Dunántúli Napló, 1978. augusztus (35. évfolyam, 210-240. szám)
1978-08-13 / 222. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek Dunántúlt napló XXXV. évfolyam, 222. szám 1978. augusztus 13., vasárnap Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja ft szflclato munkaverseny eredményeiről Gyorsabb építkezés, gazdaságosabb export, javaié minőség A csatornázás befejeztével lépcsözettel, padokkal és szépen kiépített szegéllyel látták el Pécsett a Kodály úti ABC előtti teret Fotó: Erb János Befejeződött a magyar származású amerikai üzletemberek látogatása | Növelni lehet a külkereskedelmi forgalmat | Napirendre kerülhet közös vállalatok alapítása Tettekkel szerzett jog Mintha megélénkült volna mostanában az öregekkel való foglalkozás. Különböző publikációk, elemző cikkek, szociológiai jellegű írások taglalják az idős korúak életviszonyait, gondjait, a nyugdíjasok helyzetét, erkölcsi és anyagi megbecsülésük állapotát. Ez a fokozódó figyelem teljesen helyénvaló. A nyugdíjasok száma az elmúlt évtizedben ugrásszerűen megnőtt, s bizonyos állandó tényező hatására arányosan még mindig növekszik. Mig 1960-ban a nyugdíjasok aránya az össznépességböl mindössze 6,4 százalék volt, ez a szám 1970-re több mint kétszeresére: 13,4 százalékra nőtt. Jelenleg a lakosságnak mintegy 20 százalékát alkotja a 60 éven felüliek rétege, s a számuk csaknem kétmillió. Nőtt a kifizetett nyugdíjak összege is, évi négy és félről, 36 milliárd forintra. Úgyis mondhatnánk, hogy az idősebb korosztály a társadalom egyik meghatározó rétegévé vált, s nyugodtan állíthatjuk, hogy szerepük — örömeikkel, gondjaikkal, családban elfoglalt helyükkel, a környezetükre gyakorolt hatásával együtt — jóval nagyobb a lélekszám- beli jelenlétükből fakadó szerepkörnél. Nagyon sokan közülük továbbra is vállalják az aktív közéleti szereplést, a tanácstagi megbízatást, szívesen tevékenykednek a társadalmi- és tömegszervezetekben. Ha felkérik, megkeresik őket, szívesen vesznek részt a fiatalok nevelésében, s örömmel adják át tapasztalataikat az ifjabb nemzedéknek. S nem kevesen ottmaradnak még a nyugdíjkorhatár betöltése után is a régi munkahelyükön, ha teherbi- róképességüknek megfelelő munkát, s tiszteletteljes elbánást kapnak. Mindezt azért is szükséges hangsúlyozni, mert a nyugdíjasokról szólva még mindig kisért a rossz csengésű „eltartott" jelző, pedig ezek az emberek a maguk idejében épp úgy, s olykor nehezebb körülmények között, részt vettek az országépitö munkában, az anyagi javak termelésében, mint mai utódaik, s amit létrehoztak, az a mának is kamatozik. S ha a tervszerű gondoskodás révén növekszik is a ré$z — nem a j^eher” —, amit a nemzeti jövedelemből a szocialista társadalom számukra biztosit, ez teljesen megegyezik a rendszerünk alapelveivel, humanizmusával, pártunk politikájával. Ezért is mondta ki az MSZMP programnyilatkozata: „Növekvő gondot kell fordítani a nyugdíjasok életkörülményeinek javítására”. Lényegében ezzel cseng össze a Központi Bizottság legutóbbi ülésének határozata is olyan javaslatok kidolgozására, amely segít mérsékelni a még meglévő egyenlőtlenségeket, a különböző időszakban nyugdíjba ment dolgozók nyugdíja közötti nagy különbségeket. „Az V. ötéves terv hátralévő éveiben gazdasági lehetőségeinkkel összhangban emelni kell az alacsony nyugdíjakat...” — olvashattuk az említett határozatban, s nálunk mindenki tudja, hogy erre bizton számítani lehet. Az öregség mindenkit elérő állapotát megkönnyítő, széppé Varázsoló tetteivel önmaga jövőjét is felrajzolja a ma palettájára az ifjabb nemzedék. S hogy mit olvashat le róla, majd ő maga is ebbe a korba lépve — csak rajta múlik. A vállalatoktól érkező jelentések azt tanúsítják, hogy a szocialista brigádok, a munkáskollektívák sikeresen teljesítik felajánlásaikat, sőt gyakran a vállalásnál is többet tesznek, hogy teljesíthesse idei tervét vállalatuk. Bólyi Mezőgazdasági Kombinát A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát tízezrével szaporítja a naposcsibét, azokat a partnergazdaságok fölnevelik, a Pécsett üzembe helyezett nagy kapacitású üzemben pedig a baromfit korszerű módon feldolgozzák — ez a lényege annak a közös vállalkozásnak, amely a kombinát vezetésével tíz termelőszövetkezet és négy állami gazdaság, illetve vállalat közreműködésével jött létre. A vállalkozáshoz szükséges nagyszabású előkészületek sikeresek voltak. Jól szervezett munkával készült el a kombinát 30 ezer férőhelyes baromfitelepe, mégpedig a tervezettnél 3 millió forinttal olcsóbban. Franciaországból a broilercsir- ke egy törpehibridjét hozták be, amely nemcsak nálunk ígérkezik népszerűnek, hanem a tapasztalatok szerint Nyugat- Európában is kedvelt. Kisebb testsúlyú, de a megszokottnál finomabb húsú csirkéről van szó, amely gazdaságos terméknek ígérkezik. Oroszlányi bánya Az ország kilenc bányavállalatának versenyében jelenleg az oroszlányi gépi vágathajtó brigádok foglalják el az első öt helyet, s a bányamunka más ágazataiban is a legjobbak között vannak. A tröszt verseny- pályázata az év végéig folytatódik, s az oroszlányiaknak jó esélyük van arra, hogy az élvonalban végezzenek. Az év első hét hónapjában 63 ezer tonna szenet termeltek terven felül, de ennél is nagyobb eredmény, hogy a szén minősége tovább javult, így eddigi bevételük 35 millió forinttal nagyobb volt, mint tavaly ilyenkor. A bányászat további fejlődését pedig azzal segítik, hogy meggyorsították az új bányák nyitását. Veszprém megyei ÁÉV A Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat brigádjai a tétlenül eltöltött órák ellen vették fel a harcot, s valamennyi munkairányítótól megkövetelik, hogy a folyamatos munkához teremtsék meg a feltételeket. Bár a szervező munkában továbbra is sok a javítanivaló, az eredmények sem lebecsülendő- ek. Az anyagra, előkészített munkahelyre várakozás csökkent, az építkezések meggyorsultak, s az év eleje óta több mint 300 lakást adtak át terven felül. Határidőre, sőt néhány héttel azt megelőzve helyeztek üzembe több intézményt is, és jó ütemben épül legújabb nagy vállalkozásuk, a veszprémi tejüzem is. Vörös Október Férfiruhagyár A munkából eredő hibák egytized százalékos csökkentését vállalta a Vörös Október Férfiruhagyár kollektívája, ami csak látszólag kis feladat, mert minden tized százaléknyi hiba azt jelenti, hogy 3300 öltönyt, zakót, nadrágot vagy mellényt legjobb esetben is csak leértékelve adhatnak el. Tavaly 0.6 százalékos hibaátlaggal dolgoztak, most sikerült ezt leszorítani 0,5 százalék alá, ami 400 ezer forintos többletbevételt jelent a vállalatnak, de ennél is fontosabb, hogy sikerült tovább növelniük vásárlóik bizalmát. Az anyaghibákat figyelembe véve is most már meghaladja a 98 százalékot első osztályú termékeik aránya. Dunavarsányi termelő szövetkezet A dunavarsányi Petőfi Termelőszövetkezet Holstein-friz állományú tehenészetében az idei cél a 6000 literes tejhozam, s az elmúlt hét hónapban elérték az időarányos részt. Ezzel egyidőben 16 fillérrel csökkentették egy-egy liter tej önköltségét. Ebben az eredményben a legfőbb érdem a két szocialista brigádé, amely Wágner Gáspárné és Krizsik Menyhértné vezetésével valamennyi egyéb felajánlását is teljesítette. Az egy-egy liter tej előállításához szükséges abraktakarmány mennyiségét fokozatosan leszorítják. A takarmány helyesebb összetételével egyben azt is elérik, hogy az emelkedő tejhozamok ellenére nem romlik a tehenek állapota. Magyar Hajó- és Darugyár A Magyar Hajó- és Darugyárban o termelékenység növekedése eredményeként most a tavalyinál 6 százalékkal kevesebb munkaidőt vesznek igénybe azonos termék előállításához, így a változatlan létszám ellenére is több megrendelést vállalhatnak. A vállalat egész apparátusa megmozdult, hogy a rendelkezésre álló kapacitást a lehető leggazdaságosabban használhassák ki. Ehhez az teremtette meg a szilárd alapot, hogy a KGST-ben e vállalatra szakosították bizonyos portál- és úszódaruk gyártását, a nagy sorozathoz megteremthették a legjobb műszaki feltételeket, s most már tőkés országokban is fel tudják ajánlani termékeiket. Egy 200 tonnás óriás úszódarut máris átadtak brazil megrendelőjüknek, ugyancsak Brazília számára elkezdték egy 100 tonnás úszódaru gyártását is. Portóidarukat a szocialista partnereken kívül eladtak egyebek között Görögországnak és Marokkónak. Termékeiket nemzetközi szakkörökben most mór „jegyzik” azok minden piacon versenyképessé váltak. Most újabb gyártmány előállítására összpontosítják erőiket. Szombaton a Magyar Kereskedelmi Kamarában zárómegbeszéléssel véget ért a magyar származású amerikai üzletemberek magyarországi látogatásának hatnapos hivatalos programja. A vendégeket — akik a Kereskedelmi Kamara és a Magyarok Világszövetsége meghívására tartózkodtak hazánkban — Kallós Ödön, a kamara elnöke üdvözölte. Ez; után eszmecserét folytattak a magyarországi látogatás tapasztalatairól. Ezzel kapcsolatban Lajos Schmidt, a Magyar—amerikai Gazdasági Tanács amerikai tagozatának elnökhelyettese az MTI munkatársának arra a kérdésére, hogy a két ország kereskedelmi megállapodása nyomán milyen lehetőségeket lát a gazdasági kapcsolatok bővítésére, elmondotta: az évente 180 millió dolláros külkereskedelmi forgalom növelésére egész sor lehetőség kínálkozik — ezt bizonyítja az amerikai üzletemberek magyarországi útja, vizsgálódása is. Nem csupán egy-egy alkalomra korlátozódó üzletkötésekről lehet szó, hanem a kooperáció bővítéséről is, amelyet — mint örömmel látták — magyar részről is meghatározó fontosságúnak tartanak a külkereskedelmi kapcsolatok erősítésénél. Úgy gondolom — folytatta —, az idő megérett arra, hogy a kooperáció magasabb gazdasági formája, a közös vállalatok alapítása is napirendre kerüljön. Tárgyalásainkon komoly formában került szóba ez a lehetőség. A magyar jogalkotás kedvező feltételeket biztosít az ilyen jellegű elmélyült nemzetközi gazdasági együttműködéshez, s ezért véleményem szerint jó esélyei vannak a kooperáción alapuló gazdasági kapcsolatok bővülésének. Az alelnök rámutatott: a vendégek kedvező benyomást szereztek a magyarországi gazdasági fejlődésről. Úgy találják, hogy az Egyesült Államokban élő, magyar származású üzletemberek érdeklődését mindinkább felkelti a két ország közötti gazdasági kapcsolatok ki- szélesítésének újabb lehetősége, amelyhez a nemrégen megkötött kereskedelmi megállapodás jó alapot kínál. ■f A vendégeket magyarországi látogatásuk során hivatalában fogadta Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke. A küldöttség vezetői Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszterrel a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok bővítésének lehetőségeiről tárgyaltak. A delegáció tagjai nagyüzemeket kerestek fel, kulturális centrumokba látogattak és megtekintettek több idegenforgalmi nevezetességet.
