Dunántúli Napló, 1978. július (35. évfolyam, 179-209. szám)
1978-07-11 / 189. szám
1978. július 11,. kedd Dünantmt napló 3 Kérődzők komplett takarmányozási rendszere Kétszázkilencvenhárom partnergazdaság Új távlatokat nyit Egyházaskozár—Szászvár — Komplett monotáp a pelet — Abrak helyett melléktermék IMMIbÍhMM héten a BKR várhatóan ** átveszi 150 taggazdasága nevében a szászvári technológiát, és ezzel megyénk legújabb, alig egy hónapos termelési rendszere 293 mezőgazdasági nagyüzemben honosítja meg a kérődzők takarmányozásának ma legkorszerűbbnek tekinthető komplett rendszerét. Iparszeriíen a tehenészetben is! Egy tévedést kell mindenekelőtt eloszlatnunk: nem pelet- készítési rendszer az egyházaskozár—szászvári tsz-é, hanem komplett technológia a takarmánytermesztéstől a végtermékig, amely új távlatokat nyit a szarvasmarhák és juhok iparszerű takarmányozására —1 ugyanúgy, mint azt a baromfinál és sertésnél a bábolnai Tetra már megvalósította. A leglényegesebb tényezőben, a költségek kétharmadát kitevő takarmányozásban hoz alapvető változást. Ha gazdaságilag szinten qkarunk maradni a nemzetközi piacon, akkor versenyképes gazdálkodást kell folytatnunk minőségben és ráfordításokban. S itt nem elég ma már sem a tények „bátor” feltárása, sem az okos tanács, itt tettekre van szükség — rendszerre, amely gazdasági ráhatással és kézenfekvő előnyeivel keresztülviszi azt, ami a legkorszerűbb és leggazdaságosabb. S ezt teszik az egyhózas- kozáriak! Azt, hogy a legkritikusabb pillanatban kínálnak megoldást, bizonyítja a 293 partnergazdaság és minősítik a nevek, a legdinamikusabban fejlődő, legfogékonyabb baranyai gazdaságok: Bikái, Szigetvár és Baksa, mindkét mohácsi tsz, Véménd és Majs, Gödre és Pécsvárad és a szolnoki Agro- coop mind a 120 gazdaságával. Mit kínál tehát Szászvár? Kevesebb abrahkal Drágán termelünk, túl sok abrakot —- kukoricát, ipari növényeket és fehérjéket — etetünk a kérődzőkkel is, azt az árut, amit a legkönnyebben tudnánk értékesíteni. S fölöslegesen tesszük, mert nem igényli az állat. Tömegtakarmányra épül a szászvári technológia, s ezen belül is maximálisan a mindeddig kárbaveszett melléktermékekre. S ez a pazarlás tovább nem viselhető el. Fű, kukoricasiló és mellék- termék — ez a szászvári takarmányozás alapja. Természetesen abrakot is kapnak a tehenek. A 18 literes napi tejhozamú tehenek 1977-es átlag adagja 2,86 kg/nap. És a rendkívül heterogén magyartarka állomány éves átlagtermelése 3 050 liter volt. Idén már 3 800 lesz. Ez önmagáért beszél. A magyaregregyi hegyeken, «honnan korábban egy fillér hasznuk nem volt, ma 650 hektáron 400 üszőt nevelnek — a legelők fűtermésével. Ügy tűnik, ők megtalálták a gazdaságos gyepgazdálkodás kulcsát. — Mihelyt elolvadt a hó, a helikopter megszórja műtrágyával — mondja Vass István tsz- elnök. — Hektáronként 200— 250 kg hatóanyagot adunk. — A dombokon augusztusban mindig kisül a fű .. . — Igen, de ha legkésőbb május 20-ig egyszer letakarítjuk, akkor még kap annyi csapadékot májusban és júniusban, hogy a szárazság később nem árthat a fűnek. A fennsíkokon kaszálják a legelőket, ez a terület egyhar- mada. A téli takarmányt — szénát, szilázst, szenázst — ebből készítik az üszőknek. Tavaly télen nem kellett kiegészíteni, sőt másfél millióért fű- peletet is gyártottak. A legeltetés a domboldalakon történik. A réteket — 220 hektár — több éves program keretében hozzák rendbe. A szárászi rét kész, öntözik. A kozári vízrendezése befejeződött, a nyáron történik a gyepfelújítás, és a maróc—szalatnaki jövőre lesz meg. Azt is öntözni fogják. Felszabadítani a szántót! A tömegtakarmányok legjelentősebb tétele a silókukorica. Ez adja a legnagyobb takarmányenergiát hektáronként. Csak kukoricaszilázst etetni nem gazdaságos, s a marha nem is igényel csak ilyen magas energiatartalmú takarmányt. Sőt! Százzal növelték tavaly a tehénlétszámot — 608-ra — és közben 220 hektár fővetésű takarmánytermő területet szabadítottak fel ipari növények számára azzal, hogy szakszerűen és széleskörűen beépítették takarmányozási rendszerükbe a melléktermékeket. Érték lett hát végre újból a szalma és kukoricaszár, a napraforgótányér és a répafej, a melasz és a cukorrépaszelet! S talán a jövőben nem kell a szeméttelepekre dobni a krumplit és zöldséget ezer vagonszám csupán azért, ' mert a biztonságos ellátás természetes velejárója egy bizonyos fokú túltermelés. Ahogy a dánok teszik Négy technológiát dolgoztak ki a melléktermékek hasznosítására. — A nátronlúgos szalmafeltárás nem új dolog, mechanikai formájában minden értelmes paraszt megcsinálta. Most a szalma kémiai feltárását adaptálták úgy, ahogy a dánok csinálják. A Taarup gépet (236 000 Ft az ára) onnét szerezték be — 40 érkezik idén a rendszer tagjai számára — és a keszthelyi egyetem vizsgálatai szerint a feltárt szalma tápértékéből 80 százalékkal több hasznosul. A szecskázott és feltárt szalmát a szilázzsal egyetemben adagolja a takarmánykiosztó kocsi. A szalma azonban nemcsak mint tápanyag fontos. A szarvasmarha bendője tulajdonképpen egy baktériumgyár. S hogy a baktériumok optimálisan szaporodjanak, semleges kémhatás szükséges. Rostos takarmányt kell etetni, hogy a naponta képződő 55 liter nyál ezt a kémhatást biztosítsa. S még egy: ezek a baktériumok karbamidból képesek aminosavakat készíteni és belőlük saját testük fehérjéit felépíteni. A baktériumokat aztán gyomorrendszerének további részében a kérődző megemészti. Végső soron tehát az állat fehérjeszükségletének 30 százalékát nem import fehérjéből, hanem olcsó karbamidból fedezhetjük. A szintézishez az energiát a melasz szolgáltatja. S most már értjük, miért íéktermékeket. Jelenleg 500 szárítóberendezés van az országban. Teljesítményük egy- harmada annak, amit ugyanezek a gépek az NDK-ban produkálnak. A melléktermék feldolgozása tehát itt is új lehetőségeket nyit. — Csakhogy rendkívül drága az a takarmány, amit ma olajjal kell előállítani. — Mi egy mázsa lucerna- peletet idén is — 70 százakerült a szászvári rendszer úgy a köztudatba, mint szalma- pelet. Helyén a karbamld Ugyanis a második technológiai vonal a peletgyártás. A pelet már nem szalma, hanem komplett monotáp — 15 féle receptúra szerint készülhet és 50 százalékban szalma, 15 százalékban lucernaliszt, a többi karbamid, melasz és koncent- rátum, vagyis gazdasági abrak és mikroelemek. Megoldódott tehát — biztonságosan és végérvényesen — az évek óta annyi problémát okozó olcsó karbamid- etetés! Mert mi volt a probléma? A karbamidot a pótabrakkal etették, amelynek mennyiségét a tejtermelés szerint havonta változtatták. A havi átállás nem mehetett károsodás nélkül. Most az alaptakarmány része. Az alaptakarmány pedig 20 kilogramm siló, 8 kg pelet, 2 kg nátronlúggal feltárt szalma. A peletkészítéshez egy keverő csigarendszer és egy présgép kell. — Magyaróvár leállt a prés- gépgyártással, a matricákra pedig általános panasz, hogy túl gyorsan elhasználódnak — mondom az elnöknek. — Igen, Szolnokon fognak présgépeket gyártani, de csak két év múlva tudnak szállítani. Van azonban a Szovjetuniónak kitűnő présgépe, olcsóbb is, mint a magyar és matricájának kétszeres az élettartama. Nekünk már van és be tudjuk szerezni a rendszer tagjai számára is. A szárazvonal gépeinek ára összesen 1,2 millió forint. Szárazvonalnak azért nevezik, mert a szalma nedvességtartalma 18 százalék alatt van, ezzel nincs gond. Pakurával A másik út a szárítókhoz kapcsolódik. Szárítani kell a lucernát, füvet, kukoricaszárat és természetesen az ipari mellékos nedvességtartalom mellett — 230 Ft szűkített önköltséggel állítottunk elő. Az üzemanyagköltség 35 Ft/q. A megyében általában 60— 70. Csakhogy Szászváron nem fűtőolajat, hanem pakurát használnak. A fűtőolaj kilója 3,40, a pakuráé 1,72, s az ipar nem tud vele mit kezdeni, ajándékba adtuk az NDK-nak, csakhogy elszállítsák. Szászvárra Szekszárdról hozzák. A tankautót az ÁFOR selejtezte ki. A melegítőberendezést egymillióért vásárolták — ebből 30 százalékos az állami dotáció — 80 fokon kell ugyanis tartani a pakurát, a csővezetéket is fűteni kell a kazánig. De még így is csupán 1,92-be kerül egy kg pakura, mire a tüzelőtérbe jut. A berendezés tervét az AGROBER készítette. Az adaptálást, a szárítóberendezések átalakítását és a személyzet kiképzését a rendszer vállalja. Újra érték a kukoricaszár A szalmabetakarítás bálázással közismert eljárás. Gondot eddig a kukoricaszár okozott. Most megvan a gépsor, John Deere 5440-es az alapgép, ehhez Stoiker adapter járul — s 700 hektárról garantáltan és tisztán lekerül a szár. Az idén három ilyen gépet várnak. Sok üzemnek nincs szárítója, száraz vonala, de a kukoricaszárat ott is hasznosítani kell. Ennek is kidolgozták a technológiáját, A kombájnok általában 40 centiméteres tarlót hagynak. A területet villanypásztorral szakaszokra osztják és növendékmarhákkal vagy húshasznú tehenekkel legeltetik. Minden szakaszban elhelyeznek egy itatóvályút és — ami új és eredeti — a karbamidos nyalósó ládákat. A szarvasmarha csak annyi nyalósót fogyaszt, amennyire szervezetének szüksége van. A keszthelyi egyetem a sónak és karbamidnak olyan arányát határozta meg, hogy miközben az állat elfogyasztja sószükségletét, ezalatt épp annyi karbamidot is megeszik, amennyi az optimálisan hasznosítható napi mennyiség. S végül megoldották a kukoricaszár egymenetes silózását. Mert nem takarmány az, ami eddig volt. Felaprították a csutaszárat és sáros traktorral, pótkocsival felhordták a kazalba. Megbukott a szár és répafej összesilózása is, sosem volt megfelelő a szárazanyag arány, s a következmény: rossz erjedés, romlott siló. Az új eljárást szeptember végén mutatják be. A kérdés most már az, mit tud ez a rendszer? Fele takarmányköltséggel Mindenekelőtt felére csökkenti a fővetésű tömegtakarmány termő területet, 500 marha esetében ez 250 hektár. Kevesebb abrakra van szükség. A kozáriak 0,31 kg abrakkal állítottak elő tavaly átlagosan egy liter tejet. Lényegesen olcsóbb a takarmány. A tízliteres teheneknél 3,15, a 18 litereseknél 2,19 Ft volt a takarmányköltség a megyei 4 Ft-os átlaggal szemben. Az összköltség is lényegesen alacsonyabb, 5,11 Ft-ba került Egyházaskozáron egy liter tej a 6—7 Ft-os megyei átlag helyett és 18 Ft-ba a növendékek egy kilogrammos súlygyarapodása. Az élőmunka-szükséglet minimális. Minden munkafolyamat a szalmabetakarítástól a takarmánykiosztásig teljesen gépesített. Stabil takarmány a pelet. Bár etetnek zöldet, mert nincs elég peletjük, az átállás minimális termeléscsökkenést okoz. Megszűnt az egyoldalú silótakarmányozás hátránya, A vemhesülés 85 százalékos. Bármilyen színvonalú termelésnél ez a technológia bevált. 5400 literig dolgozták ki, s csupán 5000 literen felül helyettesíti széna a szalmát. A juhokkal fővetésben termelt lucernaszénát, silókukoricát etetnek télen, amikor 80 százalékban mellékterméken tudnának élni. S itt is bedolgozható a karbamid. Nagybán- hegyesen a hízóbárányokat is szászvári pelettel nevelik. S végül; két hete megnyílt az exportpiac. Az AGRIMPEX szerint több ezer vagon pelet helyezhető el 220—300 Ft-os áron Iránban, az arab országokban, Olaszországban és Ausztriában. Az üzemi haszon 20—30 százalékos.' 5—10 százalék Rendszert kínál Egyházaskozár a gyepgazdálkodástól a silótermeiésen át a melléktermékek hasznosításáig. Komplett technológiai vonalakat, amelyek mögött a tudományos bázist egyetemek és kutató- intézetek adják, specialisták garantálják mindannak a gyors adaptálását, ami itthon és külföldön a kérődzők takarmányozásában a leg korszerű bl?. A rendszer minden vonalhoz biztosítja a technikai feltételeket, — Taarupot, présgépet, kukorica szár-betakarító gépsort. És végül a teljes rendszer átvétele esetén — pelet 1—2 Ft/q, silókukorica 130 Ft/ha, gyep 120 Ft/ha — garantálja, hogy egy év alatt a termelési körülményektől függően 5—10 százalékkal nő a termelés; és ugyanannyival csökken az önköltség. Báling József Közösségi segítés a kisgyermekes családoknak Vigasztalanul esik az eső, de az udvaron kisgyerek mászkál. A kaput spárgával kötözték be - mint később megtudom azért, mert a két és fél éves Viki gyakran kiszökött az úttestre. Andok Jánoséknál vagyunk Bakócán. A nagymama és Andokné épp a konyhát meszeli, Viktória az . udvarról figyeli őket Sárga kiscsizma, melegítő, sapka védi az esőtől és sártól. — Nem lehet bent tartani — mondja édesanyja — még ilyen időben sem. — Csecsemő korától kezdve szinte csak enni és aludni hoztuk be az udvarról. — Gyakran beteg? — Egyszer volt lázas, de a körzeti orvosunk, Pirisi doktor napok alatt meggyógyította. A kisebb településeken, így Bakócán is külön öröm, ha ritkán beteg a gyerek. A legközelebbi szakorvos Sásdon rendel és Sásdra, Dombóvárra, Pécsre vagy Kaposvárra utaznak a gyógyszerért, gyermekholmikért. Errefelé jónak mondható a közlekedés, gyakran járnak a buszok és viszonylag közel van vasútállomás is. Talán az utóbbit veszik kevésbé igénybe. A környékbeli autóbuszvezetők ismerik az itt lakókat, s idős emberekkel, gyerekekkel utazó anyákkal gyakran kivételeznek: hazafelé legtöbbször a házuk előtt állítják meg a buszt. Sürgős esetekben persze nem várhatnak buszra beteg gyerekkel. A most 14 hónapos Csordás Nándit Pirisi doktor fül- orr- gége szakorvoshoz küldte. Csor- dáséknak Zsigulijuk van, azonnal indultak Dombóvárra. De vittek és hoztak már több azonnali ellátásra szoruló gyermeket és felnőttet, köztük Lőrinczék kislányát is. Előre elnézést kérve kérdezem a fiatal- asszonyt, hogy mennyit kérnek egy-egy ilyen fuvarért és nem csalódom a válaszban: semmit. Az megint más, ha valaki kirándulni akar, például a Balatonra, családostul és megkéri az egyik autós ismerőst, hogy vigye el őket, de ilyenkor is csak a benzinpénzt szokták megfizetni. Apróbb, szükséges ruhaneműt — pelenkát, gumibugyit, kisinget — egymásnak hoznak Pécsről vagy Dombóvárról, de a nagyobb és drágább holmikat mindenki szereti saját kezűleg kiválasztani. Mostanában legtöbbször a különböző külföldi bébühús- készítményeket keresik a városokban, de hiába ... A Mindszentgodisán lakó Markó Mihályné férje Budapesten sem kapott. Mar- kóéknak most 6 hónapos Zita lányuk nagyon jóétvágyú csecsemő - különösen a parizert szereti. Itt viszont minden héten kedden van friss hentesáru. A községben élő csecsemők, illetve várandós anyák közül sokan vízért is a szomszédba járnak. A KÖJÁL külön is megvizsgálja a kisgyerekes csalódok kútjai vizének minőségét... Fent a hegytetőn, Alsó- kövesden, j Felsőkövesden is laknak kisgyerekes családok, sőt augusztus elejéig négy kismama indul majd a dombóvári kórház szülészetére. Az ő ellátásukról — a vegyesbolt mellett - s a gyerekek illetve a terhes anyák orvoshoz szállításáról az erdészet gondoskodik. Erdészeti gépkocsival viszik-hozzák őket. Török Éva
