Dunántúli Napló, 1978. augusztus (35. évfolyam, 210-240. szám)

1978-08-18 / 227. szám

1978. augusztus 18., péntek Dúnantült napló 3 A z ősszel ismét meg­kezdődik az oktatási évad —• bővítik politikai, szakmai ismereteiket a gyárak, üzemek, intéz­mények dolgozói. Az ok­tatási évad sikerének egyik lényeges előfeltétele az alapos előkészítés. Pártszerveknek, szakszer­vezeteknek és KlSZ-szer- vezeteknek „nyári felada­tuk" többek között a kü­lönböző oktatási formák szervezése, megbeszélni a dolgozókkal: ki, hol kí­vánja elkezdeni vagy folytatni politikai képzé­sét, továbbképzését, illet­ve — a káderutánpótlási terveket figyelembe véve — kiket, milyen pártok­tatásra, politikai oktatásra javasolnak. Tanul a A párttagok 80-85 százaléka képezi magát a Pécsi Kesztyűgyárban Hogyan áll az oktatás elő­készítő munkája a megye egyik legnagyobb üzemében, a Pécsi Kesztyűgyárban? A kérdésre először Zentai Fe- rencné, a gyár pártbizottságá­nak titkára válaszolt: Politikai továbbképzés — A KB 1976. október 26-i határozata alapján mi is el­készítettük a propaganda- munka fejlesztését szolgáló tervünket — 1980-ig rögzítet­tük ez irányú feladatainkat. Kitűzött célunkat, hogy az 1977/78-as oktatási évben párttagjaink mintegy 80—85 százaléka részesüljön pártok­tatásban, politikai továbbkép­zésben — elértük. Kivételt képeztek például azok, akik valamilyen álla'mi oktatási for­mában vesznek részt — mert azt a gyakorlatot akarjuk érvényesíteni, hogy egy ember csak egy oktatási formában tanuljon —, de itt aztán tel­jes erejével. A pártoktatásban részt vevő fizikai dolgozók ará­nyát is sikerült növelni. A pártoktatási tervünk szoros összhangban van a káderkép­zési, kádernevelési tervünkkel. A 2 éves középfokú iskolán kihelyezett tagozatot indítot­tunk — amelyen fizikai dol­gozók, termelésirányítók vet­tek részt. Tanulnak párttag­jaink az esti egyetemen, a szakosítón. Részt vettek a magyar munkásmozgalom to­vábbképző tanfolyamán is. A káderképzésben tavaly mint­egy nyolcvanon vettek részt — pártbizottságunk hatáskö­réből. Azért mondom ezt, mert a siklósi és a dombóvári egy­ségünk nem hozzánk, hanem helyi hatáskörbe tartozik. A párt tömegpropaganda tan­folyamain — mind a nyolc alapszeí/ezetünk szervezte ezt — tavaly 17 alap és to­vábbképző tanfolyam műkö­dött — az idén 18-at kívá­nunk szervezni. Sikerült elér­nünk, hogy a pártoktatásban részt vevő csoportok ne halad­ják meq a 15 főt — ez a ta­nulás körülményeinek minősé­gi változását is jelenti. Jónak tartom propagandistáink fel- készültségét. Munkájuk segíté­se érdekében pártbizottságunk házi könyvtárat hozott létre, megtalálhatók ebben pártha­tározatok, megyei kiadványok egyaránt. Magasabb követelmény Az ősszel kezdődő oktatási évadra elkészültek terveink Lényegében az elmúlt évad­hoz hasonló létszám vesz részi a pártoktatásban, politikai to. vábbképzésben. A párt, a szak­szervezet és a KISZ szervezte oktatás 83 csoport keretéber folyik majd. Célunk többek között: a különböző oktatások a tanultak minél hathatósab­ban realizálódjanak dolgo­zóink gondolkodásmódjában magatartásában és nem utol­sósorban mindennapjaink fc tevékenységében, a munká­ban! Véleményem szerint jó előkészítetten várjuk az okta tási évad indulását. Baranyai Magdolna, a vál­lalati szakszervezet titkára: — Szakszervezeti leg mind a: öt gyáregységünk ide tartó zik. Az elmúlt oktatási évad ban 53 csoportban mintegi 1400 szakszervezeti tag vet részt a szervezett oktatási for mában. Az 1978/79-es oktató si évad előkészítésén Jolgo zunk — szeptember 15-ic kell a terveket elkészíteni, f szakszervezeti oktatást a pali tikai nevelőmunka szerves ré szének tartjuk. Az új oktatás évadban az eddigi négy he -lyett két képzési forma lesz ahol a társadalmunk kérdései vei, illetve a világpolitika idő­szerű kérdéseivel foglalkozunk a szemináriumokon. Minőségi­leg is magasabbak lesznek a követelmények, de előtérbe ke­rül az egyéni tanulás is. Foly­tatjuk a szakszervezeti tiszt­ségviselők képzését, tovább­képzését is alap- és tovább­képző fokon. A témákat már megkaptuk. Az SZMT szervez­te képzésben is számosán vesznek majd részt. Képzési, továbbképzési tervünket egyez­tettük a párttal, a KISZ-szel. A szemináriumokon majd szb- tagok is részt vesznek, ha szükséges, segítik a kérdések mind jobb megválaszolását. Jól felkészült propagandistáink vannak — mintegy negyven százalékuk párttag. A múlt ok­tatási évadhoz körülbelül ha­sonló létszámban vesznek részt dolgozóink a szakszerve­zeti oktatásban. Az előkészítés jól halad — őszre mi is „rajt­ra készen" állunk. Ifjúsági vitakörök Nagy Lászlóné, a KISZ-bi- zottság szervezési felelőse: — Tizenegy alapszerveze­tünk működik — tervezzük a tizenkettedik létrehozását, ’öt fős politikai képzési bizottsá­gunk segíti a KISZ-tagok, de a KISZ-en kívüli fiatalok kép­zését is. Az elmúlt oktatási évadban 242 fő vett részt a politikai képzésben. Az okta­tás az ifjúsági vitakörökben, Környezetvédelem Jelentős költséggel új kör­nyezetvédelmi beruházások kez­dődtek a Jászberényi Hűtőgép­gyárban, ahol speciális önálló osztály irányítja a víz, a levegő tisztaságának védelmét, a kör­nyezeti ártalmak megszünteté­sét. A gyárból évente tetemes mennyiségű, veszélyes méreg­gel fertőzött víz kerül a Zagy­vába, ezért elsőként az ipari szennyvíztisztító rendszert építik meg. özembe helyezésére jövőre kerül sor, a vízszennyezés mér­tékét viszont addig is jelen­tősen csökkentik. A termelési folyamatok bővü­lésével a vegyi hulladékok és egyéb hulladékanyagok tömege is növekszik. Ezek biztonságos elhelyezésére, illetve megsemmi­sítésére vegyi hulladéktárolót létesítettek, ahová eddig mint­egy nyolcszázezer köbméternyi iszap került. A mérgező vegyi hulladékoknak külön méregte­metőt alakítanak ki. illetve az aktivisták körében folyik majd, vitaindítókkal, kis­előadásokkal. Az ősszel 12 if­júsági vitakörben és 5 akti­visták körében tanulnak a fia­talok. Az elmúlt oktatási évad­ban téma volt többek között az V. ötéves tervből gyárunkra jutó feladatok, a KISZ szerve­zeti élete, a nők és az ifjúság helyzete témák megbeszélése. Felkészültünk az oktatási évad­ra. Megkezdi, illetve folytatja tanulását a gyár. Az alapos felkészülés már fél siker — a folytatás eredményessége a „tanulókon" múlik. Garay Ferenc Szövetzsugorító berendezés Szövetzsugorító berende­zést szereltek fel a Ken­derfonó és Szövőipari Vál­lalat újszegedi gyárában, hogy a farmeranyagok szi­lárdságát, kopásállóság, színezés tekintetében és mérettartósságában is meg­feleljenek a nemzetközi kö­vetelményeknek s felvegyék a versenyt a legkiválóbbak­nak tartott nyugati farmer­anyagokkal. A szövetvéget átvezetik a mintegy ötmillió forint érté­kű, több mint húsz méter hosszú, elektronikus vezér­lésű import berendezés nedvesítő, gőzölő, tömörí­tő gépegységein; eközben az anyag tulajdonságai oly előnyösen változnak meg, hogy később, mosás után is legfeljebb két százalékos mértékben megy össze. Baranyai kirándulások A sellyei kastély A sellyei arborétum Egyedülálló fenyőgyűjtemény Néprajzi gyűjtemény a talpasházban Aki ezekben a napokban Sellyén jár, ne kerülje el e virá­gos nagyközség nevezetessége­it: a néprajzi gyűjteményt (amely a 0249 sorszámmal sze­repel a Tájak, korok, múzeumok akció listáján), az arborétumot és — ha az idő engedi — a ká- kicsi réten látható védett kőris- fákat. A néprajzi gyűjtemény leg­nagyobb szenzációja változatla­nul a talpasház, amely az au­gusztus 20-i ünnepre frissen ki­meszelve várja o vendégeket. A gyűjtemény egyébként képet ad az érdeklődőknek az Ormán­ság hajdani — nem is oly túl régi — életéről, szokásairól. Né­hány évtizede még használt munkaeszközöket, s viselt ruhá­kat szemlélhetünk meg. Hiány­zik azonban a híres-neves or­mánsági asszony-viselet, a bik- la. Egyetlen példány gazdagab­bá tehetné a gyűjteményt. Közel a múzeumhoz találjuk az egykori Draskovich-kastélyt, amely ma a mezőgazdasági szakiskola kollégiuma. A kas­tély északi szárnya — nem bi­zonyíthatóan — a török előtti időkben épülhetett, a többi az 1700-as évek derekán. Az 1967- es tűzvészt követően most kez­dődött meg az épület műemlé­ki felújítása. A kastélyt övezi az arborétum — egyébként termé­szetvédelmi terület —, amelynek ma a nagyközségi tanács a gaz­dája. A napjainkban mintegy 10 hektárnyi területen lévő arboré­tum 1760—80 körül létesült. El­sőrendű értékét az egyedülálló fenyőgyűjtemény adja meg. A 430 faféleség között közel 50 fenyőfajtában gyönyörködhe tünk, s még további, csaknem 60 örökzöldet láthatunk az ar­borétum útjait járva. Van egy gyönyörű mammutfenyő, amely­nek érzékeny kérgét kerítés vé di a gondatlan kezektől. Cső dálatosan szép az illatos levelű balzsomfenyő, alsó ágai a föld­re terülnek. Sok-sok négyzetmé­ternyi területet takar be szöve­vényes ágoival a kúszófenyő Érdemes megemlíteni a spanyol jegenyefenyőt és a japánfenyőt. A park egyik szélső zugában banoni cédrust láthatunk. Na­gyon sok a tiszafa, amelynek apró kocsonyás terméséből egy re több pirosodik az ágakon mostanában. Díszkertjeink ked veit növénye a bukszus — ennek egy kínai változatával ismerked­hetünk, ha óvatlanul hozzányú­lunk: levelei kemények és tű hegyes tüskékkel felfegyverezet- tek. Széchenyi Zsigmond, a ne vés vadász hozta. Az arborétum önmagában mint park is lenyűgöző látvány, amely az év minden szakában kitűnő fotótéma. Nagy kár, hogy a fák mellett nincsenek kis névtáblák. H. I. Szabad segíteni! A fenti felszólító mondat egy évvel ezelőtt többször is megjelent lapunk hasábjain — akkor kérdőmondat formá­jában. Arra kerestünk választ: elképzelhető-e, hogy a külön­böző vállalatoknál fellelhető ún. szórvány építőipari kapa­citást hasznosithatja-e az építőipar a lakásépítés befejező munkáinál. K öztudott, hogy építő­iparunk hosszú idő óta súlyos gonddal küzd. Az előregyártás követ­keztében a lakóépületek láb- raállítása, a panelszerelés, az alagútzsalus építés szinte boszorkányos gyorsasággal megy végbe, s utána, amikor a szakipari munkákra kerül sor, az építkezés lelassul. A magasépítési munkák iparo­sításának ütemét nem tudta követni a szakipari, befejező munkák iparosítása, s ez ösz- szességében a lakásépítés változatlanul hosszú, s csak igen lassan és vontatottan rö­vidülő átfutási idejében feje­ződik be. Pécsett sokat javí­tott a helyzeten az, hogy az új panelcsalád gyártására való áttéréssel egyidőben a Bara­nya megyei Állami Építőipari Vállalat megkezdte a térele­mek gyártását, s a fürdőszo­ba, W. C. készre szerelten hagyja el az üzemet, s a falele­mek is úgy készülnek, hogy a nyílászárók az üzemben ke­rülnek a helyükre. De még így is sok még a csak a hely­színen végezhető manuális munka, amire nem elegendő a BÉV kapacitása. Miközben az állami és szövetkezeti építőipar kapa­citásgondokkal küzd, a nem építőipari profilú vállalatok soránál viszont — mondjuk ki nyíltan — kapacitásfölös­leg van. Az évek évtizedek folyamán megszokottá vált, hogy a vállalatok kisebb-na- gyobb építőipari részleget hozzanak létre belső karban­tartási munkáik elvégzésére. E munkák azonban amúgy istenigazából soha nem kötik le az építőipari részlegek ka­pacitását. Ugyanezeknél a vállalatoknál pedig dolgozók sora vár lakásgondjának megoldására, ami azért késik, mert... És itt kezdhetnénk elölről. Ennek az alaphelyzetnek az ismeretében vetettük fel a kér­dést. „Szabad segíteni?” Vizsgálódásunk során kiderült, hogy — lehet. Nem a komlói példára gondolunk, hiszen ak­koriban mór „sínen" volt a ka- láka-hrázak építése. Kiderült, hogy a Mecseki Ércbányásza­ti Vállalat, a MÁV Pécsi Igaz­gatósága, 6 Pécsi Vízmű is olymódon szándékozik lakást biztosítani dolgozóinak, hogy a félkész házak szakipari munkáit részben vagy egész­ben elvégzi. A komlói kezdeményezés első menete azóta sikeresen végétért, az első kalákaház­ba augusztus elején beköltöz­tek a lakók. Mi is történt Komlón? A Városi Tanács kez­deményezésére tizenkét hely­beli vállalat vállalkozott ar­ra, hogy saját kapacitásának felhasználásával végezze el a Tolna megyei Állami Épí­tőipari Vállalat által a szilvá- si városrészben összeszerelt épületek szakipari munkáit Az egész persze nem ment ilyen gyorsan és simán ahogy egy mondatban most leírhat­tuk. Bonyolult szervezés, a fő- és alvállalkozói viszony tisz­tázása, az anyagellátás ren­dezése előzte meg a tényleges munkában kifejeződő közre­működést. De megérte, hi­szen a közreműködő vállala­tok ezzel jogot szereztek ma­guknak arra, hogy az új laká­sokban saját dolgozóik jus­sanak otthonhoz. A komlói kísérlet feltehe­tően nem egyedülálló jelen­ség volt, országszerte egye­bütt is próbálkoztak hasonló megoldásokkal. A különböző próbálkozásoknak most már vége. Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium la­kás- és kommunálisügyi fő­osztálya nemrégiben tájékoz­tatót adott ki (amit eljuttatott a tanácsokhoz, a szakszerve­zetekhez és a lakásépítésben érdekelt szervezetekhez), amelyben összefoglalja az üzemi dolgozók félkészlakás- akciója szervezési és egyéb feltételeit, az idevágó jog­szabályokkal egyetemben. A tájékoztatóban lefektetett alapelvek az eddigi próbál­kozásoknál tovább lépnek az­zal, hogy lehetővé teszik: az üzemi dolgozók saját munká­jukkal is bekapcsolódhatnak a jövőben a félkészlakás építési akcióba. C sodákat nem várunk a minisztériumi állás- foglalástól, hiszen több lakás ettől még nem lesz, de ami épül, az hama­rabb készülhet el, hamarabb válhat otthonná. Amit viszont várhatunk, az az, hogy talán az építőipari vállalatok is könnyebben hajlanak az ide­gen közreműködők segítségé­nek igénybevételére. A kom­lói példa azt mutatja, hogy az ilyenfajta együttműködés gyümölcsöző lehet, érdemes tehát követni. Szabad segí­teni az építőiparnak I Hársfai István A Petőházi Cukorgyárban, készül a közkedvelt „hókristály”. Ké­pünkön korszerű gépek segítségével csomagolják a mokka-' cukrot.

Next

/
Thumbnails
Contents