Dunántúli Napló, 1978. augusztus (35. évfolyam, 210-240. szám)
1978-08-02 / 211. szám
e Dunántúlt napló 1978. augusztus 2., szerda Bélyeg Kiskertünk Á muskátli szaporítása Hipertónia világév Augusztus 21-én kerül forgalomba a Hipertónia Világévről megemlékező 1 Ft-os bélyeg, mely keskeny, fekete keretben, fehér alapon stilizált emberi testet ábrázol fekete színnel, kék és vörös vérkörökkel, középen a hipertónia világév emblémájával. A bélyeg baloldali felső sarkában az Egészségügyi Világszervezet emblémája fekete, a jobb sarokban az értékjelzés vörös színnel látható. A bélyeget Widerkomm Ervin grafikusművész tervezte és 2 1 36 000 fogazott és 5400 fogazat- lan példányban jelenik meg. FANTÁZIA-BÉLYEGEK Filatéliai szaknyelven fantázia — vagy fantom — bélyegeknek nevezzük azokat a kiadásokat, amelyeket a tájékozatlan gyűjtők zsebére spekulálva, valamely nem létező ország nevében és felségjelével ellátva adnak ki. Külföldi sajtójelentések figyelmeztetik a gyűjtőket, hogy nemrégiben ismét két ilyen sorral árasztották el a nemzetközi piacot. Megjelenésük hátterében bohózatba illő események húzódnak meg. A bűnügyi krónikákban ui. páratlanul álló, hogy országot alapítanak és ezzel szélhámoskodjanak. Az egyik esetben egy állítólag Smith nevű ember a Tonga-szigetek közelében néhány szirtre bukkant és titokban földet szállított rá. Amikor már elég biztos talajt érzett a lába alatt, elnevezte MINERVA-szigetnek, majd megalapította az azonos nevű köztársaságot. Az ENSZ-be való felvételi kérelme benyújtását azonban szerényen mellőzte. Miután az országalapító magát — kevésbé szerényen — köztársasági elnöknek nevezte ki, néhány hasonszőrű társat toborzott, kikkel kormányt alapított. A kincstár azonban üres volt, ezért Minerva Köztársaság feliratú, tetszetős ábrájú bélyegeket nyomattak és nagy tételekben árusítani kezdték. Abban bíztak, hogy az átlaggyűjtő úgysem tudja nyilvántartani a folyton szaporodó újabb államok és szigetek nevét. Számításuk bevált, tekintélyes jövedelemre tettek szert, de a sikert nem sokáig élvezhették. A Tonga- szigeti királyság fölfigyelt az üzel- mekre, amelyek saját üzleti érdekeiket is sértették, mert egyik jelentős bevételi forrásuk a bélyeg. A tongai hatóságok erélyes beavatkozásra szánták el magukat. A szóban forgó szigeteket, mint saját felségterületüket gyorsan elfoglalták, mire az elnök és kormánya csónakon elmenekült. A másik esetben a filatelisták nyomozták ki, hogy a második világháború alatt Londontól mintegy 100 kilométernyire a tengerből kinyúló egyik sziklán az angol légelháritás vasbetonból és acélból erődítményt létesített, hogy a főváros felé tartó német repülőgépeket már itt fogadják. A háború után a katonák eltávoztak és később bizonyos Roy Bath nevű úr költözött a helyükbe család- jával^és néhány barátjával, majd az elhagyott sziget erődítményére bejelentették tulajdonigényüket, amit állítólag egy angol bíróság tudomásul vett. Ezek után már nem volt akadálya a „Sealand hercegség" megalapításának. Arra hivatkoztak, a nemzetközi jog értelmében mi sem állja útját annak, hogy független állam alakuljon olyan területen, melyet nemzetközi vizekből merítettek. Ök is nyomban bélyegekkel árasztották el a földrajzilag tájékozatlan gyűjtőket. Természetesen elhárítják a spekulációs üzletelés vádját. Azzal érveltek, hogy a kiadványokkal a hercegség megalakulását és függetlenségét kívánták a világ tudomására hozni. Most még azon törik a fejüket, miképpen szerezhetnék meq a postaügyi viláqszervezet hozzáiárulását a nemzetközi postaforgalomban való részvételhez, ami a szélhámosságot legalizálhatná. BÉLYEGZÉS A BÁNYÁSZNAPI RANDEVÚN Szeptember 3-án, (vasárnap) a bányásznapi randevú rendezvényei keretében az újmecsekaljai sportpályán a Pécsi Szikra Nyomda ez alkalommal a helyszínen készít üdvözlőlapokat, melyeket a posta alkalmi hivatala különleges bélyegzővel lát el. A muskátli Dél-Afrikából származik, azonban évszázadok alatt jellegzetes magyar növény lett. Díszítőmotivumok, népdalok, parasztkertek őrzik múltját, de a modern lakóházak, üdülők, parkoknak is elmaradhatatlan dísznövénye. A KERTI MUSKÁTLI (Pelargonium hortorum) szaporítása dugványozással történik. Elvileg a dugványozás egész évben lehetséges, azonban, hogy tavaszra szépen elágazó, dús virágos tövet kapjunk, az augusztus, szeptember havi szaporítás ajánlható. Dugványozásra csak egészséges, kórokozóktól mentes tövet használjunk. A dugványt borotvaéles késsel egy vágással vágjuk meg a harmadik, negyedik íz (nodus) alatt 2 mm-re. A kés alkoholba mártva (96%-os) sterilizálható. A dugványt töréssel ne szedjük, mert az anyanövény nehezen gyógyuló törésfelületein másodlagos fertőzés jöhet létre. Amennyiben távolról hozzuk a dugványt, nedves papírba vagy vattába csomagolva szállítsuk, lehetőleg hűvös helyen. A sima dugvány néhány napig hűvös pincében vagy hűtőszekrényben +3—6 C°-on eltartható. AZ ANGOL MUSKÁTLI (Pelargonium grandiflorum) csak egyszer virágzik április, május hónapokban. Ezt követően július, augusztus hónapokban szaporíthatjuk. Dugványa kissé nagyobb. A hajtás csúcsától 4 —5 ízközre vágjuk a dugványt. A FUTÖMUSKÁTLI (Pelargonium peltatum) szaporításához 2—3 ízköz is elegendő. Jó eredménnyel szaporítható hajtással is. Míg a kerti és angolmuskátli szaporításához csúcsdugványt használunk, addig a futómuskátli hosszú hajtásait urPRTI ÉQ AMOíl Ml IPKÄTI I R7APnRlTkRA DUGVÁNYOZÁS SA L az autóbuszvolánnál Hosszan tartó vita után eldőlt a kérdés: nők is vezethetnek autóbuszt. A Budapesti Közlekedési Vállalat az illetékes szervektől — a Közlekedés- és Postaügyi, a Munkaügyi és az Egészségügyi Minisztériumtól, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsától - megkapta az engedélyt, lányokat, asszonyokat is foglalkoztathat autóbuszvezetőként. Igaz, egyelőre kísérletképpen, kétéves időtartamra. Felvételi és a kiképzési követelményeik a férfiakéval azonosak: betöltött 21. életév és érvényes jogosítvány. Természetesen pályaalkalmassági vizsgán vesznek részt. Kizárólag csak korszerű Ikarus szóló kocsit vezetnek majd, „könnyű" útvonalon és munkaidő-beosztásuknál messzemenően érvényesítik a nőpolitikái határozatot. A családosok és a gyermeküket egyedül nevelők helyzetét a szolgálati beosztásnál szintén figyelembe veszik. A nők éjszakai műszakban nem dolgoznak, bérezésük a férfiakéval azonos lesz. feldarabolhatjuk, és valameny- nyit felhasználhatjuk. A földbe kerülő ízről a levelet vágjuk le, mert ugyanis elrothadna. A dugványokat kis cserepekbe tesszük, 1 cserépbe 1 dugványt, futómuskátliból 3 darabot cserepenként. Hely hiányában ládába is dugványoz- hatunk 4x4 cm távolságra. A ládából a gyökeres dugványokat 6 hét múlva cserepekbe át kell ültetni. Kertészetekben a gyökeresedés serkentésére a dugvány vágott végét hormon- kezelésben részesítik. A hormon B indol-ecetsav, amit por alakban hoznak forgalomba. A dugványok számára ideális földkeverék az 50% gyep- szlntföld (gyep alatti 10—12 cm-es réteg), 30% tőzeg, 20% perlit. A jó szerkezetű, mor- zsalékos, fertőtlenített kertiföldben is jól érzi magát a dugvány. A dugványokat szabadban árnyékolással védjük az erős naptól, lakásban pedig lehetőleg az ablakhoz közel helyezzük el. A gyökerese- déshez 20—22 C° talaj- és levegőhőmérséklet szükséges, amit őszi időszakban könnyen biztosíthatunk, ősztől tavaszig annál nehezebben. A gyors gyökeresedés érdekében 1%-os Wuxal oldattal permetezzük hetenként, amíg a gyökeresedés be nem következik (20—35 nap). A permetező öntözést kerüljük, csak a dugványok tövét öntözzük a baktériumos fertőzés elkerülése érdekében. A túlöntözést szintén mellőzzük. A gyökeresedés alatt és után híg 1%-os marhatrágyalével javíthatjuk a talaj tápanyagtartalmát. Kalla Gábor Horgászat • • Önkényesen kisajátított helyek Horgászlétszámunk örvendetes megnövekedésének egyik következménye, hogy a láto- gatottabb horgászvizeken mind nehezebben talál a messzebbről jött horgász olyan alkalmas szabad helyet, ahol hódolhat kikapcsolódást jelentő kedvenc szórakozásának és nyugodtan horgászhat. Lépten- nyomon, a víznél vagy annak közelében lakó horgásztársak kiépített horgászállásaiba ütközik, amelyek részére tiltott helyet jelentenek. Ezzel a témával éveken át kisebb-na- gyobb cikkekben hivatalos lapunk, a Magyar Horgász is foglalkozott és megállapította, hogy a helyzeti előny nem jogosít fel senkit arra, hogy a nemzeti vagyonból a maga részére egy, néha több helyet kizárólagos tulajdonjoggal kisajátítson. E hivatalosan megállapított és minden horgász tudomására hozott álláspont még nem tudatosodott eléggé. A horgászok többsége által sérelmezett állapot tovább virul, a foglalt helyek száma gyarapszik. Érthető, hogy a horgászok többsége reménykedve várta az új halászati törvényt és az ahhoz alkalmazkodó új országos horgászrendet, amely a Magyar Horgász júliusi számában megjelent mint terv. Ez felsorolja, hogy hol nem szabad egyéni horgászállásokat építeni, az építéshez kitől, milyen engedélyeket kell kérni előzetesen stb. Tehát maradnak a foglalt helyek, sőt új lehetőségeket ad a horgászhelyek egyéni kisajátításához azzal, hogy karók letűzésével új helyek létesítését teszik lehetővé, amelyek mind tiltottak a messziről jött horgászoknak. Tehát a horgászok többségének, a vizektől távolabb levőknek még kevesebb horgászásra alkalmas hely áll majd rendelkezésére. Ugyanakkor a horgászoknak ez a része is ugyanolyan összeget fizet a horgászengedélyekért, mint a helyi lakók, sőt az utazási költségekkel a kiadása tetemesen nagyobb lesz. Igaz, a tehetősebb horgász megkeresheti valamelyik épített vagy jelölt hely tulajdonosát valahol a faluban és némi helypénz fizetése ellenében jogot szerezhet a „tulajdonostól" a horgászhely használatára arra az esetre, amikor a tulajdonos éppen nem ér rá horgászni. Nem egyszerűbb lett volna kategorikusan kimondani, hogy foglalt hely sem épített állással, sem jelző karókkal nincs? Ha mégis vannak, lesznek ilyen helyek, arról az idegenből jött horgászt ne zavarhassa el a szerencsés „tulajdonos". Vegyünk példát a szarvasi horgászoktól, akik a Körös-parti horgászállásaikat felajánlják az idegen horgászoknak, ha ott találják, nem engedik elmenni, inkább ők mennek máshová. Erről saját magam győződtem meg. Szuchovszky Bertalan Könnyű szerelés Kéthetes szabadságát töltötte egyik horgásztársunk a Balatonnál. Csónakkal a parttól kb. 200 méterre levő mélyebb vízrészen keszegezett. Neki szép eredményei voltak. Rendre fogta a 30 cm-nél is nagyobb dévéreket. Hiába ülték körül horgászhelyét a többi horgásztársai, ők nem fogtak semmit. Vajon miért? Szerencsés társunk 15-ös zsinórral, könnyű úszóval és megfelelő horoggal horgászott. A többiek 40-es zsinórral s annak megfelelő nagyobb úszóval próbálkoztak sikertelenül. Említett horgásztársunknak nem szerencséje volt, hanem a fogni kívánt halakra megfelelő készséggel horgászott és nem csak fogott, hanem jól szórakozott is. Vadászat Nyugalmat a szarvasoknak! Vadászat Augusztus hónap a nagyvadas jellegű vadászterületeken előkészítő idő a szarvasbőgés- re, a szarvasvadászat legszebb időszakára. Arra kell törekednünk, hogy ez idő tájt minél kevesebb a vadat zavaró mozgás legyen az erdőn. Főleg a favágó gépek, de az erdei réteken a kaszáló gépek zaja is zavarja a szarvas nyugalmát, és ha módjában áll, az ilyen helyeket messze elkerüli. A szarvasjárta területekre lehetőleg ne engedjünk illetékteleneket sem, és mindenképpen biztosítsuk a vad nyugalmát. A szarvas ilyenkor már erősen keresi a helyét, lényegesen lecsökken a szarvas vonulási távolsága és a bikák bőgési helyeik felé vonulnak. A vadgazda ilyenkor alaposan megfigyelheti az állományt, s a bőgés idejére pontos képe van a bikák minőségéről és a tehenek mennyiségéről. Augusztusban a borjaikkal külön húzódó tehenek is csoportosulni kezdenek, és tehéncsapatokat képeznek, amelyekbe augusztus végén, szeptember elején az üzekedés kezdetére a bikák is beállnak. A szarvasbikák legjobb erejükben július végén, augusztusban vannak (döhér szarvas) az üzekedés (rigyetés)' idejéig. A döhér szarvas igen keveset mozog már, ritkán mutatkozik, ellustul és a nap legnagyobb részét a jó búvóhelyet nyújtó sűrűségekben piheni át. Ilyenkor különösen a bikák láthatók ritkán. Tartózkodási helyüket főleg a dagonyák környékén, sáros, vizes talajmélyedésekben, sekély vízmélységű kiöntésekben figyelhetjük meg, mert főként meleg időbén itt fürdik és dagonyázik. Az ilyenkor rátapadó sár megszárad és mintegy páncélt képezve védelmet nyújt a nyárban nagyszámban fellépő legyek és szúnyogok ellen. A bikák végleges beállását megelőző időszakban viselkedésük lényegesen megváltozik. Az addig jól megférő bikák idegenkednek egymástól, ideges feszültség vesz rajtuk erőt, és az addig játékosan összekoccantott agancsaikkal indulatos csatájukat vívják egymás között. Ebben az időszakban már nem is maradnak tovább együtt, hanem külön válva, földre szegezett fejjel követik a tehenek csapásait, majd beállónak a csapatokhoz. A szarvas vonulása (migráció) ősi öröklött vándorlási ösztön, melyre különböző mozgásingerek késztetik. Előfordul kényszerű vándorlás is, amely különböző megváltozott környezeti hatások következtében jön létre. Az ösztönszerű szarvasvándorlás ma is olyan jelentőséggel bír, hogy több tájegység szarvasállományának minőségét, esetenként mennyiségét is befolyásolja. Ez időszakonként 50—60 km-es vonulásban nyilvánul meg, amely igen jól megfigyelhető a Balaton, a Dráva és a Duna által behatárolt dél-dunántúli háromszögben. Ez a vándorlás a bőgés előtti időszakban a legkisebb és ilyenkor egyéb helyileg megfigyelhető mozgásokká alakul. Ilyenkor tudjuk felmérni az állományban jelentkező jó tulajdonságú egyebeket, amelyek friss és új vérvonalat visznek a területre. Tehát a bőgés előtti nyugalmi időszakban, valamint az azt követő beállás idején ne zavarjuk a területet, mert háborgatás esetén bikáink elhúzódnak onnan és kárát a szarvasbőgés, erdeink legtöbbre értékelt vadászeseménye sínyli meg. Farkas János megyei fővadász Pályázati felhívás A SZAKMUNKÁSOK KATONAI FŐISKOLAI ELŐKÉSZÍTŐ TANFOLYAMÁRA A Honvédelmi Minisztérium jelentkezésre hívja fel mindazokat a szakmunkásfiatalokat, akik dolgozó népünk fegyveres szolgálatát önként hivatásuknak választják és a Magyar Néphadsereg tisztjei kívánnak lenni. Vállalják és szilárd elhatározást éreznek, hogy eredményesen fejezik be a 8 hónap időtartamú előkészítő tanfolyamot, majd tanulmányaikat a katonai főiskolák valamely, szakképzettségüknek és érdeklődésüknek is megfelelő szakán folytatják. A Honvédelmi Minisztérium várja mindenekelőtt: — az ipari és mezőgazdasági üzemekben dolgozó fiatalok jelentkezését, akik elsősorban technikai jellegű (vas- és gépipar, műszeripar, híradástechnika és villamosság) vagy a néphadsereg igényeinek megfelelő más szak- képzettséggel rendelkeznek és szakmájukban dolgoznak. Munkájukban, a magatartásban és a közösség érdekében végzett tevékenységben munkahelyükön kitűntek és a katonai főiskolai felvétel egyéb követelményeinek megfelelnek; 1. Felvételi követelmények: — magyar állampolgárság, — erkölcsi-politikai megbízhatóság, — büntetlen és feddhetetlen előélet, — hivatásos szolgálatra való egészségi és fizikai alkalmasság, — szakmunkásképesítés (legalább jó eredménnyel), — nőtlen családi állapot, — 21 évnél nem magasabb életkor, — a tanult szakmában eltöltött legalább 1 év munkaidő. 2. A jelentkezés a katonai főiskolai felvételre kiadott jelentkezési lapon történik, amelyet a pályázók a területileg illetékes megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság személyügyi osztályától (Budapest Fővárosi Hadkiegészítő Parancsnokság iskoláztatási osztályától), sorkatonák parancsnokaiktól kaphatnak. 4. A pályázók 1978. szeptemberében a kijelölt katonai főiskolán felvételi beszélgetésen vesznek részt, melynek időpontjáról értesítést kapnak. 5. A felvételre kerülő fiatalok részére a katonai főiskolai előkészítő tanfolyam kezdete: 1978. november. Helye: Killián György Repülő Műszaki Főiskola (Szolnok). A polgári fiatalok behívásra, a sorkatonák vezénylésre kerülnek. A tanfolyamon eltöltött idő beszámít a sorkatonai szolgálat időtartamába. A tanfolyamot befejező hallgatók tanulmányaikat azon a főiskolán folytatják, ahová felvételt nyertek. A katonai főiskolák I. évfolyamán a tanulmányi év kezdete: 1979. október. A katonai főiskolákról, az ott folyó képzésről, a hallgatók életéről és ellátásáról a főiskolákra vonatkozó „Pályázati felhívás" és más kiadványok részletes felvilágosítást nyújtanak. A katonai előkészítő tanfolyamra a pályázati határidő: 1978. augusztus 20.
