Dunántúli Napló, 1978. augusztus (35. évfolyam, 210-240. szám)

1978-08-02 / 211. szám

e Dunántúlt napló 1978. augusztus 2., szerda Bélyeg Kiskertünk Á muskátli szaporítása Hipertónia világév Augusztus 21-én kerül forgalomba a Hipertónia Világévről megemlé­kező 1 Ft-os bélyeg, mely keskeny, fekete keretben, fehér alapon stili­zált emberi testet ábrázol fekete színnel, kék és vörös vérkörökkel, középen a hipertónia világév emb­lémájával. A bélyeg baloldali felső sarkában az Egészségügyi Világszer­vezet emblémája fekete, a jobb sa­rokban az értékjelzés vörös színnel látható. A bélyeget Widerkomm Er­vin grafikusművész tervezte és 2 1 36 000 fogazott és 5400 fogazat- lan példányban jelenik meg. FANTÁZIA-BÉLYEGEK Filatéliai szaknyelven fantázia — vagy fantom — bélyegeknek nevez­zük azokat a kiadásokat, amelyeket a tájékozatlan gyűjtők zsebére spekulálva, valamely nem létező or­szág nevében és felségjelével ellát­va adnak ki. Külföldi sajtójelentések figyelmeztetik a gyűjtőket, hogy nem­régiben ismét két ilyen sorral árasz­tották el a nemzetközi piacot. Meg­jelenésük hátterében bohózatba illő események húzódnak meg. A bűn­ügyi krónikákban ui. páratlanul álló, hogy országot alapítanak és ezzel szélhámoskodjanak. Az egyik eset­ben egy állítólag Smith nevű em­ber a Tonga-szigetek közelében né­hány szirtre bukkant és titokban föl­det szállított rá. Amikor már elég biztos talajt érzett a lába alatt, el­nevezte MINERVA-szigetnek, majd megalapította az azonos nevű köztár­saságot. Az ENSZ-be való felvételi kérelme benyújtását azonban szeré­nyen mellőzte. Miután az ország­alapító magát — kevésbé szerényen — köztársasági elnöknek nevezte ki, néhány hasonszőrű társat toborzott, kikkel kormányt alapított. A kincstár azonban üres volt, ezért Minerva Köztársaság feliratú, tetszetős ábrájú bélyegeket nyomattak és nagy téte­lekben árusítani kezdték. Abban bíz­tak, hogy az átlaggyűjtő úgysem tudja nyilvántartani a folyton sza­porodó újabb államok és szigetek nevét. Számításuk bevált, tekintélyes jövedelemre tettek szert, de a sikert nem sokáig élvezhették. A Tonga- szigeti királyság fölfigyelt az üzel- mekre, amelyek saját üzleti érdekei­ket is sértették, mert egyik jelentős bevételi forrásuk a bélyeg. A tongai hatóságok erélyes beavatkozásra szánták el magukat. A szóban forgó szigeteket, mint saját felségterületü­ket gyorsan elfoglalták, mire az el­nök és kormánya csónakon elmene­kült. A másik esetben a filatelisták nyo­mozták ki, hogy a második világhá­ború alatt Londontól mintegy 100 ki­lométernyire a tengerből kinyúló egyik sziklán az angol légelháritás vasbetonból és acélból erődítményt létesített, hogy a főváros felé tartó német repülőgépeket már itt fogad­ják. A háború után a katonák eltá­voztak és később bizonyos Roy Bath nevű úr költözött a helyükbe család- jával^és néhány barátjával, majd az elhagyott sziget erődítményére beje­lentették tulajdonigényüket, amit ál­lítólag egy angol bíróság tudomásul vett. Ezek után már nem volt akadá­lya a „Sealand hercegség" megala­pításának. Arra hivatkoztak, a nem­zetközi jog értelmében mi sem állja útját annak, hogy független állam alakuljon olyan területen, melyet nemzetközi vizekből merítettek. Ök is nyomban bélyegekkel árasztották el a földrajzilag tájékozatlan gyűjtőket. Természetesen elhárítják a spekulá­ciós üzletelés vádját. Azzal érveltek, hogy a kiadványokkal a hercegség megalakulását és függetlenségét kí­vánták a világ tudomására hozni. Most még azon törik a fejüket, mi­képpen szerezhetnék meq a posta­ügyi viláqszervezet hozzáiárulását a nemzetközi postaforgalomban való részvételhez, ami a szélhámosságot legalizálhatná. BÉLYEGZÉS A BÁNYÁSZNAPI RANDEVÚN Szeptember 3-án, (vasárnap) a bá­nyásznapi randevú rendezvényei ke­retében az újmecsekaljai sportpályán a Pécsi Szikra Nyomda ez alkalom­mal a helyszínen készít üdvözlőlapo­kat, melyeket a posta alkalmi hiva­tala különleges bélyegzővel lát el. A muskátli Dél-Afrikából szár­mazik, azonban évszázadok alatt jellegzetes magyar növény lett. Díszítőmotivumok, népda­lok, parasztkertek őrzik múltját, de a modern lakóházak, üdü­lők, parkoknak is elmaradha­tatlan dísznövénye. A KERTI MUSKÁTLI (Pelar­gonium hortorum) szaporítása dugványozással történik. Elvi­leg a dugványozás egész év­ben lehetséges, azonban, hogy tavaszra szépen elágazó, dús virágos tövet kapjunk, az au­gusztus, szeptember havi sza­porítás ajánlható. Dugványo­zásra csak egészséges, kóroko­zóktól mentes tövet használ­junk. A dugványt borotvaéles késsel egy vágással vágjuk meg a harmadik, negyedik íz (nodus) alatt 2 mm-re. A kés alkoholba mártva (96%-os) ste­rilizálható. A dugványt töréssel ne szedjük, mert az anyanö­vény nehezen gyógyuló törésfe­lületein másodlagos fertőzés jö­het létre. Amennyiben távolról hozzuk a dugványt, nedves pa­pírba vagy vattába csomagol­va szállítsuk, lehetőleg hűvös helyen. A sima dugvány néhány napig hűvös pincében vagy hű­tőszekrényben +3—6 C°-on el­tartható. AZ ANGOL MUSKÁTLI (Pe­largonium grandiflorum) csak egyszer virágzik április, május hónapokban. Ezt követően jú­lius, augusztus hónapokban szaporíthatjuk. Dugványa kissé nagyobb. A hajtás csúcsától 4 —5 ízközre vágjuk a dugványt. A FUTÖMUSKÁTLI (Pelargo­nium peltatum) szaporításához 2—3 ízköz is elegendő. Jó eredménnyel szaporítható haj­tással is. Míg a kerti és angol­muskátli szaporításához csúcs­dugványt használunk, addig a futómuskátli hosszú hajtásait urPRTI ÉQ AMOíl Ml IPKÄTI I R7APnRlTkRA DUGVÁNYOZÁS SA L az autóbuszvolánnál Hosszan tartó vita után el­dőlt a kérdés: nők is vezethet­nek autóbuszt. A Budapesti Közlekedési Vállalat az illeté­kes szervektől — a Közlekedés- és Postaügyi, a Munkaügyi és az Egészségügyi Minisztérium­tól, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsától - meg­kapta az engedélyt, lányokat, asszonyokat is foglalkoztathat autóbuszvezetőként. Igaz, egy­előre kísérletképpen, kétéves időtartamra. Felvételi és a kiképzési köve­telményeik a férfiakéval azono­sak: betöltött 21. életév és ér­vényes jogosítvány. Természe­tesen pályaalkalmassági vizs­gán vesznek részt. Kizárólag csak korszerű Ikarus szóló ko­csit vezetnek majd, „könnyű" útvonalon és munkaidő-beosz­tásuknál messzemenően érvé­nyesítik a nőpolitikái határoza­tot. A családosok és a gyerme­küket egyedül nevelők helyze­tét a szolgálati beosztásnál szintén figyelembe veszik. A nők éjszakai műszakban nem dolgoznak, bérezésük a férfia­kéval azonos lesz. feldarabolhatjuk, és valameny- nyit felhasználhatjuk. A földbe kerülő ízről a leve­let vágjuk le, mert ugyanis el­rothadna. A dugványokat kis cserepekbe tesszük, 1 cserépbe 1 dugványt, futómuskátliból 3 darabot cserepenként. Hely hiá­nyában ládába is dugványoz- hatunk 4x4 cm távolságra. A ládából a gyökeres dugványo­kat 6 hét múlva cserepekbe át kell ültetni. Kertészetekben a gyökeresedés serkentésére a dugvány vágott végét hormon- kezelésben részesítik. A hormon B indol-ecetsav, amit por alak­ban hoznak forgalomba. A dugványok számára ideá­lis földkeverék az 50% gyep- szlntföld (gyep alatti 10—12 cm-es réteg), 30% tőzeg, 20% perlit. A jó szerkezetű, mor- zsalékos, fertőtlenített kerti­földben is jól érzi magát a dugvány. A dugványokat sza­badban árnyékolással védjük az erős naptól, lakásban pe­dig lehetőleg az ablakhoz kö­zel helyezzük el. A gyökerese- déshez 20—22 C° talaj- és le­vegőhőmérséklet szükséges, amit őszi időszakban könnyen biztosíthatunk, ősztől tavaszig annál nehezebben. A gyors gyökeresedés érdekében 1%-os Wuxal oldattal permetezzük he­tenként, amíg a gyökeresedés be nem következik (20—35 nap). A permetező öntözést ke­rüljük, csak a dugványok tövét öntözzük a baktériumos fertő­zés elkerülése érdekében. A túlöntözést szintén mellőzzük. A gyökeresedés alatt és után híg 1%-os marhatrágyalével javít­hatjuk a talaj tápanyagtartal­mát. Kalla Gábor Horgászat • • Önkényesen kisajátított helyek Horgászlétszámunk örvende­tes megnövekedésének egyik következménye, hogy a láto- gatottabb horgászvizeken mind nehezebben talál a messzebb­ről jött horgász olyan alkal­mas szabad helyet, ahol hó­dolhat kikapcsolódást jelentő kedvenc szórakozásának és nyugodtan horgászhat. Lépten- nyomon, a víznél vagy annak közelében lakó horgásztársak kiépített horgászállásaiba üt­közik, amelyek részére tiltott helyet jelentenek. Ezzel a té­mával éveken át kisebb-na- gyobb cikkekben hivatalos la­punk, a Magyar Horgász is foglalkozott és megállapította, hogy a helyzeti előny nem jo­gosít fel senkit arra, hogy a nemzeti vagyonból a maga ré­szére egy, néha több helyet kizárólagos tulajdonjoggal ki­sajátítson. E hivatalosan meg­állapított és minden horgász tudomására hozott álláspont még nem tudatosodott eléggé. A horgászok többsége által sérelmezett állapot tovább vi­rul, a foglalt helyek száma gyarapszik. Érthető, hogy a horgászok többsége reménykedve várta az új halászati törvényt és az ahhoz alkalmazkodó új orszá­gos horgászrendet, amely a Magyar Horgász júliusi számá­ban megjelent mint terv. Ez felsorolja, hogy hol nem sza­bad egyéni horgászállásokat építeni, az építéshez kitől, mi­lyen engedélyeket kell kérni előzetesen stb. Tehát marad­nak a foglalt helyek, sőt új lehetőségeket ad a horgász­helyek egyéni kisajátításához azzal, hogy karók letűzésével új helyek létesítését teszik le­hetővé, amelyek mind tiltottak a messziről jött horgászoknak. Tehát a horgászok többségé­nek, a vizektől távolabb le­vőknek még kevesebb horgá­szásra alkalmas hely áll majd rendelkezésére. Ugyanakkor a horgászoknak ez a része is ugyanolyan összeget fizet a horgászengedélyekért, mint a helyi lakók, sőt az utazási költségekkel a kiadása tete­mesen nagyobb lesz. Igaz, a tehetősebb horgász megke­resheti valamelyik épített vagy jelölt hely tulajdonosát vala­hol a faluban és némi hely­pénz fizetése ellenében jogot szerezhet a „tulajdonostól" a horgászhely használatára arra az esetre, amikor a tulajdonos éppen nem ér rá horgászni. Nem egyszerűbb lett volna kategorikusan kimondani, hogy foglalt hely sem épített állás­sal, sem jelző karókkal nincs? Ha mégis vannak, lesznek ilyen helyek, arról az idegenből jött horgászt ne zavarhassa el a szerencsés „tulajdonos". Vegyünk példát a szarvasi horgászoktól, akik a Körös-parti horgászállásaikat felajánlják az idegen horgászoknak, ha ott találják, nem engedik elmenni, inkább ők mennek máshová. Erről saját magam győződtem meg. Szuchovszky Bertalan Könnyű szerelés Kéthetes szabadságát töltöt­te egyik horgásztársunk a Ba­latonnál. Csónakkal a parttól kb. 200 méterre levő mélyebb vízrészen keszegezett. Neki szép eredményei voltak. Rend­re fogta a 30 cm-nél is na­gyobb dévéreket. Hiába ülték körül horgászhelyét a többi horgásztársai, ők nem fogtak semmit. Vajon miért? Szeren­csés társunk 15-ös zsinórral, könnyű úszóval és megfelelő horoggal horgászott. A többi­ek 40-es zsinórral s annak megfelelő nagyobb úszóval próbálkoztak sikertelenül. Em­lített horgásztársunknak nem szerencséje volt, hanem a fog­ni kívánt halakra megfelelő készséggel horgászott és nem csak fogott, hanem jól szóra­kozott is. Vadászat Nyugalmat a szarvasoknak! Vadászat Augusztus hónap a nagyva­das jellegű vadászterületeken előkészítő idő a szarvasbőgés- re, a szarvasvadászat legszebb időszakára. Arra kell töreked­nünk, hogy ez idő tájt minél kevesebb a vadat zavaró moz­gás legyen az erdőn. Főleg a favágó gépek, de az erdei ré­teken a kaszáló gépek zaja is zavarja a szarvas nyugalmát, és ha módjában áll, az ilyen helyeket messze elkerüli. A szarvasjárta területekre lehető­leg ne engedjünk illetéktelene­ket sem, és mindenképpen biz­tosítsuk a vad nyugalmát. A szarvas ilyenkor már erősen ke­resi a helyét, lényegesen le­csökken a szarvas vonulási tá­volsága és a bikák bőgési he­lyeik felé vonulnak. A vadgaz­da ilyenkor alaposan megfigyel­heti az állományt, s a bőgés idejére pontos képe van a bi­kák minőségéről és a tehenek mennyiségéről. Augusztusban a borjaikkal külön húzódó tehe­nek is csoportosulni kezdenek, és tehéncsapatokat képeznek, amelyekbe augusztus végén, szeptember elején az üzekedés kezdetére a bikák is beállnak. A szarvasbikák legjobb ere­jükben július végén, augusztus­ban vannak (döhér szarvas) az üzekedés (rigyetés)' idejéig. A döhér szarvas igen keveset mo­zog már, ritkán mutatkozik, el­lustul és a nap legnagyobb ré­szét a jó búvóhelyet nyújtó sű­rűségekben piheni át. Ilyenkor különösen a bikák láthatók rit­kán. Tartózkodási helyüket fő­leg a dagonyák környékén, sá­ros, vizes talajmélyedésekben, sekély vízmélységű kiöntések­ben figyelhetjük meg, mert fő­ként meleg időbén itt fürdik és dagonyázik. Az ilyenkor ráta­padó sár megszárad és mint­egy páncélt képezve védelmet nyújt a nyárban nagyszámban fellépő legyek és szúnyogok el­len. A bikák végleges beállását megelőző időszakban viselkedé­sük lényegesen megváltozik. Az addig jól megférő bikák ide­genkednek egymástól, ideges feszültség vesz rajtuk erőt, és az addig játékosan összekoc­cantott agancsaikkal indulatos csatájukat vívják egymás kö­zött. Ebben az időszakban már nem is maradnak tovább együtt, hanem külön válva, földre sze­gezett fejjel követik a tehenek csapásait, majd beállónak a csapatokhoz. A szarvas vonulása (migrá­ció) ősi öröklött vándorlási ösz­tön, melyre különböző mozgás­ingerek késztetik. Előfordul kényszerű vándorlás is, amely különböző megváltozott kör­nyezeti hatások következtében jön létre. Az ösztönszerű szarvasvándorlás ma is olyan jelentőséggel bír, hogy több tájegység szarvasállományának minőségét, esetenként mennyi­ségét is befolyásolja. Ez idő­szakonként 50—60 km-es vonu­lásban nyilvánul meg, amely igen jól megfigyelhető a Bala­ton, a Dráva és a Duna által behatárolt dél-dunántúli há­romszögben. Ez a vándorlás a bőgés előtti időszakban a leg­kisebb és ilyenkor egyéb helyi­leg megfigyelhető mozgásokká alakul. Ilyenkor tudjuk felmérni az állományban jelentkező jó tulajdonságú egyebeket, ame­lyek friss és új vérvonalat visz­nek a területre. Tehát a bőgés előtti nyugalmi időszakban, va­lamint az azt követő beállás idején ne zavarjuk a területet, mert háborgatás esetén biká­ink elhúzódnak onnan és kárát a szarvasbőgés, erdeink leg­többre értékelt vadászesemé­nye sínyli meg. Farkas János megyei fővadász Pályázati felhívás A SZAKMUNKÁSOK KA­TONAI FŐISKOLAI ELŐ­KÉSZÍTŐ TANFOLYAMÁRA A Honvédelmi Minisz­térium jelentkezésre hívja fel mindazokat a szakmun­kásfiatalokat, akik dolgo­zó népünk fegyveres szol­gálatát önként hivatásuk­nak választják és a Ma­gyar Néphadsereg tisztjei kívánnak lenni. Vállalják és szilárd elhatározást éreznek, hogy eredménye­sen fejezik be a 8 hónap időtartamú előkészítő tan­folyamot, majd tanulmá­nyaikat a katonai főisko­lák valamely, szakképzett­ségüknek és érdeklődésük­nek is megfelelő szakán folytatják. A Honvédelmi Miniszté­rium várja mindenekelőtt: — az ipari és mezőgaz­dasági üzemekben dolgo­zó fiatalok jelentkezését, akik elsősorban technikai jellegű (vas- és gépipar, műszeripar, híradástechni­ka és villamosság) vagy a néphadsereg igényeinek megfelelő más szak- képzettséggel rendelkeznek és szakmájukban dolgoz­nak. Munkájukban, a ma­gatartásban és a közös­ség érdekében végzett te­vékenységben munkahelyü­kön kitűntek és a katonai főiskolai felvétel egyéb kö­vetelményeinek megfelel­nek; 1. Felvételi követelmé­nyek: — magyar állampolgár­ság, — erkölcsi-politikai meg­bízhatóság, — büntetlen és feddhe­tetlen előélet, — hivatásos szolgálatra való egészségi és fizikai alkalmasság, — szakmunkásképesítés (legalább jó eredménnyel), — nőtlen családi álla­pot, — 21 évnél nem maga­sabb életkor, — a tanult szakmában eltöltött legalább 1 év munkaidő. 2. A jelentkezés a ka­tonai főiskolai felvételre ki­adott jelentkezési lapon történik, amelyet a pályá­zók a területileg illetékes megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancs­nokság személyügyi osztá­lyától (Budapest Fővárosi Hadkiegészítő Parancsnok­ság iskoláztatási osztályá­tól), sorkatonák parancs­nokaiktól kaphatnak. 4. A pályázók 1978. szeptemberében a kijelölt katonai főiskolán felvételi beszélgetésen vesznek részt, melynek időpontjá­ról értesítést kapnak. 5. A felvételre kerülő fiatalok részére a katonai főiskolai előkészítő tanfo­lyam kezdete: 1978. no­vember. Helye: Killián György Repülő Műszaki Főiskola (Szolnok). A polgári fiatalok be­hívásra, a sorkatonák ve­zénylésre kerülnek. A tan­folyamon eltöltött idő be­számít a sorkatonai szol­gálat időtartamába. A tanfolyamot befejező hall­gatók tanulmányaikat azon a főiskolán folytatják, ahová felvételt nyertek. A katonai főiskolák I. évfo­lyamán a tanulmányi év kezdete: 1979. október. A katonai főiskolákról, az ott folyó képzésről, a hallgatók életéről és ellá­tásáról a főiskolákra vo­natkozó „Pályázati felhí­vás" és más kiadványok részletes felvilágosítást nyújtanak. A katonai előkészítő tan­folyamra a pályázati ha­táridő: 1978. augusztus 20.

Next

/
Thumbnails
Contents