Dunántúli Napló, 1978. augusztus (35. évfolyam, 210-240. szám)
1978-08-20 / 229. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Az alkotmány hétköznapjai A Duna barnás vize friss fodrozódással fogadja tört tükrébe a Steindl Imre rajzasztalán fogant neogótikus, eklektikus palota, a magyar parlament, jó nevén az Országház díszes épületét. E hullámok most látják először, hiszen szakadatlanul továbbsodródnak és újak jönnek. Az ember ihletés elfogódottsággal mégis azt érzi: a történelem öröklátó hömpölygése csattog és árad a parti köveknél, a tornyos ház lábánál. A méretek országosan egyedülállók. Hossza 268, szélessége 118, magassága a felső rakpart járdájától a kupola tetejéig 96 méter. Tíz belső udvara, huszonhét kapuja, huszonkilenc lépcsősora van, 691 termet és szobát, 250 irodát fogad magába. A díszlépcső-csarnokban különösen feltűnik nyolc darab hat méter magas, egyenként négy-négy tonna súlyú, különleges vörösbarna svéd gránitoszlop. A csúcsán három méter átmérőjű vörös csillag. Mégsem a külsőségek azok, amelyek megfogják a gondolkodó embert, ha belép a Házba és a folyosón szembetalálkozik a hétköznapi tennivalója ügyében siető országgyűlési elnökkel, Apró Antallal, az Elnöki Tanács elnökével, Losonczi Pállal, vagy Lázár Györggyel, a kormány elnökével. Az ő hivatalaik, apparátusaik működnek a parlamentben, s itt dolgoznak még a miniszterelnök-helyettesek, Aczél György, Borbándi János, Marjai József, Szekér Gyula. Kivétel csak Huszár István, aki a Tervhivatal elnöke is, székhelye az Országos Tervhivatalban van. A szemtanú és átélő hitelével tanúsíthatom, hogy nem a szőnyegek pompája, az ornamentika csillogása, a sok ezer lámpájú csillárok ragyogása az, amely itt áthatja az ember szívét. Biztosan hatásosak ezek is, de végül is csak díszletek. A Ház történelmi drámája, igazi énje megragadó. Közel nyolcvan éve ereszkedett alá a Várhegy magasságából, az Úri utcából a lapályos, embersűrűségű Duna-partra, a Kossuth Lajosról elnevezett térre a magyar parlament. De Rákóczi, Kossuth, Károlyi Mihály szobrainak társaságában éppen csak három évtizede vörös igazán a feldúsult élet szimbólumaként a nemzet zászlajának pirosa, azóta tisztán fehér az igazság fehérje, s azóta zöld valóban a nép értelmes jövőjétől a remény színe. Az Országház rangos napja kétségkívül az, amikor összeül az országgyűlés. Ilyenkor tűzik ki az épületre a legnagyobb lobogót. Az országgyűlés a legmagasabb rangú állami intézményünk: a Magyar Népköztársaság legfelsőbb államhatalmi, népképviseleti szerve, az egyedüli törvényalkotó, a legfőbb állami politikai ellenőrző szerv — a nép alkotmányának őre. E házban — a parlamentben — székel az Országgyűlés, és tartja üléseit a Minisztertanács. Az egyik a legfőbb államigazgatási szerv. Mi a viszonyuk egymáshoz? Van-e valami közük egymás munkájához? Mindkét intézmény ülésterme a fő emeleten, egy szinten van, de az államélet lépcsőjén a magasabb, a legmagasabb fokon az Ország- gyűlés áll. Ez elvileg azonnal áttekinthető, ha valaki elolvassa az Alkotmány sorait: az országgyűlés megvitatja és jóváhagyja a kormány programját, teljesítéséről beszámoltatja a miniszterelnököt, részterületeiről a minisztereket, meghaj- tározza a kormányzás követendő irányvonalát. Meghatározza a népgazdasági tervet, megállapítja az állami költségvetést és jóváhagyja végrehajtását. Nemzetközi szerződéseket erősít meg. Megválasztja az Elnöki Tanácsot, a Minisztertanácsot, a Legfelsőbb Bíróság elnökét, a legfőbb ügyészt, minisztériumokat létesít vagy szüntet meg. Az Országgyűlés ellenőrzi az alkotmány megtartását, megsemmisíti az állami szerveknek alkotmányba ütköző, vagy a társadalom érdekeit sértő rendelkezését. És a gyakorlatban? Igen sok érvényesülési formája van. Az élet valóságát állandóan vizsgáló, az ■ élet sűrűjében élő és dolgozó képviselő, aki maga is munkás, termelőszövetkezeti tag, orvos, jogász vagy tanár, a tapasztalatait összegyűjtve szólásra emelkedik a parlamenti ülésen. Ne gondolja senki, hogy ott hájjal kene- getik egymást és a kormányzatot a képviselők. Az országgyűlési tanácskozást követő minisztertanácsi ülés minden esetben kormányhatározatot fogad el a képviselői javaslatok, észrevételek megvizsgálására, intézésére a javaslatok lényegének és a felelős miniszter nevének megjelölésével. Erről a határozatról a sajtó is tudomást szerez. A rádiónak szinte állandó rovata: mi teljesült a képviselő javaslatából? Nagyon fontos országgyűlési intézmények az úgynevezett bizottságok. Tíz hivatalos bizottsága van a parlamentnek, átfogják az élet teljes területét, Erős jogaik vannak: beszámoltathatják a minisztereket is. A bizottsági üléseken — amelyeken a világon egyedül nálunk vehetnek részt és tudósíthatnak szabadon az újságírók — mondom, e bizottsági üléseken még hevesebb, szenvedélyesebb a vita, mint a némileg ünnepélyesebb nagy ülésszakon. Itt emberek szemtől szembe, tények tényekkel ütköztetve vitáznak arról: hogyan lehetne jobban, eredményesebben, hatékonyabban dolgozni az ország javára. Egyetlen dologban nincs vita: hogy az ország javára kell cselekedni. S az országon mindenki hazánk népét érti már. V alahogy így, a szó szerénységével egy aprócska tükröt mutatva, valahogy így él az Országház, így lüktet a magyar állami élet szíve. A köznapi munkához köznapi lehetőségek állnak rendelkezésre: postahivatal, fodrász, üzemi étkezde, telefonközpont, gépszebák, fénymásolóműhelyek. Csak az irodák szűkösek, hiszen a Házat annak idején csak reprezentációra és nem munkára építették. Maga a tervező, Steindl Imre sem gondolt arra, hogy az ország háza egyben o munka háza is lesz. Soltész István Ulla lO órakor A tanév előtt Ünnepi nagygyűlés Sellyén Az alkotmánynapi ünnepségek mai kiemelkedő eseménye a sellyei nagygyűlés, amely a strandligetben kezdődik 10 órakor. Ünnepi beszédet Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Országgyűlés elnöke mond. A nagygyűlést követően a Dráva menti községek népi együttesei adnak műsort. Szintén ma délelőtt 10 órai kezdettel rendeznek ünnepi gyűlést Szigetváron a Cipőgyár nagytermében. Alkotmányunk napján számos helységben, illetve gyárban és termelő- szövetkezetben rendeznek munkás—paraszt találkozókat. Sikondán 8 órakor kocogónap kezdődik, 10 órakor indul a túramo- toros-verseny, 11 órakor pedig az úszók vetélkednek. Mohácson szintén délelőtt 10 órától rendeznek motorcsónak-bemutatót, illetve ekkor adják át a sporttelepet, ahol labdarúgó-mérkőzést tartanak. Új iskolák, óvodák, tornatermek A nyári szünetet az építők arra használták föl, hogy korszerűsítsék, szebbé tegyék az iskolákat és az óvodákat. Pécsett, a Lvov-Kertváros- ban novemberben adják át a Melinda utcai ötven férőhelyes óvodát. A kesztyűgyári óvodát bővítették, és így 75 gyerek helyett 150-et tudnak szeptembertől fogadni. Befejeződött az Anna utcai óvoda felújítása és a József Attila utcaiban kicserélték a vizesblokkot, valamint korszerűsítették a konyhát. A Killián utcai óvodát és bölcsődét egy évvel ezelőtt zárták be, az épületkomplexum rekonstrukciója novemberre készül el. A nagyárpádi általános iskola helyreállítása befejeződött. Szeptember 1-én avatják a Jurisics Miklós úti nyolctantermes általános iskola tantermi szárnyát. A konyha és a tornaterem átadását október elejére tervezik. Felújították a Mátyás király utcai iskolát és a kertvárosi általános iskola Bolgár Néphadsereg úti napközi otthonát. Új napközivel és konyhával bővül a pécsszabolcsi általános iskola is. Korszerűsítették a gyárvárosi iskola konyhai berendezéseit és megjavították az épület tetőszerkezetét. Tatarozták a Felsővámház utcai iskolát és tovább korszerűsítették a központi fűtést. Befejeződött a Zipernovszky Gépipari Szakközépiskola külső felújítása és elkészültek a Vegyipari Szakközépiskola új laboratóriumai, mérőszobái. A szigetvári járásból két helyről is kaptunk hírt: Nagydobszán néhány tanterem átalakításával összevont községi és iskolai közművelődési könyvtárat hoztak létre. Kétúj- falun a volt négytantermes általános iskolát két és félmillió forintos beruházással nyolctantermesre bővítik. Komlón elkészült a nyár folyamán, a Tompa M. úti óvoda felújítása, a belvárosi általános iskola pedig új napközi otthont kapott, ahol szeptember 1-től 180 iskolást tudnak elhelyezni. Emellett soron kívül három komlói óvodát bővítettek, összesen 100 férőhellyel. Ezzel a 100 új férőhellyel elérték, hogy ősztől valamennyi komlói kisgyereket el tudják helyezni az óvodákban. Sásdon befejeződött az. óvodabővítés. A korábbi három csoport helyett most már hat óvodás csoportot, összesen 160 gyereket tudnak itt elhelyezni. Egyházaskozáron új óvodát adnak át szeptember elején. A bikali négyllllllllllf ill Rövidesen a fűtésszerelők látnak munkához a Jurisics úti, befejezés előtt álló általános iskolában tantermes általános iskolát is nyolctantermesré bővítették, valamint tornateremmel is ellátták. Szeptember elsején már itt is valamennyi tanteremben elkezdődik a tanítás. A mágocsi általános iskolához is építenek egy tornatermet. Siklóson az utolsó simításokat végzik az 1. számú általános iskola külső-belső felújításán. Szintén szeptemberre fejeződik be az 1. számú óvoda és a diákotthon felújítása. A siklósi járás magyar- mecskei körzetében három összevont alsótagozatos kisiskolát szüntettek meg, és helyette Magyarmecskén egy meglevő épületben valósították meg az osztott iskolát. Felsőszentmártonban az iskolát négy tanteremmel bővítik. Valamint konyhát és étkezőt is építenek több mint egymillió forint értékben. Sellyén 600 adagosra bővítik a napközi otthon konyháját * Augusztus 23-án adják át Sátorhelyen a félmillió forint értékű kétcsoportos óvodát Idén készül el a majsi három- csoportos új óvoda is. XXXV. évfolyam, napló 229. szám 11978. augusztus 20., vasárnap Ara: 1,50 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja
