Dunántúli Napló, 1978. július (35. évfolyam, 179-209. szám)

1978-07-10 / 188. szám

p ............................ ........................................................................................... .............................. ..............................................................................................Ml mi I I Jő síéire uärnaU a saréiioiyqggok________ E lőször gyártani kell Az új sportág pécsi úttörői Külföldön rendszeresen versenyeznek Széllovasok a Pécsi-tavon. Mikor lesznek többen...? Ittégyen lettnek Világhírű olaszok Taróczyék ellen Barazzutti és Panatta előzi meg a pontversenyben a magyar bajnokot Hobby marad vagy tömegsporttá válik a monitor Ismétlői Brazília kesereg, vádol m- és menesztik a kapitányt Tizenkét éve szerelt Hoyle Schwartz computer analizáló vi­torlát a hullámlovagló deszkájá­ra a kaliforniai tengerparton, és tulajdonképpen ezzel elindult hódító útjára egy új sportesz­köz vagy szórokoztató, de testet edző játékszer, a széllovas, az­óta a világ minden táján, ahol legalább hatvan centiméter mélységű víztükör van, tavakon, tengereken, tömegek állnak a három méter hatvan centiméter hosszú és hatvan centiméter széles úszótesten, kapaszkodnak az árboc íves rúdpárjába és fogják vitorlájukba a szelet. Mintegy három-négy éve Pé­csett, pontosabban a Pécsi-ta­von is megjelentek az első szél­lovasok, a saját készítésű úszó testekkel és vitorlákkal. Szá­muk ma tíz körül mozog. Magyarországon a Balatonon 1972-ben bontott vitorlát az el­ső széllovas, a keszthelyi Kal­már Gábor. Az „áttörés" éve azonban 1975 volt. Akkor ké­szítette el Pfeninberger Ottó a maga szerkezetét. És vette ke­zébe a sportág ügyét. Azóta is ő a magyarországi széllova­sok legfőbb szervezője, „kijá­ró” embere, szaktanácsadója és mindenese. Vele egyidőben épültek a pécsi úszótestek is. Az elsők fából, később már üvegszálas poliészterből, mind­inkább megközelítve az „iga­zi”. a gyári széllovasok tulaj­donságait. Pécsett Horváth József és Csokonai László voltak az út­törők. Ök szálltak először vízre, vettek részt elsőként versenye­ken és csináltak kedvet má­soknak is a széllovas építés­hez. Rattay László, a Pécsi Szikra Nyomda grafikusa is az elsők között építette meg fá­ból a széllovasát, ma mór ő is üvegszálas poliészter testen „lovagol" — természetesen az is saját gyártmány. Saját gyártmány. Mindig visszatérő tény: a magyar szél­lovasok nem csak vitorláznak. Először gyártani kell. A gyári testek és vitorlák ritka csodá­nak számítanak ma még a ha­zai vizeken. Pedig közelebbi­távolabbi országokban már tö­meggyártmánynak számítanak, akár a síléc vagy a horgász­bot. Az NDK-ban 2200 márká­ért, Lengyelországban 7500 zlotyért kapható a gyárilag elő­állított széllovas. De elterjedt sporteszköznek számít a Szov­jetunióban és Bulgáriában is. Ezekben az országokban rend­szeresen szerveznek versenye­ket is. Külön dicséret illetheti a hazai széllovasainkat, amiért sikeresen szerepeltek például a bulgáriai nemzetközi verse­nyen. A saját gyártás, a barkácso­lás a leglelkesebbeket, a meg­szállottakat segíti csak vízre. Házilagos úszótestkészítés mel­lett soha nem válhat tömeg­sporttá a széliovaglás. Pedig célszerű lenne a tömegsportok között előkelő helyre sorolni. Hiszen szervezett gyártás mel­lett elérhető áron kerülhetne forgalomba, és a vizek mentén valóban tömegek hódolhatná­nak ennek az egészséges és sok élményt nyújtó sportnak. Persze egyesületekre is szük­ség volna ahhoz, hogy valóban sporttá válhasson Jelenleg tu­lajdonképpen csak a vitorlázó versenyzőkből átnyergelt szél­lovasoknak van egyesületi iga­zolásuk, egészségügyi könyvük stb., csak ők sporiolók. A töb­biek papíron csak „hobbysok". Mivel sportszövetségük sincs, a versenyeik sem hivatalos ren­dezvények. És mivel többségük nem egyesületi tag, például a házi gyártáshoz nem kaphat megfelelő vitorlaonyagot (Dac- Ion) sem, mivel azt csak egye­sületek kaphatnak. Itt valahol lezárult a házi gyártás előtt is az a lehetőség, hogy minőség­ben lépést tartson a gyári szerkezetekkel. A széllovaglást rövid idő alatt meq lehet alapfokon ta­nulni. Ehhez persze oktatók is kellenének. Dehát jelentkező akadna bőven. Jutna minden vízparti KISZ-táborba, üdülő­telepre olyan lelkes ember, aki segítené a kezdőket. A kulcs­kérdés a gyári előállítás. Mert amíg a barkácsműhelyekben készülnek az úszótestek, nem lehet a széllovaglásból tö­megsport. Pedig a tömegspor­tok között volna a helye! K. P. Idei, harmadik Davis Kupa mérkőzésre készül a magyar te­niszválogatott. Az első két ta­lálkozón a belgák és a nyugat­németek ellen 5:0-s, illetve 3:2-es győzelemmel jutott túl az együttes. Július 14. és 1ő. között a világ egyik legjobb válogatottja ellen szerepelnek: az olaszok vendégeskednek a Margitszigeten az európai „B” zóna elődöntőjében. Olaszor­szág két évvel ezelőtt meg­nyerte a kupát, a tavalyi ki­írásban pedig második helyen végzett. Az olasz csapatot négy olyan játékos alkotja, akiknek puszta neve is több ezer né­zőt vonz a lelátókra. Az alábbiakban bemutatjuk ezt a négy teniszezőt: ADRIANO PANATTA: 1950. július 9-én született. Remekül adogat. Érthetetlenül nem tud­ja évről évre azonos szinten tartani formáját. 1976-ban meg­nyerte a római és a párizsi nemzetközi bajnokságot, a Da­vis Kupában pedig győzelemre segítette Olaszországot. AzATP ranglistán tavaly 15 versenye alapján 23. lett, 1976-ban 7., 1975- ben 11., 1974-ben 34. volt. Idén jó formában játszik, Ró­mában az olasz nemzetközi bajnokságon, a döntőben csak öt játszmában kapott ki. 1975- ben részt vett a Mesterek Tor­nájának döntőjében. CORADDO BARAZZUTTI: 1953. február 1-én született, édesapja, aki teherautó-sofőr volt, nagy nehézségek, áldoza­tok árán taníttatta teniszezni igen tehetséges fiát. 1971-ben tűnt fel, amikor megnyerte Pá­rizsban az ifjúsági viadalt. Ját­szott már döntőt Monte Carlo- ban, Hamburgban, ahol Oran- tes ellen nyert, tavaly Forest Hillsben a legjobb négy között volt. 1976-ban a 22., 1975-ben a 14., 1974-ben pedig az 56. helyen végzett. Pillanatnyilag őt tartják a legjobb olasz já­tékosnak. A Davis Kupában 1976- ban az egyik legnagyobb meglepetést aratta, amikor le­győzte Newcombet. PAOLO BERTOLUCCI: 1951. augusztus 3-án született. Az 1976. évi Davis Kupa döntő­ben Panatta oldalán a sors­döntőnek számító párosban diadalmaskodott. Győzött már Firenzében, Nyugat-Berlinben, s évről évre jobban szerepel az ATP ranglistayersenyeken. 1974- ben még csak 50., egy év múl­va 57., 1976-ban 30., tavaly pe­dig 16 verseny alapján a 29. lett. ANTONIO ZUGARELLI: 1950. január 17-én született. A Da­vis Kupa győzelembe ő is „be­segített", az angol Taylor elle­ni egyes győzelmével. Honfitár­saihoz hasonlóan elég kevés. nagy pontszerző versenyen raj­tol, éppen ezért, bár játéktu­dása lehetővé tenné a jobb szereplést, közepes helyezése­ket szerzett c legutóbbi négy esztendőben a világranglistán. 1974-ben 71., 1975-ben 90., 1976-ban 30., 1977-ben 15 ver­seny alapján pedig 44. volt. A négy olasz versenyző kö­zül az ATP-listán ketten előzik meg a 29. helyen álló Taróczy Balázst. Barazzutti a 11., Pa­natta pedig a 23., persze ez nem jelenti azt, hogy a Mar­gitszigeten mindenképpen le­győzik a magyarok éljátékosát. Mint ahogy abban is remény­kedünk, hogy Szőke — a 350. helye ellenére — kellemes meg­lepetésre is képes lesz majd. Tálfutás A Nemzetközi Vasutas Kupa­versenynek ez évben az NDK- beli Érchegység hatalmas feny­vesekkel borított fennsíkja adott otthont. A tiszta szál­erdő csak látszat volt, mert a tűlevélszőnyeg alatt mocsarak rejtőztek és ezekből szerte futó patakok nehezítették a jól felépített pályát. A PVSK- tójfutók ötödik alkalommal vet­tek részt ezen a rangos ver­senyen, ahol 18 klub találko­zott, és a házigazda drezdaiak mögött a második helyen vé­geztek. Sziebert Péter nagy­szerű futással győzött a serdü­lőmezőnyben, az ifjúsági gár­dában pedig Széles harmadik lett. A juniormezőnyben az esélyes Kelemen néhány má­sodperccel szorult csak le az első helyről, Nagy M. ötödik lett. A felnőttek közt Göbölös harmadik, a szenior „Alkate­góriában Ijjász negyedik he­lyen végzett. Kremling a 43 év felettiek mezőnyében közel tíz év versenyszünet után újra do­bogóra került. A női verseny­zők az egyéni verseny halvá­nyabb szereplését — Péter ötödik volt — váltóban feled­tették, mert a Vida—Simon— Mező összeállítású csapat ne­gyedik helyen végzett. A pé­csiek szereplésére a növekvő korosztályú férficsapat (Szie­bert, Széles, Göbölös, Kele­men) nagyszerű futása tette föl a koronát. Végig fej-fej melletti küzdelem alakult ki a drezdai és PVSK-s váltó között, majd Göbölös biztosan húzott el az utolsó két kilomé­teren és közel 3 perccel győ­zött, a PVSK második csapata negyedik lett. A kétnapos ver­senyt követően még három technikai edzés következett, majd a csapat a Keleti-ten­ger Kupára utazott. Argentínából hazajövet egy napot töltöttem a világ egyik legszebb városában, Rio de Ja- neiróban. A brazilok, mint is­meretes, a labdarúgó-világbaj­nokság bronzérmét szerezték meg, de azt hiszem, azt keve­sen tudják, hogy a döntő utáni záró banketten sem a hollan­dok, sem a brazilok, de még a negyedik helyezett olaszok sem jelentek meg. Tüntetőleg ma­radtak távol, úgy vélték, mél­tatlanul tartották otthon a Vi­lág Kupát az argentinok. Rövid brazíliai tartózkodásom alatt arra igyekeztem választ találni, hogyan fogadták a har­madik helyet? Sikernek vagy kudarcnak tartják Coutinho csapatának szereplését? Bárkitől is érdeklődtem, egy­értelmű volt a válasz: Brazília a világbajnok! Őket senki sem győzte le, az egyetlen csapat, amelyik veretlen maradt a mundiálon, tehát a legjobb! És ha nem kedveznek az argenti­noknak azzal, hogy a sorsdöntő Peru elleni mérkőzésüket ké­sőbbre teszik (ez egyébként az eredeti versenykiírásban is sze­repelt, hiszen a legutóbbi vi­lágbajnokságon és az 1966-os angliai vb-n is hasonló előny­höz juttatta a FIFA, — eléggé sportszerűtlenül — az otthon játszó csapatot), — akkor nem Argentína, hanem Brazília ke­rül a fináléba. Ha már a peruiak szóba ke­rültek, azt is megtudtam, hogy a peruiak szövetségi kapitánya, Marcos Calderon, az argenti­nok elleni mérkőzés után csa­patával együtt bezárkózott az öltözőbe, onnan „kirohanva" azonnal autóbuszba szálltak. Meg sem álltak a rosariói re­pülőtérig, ahonnan Limába vit­te őket a különgép. Otthon ál­lítólag a 0:6 miatt felbőszült szurkolók kőzáporra! fogadták Quirogát, Cubillast és a töb­bieket, azokat, akiket önfeled­ten ünnepeltek a vb első for­dulója után, amikor csoport- győztesként kerültek a legjobb nyolc közé. Az argentinok elle­ni súlyos vereséget kétesnek és megalázónak tartották. Ezzel egyébként nincsenek a peruiak egyedül ... Szinte mindenütt a világon cikkek, kommentárok jelentek meg „bundáról", „le­fekvésről” beszélve. Az állítá­sok, mint ilyen esetben majd­nem mindig, bebizonyíthatatla- nok. Aki azonban többször is megnézte a Peru—Argentína mérkőzés góljait, valóban úgy láthatta, hogy a peruiak vé­delme, élén a lengyelek ellen csodálatosan védő kapussal, elemi hibákat követett el, szin­te felkínálta a lehetőséget az ellenfélnek. Ez persze csak szemlélet kérdése ... Ki és ho­gyan ül le a képernyő elé? Brazíliában esküsznek arra, hogy a peruiak nem játszottak teljes erőbedobással. „Hozzánk ne tegye be a lábát egyetlen perui csapat sem, de legfőkép­pen a válogatott!" — summáz­ta véleményét a Hotel Regente fiatal portása a többiek álta­lános helyeslése közepette. És ahogy elnéztem és hallgattam a forró vérű rióiak állásfogla­lását, biztos vagyok benne, hogy legalábbis a közeljövő­ben nem jönnek peruiak Bra­zíliába . .. És mi lesz a kapitánnyal, Claudio Coutinhoval? Úgy hírlik, hogy a „sikeres” harmadik hely ellenére négy­évi működés utón megválik a válogatottól. A Flamengo, az egyik legnépszerűbb klub állí­tólag már tárgyal vele, a jól értesültek, — persze Rióban is akad belőlük jó néhány — vál­tig hangoztatták, hogy a New Yok-i Cosmosnál már aláírt. Nemsokára kiderül, mi az igazság. Coutinho egyébként kijelentette, hogy „Argentína vitatott gólesőt rendezett Peru ellen. A jövőben az igazság ér­dekében feltétlenül vissza kell térni a csoportküzdelmek után az egyenes kiesési formához, mert ez kizárja a további bun­dázás lehetőségét!" Volt Rió­ban még egy „örökzöld” té­ma: Rivelino. Az biztos, hogy nem szívelik egymást Coutinho­val. „Nem férek bele az elkép­zelésébe” — kesergett a szu­persztár, aki állítólag mellőzé­se miatt előbb haza akart utaz­ni Argentínából. Majd így foly­tatta: „Nem is olyan régen még arról beszélt, hogy nekem kell a hátamon vinnem az egész válogatottat, a vb-n pe­dig csak koptatta velem a kis- padot... I” Könnyen lehet, hogy Coutinhonak Rivelino miatt kell mennie. Sőt, azt is elképzelhetőnek tartják, hogy Rivelino jelentős szerepet kap a jövő brazil válogatottjánál. A siker vagy kudarc ellenére lassan mégis csak lecsillapod­nak a kedélyek Pelé egykori csapatának házatáján. A riói télben (23 fokos a tenger!) ví­gan rúgják a part menti ho­mokban a gyerekek a labdát. És változatlanul mindegyikük Pelé vagy Rivelino akar lenni. A MECSEKI SZÉNBÁNYÁK FELVESZ: 18—35 éves férfi munkavállalókat föld alatti csillés, segédvájár, vájár, lakatos munkakörbe. 35 ÉVESNÉL FIATALABB ÚJ DOLGOZÓINKAT Komlón, illetve Pécsett 1,5—2 év múlva készpénzbefizetés nélkül, rendkívül előnyős anyagi feltételek mellett juttatjuk lakáshoz A lakáskiutalás feltétele: 10 éves szerződés föld alatti munkára. A lakáskiutalásig kényelmes munkásszállói el­helyezést biztosítunk Komlón. Címünk: Mecseki Szénbányák munkaügyi osztálya, 7629 Pécs, Komját Aladár u. 5. Szőnyi János Pécsi központú „B" kategóriás vállalat PÉNZÜGYI OSZTÁLYVEZETŐI munkakör betöltéséhez vár jelentkezőt. A munkakör betöltéséhez felsőfokú szakmai képzettség és 5 éves pénzügyi gyakorlat szükséges. „Centrum" jeligére a Sallai utcai hirdetőbe

Next

/
Thumbnails
Contents