Marosvásárhely, Szatmár sem maradhat ki a felsorolásból. Ünnepi rendezvények jegyében ért véget a Német Színház 1977—1978-as évadja, ünnepségsorozattal kezdődik a Magyar Színház új játékéve. A testvériség szolgálatában kifejtett tevékenységéért a német társulatot a Kulturális Érdemrend I. fokozatával tüntették ki. Ez a magas fokú állami elismerés a negyedszázad alatt több mint kétmillió néző előtt tartott hatezer-ötszáz előadás színre- vivőinek szólt, akik száznyolcvannál több bemutatót iktattak az évek során játékrendjükbe. Hans Linder igazgató az ünnepségek előestéjén a Szabad Szónak adott nyilatkozatában így méltatta az évforduló jelentőségét: „Intézményünk fönnállásának 25. évfordulóján elmondhatjuk: államunk politikája nagyszerű lehetőséget biztosított arra, hogy a több mint száz esztendős hagyománnyal rendelkező német nyelvű színjátszás ezeken a tájakon intézményes keretek között érjen el magas művészi szintre, felelős szerepet vállaljon' a nemzetiségi ’dolgozók tudatneveléséA Magyar Színház az őszi hónapokra tervezett ünnepség- sorozat keretében emlékezik meg tevékenységének negyed- századáról. A társulat törekvései azonos eszmeiségben fogantak a hat romániai magyar színpadéval: kultúraterjesztő, esztétikai nevelő és tartalmas szórakoztató szerepet hivatott betölteni, melyben a színpad klasszikus hazai és világirodalmi alkotásai éppúgy helyet kapnak, minta kortárs drámai művek. Egyetlen — a legutóbbi — évad tükrében érzékeltetni azokat a törekvéseket, Kocz- ka György dramaturgot kértük meg, aki a jubileumi rendezvénysorozat egyik lelkes szervezője Sinka Károly igazgató távollétében, aki a Gyulai Várszínpadon vendégszerepei. „Színházunk meghirdetett programjához — mondotta — az elmúlt évadban is hívek voltunk. Oszt- rovszkij Vihara, Barta Lajos Szerelme, Richard Nash Az esőhozó ember című színműve képviselte repertoárunkban a klasszikus vonalat, három hazai szerző ősbemutatója is rangot adott az évadnak (Komzsik István Élet az uborkaián, Tömöry Péter Sip a tökre, Radu F. Alexandru Cse- pűrágók). Együttesünk sikerrel szerepelt a nemzetiségi színházak idén Sepsiszentgyör- gyön megrendezett seregszemléjén, ahonnan Szélyes Imre alakítási díjat hozott s a hivatásos Irodalmi Színpadok bákói fesztiválján Fali Ilona és Péterlfy Lajos Együtt álmodunk című összeállítása kapott díjat. De hadd szóljak még állandó törődésünkről: évente legalább két-három gyermek- és ifjúsági darabbal, s természetesen a klasz- szikusok állandó játékrenden való tartásával igyekszünk nevelni a jövő nézőit." A' temesvári színházkedvelők — románok, magyarok, németek, szerbek — ragaszkodásukkal köszöntik a két jubiláló társulatot. A megújuló színházépület a következő évadban is estéről estére várja a Nemzeti Színház, a Magyar Színház és a Német Színház lelkes közönségét. Ezreket vonz a nonstop műsor A mesteri üvegtermékeiről messze földön híres Tomesti községtől alig két kilométerre fekvő félszáz hektárnyi, dombokkal övezett Limán völgyének „karrierje” öt esztendővel ezelőtt kezdődött, amikor néhány közművelődés-szervező barátunk szabadtéri népünnepélyt kívánt tető alá hozni a megye északkeleti falvaiban. Az erdőben megpihenve juhaikat legeltető cso- bánok hívták fel figyelmüket Limánnak, a vidék egykori betyárhírességének menedékül szolgáló tisztásra. A juhosgazdák mesélték, hogy a múlt század végén élt itt Limán, a szegények támasza, urak ostora. Maga ásta két kijáratú föld alatti búvóhelye fölött gyakran fel-fellángolt a bozót, ha fogd- megek loholtak nyomában egy- egy hétfalura szóló portyázásakor . . . A vidék lakosai már előbb ismerték, kedvelték a helyet, s a maguk módján közös szokásaikban is tisztes szerepet biztosítottak számára. A leggyakrabban „tejmérést” tartottak itt tavaszderekán, ami abból állt, hogy a környék összes juhait összeterelve, a juhászok az állatok gazdáinak jelenlétében megállapították az évi sajt- és ordajáradékokat. Az összejövetelek természetesen kiváló alkalmat teremtettek táncra, dalra, szórakozásra, s nem utolsósorban arra, hogy itt köttessenek meg az év „esedékes” házasságai. Népszerűségére, vonzó környezetére épült tehát a Limán- völgye újkori térhódítása. A megyei párt- és művelődési szervek, o Tomesti községi Néptanács, valamint a turistahivatal együttműködése eredményeképp, az elmúlt esztendők során korszerű turisztikai központ (szálloda, kemping-házikók, szabadtéri úszómedence, színpad, csónakázásra alkalmas tó és természetesen tágas parkolóhely stb.) létesült itt, miközben nyári folklórvasárnapok során elevenedtek fel és körözTemes megye soknemezetiségű lakosainak legszebb népdalai, táncai, szokásai. A maga nemében mindeddig példátlan népszerűségét elsősorban az évente nyár közepén sorrakerülő folklórfesztlválnak köszönheti a Limán-völgy. Mint az idei, immár az ötödik nagyszabású rendezvény is bizonyította, nem akármilyen seregszemléről van itt szó. A rendszerint egynapos nonstop műsor súlypontját ugyanis egy, a helyi szokásörökségben mélyen gyökerező két, két és fél órás időszerű témájú előadás jelenti, amely a Román Kommunista Pártot, sokoldalúan fejlődő szocialista jelenünk és jövőnk alakítóját dicsőítve ad. Két-három ezer műkedvelő és hivatásos művész szokott ilyenkor színre lépni, s a közös öröm és jókedv kordábafoghatatlan akkordjait a Pojána Ruszkai havasok visszhangozzák, és adják tovább a Kárpátok láncán, Erdély, Munténia, Moldova, valamint Dobrudzsa húszegynéhány millió lakosának — az egész országnak. Vajda Sándor nek széles körű munkájában.” Imecs Jenő tek tovább e tájak és az egész A buziási park bejáratánál Gyurcsik Miklós felvétele
