Dunántúli Napló, 1978. augusztus (35. évfolyam, 210-240. szám)

1978-08-14 / 223. szám

Samora Machel éleshangú beszéde Maputo: Éleshangú beszédben lep­lezte le az afrikai kontinenssel kapcsolatos imperialista manő­vereket Samora Machel, a Mozambiki Népi Köztársaság elnöke. A mozambiki elnök a nemzetgyűlés jelenleg folyó ülésszakán hangsúlyozta: Afrika az imperialista beavatkozás központjává vált. E beavatkozás célja az hogy elfojtsák az afrikai népeknek a politikai és társadalmi-gazdasági felszaba­dulásért folyó harcát. Az impe­rializmus a katonai agresszió taktikáját összekapcsolja a független afrikai országokhoz való politikai közeledéssel. Gazdasági zsarolást folytat, fel­forgató tevékenységhez folya­modik, és amikor mindez nem hozza meg a várt eredménye­ket, nem riad vissza a nyilt fegyveres beavatkozástól, ál­lamcsínyek szervezésétől zsoldo­sok segítségével. Samora Machel szólt a Zimbabwében folyó harcról is. Rámutatott arra, hogy a zim­babwei probléma csakis az or­szág teljes függetlenségének biztosításával, a széles néptö- meqek akaratát kifejező de­mokratikus kormány létrehozá­sával oldható meg. Samora Machel a mozambiki nép teljes harci szolidaritásáról biztosí­totta Zimbabwe Hazafais Front­ját és a Délnyugat-afrikai Né­pi Szervezetet, a SWAPO-t. A mozambiki elnök végezetül hangsúlyozta, hogy országa elszántan folytatja a szocialista építés irányvonalát. Ezzel ösz- szefüggésben kiemelte a szocia­lista országokkal való kapcso­latok szakadatlan erősítésének szükségességét és fontosságát. Kínaiak provokációja Hanoi: A vietnami hírügynökség va­sárnap jelentette, hogy au­gusztus 10-én mintegy 100 kí­nai állampolgár hatolt be vi­etnami területre a kínai kato­nák fegyveres védelme alatt. A behatolók bántalmazták a vietnami határőröket. A hét végén a Hanoi pá­lyaudvaron kiutazásukra vára­kozó kínai nemzetiségű viet­nami állampolgárok közül töb­ben a kínai hatóságok uszítá­sának engedve, szolgálatban lévő vietnami személyeket tá­madtak meg, több személyt megsebesítettek. A Vietnami Külügyminiszté­rium szóvivője hangsúlyozta: ezeknek a provokált inciden­seknek kizárólag az a céljuk, hogy mérgezzék a hoa nem­zetiségűek problémájáról Ha­noiban folyó vietnami—kínai tárgyalások légkörét. Sparkman nyilatkozata Washington: John Sparkman, az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke amerikai rádióriporte­reknek adott interjújában a stratégiai támadófegyverek kor­látozásáról folyó szovjet-ame­rikai tárgyalások sikeres befe­jezését sürgette. A szenátor szerint az Egye­sült Államoknak folytatnia kell a tárgyalásokat egy elfogad­ható megállapodás érdekében, függetlenül azoktól a nézet- eltérésektől, amelyek más kér­désekben állnak fenn a két fél között. Ezek a tárgyalások — mu­tatott rá Sparkman — megfe­lelnek az Egyesült Államok biztonságának és hozzájárul­hatnak a két nagyhatalom kö­zötti feszültség csökkenéséhez. Sparkman határozottan el­lenezte, hogy az Egyesült Ál­lamok beavatkozzon más ál­lamok „szigorúan vett bel- ügyeibe". ^3 ORA A NAGYVILÁGBAN Vasárnap elutazott hazánkból Isidoro Malmierca kubai külügy­miniszter, aki Púja Frigyes külügyminiszter meghívására tett hi­vatalos baráti látogatást. ♦ TOKIÓ: Szonoda Szunao japán külügyminiszter, aki szom­baton Pekingben aláirtó a 10 évre szóló japán-kinai béke és barátsági szerződést, vasárnap visszaérkezett Tokióba. A kül­ügyminiszter megérkezése után azonnal Fukuda Takeo minisz­terelnök rezidenciájára sietett, hogy tájékoztassa öt pekingi tárgyalásairól. ♦ AMMAN: Husszein jordá- niai király Ammanban fogadta Alfred Atherton amerikai utazó nagykövetet, aki szaud-arábiai látogatásáról pénteken érkezett Jordániába. Hivatalos forrás tájékoztatása szerint a találko­zón a legutóbbi közel-keleti fejleményekről, nevezetesen Car­ter elnöknek arról a döntéséről volt szó, hogy szeptember 5-re Camp David-be hívta Szadat egyiptomi államfőt és Begin iz­raeli miniszterelnököt. Ammani tájékoztatás szerint Husszein király ezúttal is kifejtette, hogy a közel-keleti válság általános rendezése csakis a megszálló izraeli csapatok kivonásával, a palesztin nép önrendelkezési jo­gának elismerésével valósítható meg. Tanulmányozzák a Nap „viselkedését“ A Cape Canaveral-i ki- lövöállomásról szombaton egy deltarakéta segítségé­vel Nap körüli pályára bo­csátották az lsee—3. ame­rikai mesterséges holdat. A műhold, tervek szerint, 105 nap múlva, mintegy 1,6 millió kilométer távolságra a Földtől tér rá a Nap kö­rüli pályájára. Keringési ideje mintegy fél év lesz. Az lsee-család harmadik tagjának kutatási prog­ramjában többek között olyan célkitűzések szere­pelnek, mint például a Nap „viselkedésének” tanulmá­nyozása a különböző földi hatások — például az idő­járás — szempontjából. + BEJRUT: Az iraki hírügy­nökség jelentése szerint magas­rangú szaud-arábiai küldött ér­kezett Bagdadba, hogy az idő­szerű közel-keleti problémákról tárgyaljon az iraki kormány kép­viselőivel. Túr ki AI Fej szál her­ceg ezt megelőzően Damasz- kuszban tárgyalt Hafez Asszad sziriai elnökkel és más sziriai kormányilletékesekkel. ♦ BUKAREST: Nicolae Ceau- sescu, az RKP főtitkára megbe­szélést folytatott a szabadságát Romániában töltő Luigi Longo- val, az Olasz Kommunista Párt elnökével. A találkozó során mindkét részről megelégedéssel állapították meg, hogy a két párt közötti barátság és együtt­működés jól fejlődik, és kife­jezték kölcsönös törekvésüket a pártközi kapcsolatok további erősítésére. + BOGOTA: Több mint 20 halálos áldozata volt egy árhul­lámnak Kolumbia északnyugati részén. Értesülések szerint a ka- tasztrólát egy földcsuszamlás következtében bekövetkezett gátszakadás okozta. ♦ FOKVÁROS: Orvosi jelen­tések szerint „rendkívül válsá­gos" állapotban van Nicolaas Diederichs, a Dél-Afrikai Köz­társaság elnöke. Az 1975 ápri­lisa óta hivatalban lévő, jelen­leg 75 éves politikust szomba­ton szívrohammal szállították egy fokvárosi kórházba. + RÓMA: A Moro-ügyben nyomozó rendőrségi csoporthoz közelálló források szerint sike­rült azonosítani azt a személyt, aki annak idején kibérelte a vö­rös brigádok — a keresztényde­mokrata pártelnököt elrabló és meggyilkoló terrorszervezet — rejtekhelyét, amelyet a rendőr­ség egy hónappal Moro elrab­lása után fedezett fel. A Róma egyik külvárosában, a Via Gra- -diolin lévő lakásban a rendőr­ség áprilisban valóságos fegy­vertárat, a vörös brigádok szá­mos dokumentumát találta meg. Hírek szerint a gyanúsitottat — a terrorista szervezet római ága­zatának egy másodrangú sze­mélyiségét - hamarosan letar­tóztatják. ♦ NEW YORK: Folytatódott a New-York-i sajtóalkalmazot­tak sztrájkja, s igy — tizenöt év óta először — megszokott vasár­napi lapjaik nélkül maradtak a legnagyobb amerikai város la­kói, Az információéhség Csilla­pítására a New York-i külváro­si lapok, valamint a The Wa­shington Post nagyobb példány­számot nyomtatott vasárnapi ki­adásából, s a rádió és a tele­vízió híradásait is meghosszab­bították. A New York-i sajtó legutóbbi sztrájkja 1962-ben volt. + BEJRÚT: Vasárnap hajnal­ban robbanás történt Bejrutban egy kilencemeletes épületben, amelynek földszintjén a Palesz­tinái Felszabadítási Front nevű radikális kommandó-szervezet irodái voltak. Az összeomló épü­let több tucat embert temetett maga alá, az áldozatok pontos száma egyelőre ismeretlen, de egyes becslések szerint megkö­zelíti a százat is. KS/D. NAPLÓ, TELEFOTÖ Újabb zavargások voltak Iránban. A képen az ország déli ré­szén lévő Shirazban tüntetők százai az utcákon. Fürdöleuel Idegenforgalmi vonzerőnk Á szokottnál későbben és nehezebben indult az idei ide­genforgalmi szezon, Július közepe táján azután annyi turista ömlött Magyarországra, mintha csak sztrájkoló teherautósok torlaszolták volna el az utat minden más irányba. Az újságokban már a megszokott hírek között szere­pel, hogy néhány napos jól megszervezett előkészítő munka után, hol nyíltak újabb és újabb táborhelyek a soha nem lá­tott vendégsereg fogadására. Balatoni szabadstrandok kem­pinggé alakultak, jónevű budai szállodánk környékén ma már hatezren lakhatnak sátorral és lakókocsival. A Balaton-parton, de Pécs belvárosában is megszoktuk az idegen szót. Ha az ember /dögösért áll sorba vagy főtt ten­geriért, akkor okosan teszi, ha nem napilapot, hanem testes folyóiratot, vagy kisregényt visz magával, hiszen ezek a sorok olyan hosszúak és lassúak, mint némely új magyar film. Az álldogálás közben arra is jut idő, hogy gondolkozzunk azon: mi vonzza évről évre fél Kelet- és Nyugat-Európát Magyaror­szágra, a Balatonhoz. Hiszen az tény, hogy itt van Közép- Európa legnagyobb meleg vizű tava - édeskevés. Ezért nem kelne útra a marseille-i földrajtanár családostól, ezért nem vonatozna éjszakán át a stralsundi óvónő. M i adja Magyarország állandóan erősödő idegenforgalmi vonzerejét? A kiváló propaganda vagy a jóhírű ma­gyar konyha? Esetleg a hipermodern, légkondicionált luxusszállók...? Még a feltételezés is nevetséges, hi­szen az idegenforgalmi vendéglátásra berendezkedett létesít­ményekkel nem hogy az élvonalba, de még a tisztes közép­mezőnybe sem igen sorolhatjuk magunkat. A külföldiekkel foglalkozó szakembereink képességeivel sem dicsekedhetünk! Kétes öröm az is, hogy a kabarétréfák céltáblájáról már rég­óta levették a külföldiek előtt hajlongó és a hazai vendég­nek fityiszt mutató pincért. Az éttermi felszolgálók megsokall­ták már az ilyen viccelődést és ma már semmiféle diszkrimi­nációt nem élvez a vendég, ha angolul száll a szó ajkáról. Pincéreink ma már demokratikusan flegmák és udvariatlanok mindenkivel szemben. Sok idegennel beszélgettem a nyáron. Mindenkinek leltet­tem a kérdést: miért Magyarországon töltik a vakációt? Meg­erősödött napjainkban a gulásch-pusstatschikosch hamis ál­romantikája? Vagy olyan rosszul áll odakint a forint, hogy a balatoni nyaralás feltűnően olcsó mulatság? Vagy a jugoszláv turista könnyebben kap útlevelet Magyarországra, mint a Ri­viérára? Esetleg a hetvenes évek hazai lakótelep-építészete vonzza az idegeneket? Vagy a mindenütt jól hűtve és nagy választékban kapható magyar sörök? Netalán az országot di­es átszövő autósztráda-hálózatunk jó híre? A nyári színházak magas színvonalú bemutatói? A magyar labdarúgók kellemes csengésű nevei, az MNK küzdelemsorozata? A marcali Lewis- faimerek? Szóval őszintén érdekelt a titok. A válaszokból végül is si­került kibogoznom az okot. Az emberek naponta olvassák a világ híreit: valahol tartálykocsi robbanása borit lángba egy kempinget, máshol olajfoltok lepik a tengert, egy harmadik helyen túszul ejtik a turistabusz utasait... És ezekhez a dol­gokhoz képest üditő bosszúság az, ha hideg a bilsztek és meleg a sör, ha zsúfolt a panoráma-busz vagy bűzös és ta- karitatlan a mosdó. Á szimpátia Magyarország politikája iránt mindenütt nö­vekszik. A turisták ugyanis a nyáron pihenni szeretné­nek; biztonságos és konszolidált körülmények között. Sok ország akkora súlyt fektet az idegenforgalmi beru­házások és szolgáltatások színvonalára és propagandájára, hogy még a ziláltnak nevezhető politikai légkör ellenére is tisztes létszámú vendégsereg keresi fel. Nálunk ez pontosan fordítva van. Magyarország jó híre, rangja, nemzetközi te­kintélye olyannyira hatékony „idegenforgalmi vonzerő", hogy vendégváró létesítményeink és szolgáltatásaink jelenlegi ál­lapota ellenére is egyre többen kiváncsiak ránk. Jó lenne, ha ez a tény nem adna öntelt megnyugvást az idegenforgalmi szakembereknek, hanem inkább arra ösztönözné őket, hogy vendégeinket illőbb módon fogadhassuk. Hiszen ahogy a po­litika része az idegenforgalmi vonzerőnek, ugyanúgy része a vendéglátás a politikának. Balatonpart, 1978. augusztus Jóslatokba bocsátkozni — vi­lágpolitikai események várható kimenetelét illetően — soha­sem volt tanácsos. Elkerülhetet­lenné csak akkor vált, ha nem maradt más támpont, mint a puszta ráció, a logika. Az az idő azonban, amikor még a logika is megbízható irányjel­zőnek bizonyult, alighanem el­múlt — legalábbis látszólag vagy átmenetileg. Bizonyára sokaknak feltűnt, milyen gya­kori manapság a külpolitikai kommentárokban a meditáció és az olyanfajta hírmagyarázat, amikor még a rendszerint so- katlátott kommentátor is alig akar hinni a szemének a be­következett események láttán ... Pedig az igazán nagy esemé­nyek mögött húzódó, globális alapelvek, figyelembe veendő szempontok talán még soha­sem voltak olyan egyértelműek, világosan érthetőek, mint ma­napság . . . Ezek a felismerések fűtik, iz­zítják magas hőfokú, monológ­szerű meditációvá Bokor László (H)IDEGHÁBORÚ című polito­lógiai esszét, riportot mesterien elegyítő könyvét, amely a na­pokban jelent meg a Zrínyi Ka­tonai Könyvkiadó gondozásá­ban. Alapgondolatai a hideghá- ború-idegháború szétválasztha- tatlan, paralelogrammaszerű egységet alkotó fogalompárja körül kanyarognak, azokat a komoly, többé-kevésbé minden­ki által ismert, de nem rend­szerezett tényezőket rendezik zárt logikai egységbe, amelyek mindenkor a lehető legszoro­sabban tapadtak, tapadnak hozzá ezekhez a fogalmakhoz. Fejtegetései szinte kitapintha- tóvá teszik, micsoda különbség van politikai feszültség és po­litikai feszültség között. Vagyis: minél magasabb fejlettségi fo­kon lép fel a feszültség, annál nagyobb felelősség hárul fel- szítóira. Ugyanakkor egyre na­gyobb pszichikai nyomás nehe­zedik a mindennapok emberé­re, aki bekapcsolván a rádiót, kinyitván az újságot egyre erő­sebb borzongást érez, amikor a szinte naponta gyarapodó világháborús veszélyhelyzetek­ről értesül. Pedig — Bokor is ebből in­dul ki — az sem kevés, amit bolygónk jelenlegi lakossága már eddig átélt a magunk mö­gött hagyott néhány — Európa számára kétségtelenül békés, mégis — fölöttébb nehéz évti­zedben. Kezdve a Nürnberggel és az azt. megelőző 14 napos csönddel, amikor mindössze ennyi ideig hallgattak a fegy­verek Földünkön . . . Aztán kö­vetkezett az ötvenes évek vas­függönyös korszaka, a berlini, a kubai válsághelyzet, Viet­nam ... És sok egyéb, ami mö­gött szinte kivétel nélkül a nyu­gati imperialista vezető körök egy-egy súlyos vesztesége hú­zódik meg. Kuba óta kezd éb­redezni ez a veszteségtudat és alighanem napjainkban tetőzik — többek között abban a fele­lőtlen, kapkodó, elsősorban amerikai politikai gyakorlatban, ami az emberi jogok kampá­nyába csomagoltan a régi be­vált módszerekhez hiven mások, így például a szocialista orszá­gok polgárainak „megsegítésé­re" irányul. De vajon tényleg tetözés-e ez? Nem merészkednek-e szinte nap-mint nap egyre veszélye­sebb területekre azok a kor­mányok, politikusok, akiket vég­ső soron a fegyverkonszernek és az egyre inkább vesztésre álló, ugyanakkor egyre profit- éhesebb imperialista szentélyek irányítanak? Bokor László izgalmas, okos fejtegetésekkel teli, artisztikus előadásmódban fogalmazva meg a problémákat, sok egyéb mellett ilyen jellegű kérdésekre próbál választ keresni. Anató- musi precizitással veszi bonckés alá a hideg- és idegháború ki­alakulását, csontvázát, izomza- tát — a fegyvergyártó- és fegy­verkereskedő körök, a tudat­ipar, a manipulált hírközlés, a hírszerzés újabb és újabb ja­vak és agyak megszerzésére, visszaszerzésére és megtartásá­ra irányuló — már-már elkese­redett törekvéseit. Mint diplomata és mint új­ságíró jól ismeri az úgyneve­zett nehéz kérdések eldöntésé­nek szintereit, a döntések meg­hozatalával felruházott szemé­lyiségeket. Genf—Helsinki—Belgrád ... és az MSZMP KB első titkára, Kádár János nyugat-európai útjainak szinterei .. . Mintha mi is ott lehettünk volna, olyan is­merősekké válnak számunkra ezek a szinterek Bokor László érzékletes leírásai, riportjai nyomán. Különös érdeme a könyvnek, hogy szinte naprakészen pon­tosak a következtetései, pedig az események, amelyekre épül­nek — már véget értek ugyan, de mintha még be sem feje­ződtek volna ... B. K.

Next

/
Thumbnails
Contents