Dunántúli Napló, 1978. augusztus (35. évfolyam, 210-240. szám)
1978-08-16 / 225. szám
e rumcmtuit napló 1978. augusztus 16., si«da Ingrid é* A csodatevő ginzenggyökér Hozzánk is eljutott o Távol- Kelet egyik ősrégi gyógynövénye, a ginzenggyökér, melyet Kínában, Tibetben, Koreában, Indiában és a környező államokban több ezer éve ismernek. Időszámításunk előtt kb. 2700 évvel a kínai Orvoslások könyve, a Nu-ci-king a zsen-sen (ginzeng) gyökeret úgy említi, mint az élet gyökerét, az életet meghosszabbító isteni áldást, mely megvédi az ember egészségét. bánik a stábbal, ahogyan akar, munkatársainak többsége lány, asszony. Ami a színész-rendező kapcsolatot illeti, jobb volt, mint gondoltam. Eleinte azt mondták róla, hogy valóságos zsarnok, kibírhatatlan. A valóságban azonban egészen más. A legmegértőbb, legkedvesebb rendező, akivel valaha is találkozhattam. Nagyon érdekli, hogyan dolgozik a színész és ez a kíváncsisága Rossellinire emlékeztet. Mégis azt hiszem, az a legnagyobb erénye, hogy elhiteti veled: terád van a világon legnagyobb szüksége. Ami Ingmar Bergman és Ingrid Bergman volt férjének, a nemrég elhunyt híres neorea- lista rendezőnek, Roberto Ros- sellinínek összehasonlítását illeti, a színésznő kifejtette, egyetlen közös vonás sincs bennük. „Ez a film, amit most fejeztünk be, különleges helyet foglal el az életemben. Különleges már a meséje is. Két ember váll-váll mellett törekszik valamire. El se tudom képzelni, mi lett volna belőle, ha esetleg más nyúl ehhez a témához. Amikor Bergman dolgozik, nem foglalkozik mellékes dolgokkal, nem engedi, hogy zavarják. Amikor dolgozik, dolgozik. Bármikor szívesen forgatnék újra vele." Nemlaha György Ingrid Bergman A Bergmanok egymás között A legmegértőbb rendező Nemrég fejezte be Ingrid Bergman Őszi szonáta című filmjét. Ez önmagában még igazán nem lenne esemény, hiszen a színésznő negyvenéves karrierje során jónéhány produkcióban szerepelt. Am az Őszi szonáta mégis rendkívüli dolog, hiszen Ingrid Bergman ezúttal honfitársa és névrokona, Ingmar Bergman irányításával állt a kamerák elé. És az is a véletlen furcsa játéka, hogy Ingrid Bergman, aki pályája elején, első szerepében mint zongorista szerepelt az Intermezzo című filmben, most ismét zongoristát játszik. „Úgy tekintek erre a találkozásra, mint pályám befejezésére. Miután tíz évet töltöttem az Egyesült Államokban, vagy nyolcat Olaszországban és húszat Franciaországban, hazatértem és ismét svédül beszélek. Nagyszerű pont egy karrier végére. Bár megtörténhet, hogy mégse ez lesz a vég. De nem nagyon bízom benne.” Hogyan is került össze tulajdonképpen Bergmannal, arról a színésznő így nyilatkozott: „Ma is őrzöm azt a levelet, amelyet Ingmar írt nekem és megkért, hogy dolgozzak vele együtt. Amikor a cannes-i fesztivál zsűrijének elnöke voltam, átadtam neki a válaszom, de a lelkére kötöttem, csak akkor olvassa, ha már hazautazott. Aztán vártam két évet és megkaptam a forgatókönyvet. A film egy asszonyról szólt, a közte és a lánya között felmerült problémákról. Az anya látogatóba érkezik gyermekéhez, és olyanok a körülmények, hogy nyíltan szint kell vallania. Mindketten egymást vádolják azért, ami velük történt. Az anya, mint zongorista a hosszú turnék miatt elhanyagolta családját." „Mielőtt filmezni kezdtünk volna — meséli a színésznő —, két hétig próbáltunk egyfolytában Stockholmban, egészen addig, amíg eljutottunk odáig, ahol Bergman és az én elképzelésem találkozott. Ezután Norvégiába utaztunk és hat hét alatt leforgattuk a filmet. Minden nagyszerűen ment, mint még sohasem az életemben. Mivel úgy próbáltuk a forgató- könyvet, mint egy színdarabot, a legkisebb részlettel is tisztában voltam. Bergman rendkívül pontos, nála kilenc órakor kezdődnek a felvételek, nem korábban és nem későbben. Legfeljebb tizenöten tartózkodhatnak a felvételeknél. Amerikában ötvenen vagy százan. Azt hiszem, Ingmar Bergman sohasem tudna dolgozni Hollywoodban. Amikor megérkezik, automatikusan csendet kér és egy pisszenés sem hallatszik. Úgy Nemcsak Ázsiában, hanem Amerikában is ismerik, sőt a Szovjetunióban is foglalkoznak egy kinemesített ginzeng fajta tenyésztésével, hogy könnyebben elérhetővé tegyék azt a ritkán fellelhető növényt, mely fák tövében, nagyon nedves talajban tenyészik és nehezen található meg. Ezért olyan magas az ára, értéke már ősidőktől fogva. A ginzenggyökér és annak vélt vagy valódi gyógyhatása arra késztette a világ orvosait, hogy tüzetesen vizsgálják a tényleges hatásokat és a gyökér gyógyászati értékét pontosan állapítsák meg. A ginzenggyökér csodálatos és sokoldalú gyógyhatását a különböző országokban folyó kutatások igazolták. A ginzeng a jelenleg ismert legsokoldalúbb gyógynövény, melyben 20 féle hatóanyag van. B és C vitamin, glikozidák, szaponin, panaxsav, cseranyagok stb. találhatók a belőle készült anyagokban, melyek segítik a szervezet növekedését, általános erősítő hatásuk van. A ginzeng szabályozza a szívműködést, étvágyjavító hatású és emellett általános erősítő szer, mely a vérkeringést is egyenletessé teszi, csökkenti a magas vérnyomást, sőt a vércukorszintet is javítja. Megszünteti a testi és szellemi fáradtságot, serkentő hatású. Főleg az öregkor jellemző betegségeinél jó hatású (feledékenység, fáradtság stb.). A felsorolt valóságos gyógyító hatást bolgár, szovjet, román, svájci, francia orvosi kísérletek igazolják. Medvegyev szovjet professzor pl. megállapította, hogy a kísérletbe bevont távirdászoknál, akik nehéz sifrírozott szöveget továbbítottak, csak fele annyi hiba fordult elő, mint azoknál, akik e kísérletben nem vettek részt. Kórházakban lábadozó betegeknél gyors javulást, felépülést értek el a ginzengkúrával. Nálunk jelenleg a következő ginzeng-készítmények kaphatók: szárított ginzenggyökér (teakészitéshez), kenőcs (arc és bőrkezeléshez, mint kozmetikai cikk), habfürdőhöz való készítmény (általános erősítésre), továbbá alkoholos ginzeng- kivonat. A Csehszlovák Gyermekek Háza a prágai várban n * ■ ■■ ff« Praga jovoje Egyre növekszik az érdeklődés kincsei iránt A prágai vár egyik 22 helyiségből álló épületszárnyában rendezték be a Csehszlovák Gyermekek Házát. A színházteremben, könyvtárban, modellező- és festőstúdióban, zeneszobákban kedvük szerint tölthetik el szabadidejüket a 6-15 éves gyermekek. Ennek az intézménynek az átadása már beleilleszkedik abba az 1990-ig szóló általános városrendezési tervbe, amelynek a megvalósítása sok tekintetben az ezredforduló feladatainak előkészítése is. A csehszlovák fővárosban is az a cél, hogy zöld övezetekkel „fellazítsák” a nyomasztó kőrengeteget, növeljék a lakások számát, bővítsék az üzlethálózatot. A város jelenlegi ötéves terve 1980-ig 58 ezer lakás átadását irányozza elő, amelyek főképp a jó levegőjű, erdők ölelte déli területeken épülnek fel. Ezzel párhuzamosan a tömegközlekedés javítása is napirenden levő feladat. Gyorsítják a metró építését, 1980-ban már 20 kilométer lesz a vonalak hossza, vagyis az 1974-ben átadott 6,7 kilométeres vonalat újabb három szakasszal bővítik. Javul a közlekedés majd az új Moldva-híd megépítésével is. Prága nemcsak a prágaiaké, hiszen főváros, sőt nemzetközi turistaközpont is, az emberiség kultúrgazdagságának egyik nagy kincsestára, amely iránt egyre növekszik az érdeklődés. A műemlék városmagot védetté nyilvánították, ott és másutt több mint kétezer műemlék épületet kell gondozni, megőrizni a jövő nemzedékeknek. Azonnal vetíthető film Amerikai kutatók olyan új eljárást dolgoztak ki, amellyel filmfelvételeket egy másodpercnél rövidebb idő alatt lehet „előhívni", vetíthetővé tenni. Az eljáráshoz vékony fémréteggel bevont speciális filmanyagot használnak, s ezt közvetlenül a felvétel előtt nagy elektromos feszültséggel „feltöltik”. Ha ebben a feltöltött állapotban fény éri a filmet, elektromos töltése átrendeződik, mégpedig a filmre vetített képnek megfelelően. Az eljárás nagy előnye, hogy a film csak közvetlenül a felvétel előtt - az elektromos töltés hatására — válik fényérzékennyé. Amikor fény éri a filmet, az fel is melegszik. Ha ezután azonnal lehűtik, akkor a gyors hőmérséklet-változás következtében a kép a másodperc tört része alatt rögzítődik a filmen. Az azonnal vetíthető filmet nagyon sok helyen lehet afkal- mazni. Felhasználható komputerben jelek azonnali megjelenítésére, az iparban például mozgó jelenségek, rezgő elemek mechanikai torzulásának vizsgálatára. Sárgarépából is megárt á sok A képen látható holland gazdálkodó ugyancsak meglepődhetett, amikor a zöldségtermés betakarításakor e kéz formájú sárgarépát felfedezte. Ámde a sárgarépánok nemcsak ez a furcsa alakú egyede érdemel figyelmet, hanem maga az egész növény. A zöldségfélék közül ugyanis ez a leggazdagabb ka- rotinforrásunk, a karotin pedig tudvalévőén az A-vitamin „elő- vitaminja”, amelyből az emberi és az állati szervezet a fontos vitamint saját részére előállítja, átalakítja. Az A-vitamin tulajdonképpen a szervezet nyálkahártyáinak az őre. Ha a szervezet nem kap belőle eleget, a nyálkahártya megrepedezik, a bőr kiszárad, az ellenállóképessége csökken a baktériumok okozta különböző gyulladásos és hurutos megbetegedésekkel szemben. De szüksége van A- vitaminra a többi között a szem és az idegrendszer egészséges működéséhez, a csontrendszer fejlődéséhez is. _ Az A-vitamin hiánya tehát káros a szervezetre. A kutatók — kellő meglepetéssel — nemrégen fedezték fel, hogy a vitamin feleslege éppen olyan káros lehet, mint hiánya. Erre akkor jöttek rá, amikor Angliában krónikus A-vitamin mérgezésben meghalt egy férfi, aki naponta négy liternyi répalevelet ivott egészségének megőrzése érdekében. Halálának időpontjában egész teste élénk narancsvörös volt és a boncolás egyértelműen megállapította a halál okát: A-vitamin mérgezés. Az elhunyt férfi nemcsak nagy mennyiségű répalevelet ivott naponta, hanem tabletta formájában is szedte az A- vitamint, méghozzá tíz nap alatt 70 millió egységnyit, ami 14 ezerszer több az ajánlott meny- nyiségnél. Új könyvek A Kossuth Könyvkiadó megjelentette könyvafak- ban az Angolai Népi Felszabadnád Mozgalom (MPLA) I. kongresszusának jegyzőkönyvét. A könyv tartalmazza a néhány hónappal ezelőtt megtartott kongresszuson elhangzott központi bizottsági beszámolót, amelyet dr. Agostinho Neto, az MPLA elnöke mondott el, Aczél Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának felszólalását, valamint a programról és az MPLA-nak a munkás- osztály pártjává alakulásáról hozott határozatokat. A Közgazdasági ismeretek sorozatban látott napvilágot N. V. Markov könyve, A szocialista munka a tudományostechnikai forradalom viszonyai között. A szerző könyvében foglalkozik a munkás új típusának kialakulásával, a tudományos munkaszervezés elvi és gyakorlati kérdéseivel. Dr. Tóth Antal szerkesztésében látott napvilágot a Fiatalok kézikönyve; a hasznos munka közli a legfontosabb tudnivalókat hazánkról, a katonai szolgálatról, a tanulás, a szakmai képzés, illetve továbbképzés lehetőségeiről. Sorra veszi a leg- fontosdbb állampolgári ismereteket, a munkaviszonnyal, a jövedelemmel, az egészségügyi és szociális lehetőségekkel, a családpolitikával, a politikai és társadalmi szervezetekkel, az ideológiával, a kultúrával, a sporttal, a KISZ- és más ifjúsági szervezetekkel, a mozgalmi élettel és munkával kapcsolatos tudnivalókat. Megjelent egy érdekes válogatás Vlagyimir lljics Lenin cikkeiből, beszédeiből A nemzetközi kommunista mozgalom egységéről címmel. A kötet anyaga húsz esztendőt fog át: az első írás 1903-ban született, míg az utolsó a Komintern IV. kongresszusához szól, amely 1922-ben ülésezett. A Magvető Könyvkiadó a népszerű Tények és tanúk sorozatban megjelentette Táncsics Mihály Életpályám című önéletrajzát. Az Acsteszérről indult jobbágyfiú sorsát, a takácsmesterséget tanuló fiatalember életét, a vándorlások közepette folyvást tanuló, művelődő férfi viszontagságait, az 1848—49-es forradalom és szabadságharc hétköznapjait, majd a szabadságharc bukása utáni időket írja meg Táncsics a klasszikus magyar memoárirodalom remekművének számító önéletrajzában. A Világkönyvtár sorozatban újabb kötetek láttak napvilágot. A belorusz Alesz Adamovics Ha- linyi harangok című regénye a német fasiszták által megszállt Belorusz- szia földjén harcoló . hős partizánoknak, a falvak ártatlanul legyilkolt lakóinak állít emléket. Gabriel García Márquez, a Száz év magány szerzője sok évi hallgatás utón tette közzé újabb regényét, A pátriárka alkonyát, amely egy képzeletbeli dél-amerikai országban játszódik. A mű már nem is regény, inkább prózavers, egyetlen sodró erejű folyam: a zsarnok portréja, amelynek hátterében felsorakozik az egész elnyomorított nemzet. Nadine Gor- dimer Az őrző című regénye arról szól, hogy Mehring, a dél-afrikai nagyiparos farmot vásárol Jo- hannensburg közelében, mivel az jó befektetés, s azt majd a fiára hagyhatja. Ami a befektetést illeti, csakugyan nem fizet rá; de a fia nem halandó élni a fajüldöző Dél- Afrikában.
