Dunántúli Napló, 1978. augusztus (35. évfolyam, 210-240. szám)
1978-08-21 / 230. szám
Georgikon ünnepek a keszthelyi egyetemen A keszthelyi Agrártudományi Egyetemen augusztus 22-től 24-ig a hallei és nyitrai egyetem közreműködésével rendezik meg a XX. Georgikon napok tudományos rendezvénysorozatát. A keszthelyi tanácskozáson az eddig bejelentkezett mintegy 50 külföldi és 200 hazai résztvevő a talaj termékenységével összefüggő kérdéseket vitatja meg, illetve a tápanyaggazdálkodás terén elért legújabb kutatási eredményről hall előadásokat. fl dömpingáru és a jó hordó versenye Az ördög gondolta volna, hogy ez a kádár mesterség ilyen nehéz kenyér. A súlyos pénzekért megvásárolt tölgyfarönköt — alkalmanként szederfát, de az nem olyan tartós — föl kell fűrészelni, de nem ám akárhogyan! Az igazi mester nem vágja keresztbe a rostot, mert akkor a donga átereszti a bort, hanem elnegyedeli a rönköt, aztán derékszögben forgatva hasítja ki a dongának való deszkát. Ezután jön a szárítás — évekig is eltart—.az abriktolás, a stuc- colás. a cuhakolás, a stesszelés, a tüzelés, a streigolás, hogy csak a legalapvetőbb műveleteket említsem. A szakma nyelve a német, mint a fentiekből látszik. Hoffeker Józsefnek az apja, nagyapja is kádár volt, tőlük leste el a tudományt. A Hoffe- ker-műhelyben 65—85—120— 160—220 és 320 literes hordók készülnek, de tavaly, siklósi megrendelésre, csináltak egy 15 hektósat is. — Közeledik az ősz, nyilván ilyenkor sokasodik a munka . .. — Igen — így Hoffeker József. — Általában áprilistól novemberig dolgozunk. Családi hagyomány, hogy decemberben egyáltalán nem megyünk le a műhelybe. Az év első hónapjaiban készítjük elő a nyári—őszi termelést: fűrészelünk, javítgatunk. — Mennyi fa kell egy hordához? — Egy köbméter rönkből körülbelül 10 qkó dongafa kerül ki. Egy darab 120 literes hordóhoz két akó kell. Egy évben körülbelül 15—20 köbmétert dolgozunk fel. — Nagy a kereslet a hordók iránt? — Hogyne! Bár számunkra ez az év nem lesz valami haj de jó. Tudja, a kádáripar kultúráját teljesen tönkre tették a hordókereskedők üzelmei. Minőségileg gyengébb hordókkal elárasztják dömpingáron a piacot, aztán csodálkozunk, ha nem megy az áru. Pedig én úgy adom el a hordókat, hogy a vevő szemeláttára engedem ki belőle a vizet; lássa, nem ereszt sehol. Nem is szeretek már a pécsi vásárra kimenni. Hoznak ide javítani különböző szövetkezetekben készült hordókat. De micsoda hordók ezek? Az ember lelke sír, ha rájuk néz. Higy- gye el, nem véletlen, hogy ez a szakma kihalófélben van, s any- nyi tehetséges kádár dolgozik a vasútnál, gyárakban. A minőség nem versenyezhet a meny- nyiséggel . . . Havasi János így már szalonképes! Még májusban kifogásoltuk a Hétfői Dunántúli Napló hasábjain: nem vagyunk kibékülve az új Szalonsör-címkével, elsikkadt rajta a márkanév, a fekete szegély pedig végképp eltüntette a töltés napját jelző beégetést. Most új ruhát, tetszetős kék-sárga színű —ezek Pécs színei — címkét kapott a Szalon sör, mellyel nyilván a fogyasztók is találkoztak már. Minden felkérés nélkül tanúsíthatjuk, a Szalon-címke így már szalonképes. A címkék sorrendben: felül amilyen volt, s az alsó, amilyen lett. — mz— Bográcsban fő az ízletes halászlé A halászlé titka Így készíti a nagybaracskai kalffözö mester A szabadban, bográcsban készítve az igazi Farkas József, akit falujában, Nagybaracskán, Sobri Jóska néven ismernek, azon ritka emberek közé tartozik, akiknek foglalkozása; halfőző mester. A nagybaracskai csárda mesz- sze földön híres különleges za- matú halászlevéről, amelyet húsz esztendeje, minden nap ő készít. Amikor augusztus 15-én meglátogattuk, épp jubileumát ünnepelte — a bogrács mellett. Ugyanolyan nap volt számára ez is, mint a többi. Valamikor, majd negyven évvel ezelőtt, a csárda első tulajdonosa, Ma- teovics Ferenc tanította meg őt a halászlékészítés mesterségére, amelyet a tanítvány művészetté fejlesztett. Tudása elismeréseképpen hívta meg később a csárdába az új tulajdonos, a bajai halászati téesz. Közben a csárda újra gazdát cserélt — 1969-ben a helyi Haladás Tsz vette meg.— Munkája egyre több lett Hiába, a hírnév... Egyetlen szabadnapja a hétfő. A vasárnapi csúcs- forgalom utón, amikor hatszáz adagot készít el, jólesik egy kis pihenés. Hétköznapokon körülbelül százötven emberre főz. De nehogy bárki is azt gondolja, hogy segítsége van, valaki a keze alá dolgozik! Attól kezdve, hogy ő maga fogja ki a Duna-holtágba helyezett tartályból a pontyokat — Nagybaracskán kizárólag friss halat kap a vendég — ő tisztítja, darabolja, sőt Irdalja is őket. Ez utóbbi tevékenységet nem mindenki ismeri, pedig ettől lesz „szálkamentes” a legszálkásabb hal is. Abból áll, hogy a gerincére merőlegesen igen sűrűn, úgy két miliméterenként éles késsel be kell vagdalni az egész haltestet. Meglepő, hogy mégsem főnek szét az irdalás után öt centisre darabolt szeletek, pedig jó ideig fortyognak a bográcsban. Mi a titka a nagybaracskai halászlének? „Semmi” — feleli tömören a mester, de aztán, amikor részletesen elmeséli, hogyan is készül, rájövök, hogy mégsem olyan egyszerű a dolog. Ki gondolná például, hogy pontosan harminc percig kell forrnia ahhoz, hogy ne átlátszó lé legyen belőle, amelynek aljára leülepszik a hagyma. És hogy ha csak öt perc is hiányzik, az eredmény elmarad. Otthon, gáz- vagy villanytűzhelyen főzni? Farkas József szerint csak a szabadban, bográcsban készített halászlé az igazi. így is adja meg a receptet. íme: Tíz kiló halat felteszünk főni tizenegy liter vízzel és tíz fej apróra vágott hagymával, s amikor forrni kezd, hozzáadunk 33 deka kalocsai paprikát, csípősét és csemegét vegyesen. És a só? Azt nem a lébe kell tenni, hanem a halat kell előre besózni! Augusztus 26-ón, a kecskeméti Vonatkertben országos halfőző-versenyt rendeznek. Farkas József is benevezett, s az esélyeit illetően nagyon bizakodó. „Az első helyezés biztosan meglesz — mondja —, de talán még a nagydíj is ...” Főztjét ismerve, optimizmusát csöppet sem kell túlzásnak tartani. Tótfalvi Éva Pécs lehet a rendszergazda Csatornajavítás svéd módszerrel ■ Filmszerű anyag zárja el a repedést ■ Közműhálózat világszínvonalon Riasztó, de mégis mindennapi hírek az újságokból, rádióból, televízióból: eltört a közművezeték . .. elöntötte a szennyvíz . . . útfelbontás . . . kerülőút . . . szennyezi az élővizet.. . több milliós szennyvízbírságot vetettek ki. Egyre gyakrabban és kellemetlenebből jelentkezik civilizált életünk láthatatlan kiszolgálója, a közműrendszer. Lakónegyedeink egyre modernebb technológiával épülnek, joggal beszélhetünk építőiparról. A közműhálózat építése viszont az utóbbi fél évszázadban alig változott: folyton növekvő költségek, rengeteg élőmunka és lassúság ma is a jellemzői. Pedig lépést kell tartani. Mi a megoldás? Iparosítani kell a közműépítést. Az ÉJI Mélyépítési Kutatási Fejlesztési Irodája — egyben az ÉVM Városi Mélyépítési Célprogram Bizottsága — foglalkozik Magyarországon többek között a víz-, gáz- és csatornahálózatok építéstechnológiájának korszerűsítésével. Keresik, kutatják a gyorsan, gazdaságosan kivitelezhető megoldásokat, a tipizálás lehetőségeit, a járható utat a jövőbe. Az elavult csatornahálózat hibáinak megelőzésére nincs egységes eljárás. A pécsi IBAK ipari televíziós rendszer csak a már látható károsodásokat rögzíti. Tehát, ha már baj van. Ismerős kép: bontják az úttestet, megbénítva az amúgy is zsúfolt felszíni közlekedést. Feltárják a hibás csatornarészt, kijavítják — ha ember befér, akkor belülről. A nem mászható — korábban 20, ma már 30-60 centiméter átmérőjű — csatornarészek javítása csak feltárással lehetséges. Azaz, rövidesen már... A svéd VA-Test-Kontrol berendezés belülről „végigröntgenezi” a csatornát, a legkisebb bajt sejtető hajszálrepedést is észreveszi, beméri a pontos helyét. Utána ballonnal lezárja a hibás részt, két kom- ponensű műanyagból filmszerű réteget képezve teszi tökéletesen vízzáróvá. A napokban Pécsett tárgyalnak az iroda szakemberei, ha minden jól megy, a Pécsi Vízmű lesz a svéd módszer magyarországi rendszer- gazdája. A szennyvízhálózat kiépítése — a gravitációs elven alapuló elvezetés miatt - az ivóvízhálózat ötszörösébe kerül. A kisebb települések anyagi lehetőségei viszont korlátozottak ... Pedig megoldást kell keresni. Hamburgban már kitalálták — és 10 éve tökéletesen üzemel — egy forradalmi változást jelentő megoldás: a nyomás alatti szennyvízelvezetési rendszer. Előnyei? A gravitációs csatornahálózat építésénék egyötödébe kerül, bármekkora távolságra, bármilyen terepviszonyok mellett is tökéletesen szállít és öntisztító. A házi tápszivattyúk jelentik a rendszer lelkét, ezeket a svéd FLYGT szivattyúkat már tíz éve kooperációban gyártja a magyar ipar, rövidesen talán a visszacsapó szelepeket is. Jövőre a 10 ezer lakosú Tisza- kécskén kezdik el ennek az új eljárásnak a kivitelezését. A szennyvíz utolsó állomása — legalábbis ez lenne az ideális - a korszerű szennyvíztisztító telep. A hagyományos mó dón már nem lehet építeni, tért követel az új. Két új eljárás jo lenti a jövőt. Az egyik: a helyszíni zsaluzás iparosítása - eló- regyártott zsaluelemekkel, be- tonvasszerkezetekkel, transzportbetonnal. A másik: az előregyártott vasbetonelemeket a helyszínen állítják össze és illesztik műanyag ragasztássol, — így épül o szigetvári —, vagy vonórúddal, feszítéssel rögzítik. A fejlesztési iroda célja — az OVH-val közösen - a tipizált, egységes megoldások kialakítása, honosítása. Hogy egy—két éven belül már a kész típustervek közül választhassák ki a tanácsok - lélekszámtól, település- és terepviszonyoktól függően — a megvalósításra legalkalmasabb csatorna közműhálózat terveit. Murányi László Az EIVRT Sopiana Gépgyára felvesz — forgácsoló szak- és betanított dolgozókat, — gyakorlattal rendelkező gépszerelő (lakatos, műszerész) szakmunkásokat, — tmk-ba gyakorlattal rendelkező géplakatos szakmunkásokat, — gépésztechnikumi vagy szakközépiskolai végzettséggel gyakorlott és kezdő dolgozókat különböző műszaki beosztásba Jelentkezés: EIVRT Sopiana Gépgyára, Pécs, Szalai A. út 8. Felvételi iroda Szüretre készül a káüár- mesler
