Dunántúli Napló, 1978. augusztus (35. évfolyam, 210-240. szám)
1978-08-18 / 227. szám
Európa folyója Zöldség-gyümölcs kiállítás 30 éves a Duna-egyezmény K/skertek kincsei udapest VI. kerületében, a csendes Benczúr utca egyik szürkére festett épületének kapuja mellett márványtábla jelzi: ez a Duna- bizo-ttság székháza. Kevesen tudják, hagy a bizottság az egyetlen qlyan nemzetközi kormányközi szervezet, amelynek központja hazánkban van. A talán leqeuróoaibb folyó üqyei- vel, a nemzetközi folyami hajózás nondiával-baiával foglalkozó bizot'sáa a Dunn-meden- ce legnagyobb városában székel. A Duna-bizattságot a folyómenti államok képviselőinek 1948. auausztus 18-án Belqrád- ban meqkötött nemzetközi jogi szerződése hívta életre A szerződést akkor Maqya'-nrszáq. Románia, Jugoszlávia, Bulgária és Ukrainn maaas rangú diplomatái írták alá. Azóta Ukraine helvét a Szovjetunió képviselőié foglalta el. 1960-ban oe- dia csatlakozott a szerződéshez Ausztria is fSzakértői szinten az NSZK közlekedési minisztériuma is részt vesz a bizottság munkájában.) A belqrádi egvezménv naqy jelentőségű volt a pnámenti országok számára, mivel véqre nemzetközi jogi érvénnvel szabályozta a dunai hnió-'ást. A Duna ugyanakkor nem csupán a hizottsáq taqorszáaainak folyója. Jelenleg közel harminc állam zászlaia alatt közlekednek a folyamon rendszeresen haiók. A belgrádi eqvezmény aláírásakor az államok kötelezték magukat arra. hogy saját Duna-szakaszukat haiózható ál- laaotban tartják, s gondoskodnak arról, hoav a csaknem 2400 kilométeres víziúton biztonságos és zavartalan legyen a hajózás. Az egyezmény értelmében jött létre a Duno-bizottság is. A nemzetközi szervezet feladatai /természetesen évről évre bonyolultabbak lettek. Az elmúlt évtizedekben folyamatosan növekedett a Duna vizén szállított árumennyiség, s valószínűién a jövőben még nagyobb feilődés előtt áll a víziszállítós. (Elég csak arra qondolnunk: hamarosan hajózhatóvá lesz a Duna—Rajna—Majna csatorna, s ezzel Budapest közvetlen kapcsolatba kerül az Atlanti- óceánnal.) Ugyanakkor további csatornák építése is folyamatban van, a gazdasági tervezők szerint ugyanis célszerű az áru- szállítás egyre nagyobb százalékát a vízi utakra terelni. A Duna azonban nem csupán vízi országút. A partjai mentén élők számára létfontosságú a folyam vize. Mind több Duna-vizet fogyaszt a mező- gazdaság, s több erőmű építését is tervbe vették. Jelenleg már működik a román—jugoszláv együttműködéssel épült Vaskapu erőmű, hazánk és Csehszlovákia hasonló nagy közös beruházást valósít meg, a Gabcikovo és Nagymaros közötti vízlépcsővel. Más nemzetközi szervezetekhez hasonlóan a Duna-bizottsáq állandó munkatársai is a tagállamok polgárai közül kerülnek ki. Soknyelvű gárda dolgozik a Benczúr utcai palotában, akik valamennyien szakmájuk legkiválóbb ismerői. (A bizottságban természetesen nem lehet valamennyi tagállam nyelvét hivatalossá tenni. Ezért a szervezet hivatalos munkanyelvvé a franciát és az oroszt nyilvánította.) A Duna-bizottság tisztségviselőit, az apparátus' munkatársait plenáris üléseken választják —. három, illetve hat esztendőre. Legutóbb ez év tavaszán volt tisztújítás, a XXVI ülésszakon. Ezen a tanácskozáson a Duna-bizottság több fontos határozatot is hozott. így például rendezte a dunai hajók és parti állomások rádióforgalmának problémáit. Erre azért volt szükség, mert korábban az egyes országok különböző frekvenciákon működő rádiókészülékeket használtak, s gyakran nem tudtak egymással és a parti állomásokkal összeköttetést létesíteni. A márciusi budapesti tanácskozáson magyar elnököt választott a Duna-bizottság — az elkövetkező három esztendőben Roska István külügyminiszterhelyettes áll a szervezet élén. A bizottság alelnöke, V. Pavlov, budapesti szovjet nagykövet, titkára pedig Victor Bolojan, Románia magyarországi nagykövete lett. A bizottság igazgatója Csehszlovákiát képviseli, helyettesei között van magyar, szovjet és osztrák szakember. jegválasztása után Roska István a következőket nyilatkozta: ,,A Duna-bizottság erőfeszítéseket tesz arra is, hogy — a tagországok közös érdekeinek megfelelően — széles körű nemzetközi kapcsolatokat építsen ki. E tevékenységében a dunai hajózási egyezmény előírásait követi és szem előtt tartja az Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia szellemét. A helsinki záróokmány felhívja a Duna-bizottság és a Rajna-bizottság tagországait, hogy az egységes nemzetközi érdekű európai víziút-rendszer kialakításának szolgálatában törekedjenek egységes jogi szabályozására. A Duna-bizottság a záróokmány szellemében fogadott el határozatot tevékenységének aktivizálására". M. G. Ünnepség Moszkvában Magyarország alkotmányának közelgő ünnepe tiszteletére rendezett csütörtökön ünnepi estet Moszkvában a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége és a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnöksége, Pjotr Fedosze- jev akadémikus, az SZMBT elnöke megnyitójában méltatta a Magyar Népköztársaság alkotmányának jelentőségét és erről szólt Vaszilij Prohorov, a társaság alelnöke, a moszkvai területi szovjet elnökének első helyettese, s beszédében a többi között rámutatott: az 1949-ben elfogadott alkotmány megszilárdította Magyarországon a néphatalmat, leszögezte, hogy az ország a szocializmus építésének útjára lépett Felszólalt az ünnepségen Tóth József, a moszkvai magyar nagykövetség ideiglenes ügyvivője is. Az est második részében magas színvonalú művészi műsort rendeztek. Száz nevező a mohácsi kertbarát-kiállításra Kisgépbemutató Komlón A vállalat legnagyobb anyagi erőforrásait természetesen a két, korszerűnek számító, nagykapacitású gyárába fekteti, ehhez kéri a népgazdasági erőforrásokat is. A bátaszéki gyár ugyanis nemrégiben készült el, új termékeivel, magas technikai színvonalával ma korszerűnek számít. Nem feledkeznek meg azonban a hegyományos termelést lebonyolító gyárakról sem: Hidason és Dombóváron például a régi Hoffmann típusú kemencékben gépesítették az anyag ki- és béhordását, erre mintegy 3 millió forintot fordítottak. Mohácson — 1978 őszén új, nagy teljesítményű prést állítanak üzembe. A téglaiparban újszerűén nagyteljesítményű berendezés valósággal megújítja a gyárat, hiszen az új, az idén ősszel munkába állítandó gép 20 atmoszféra nyomással továbbítja az anyagot. Sajnos a gyár többi berendezése egyelőre képtelen kiszolgálni a megvásárolt új technikai berendezést, ehhez sajnos hasonló további, korszerű berendezések még nem állanak rendelkezésre. Nyolc éve állították üzembe Mohácson az akkoriban legkorszerűbbnek számító technológiákat, a rohamosan fejlődő technikai haladás következtében azonban ma már a nyolc esztendős gépek elfáradtak, megújításra szorulnak. Ennek ellenére Mohácson ma is 30 millió téglát gyártanak, s ez jóval meghaladja a gyár felújítása alkalmával meghatározott mennyiséget. Görcsönyben rosszabb a helyzet. Alig egy évtizede a legkorszerűbbnek számító téglaipari Ma nyit a szigeti városrész új létesítménye, a Szliven Étterem. Cikkünk a 2. oldalon. A jövő esztendőben Baranyában további három téglagyárban vezetik be a Hoffmann-fé- le kemencékben a gépesített anyagmozgatást. L. J. Első alkalommal rendeznek Baranyában kertbarát-kiállítást. A megyei rendezvénynek a mohácsi dr. Marek József Mezőgazdasági Szakközépiskola ad otthont. A kiállítás ötlete már januárban megfogalmazódott, júniusban pedig hozzákezdtek a szervezéshez. A Kertbarátok Baranya megyei Társadalmi Szövetsége, a Hazafias Népfront Baranya megyei és a Mohács városi Bizottságával, illetve a Mohács városi Tanács és a járási hivatal mezőgazdasági osztályával közösen alkotmányunk napja tiszteletére szervezte a nagyszabású bemutatót. Tegnap már megkezdődtek a kiállítás rendezési munkái. Ma pedig sorra érkeznek termékeikkel a kiállításra jelentkezett baranyai vállalatok, áfész-szakcsoportok, háztájiban gazdálkodók, kertbarátközösségek. A csaknem száz nevező a legmutatósabb zöldség-, gyümölcsféleségeket, a belőlük készített termékeket, illetve a kertekben jól hasznosítható eszközöket, szerszámokat, kisgépeket sorakoztatja fel. Kertészeti érdekességek Az első kategóriába jelentkezve zöldség- és gyümölcs- fajtákat mutatnak be, többek között a sombereki, lippói, mohácsi, baksai termelőszövetkezet háztáji tulajdonosai. A Pécsi ÁFÉSZ barackot, a villányi szőlőt és bőrt, a sellyei paprikát, a Komlói és a Mohácsi ÁFÉSZ pedig többféle gyümölcsöt és zöldséget hoz a kiállításra. A mohácsi és a komlói kertbarát közösség tagjai szintén számos kertinövényfajtát, illetve kertészeti érdekességeket akarnak megmutatni a látogatóknak. A második kategóriában főként a feldolgozóipari gyárak termékeit, illetve kereskedelmi cégek kertészeti szerszámait, kisgépeit láthatják majd az érdeklődők. Többek között az AGROKER, a Titán, a Kertbarát bolt, a Szigetvári Konzervgyár, a Villány-mecsekal- jai Borgazdasági Kombinát, a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat vesz részt a kiállításon. A ZÖLDÉRT Baranya megyei Vállalata pedig tablók segítségével ismerteti tevékenységét. Virággal díszítik A holnap délelőtt nyíló kiállítás dekorációját a mohácsi Városgazdálkodási Vállalat kertészeti üzeme vállalta. Több száz cserepes növénnyel, illetve vágott virággal díszítik majd a bemutató-termeket. Szintén holnap, de délután nyílik Komlón a Május 1. Művelődési Házban a HNF komlói városi Bizottsága, a Komlói ÁFÉSZ és a városi Művelődési Központ rendezésében a mezőgazdasági termékek és kisgépek kiállítása. A komlóiak részt vesznek a megyei kertbarát-kiállításon is, de egy „házi" bemutatóra is futotta erejükből. Az öt zöldség-, illetve két szőlő- és gyümölcs- termelő szakcsoport tagjai főként őszibarackot, szőlőt, bort, paprikát, paradicsomot visznek a bemutatóra. Az áfész pedig mezőgazdasági kisgépekkel, kerti szerszámokkal, növényvédőszerekkel s ezek hasznosításával ismerteti meg az érdeklődőket. Nyerstégla gyártása a mohópsi, téglagyárban — Szokotai felv. — ■ Korszerűsítésre szorul a téglaipar Nagy teljesítményű prést építenek be Mohácson Hidason és Dombóváron gépesítik a kemencékben az anyagmozgatást gépsorokat állították üzembe, amelyek ugyancsak kifáradtak, s ma már nem a legkorszerűbb szintet képviselik. A Baranya- Tolna megyei Téglaipari Vállalat azonban jól felismerte, hogy ezen a területen a műszaki fejlesztés és a munkaerőhiány azonos feladatokat követel a vállalattól. Kidolgoztak egy pályázatot, amelynek értelmében olyan műszaki fejlesztést kívánnak megvalósítani, amely egyaránt képviseli a téglaiparban manapság megkövetelt magas műszaki színvonalat, amely természetesen a munkaerőgondokat is hívatott megoldani, de ezen kívül Dél-Dunántúl kisméretű téglaellátásában fontos szerepet tölthet be. Ebben a térségben évenként 35 milliós téglaigényt kiszolgálnának a pályázatban szereplő feltételek megvalósulása esetén, amely a tervezett magas műszaki színvortalnak köszönhetően a mostaninál lényegesen- kevesebb munkást követelne, Az új beruházás mintegy 300 milliós költségbe kerülne, amelyből azonban a beruházási elveknek megfelelően az építési költség 20 százaléknál nagyobb hányadot nemi képviselne. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXV. évfolyam, 227. szám 1978. augusztus 18., péntek Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja
