Dunántúli Napló, 1978. július (35. évfolyam, 179-209. szám)
1978-07-09 / 187. szám
1978. JÚLIUS 9. IRODALOM - MŰVÉSZET DN HÉTVÉGE 9. Szigetvár várának udvara az 1900-as évek elején A „Zrínyi kirohanása" c. festmény Csonlváry „Zrínyi kirohanása c. képének történeti háttere módon ihlette meg, hogy valóban emeletes kúriaszerű épületté alakította a várudvar egyetlen nagyobb szabású épületét. Csontváry a két ellenfél, Zrínyi és a törökök megfogalmazásában a legdrámaibb jelenetet választotta ki, A törökök felszólítják az utolsó menedékhelyre visszavonult hőst a megadásra. Ugyanakkor a fehér ruhás követ kísérői már lövésre állítják puskájukat. A másik oldalon az épület hátteréből kilépő Zrínyi, mintegy válaszként elsüti pisztolyát, melyre a meg- ; adást elutasító levelet helyezte. A háttérből éppen hogy csak kiváló harcosok ugyanennek az elszánt gondolatnak megtestesítői. A kép abszurditását növeli a két ellenfél között elhelyezett gémeskút. Ez a kút a valóságban a várudvar közepén foglalt helyet. Nyilván megragadta Csontváry képzeletét is, mint ahogy a vár „antivár" képe megragadott többeket is. A kép részletes elemzésénél minden helyére került, és érezzük, hogy a feszült, drámai légkör megteremtéséhez nem szükséges a felesleges díszlet. Csontváry lemeztelenítette az eseményeket, csak a lényegre koncentrálva festette meg és elevenítette fel az egykori nagy múltú hely dicső alakjait. A le- meztelenítés az esemény drámai összefüggéseit koncentrálta, melynek megértéséhez viszont a kép részletes elemzésén keresztül juthatunk el. Lehet, hogy a kép művészetileg nem kiváló alkotás, de Csontváry leglogikusabb és igen részletes elemzéssel, vizsgálattal felépített képeinek egyike. Méltó az utókor megbecsülésére. Kováts Valéria (Részlet a Csontváry-emléküiésen elhangzott előadásból.) nek jó atyja a nemzeti érzése fenntartása és megbecsülése végett készíttette el a magyar történelem tíz kiválóságának szobrát, köztük Hunyadiét, a nándorfehérvári győzőét és Zrínyiét. Hogy mennyire foglalkoztatta Csontváry szellemét a Kö- röndön elhelyezett Zrínyi-szobor, azt egyértelműen bizonyítja a képen a kapuzat fölött elhelyezett két sötét árnysze- rűen megfestett szobor, mely nem más, mint a pesti szobor átfogalmazása. A helyszínen festő művészt nemcsak a környezet inspirálhatta Szigetváron, hanem az év tavaszán Németh Bélának Szigetvárról megjelent nagy monográfiája is. E műben a tudós-szerző hosszú fejezeteket szentelt Zrínyinek s a vár védelmének. A könyvet lapozgatnia kellett Csontvárynak is, hiszen az addigi történeti felfogással szemben, Németh Béla elképzelésének megfelelően, a várudvar közepére helyezte a belső várat, ahonnét Zrínyi 1566- ban maroknyi csapátával kirohant. A helyszínt részletekbe menő pontossággal tanulmányozta, ezt egyértelműen bizonyítják a várról fennmaradt fényképfelvételek. Ez az abszurd helyszín meghatározta alkotását. A vár magánkézben volt, s ebben az időben gazdasági udvar szerepet töltött be. A vár északi részén lévő kazamatákban műhelyek sorakoztak és az északnyugati bástyában cselédlakásokat helyeztek el. Az udvar közepén az egykori török dzsámiból átalakított nagyon szerény igényű kastély lecsapott tetőzetével azt az érzetet keltette, mintha az épület valamikor emeletes lett volna, de tűzvész, vagy más elemi csapás miatt az emelet megsemmisült és a csupasz falak háromszögbe meredten nyúltak az ég felé. Csontvóryt az épület olyA képet 1930-ban állították ki először a Csontváry halála után 21 évre rendezett első gyűjteményes kiállításán. Azóta többször bemutatták. 1963-ban a belgrádi kiállításon is szerepelt. Csontváry több képéhez hasonlóan, nem állította ki, s a gácsi patika raktárában őrizte. A kritika sem foglalkozott részletesen ezzel a képpel. Érdekes módon a rendkívül gazdag, sokrétű Csontváry-iroda- lom a Zrínyi kirohanása kép megítélésében egysíkú vizsgálati eredményre jutott: Csontváry egyik kevésbé sikerült alkotása, nem remekmű, bár megítélésénél bizonyos fajta naiv báj, a történettel való gyermeki azonosulás jelenlétét nem vitatták. Csontváry 1903 nyarán Szigetváron festette ezt a képet. A művészben élő Zrínyikép a poros kisvárosban kedvezőtlenül alakult, a belső reagálás megszűnt, és végül is Csontváry nem fejezte be művét — állítja a szakirodalom. A kép történeti megvilágításával is adós maradt, s az előbbi megállapítás is kiegészítésre szorul. Nyilvánvaló, ha Csontvázban Zrínyi-kirohanás megfogalmazott képe és a szigetvári vár vizuális látványa között az ellentét bénítólag hatott volna festői elképzelésére, nem festette volna meg ezt a képet, hanem otthagyva Szigetvárt, más témába fogott volna. Holott a kép elkészült. Hogy pontosan mi késztette Csontvóryt a kép megfestésére, ez csak áttételesen bizonyítható. Hazaszeretete, a magyarságért való aggodalma, a múltban is a jelent kutató szelleme, a nagy történelmi pillanat megidézése, a keveseknek adott azonosulás érzete a történeti témák felé sodorta. Naiv, gyermekien tiszta kirólytisztelete is belejátszott e képe létrejöttéhez. Nem kételkedett, őszintén elhitte, hogy az uralkodó, mint népéMária kútja Naiaretben (részlet} Marokkói tanitó Templomtéri kivilágítás a Holt-tengerre Jeruzsálemben (1905)
