Dunántúli Napló, 1978. augusztus (35. évfolyam, 210-240. szám)

1978-08-13 / 222. szám

1978. augusztus 13., vasárnap Dunántúli napló 13 QO ORA A NAGYVILÁGBAN Eltemették VI. Pál pápát Szombaton eltemették VI. Pál pápát. A temetési szertar­tás a római Szent Péter téren délután gyászmisével kezdő­dött. A bíborosi kollégium do­yenje, Carlo Confalonieri bíbo­ros mondotta a gyászbeszédet. A pápa temetésén tizenhá­rom nem-katolikus egyház és több mint száz ország képvise­lői vettek részt, köztük állam­fők, miniszterelnökök, külügymi­niszterek. Jelen volt a magyar állami és egyházi küldöttség. Részt vett a gyászszertartáson Kurt Waldheim, az ENSZ főtit­kára. A bazilika előtti téren nagy tömeg gyűlt össze. VI. Pál pápa fehér ciprusfá­ból készült koporsóját este he­lyezték el a Szent Péter Bazili­ka kriptájában, a grottákban a pápa végrendeletében kérte, hogy egyszerű szertartással te­messék el és ne emeljenek ne­ki díszes síremléket. 4 VI. Pál pápa temetése alkal­mából szombaton a budapesti Szent István bazilikában dr. Ijjas József kalocsai érsek, pp- pai trónálló gyászmisét tartott. Beszédet mondott dr. Cserháti József pécsi megyéspüspök. A gyászszertartáson a kormány képviseletében Markója Imre igazságügyminiszter, Szarka Károly külügyminiszter-helyet­tes és Straub István, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhe­lyettese vett részt. Ott volt több, Budapestre akkreditált diplo­máciai képviselet vezetője. ♦ ♦ BUDAPEST: Az Elnöki Ta­nács delegációja hazaérkezett Bogotából, ahol Úszta Gyulá­nak, az Elnöki Tanács tagjá­nak vezetésével részt vett dr. Julio César Turbay Ayalanak, a Kolumbiai Köztársaság új el­nökének beiktatási ünnepsé­gein. 4 MAPUTO: A Mozambiki Népi Köztársaság kormánya el­lenőrzése alá helyezte az an­gol tökével működő Sena Su­gar Estates Ltd. elnevezésű cu­korgyárat, amely a legnagyobb az országban. 4- TBILISZI: Zichy Mihály és a grúz kultúra címmel jelent meg Tbilisziben Guram Saradze grúz irodalomtörténész munká­ja, amely a grúz—magyar kul­túrtörténeti kapcsolatok újabb részleteit tárja fel. A szerző fő­leg a magyar festő tevékeny­ségével foglalkozik, akinek az alkotása szorosan kapcsolódik Grúziához. Szociológiai világkongresszus Hétfőn reggel nyílik meg a svédországi Uppsalában a IX. szociológiai világkongresszus, amelyen mintegy 4000 szocioló­gus vesz részt a világ minden tájáról, több mint 60 országból. A szocialista országok, köztük Magyarország is, jelentős szá­mú kutatóval képviseltetik ma­gukat ezen az egy hétig tartó nemcsak szaktudományos, ha­nem általános ideológiai szem­pontból is nagy fontosságú nemzetközi társadalomtudomá­nyi tanácskozáson. A magyar szociológia megnövekedett nemzetközi tekintélyét tanúsít­ja az, hogy a világkongresszus nem kevesebb, mint négy köz­ponti rendezvényének elnöki, ill. főelőadói tisztjére magyar szociológusokat kértek fel. A világkongresszus központi témája a társadalmi fejlődés különböző útjainak megtárgya­lása. * 4 Fókairtás Megkezdődött mintegy 27 500 fóka „szervezett lemészárlása" a dél-afrikai Jóreménység foka körüli vizeken. Az akciót ökológiai megfonto­lásokból rendelték el: mintegy 900 ezer mindenféle fajtájú fóka él a halban gazdag vízterülete­ken, és végez nagy pusztítást a környék fontos élelemforrását je­lentő halrajokban. A fókairtást „A vadkörnyezet megóvására alakult társaság" rendelte el. A fókák „kivégzésével" meg­bízott cég módszerei nem túl hatékonyak: egész egyszerűen bunkókkal ütik agyon áldozatai­kat. A „kivégzőosztagok" csü­törtökön szálltak partra a „fó­kák szigetén". Megbízatásukat a szerződés szerint öt év alatt kell teljesíteniük. 4 MOSZKVA: A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának meghívására szom­baton Moszkvába érkezett Jum- zsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja elnökségének el­nöke. A mongol vendég sza­badságát tölti a Szovjetunió­ban. 4 WASHINGTON: Orlando Letelier, volt chilei külügyminisz­ter meggyilkolásában bűnösnek vallotta magát Michael Townley, a DINA chilei titkosszolgálat volt ügynöke pénteken egy washingtoni bíróság előtt. Townley elmondotta, hogy a chilei titkosszolgálattól kapott megbízása alapján pokolgépet készített és helyezett el Allende kormányának amerikai emigrá­cióban élő külügyminisztere ko­csijában. Rakodnak az űrhajósok Elektronikus számítógép szab­ta meg a kirakodás rendjét a Progressz—3 teherszállító űrhajó­ról. Az eddigi tapasztalatok fel- használásával az űrhajóban úgy helyezték el a szállítmányt, hogy a Szaljut űrállomásra meghatározott rendben kerülje­nek át a különböző küldemé­nyek. Ez megkönnyíti az átra­kodás egyébként meglehetősen bonyolult munkáját Kovaljonok és Ivancsenkov, a Szaljut sze­mélyzetének tagjai számára. Igaz, hogy a rakománynak o világűrben nincs súlya, de a rakodás meglehetősen körül­ményes, az átszállítást pedig nagy gonddal kell végezni, hogy ne rongálják meg az űr­állomás berendezéseit a sza­badon lebegő csomagok. A számítások szerint az űr­állomásnak — ha egy éven át szakadatlanul tartózkodnak fe­délzetén utasok — mintegy 10 tonna utánpótlásra van szüksé­ge. Ennek egy részét a látoga­tó csoportok űrhajói viszik ma­gukkal, az alapvető utánpótlást azonban a teherűrhajók jelen­tik. A rakodás többnapos munka Kovaljonok és Ivancsenkov szá­mára. A két űrhajós a program szerint nem egyszerre szállít át mindent az űrhajóról az űrállo­másra, hanem részletekben: a kiürült tartályokat azonnal meg­töltik a feleslegessé vált hasz­nálati tárgyakkal és mindjárt el is helyezik a visszaútján megsemmisülő Progressz belse­jében. ♦ 4 PEKING: A kínai főváros­ban szombaton aláírták a ja­pán-kínai béke- és barátsági szerződést, amelynek megköté­séről a két ország diplomáciai kapcsolatainak 1972-ben történt rendezése óta folytak tárgya­lások. 4 GODTHAB: Ez év elején nyolc, különböző nemű és korú eszkimó mumifikált tetemét ta­lálták Észak-Grönland egyik el­dugott barlangjában. Jens Ro­sing gódthcbi múzeumigazgató közlése szerint, a vizsgálatok kimutatták, hogy haláluk vala­mikor a XV. században követ­kezett be. Ruházatuk teljes ép­ségben megmaradt és egyedül­álló gyűjteményét jelenti a ko­rabeli eszkimók viseletének. 4 BELGRAD: A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank 82 millió dollár kölcsönt biz­tosított Jugoszlávia számára, a Macedón Köztársaság legna­gyobb beruházása, a pelagá- niai „Sztrezsevo" öntözőrend­szer munkáinak finanszírozásá­ra. A 15 éves kölcsönt 7,9 szá­zalékos kamattal folyósítják. Az Egyesült Államok közvetlen beavatkozása a közel-keleti alkudozásba Valójában teljesen új elem az, hogy az USA diplomáciája már nem csupán „közvetít”, nagykövetek vagy nemzetbiz­tonsági főtanácsadók vagy kül­ügyminiszterek nemcsak „inga­járatra” vállalkoznak, hanem az Egyesült Államok elnöke magá­hoz hívja meg Egyiptom és Iz­rael vezetőit. Mi több, híre jár­ta, hogy Washingtonban azt fontolgatják: a Camp David-i találkozón Carter felveti majd: amerikai csapatokat kész a Kö­zel-Keletre küldeni egy megál­lapodás garantálása végett... A washingtoni törekvéseket — legalább húsz év óta, ami­óta az USA egyáltalán foko­zott érdeklődést tanúsít a Kö­zel-Kelet iránt — mindig is az jellemezte, hogy egyfajta „Pax americana”-t akartak ráerősza­kolni a térség népeire és kor­mányaira. Ez a 70-es évek ele­jéig azért nem sikerülhetett, mert az USA túlságosan átlát­szóan Izrael pártját fogta, s mert az arab államok többsé­ge ezért is antiimperialista el­veket vallott, Amerika ellen for­dult. Az 1973-as háború utón „a kissingeri kis lépések tak­tikája” változást hozott: Szá­dot felajánlkozott partnernak, az amerikai dollárok reményé­ben egyre-másra tett engedmé­nyeket Washington és Tel Aviv irányában. Tavaly novemberben a jeruzsálemi látogatással te­tőzte be ezt az új politikáját. .. A szadati engedményekre Begin korántsem válaszolt ha­sonlókkal. Az utolsó félévben egyre csökkentek a közvetlen egyiptomi—izraeli megállapo­dás lehetőségei, Szadat kese­rűségére és Carter elégedetlen­ségére. Az egyiptomi elnöknek is, az amerikai elnöknek is bel­politikai okokból szüksége len­ne a mégoly csekény közel-ke­leti rész-megegyezésre, hogy ez Is, az is elmondhassa: íme, ne­ki köszönhető, hogy a közel- keleti probléma elmozdult a holtpontról. Begint belpolitikai érdekei inkább a hajthatatlan, a kemény, a merev álláspont felé tolják: az ő választói, az ő hívei inkább azt várják tőle, hogy engedmények nélkül tud­ja elfogadtatni Izrael álláspont­ját ' mind Kairóval, mind Washingtonnal. Carter kétségtelenül a sze­mélyes tekintélyét is latba veti a hármas találkozó megrende­zésével. Ha Camp David-ban kudarcot kellene elkönyvelnie, az súlyosan visszahatna már az 1980-as elnökválasztási esé­lyeire is! Éppen ezért számos hírmagyarázó azon a vélemé­nyen van, hogy legalábbis va­lami lótszateredmény megszü- lethetik Carter, Szadat és Be­gin alkudozásainak végén. Ha nem, akkor utolsó lehetőség­nek a genfi konferencia felújí­tása marad. Ahol az USA már nem lehet egyedül döntőbíró, vagy a megállapodás szorgal­mazója. Az új portugál kormányfő esélyei Eanes tábornok, a portugál köztársasági elnök általános meglepetésére egy úgynevezett „technokratát" nevezett ki mi­niszterelnöknek, az 55 éves Alfredo Nobre da Costát. Hiva­talosan nem tartozik egyik párt­hoz sem, de az sokat mond, hogy a baloldali pártok elége­detlenségüket fejezték ki Eanes döntései miatt, viszont a jobb­oldali Freitas do Amaral, a kormányválságot kirobbantó de­mokrata szociális centrum veze­tője „jó választásnak" nevezte Nobre da Costa kormányfővé történt kijelölését. Az Intersindical, a hatalmas szakszervezeti központ szintén bizalmatlan az új miniszterelnök személye iránt. A kommunisták is arra emlékeztetnek, hogy Nobre da Costa rövid ideig volt már egyszer iparügyi miniszter, akkori tevékenysége az államo­sítási folyamat megállítását cé­lozta. Az új miniszterelnök első nyi­latkozatában ,,a gazdasági helyzet megjavítását" említette fő céljaként. Sikerülhet-e ez neki? Ha úgy kezdene hozzá, hogy o tőkések érdekeit tekinti meghatározóknak, akkor Portu­gáliát a szociális bizonytalan­ság és nyugtalanság, tehát a sztrájkok és a termelés vissza­esésének útjára vezetné. Mert a Soares-kormány is csak úgy tu­dott az utolsó hónapokban a helyén maradni, hogy az Inter­sindical inkább türelemre intette a tömegeit. Nobre da Costa, aki gépészmérnöki képzettségű fér­fiú, a Lusotecna Vállalat el­nök-vezérigazgatója, ezenkívül egy francia cég portugáliai leányvállalatának igazgatótaná­csi tagja. Baráti, családi igaz­gatótanácsi tagja. Baráti, csa­ládi kapcsolatai a portugál „ré­gi rendszerhez" kötnék, kérdés, hogy megkockáztatja-e kor­mányelnökként — legalábbis gazdasági téren — a „régi" módszerek alkalmazását? A frankfurti pénztőzsdén egy dollárt pénteken 1,97 márká­nak jegyeztek A dollár újabb árfolyam­zuhanása A hét végére újabb — néhány éve még hihetetlennek tartott — rekord dőlt meg a nyugati tőzs­déken: az arany unciánkénti ára már a 210 dollár közelébe szö­kött fel, viszont az amerikai dol­lár Frankfurtban már 1 márka 97 pfenniget ért csupán. Az Egyesült Államok pénzének ilyen méretű értékcsökkenése nyilván összefüggésben van az­zal, hogy az olajexportáló or­szágok az olaj árának emelését tervezik — ha előbb nem, akkor jövő év első felében, s ha nem többel, akkor is 5 százalékkal. Köztudomás szerint az olaj drá­gulása csak még jobban meg­növelné az USA óriási fizetési mérleghiányát. Alapos a gyanú, hogy a bankóprés működtetésé­vel, azaz újabb és újabb dollár­tömegek kibocsátásával fedez­hetné ezt a hiányt az amerikai kormányzat, így aztán nyilván­való, hogy a híguló dollárba ve­tett bizalom is fogyatkozóban van. Különösen az lenne végze­tes az amerikai valutára, ha crz olajexportáló országok elhatá­roznák: a „fekete és folyékony arany" árát ezután nem dol­lárban számítanák, hanem — hogy értékállandóságát bizto­síthassák — több ország valutá­jának értékét alapulvevő új' „könyvelési valutában". Ugyanakkor továbbra is áll az, hogy az olcsó dollár olcsó­vá teszi az amerikai exportáru­kat a világpiacon. Zelei Miklós: Megszólalnak kövek és emberek — Szovjet utínapló —. X. Vernijtől Medeóig Földrengés sújtotta helytől földrengés sújtotta helyig érke­zik az utazó. Kazahsztán fővá­rosát, a mai Alma-Atát, az egy­kor Vernij (hűséges) elnevezé­sű cári erődítményt és a köré­je sűrűsödött várost 1910-ben tüntette el a földrengés. Né­hány faház és egy fából épült katedrális — a gyengék — megmaradtak, állnak a mai Al- ma-Atában is. Mint a többi földmozgások veszélyeztette szovjet köztársa­ságban, Kazahsztánban is el­készítették a földrengéstérké­pet. A térkép összeállításához meghatározták azoknak a tek­tonikus repedéseknek a helyét, amelyek általában összefügg­nek a földrengés epicentrumá­val. A földrengéstérképnek rendkívül nagy a gyakorlati je­lentősége. Ha az esetleges földmozgások erejét előre fel­becsülik, a veszélyes területek­re csak olyan épületeket ter­veznek, amelyek kibírják a földrengést. Nemrégiben kezd­ték el a földrengéstérkép ösz- szeállítását Alma-Atáról és a környező településekről. Ezek a térképek egész kis területeken is jelzik a várható földmozgá­sokat, s e helyeken a főváros­ban csak tereket, parkokat és sportpályákat építenek. A hegyekből nézve a város elmerül a fák tengerében. Fu­ra úgy írni, hogy a „hegyekből nézve", hisz Alma-Ata is 700— 900 méter magasban épült fel a Zailijszkij Alatau hegy tövé­ben. A hegy egyik még maga­sabb völgyében, 1691 méterrel a tenger szintje fölött épült a világhírű műjégpálya, a Medeo. A Medeo építésének történe­te még az 1948-as helsinki gyorskorcsolyázó világbajnoksá­gig nyúlik, vissza. Konsztantyin Kudrjavcev szovjet gyorskorcso­lyázó aranyérmet szerzett az öt­száz méteres távon. Csapattár­sainak kevésbé jól sikerült a szereplés, a skandináv orszá­gok sportolói maguk mögött hagyták őket. A skandinávokat többek között az is nagy előny­höz juttatta, hogy magashegyi pályán készülhettek a verseny­re. Kudrjavcev arra gondolt, hogy valami hasonlót kellene építeni a Szovjetunióban is. Néhány évvel később eljutott Alma-Atába, s a város közelé­ben, a Zailijszkij Alatau hegyei­től körülvett, csodálatos szépsé­gű Medeo völgyére bukkant. A Medeo völgye elképzeléseinek megfelelő terep volt. Hamaro­san elkészült a műjégpálya, s ott edzhettek a szovjet korcso­lyázók. Grandiózus siker és óriási meglepetés volt, amikor 1953- ban Oleg Goncsarenko Helsin­kiben a skandinávokat leköröz­ve, elhozta az összetett verseny aranyérmét. És ettől kezdve a Medeóból érkező szovjet gyors- korcsolyázók egyre-másra dön­tik a világrekordokat. A Mede- ón készült fel többek között Tatjána Averina, Galina Sztye- panszkaja, Jevgenyij Kulikov, Valerij Muratov, Jurij Konda­kov, akik a legutóbbi innsbrucki téli olimpián nyolc érmet sze­reztek. Négy aranyat, két ezüs­töt és két bronzot. Pedig az ötvenes, sőt még a hatvanas években is a Medeo völgyében a műjégpálya mellett néhány ideiglenes öltözőn kí­vül nem volt semmi más. A sporttelepet 1970-ben kezdték építeni, s két év múlva, decem­ber 28-án adták át. Tervezőit és építőit azóta Állami-díjjal tüntették ki. Most van uszodá­ja, szállodája, rádió- és tv-köz- vetítőfülkéi. Tíz világrekordból átlagosan hat születik a Me­deo jegén. Sok külföldi ver­senyző is itt készül fel a verse­nyeire. Vasárnap jártam a Medeón, amikor — mint a többi ünnep­napon is — többnyire „a ci­vileké a pálya”. Alma-Atából és a környékbeli településekről ezerszámra érkeznek ide a fia­talok. A Medeo jegén és Alma- Ata utcáin láttam eddig a leg­szebb nőket. A köztársaság la­kosainak nemzeti összetétele nagyon különböző. Oroszok, ka- zahok, ukránok, tatárok, üzbé- gek, ujgurok, koreaiak és né­metek élnek együtt. Mondjuk szembekorcsolyázik egy magas, szőke lány, száz százalékosan mongol vágású szeme sötétkék, arcbőre a szőke hajrengeteg alatt sárgásbarna. A kazahok e területen a ti­zenötödik században alakították meg első kánságaikat. Ennek előtte a mai Kazahsztán déli területein a hatodik-nyolcadik században alakult ki a nyugat- . türk kánság, s ennek helyét né­hány évszázad múlva egy má­sik feudális állam, a Karaha- nidák birodalma foglalta el. E birodalmat váltották fel azután a kazahoknak a dzsungárokkal állandó harcban álló, szétfor­gácsolt erejű kánságai. A tizen­nyolc—tizenkilencedik század során a mai Kazahsztán foko­zatosan olvadt bele a cári bi­rodalomba. 1916-ban nemzeti felkelés tört ki, amit a cár ka­tonái vérbe fojtottak. Két évvel később győzött a szocialista forradalom, s 1920-ban auto­nóm köztársasággá alakult. A köztársaság értelmiségiéi­nek nagyrésze érthetően első vagy második generációs. Ba­rátom, Muhtar Magauin író, néprajzkutató és az alma-atai pedagógiai főiskola irodalmi intézetének docense elmondta, mikor könyvtárszobájában be­szélgetve az idegen nyelvekre terelődött a szó, hogy az ő ka­maszkorában neki az orosz szá­mított idegen nyelvnek. A he­gyek között lévő picinyke falu- közösségből — aulból — beke­rülve a városi iskolába, hamar felismerte, hogy későbbi mun­kájához mennyire szükséges lesz az orosz nyelv tökéletes elsajátí­tása. A néprajzot választotta hivatásául. A fontos néprajzi folyóiratok oroszul jelennek meg, s a köztársaságok nép­rajztudósai is orosz nyelven ad­ják ki fontos műveiket. Tudo­mányos munkáit jó ideje már ő is oroszul írja, íróként és fő­iskolai oktatóként pedig kaza- hul szól. A gyerekeinek sokkal köny- nyebb. Amit ő verejtékkel ta­nult meg, azt a gyerekek a ját­szótéren, óvodában, iskolában játszva tanulták meg. Mindegyik úgy beszél oroszul, ahogy a hasonló korú orosz gyerekek. A legnagyobb pedig az angolta­gozatos általános iskolai osz­tályban már szépen tudogat angolul is. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents