Dunántúli Napló, 1978. augusztus (35. évfolyam, 210-240. szám)

1978-08-20 / 229. szám

Egy kép az augusztusi Pannon Krónikából: Takács professzor, aki egyedülálló szemműtéteket végez, munkatársaival és a kamerával. A Reneszánsz muzsika A „Se je perdu mon amy..." kezdetű régi, nép­szerű francia chanson há­romféle feldolgozásával kez­di augusztus 21 -i hangverse­nyét a Minaret udvarban a Tinódi kamarazenekar. Az egy évvel ezelőtt alakult zenekar az egyetlen olyan főhivatású együttes Magyar- országon, amely a napjaink­ban egyre népszerűbbé váló régi zenét korabeli hangsze­reken adja elő. Az NSZK- ban és az NDK-ban készült reneszánsz és barokk hang­szereken, hat Viola da Gom­bán, ötféle blockflőtén, négy­féle pommeren, négyféle krummhornon, három zinken, két posaunon, valamint cem- balón és ütőhangszereken játszanak. A kamarazenekar — me­lyet a BM Tűzoltóság Orszá­gos Parancsnoksága tart fönn — alapvető célkitűzése a reneszánsz és barokk ze­ne előadása, a korabeli hangszerek megismertetése. A hangulatteremtéshez mű­vészetük mellett hozzájárul­nak a stilizált kosztümök is. Műsoruk első részében a már említett francia chan­son mellett egy olasz mes­ternek, Giovanni Gabrielinek, a hajdan Velencében virág­zó rézfúvós zene képviselőjé­nek három művét szólaltat­ják meg. E művek érdekessé­ge, hogy két-hóromféle hang­szercsoport felelget egymás­nak. Az első részt régi, XVI— XVII. századi magyar tánc­dallamokkal zárják. Műsoruk második részében egy rendkívül érdekes zene­művet adnak elő, melyet a világon egyedül ez a zene­kar játszik. Az MTA Zenetu­dományi Intézetének igazga­tó-helyettese, dr. Falvy Zol­tán bukkant rá a műre egy NSZK-beli könyvtárban, s 5 tette előadhatóvá. A szerzője Daniel Sreer, költő, író, aki sokat csavargott a világban, s így jutott el többek között a hódoltságkori Magyaror­szágra is. Itteni élményei alapján született ez a mű, a „Türkischer Eulenspiegel", amely nem más, mint pikáns történetekkel tarkított zenés história a török Budáról. En­nek szövegét Jékely Zoltán fordította, s az előadásban a Magyar Állami Operaház három tagja, Fülöp Attila, Prevoz János és Leblanc Győ­ző működik közre. A kamara- zenekar művészeti vezetője Mossóczy Vilmos karnagy. d. cs. 1978. AUGUSZTUS 20. MÜSORAjÁNLAT DN HÉVÉGE Pannon Krónika Mindenki másként csinálja. Vitézy László rendező például úgy, hogy igyekszik évente négy-öt filmnél nem többet forgatni, de azokra nagyon odafigyel. S hogy ez a mód­szer nem rossz, azt az idei miskolci tévéfesztivál is bizo­nyította, ahol a Hogy a lifttel mennyi baj van című filmje Miskolc város nagydíját kapta. Csak olyan témával szabad foglalkozni, ami igazán érdek­li a rendezőt, amit fontosnak tart — mondja Vitézy László. — Ezért is vállaltam el a pé­csiek augusztusi Pannon Kró­nikájának a rendezését, mert ezeket az elveimet nem kel­lett feladnom. Olyan témákat A nyári Máré-vári napoknak már kialakultak a hagyomá­nyai. A programok szervezésé­ben. az előadandó művek megválasztásában a rendezők igazodnak a természetes kör­nyezet adta lehetőséghez. Idén Donizetti Rita című vígoperá- jóval indították a Máré-vári napok rendezvénysorozatát. A Pannónia lantja című össze­állításukban a középkori em­ber gondolatait, a végvári élet szépségeit megelevenítő verseket, dalokat, elbeszélé­seket adtak elő. A rendezvénysort a belga gyermekkórus augusztus 26-i fellépése zárja majd. A neer- pelti gyerekek a komlói Ko­dály Zoltán gyermekkórus meg­hívására érkeznek Komlóra. A két énekkar közötti barátság két éve szövődött a neerpelti nemzetközi gyermekkórus ta­lálkozón, ahol a komlóiak találtunk, amelyek kis dolgok­nak tűnnek, de nekünk és azoknak, akiket megszólaltat­tunk nagyon fontosak. Érde­mes megnézni illetékesnek és „egyszerű polgárnak" egy­aránt. — Ügy érzem, a krónika mind a három filmjében si­került „elkapni" a problémát, remélem, a műsor később majd még visszatér ezekre az ügyekre. Én a legjobb szín­vonalú, A Hétnek készített filmjeimhez tudom mérni, s az a tervem, hogy a követ­kező fesztiválra benevezem ezt az anyagot, amit a né­zők most augusztus 25-én lát­hatnak. Ambrus nagy sikerrel szerepeltek, s elhozták a nagydíjat is. Idén először rendeztek hang­versenyeket a mánfai Árpád­kori templomban. A komlói művelődési központ vezetői ki­használták a csodálatos kör­nyezet adta lehetőségeket és a templom kiváló akusztiká­ját. A zuhogó eső ellenére nagy közönség elqjt adta elő műsorát a pécsi Építők mad­rigál kórus, még júniusban. A második előadáson, melyen a pécsi Reneszánsz együttes mu­tatta be műsorát, már a templomkertbe szorultak a hallgatók. Méltó folytatása volt a sorozatnak Nagy Józsa és N. Szabó Sándor Virágom, virágom című műsora. De a befejezés is izgalmas lesz: augusztus 27-én, vasárnap a komlói Spirituálé együttes lép fel. G. M. A Pécsi Stúdió műsoraiból Idén a pécsiek három neves szépségversenyen arattak si­kert: Balatonfüreden Oberling Éva, Harkányban Balázs Edit, Mamaiaban pedig Gots Zsuzsa. A szépségkirálynőkkel beszél­getnek a hétfői ifjúsági műsor­ban. De nemcsak a lányok le­hetnek szépek, kapósak. A „belvárosi szuperfejek"-rajon- gói szerint milyen a férfiideál? Ezt is megtudhatjuk, sőt, a „Menő”-t is megszólaltatják. Természetesen a nyárhoz nem­csak a szépségversenyek tar­toznak. A műsor munkatársai ellátogattak táborokba, ara­tásra és könnyűbúvár-versenyre. Ezekről is beszámolnak a hét­főn, 17 óra 5 perckor kezdődő Ifjúsági műsorban, melynek szerkesztője Görgényi Zoltán. Alig fejeződött be az aratás, a mezőgazdaságban a követ­kező nagy munkára, a szüretre készülnek. Mit kell ilyenkor tenni, hogy gazdagabb legyen a termés? Erre kapnak választ a munkatársak, akik a Villányi Állami Gazdaságban jártak, Minden vállalatnál szabadsá­golási terveket készítenek, amelyekből kitűnik, hogy a dolgozók többsége nyáron pi­hen, kirándul, utazik. Utána újult erővel látnak hozzá fel­adatuk, a tervek teljesítéséhez, így van ez a Beremendi Ce­mentgyárban is, ahogy a riport­ból kiderül. Sok levél érkezik a Pécsi Stúdióhoz. A szerdai ma­gazinban, a Hét közben-ben ezúttal családjogi kérdésekre válaszol a jogász, dr. Rácz Já­nos. A Mecseki Ércbányászati Vál­Mintha egy mai Nóra sorsát írta volna meg Raffai Sarolta új regényében. Meskó Mari éppúgy „babaszobában" érzi magát, mint Ibsen hősnője, éppoly nyűggé válik számára minden kényelemmel berende­zett élete. Lehetséges ilyesmi a mi viszonyaink között? — me­rül fel bennünk önkéntelenül a kérdés. Az írónő meggyőző erő­vel bizonyítja, hogy lehetséges. Különösen azokat fenyegeti ez a veszély, akik állásuk, pozíció­juk révén összehasonlíthatatla­nul jobb anyagi körülmények között élnek, mint az átlag em­berek többsége. Lényeges és időszerű problémára tapint ró Raffai Sarolta még akkor is, ha az ábrázolt jelenséget nem érezzük általánosnak. Meskó Mari lázadása élet­módja ellen törvényszerű. Mé­lyen érző, gondolkodó ember, aki képes kritikus szemmel néz­ni környezetét, tudja, hogy az anyagi jólét önmagában nem elegendő a boldogsághoz. De főleg az válik egyre nagyobb teherré számára, hogy tekinté­lyes, vezető állású férje mel­Templomi hangversenyek lalat fúvószenekara külföldi turnén járt. Elkísérte őket dr. Nádor Tamás is, aki szombaton számol be az út élményeiről. A horvát-szerb nyelvű műsor hétfői adásában Utazzon ve­lünk címmel Vass Béla a ju­goszláv tengerpartra kalauzol bennünket. A csütörtöki műsor­ban a hazai szerb nemzetiség irodalmának egyik nagy alak­járól, Adam Dragosaljevic, be­remendi születésű irodalmárról és nyelvészről szól Pavlov Du­sán, a Pécsi Tanárképző Főis­kola docense. A szombati ösz- szeállításban, a szokásos Há­rom megyén át című riportmű­sorral jelentkezik a szerkesztő­ség, amelyben bácskai, bara­nyai és somogyi embereket szó­laltatnak meg. Többek között szó lesz az ez évben kezdődő hercegszántói horvát-szerb anyanyelvű körzeti általános is­koláról. Baranya megye első félévi gazdasági eredményeiről (ipar, kereskedelem) szói dr. Gál Jó­zsef jegyzete, a hétfői német nyelvű műsorban. Kedden egy állattenyésztőt mutat be Gráf Vilmos. A szerdai ifjúsági ma­gazinban a tanulókkal készült riportműsor a hasznos időtöl­tésről és a nyaralásról. A vaká­ció a végéhez közeledik. Kis számadást adnak az idei ide­genforgalomról, a 30 perc nya­ralókkal— nyaralóknak című pénteki adásban. Jöhetsz holnap is lett egy hamis csillogásé világ­ba kerül. Ebben a világban akarva-akaratlanul játszania kell a „főnökfeleség" szerepét, meg kell felelnie azoknak az elvárásoknak, melyeket a kis­város íratlan törvényei támasz­tanak vele szemben. Más nő talán képes lenne erre a sze­repre, boldogan reprezentálna, Meskó Mariban azonban feltá­mad hajdani önmaga, a nagy reményeket dédelgető fiatal lány, akitől mi sem állt távo­labb, mint ez a kipárnázott, kí­vülről sokak által irigyelt, de belülről fojtogató, tartalmatlan élet. A lázadás lehetőségét a sze­relem kínálja. Tizennyolc év után ismét találkozik egykori kedvesével, s az együttlét tel­jesen kiforgatja önmagából. Otthagyná megcsömörlött éle­tét, de ez a fajta menekülés már lehetetlen. Csak az önként vállalt tragikus vég következhet. K. S. Séta a pécsi Tabánban A hajdani Malom-sédet hív­ják jó negyven éve Tabánhak Pécsett. Építkezése, zegzugos- sága miatt kapta a nevét, utal­va a pesti Tabánnal való ha­sonlatosságra. Ez a rész az Ágoston tértől egészen a tety- tyei romokig terjed. Ennek az érdekes területnek a megisme­résére szervez műemléki sétát a Janus Pannonius Múzeum. Vasárnap, augusztus 27-én tíz órakor az Ágoston téren várja a látni vágyókat B. Horváth Csilla muzeológus, aki most ízelítőnek elmond néhány tud­nivalót. — Először is megnézzük az Ágoston téri templomot, amely eredetileg középkori volt, aztán a török időben átépítették, majd végleges formáját 1750 után nyerte el. Bekukkantunk a Sörház utcába, megnézzük a tímárházat, és a Vak Bottyán utcai török kutat. A Tettye ut­cában megállunk a Minden­szentek templománál, ahol a város legrégibb temetője is meghúzódik és amelyből ma mór alig maradt meg valami. Ugyancsak a Tettye utcában volt a Munkás című újság szer­kesztősége. Végül fölgyalogo­lunk a tettyei romokhoz. — Még miről nevezetes a pécsi Tabán? — Ezen a környéken alakult ki, a Tettye patak mentén a város ipari része. Az 1200— 1300-as évektől kezdődően. Rengeteg malom volt itt akko­riban és nem csak gabonaőrló, hanem lőpor- és papírmalom is. — Tímárok, vargák is laktak errefele . . . — Az állatbőrök kikészítésé­hez is sok vízre volt szükség. A finom szattyánbőrök gondot is jelentettek a lakosságnak, hiszen a vízbe került szennye­ződések nemegyszer fertőzést okoztak. De a törökök után a bosnyákok, majd a magyarok is űzték ezt a foglalkozást. — Meddig volt ipari „cent­rum” ez a terület? — Az 1700-as évek végéig. Azután egyre beljebb húzód­tak az iparosok és csakhamar „polgárjogot" nyertek a város­ban is. Augusztus 20—27-ig A Zenélő Pécsi Udvarok műsorsorozatának kereté­ben Pécsett, a Hotel Mi­naret udvarában augusztus 21-én 20.00 órakor a BM Tűzoltóság Tinódi kamara- zenekara ad hangversenyt. A Rákóczi út 15. szám alatti kiállítóteremben augusztus 25-én nyílik kiállítás Stein Anna Franciaországban élő festőművésznő művei­ből. Ugyancsak pénteken kerül sor a Nosztalgia dis- córa a Minaret udvarban 18—22 óráig. Az Ifjúsági Park szintén 25-én 20.00 órakor koncertet kínál: a népszerű Sprint együttes lép föl. Mohácson augusz­tus 27-én 10.00 órakor a Történelmi Emrékhelyen tartanak emlékhangver­senyt. Pécsett 27-én 10.00 órakor műemléki sétára le­het jelentkezni, 20.00 óra­kor pedig Tóm László Tá­jak — városok — emberek című diaporáma estje lát­ható a Korzó mozi sorozat­ban a Színház téren. Móré várában 26-án 17.00 óra­kor kórushangversenyt tar­tanak, Mánfán 27-én 15.00 órakor a komlói Spirituálé együttes ad hangversenyt. Az oldalt összeállította Barlahidai Andrea

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents