Dunántúli Napló, 1978. július (35. évfolyam, 179-209. szám)

1978-07-02 / 180. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXV. évfolyam, 180. szám 1978. július 2., vasárnap Ára: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Hz 56. nemzetközi szövetkezeti nap A Mohács és vidéke ÁFÉSZ dunaszekcsői népi együttese műsort adott a szövetkezeti nap pécs- váradi ünnepségén Nagygyűlés Pécsváradon Szövetkezeti erőből épült a pécsi Konzum Áruház, sokaknak nyújt hitelt a takarékszövetke­zet, a községekben élők az áfész boltokban vásárolnak, a szolgáltatások, a ruhavarrás, a rádió-, a tévé-, az autójavítás, a lakásépítés, az aratás, a ke­nyérsütés — szorosan kapcso­lódik a szövetkezetek nevéhez. Baranya megyében 163 kü­lönböző szerepet betöltő szö­vetkezet tevékenykedik. Erejük, munkájuk a megye valamennyi lakója által lemérhető, A szö­vetkezeti mozgalomban dolgo­zik a megye foglalkoztatottjai­nak 27 százaléka, ők állítják elő ipari termelésünk 12 száza­lékát. Világhírű a Pécsi Kesz­tyű- és Bőrdíszműipari Szövet­kezet készítette kesztyű és tás­ka, közismertek a sellyei AGRO­KÉMIA termékei, Európa pia­cán közkedveltek a pécsi szö­vetkezet stílbútorai, de a min­dennapi életben igénybe vett szolgáltatások: a cipőjovítás, a lakáskarbantartás ismertté te­szi a szövetkezeteket. A megye mezőgazdasági termelésének 60 százalékát a közös gazdasá­gok biztosítják. A kereskede­lem több mint egynegyedét oz áfész vegyesboltok, ABC-k, áruházak bonyolítják. Július 1-én világszerte meg­emlékeznek a nemzetközi szö­vetkezeti napról. Baranyában Pécsváradon tartották a megyei ünnepséget, ahol szóltak a szö­vetkezés úttörőiről, az eddig el­ért eredményekről és a szövet­kezetekben rejlő lehetőségek­ről. Az ünnepségen, melyen megjelent dr. Molnár Zoltán, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának munkatársa, Gye- nis Pál, a Pécsi járási Pártbi­zottság első titkára, dr. Baracs József, a megyei tanács osztály- vezetője, valamint a három szö­vetkezeti ágazot vezetői, dr. Takács József, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának munkatár­sa méltatta a magyar szövetke­zeti mozgalom eddigi munká­ját. A több mint 4600 szövetkezet­ben dolgozók állítják elő a nemzeti jövedelem 24 százalé­kát. A termelőszövetkezetek je­lentősen közreműködnek a bel­földi ellátás biztosításában. Nagy érdemük vdn abban, hogy az ország lakossága hús­ból 25 százalékkal, tojásból 70, Szövetkezeteink ünnepi számvetése cukorból 45, zöldségből, gyü­mölcsből 15—20 százalékkal fo­gyaszthat többet most, mint ti­zenöt évvel ezelőtt. Az ipari szövetkezetek termelési értéke idén eléri a 60 milliárd forin­tot, és örömmel tapasztalhat­juk, hogy munkájuk mennyiségi növelése mellett előtérbe állí­tották a választékbővítést. A ja­vító-szolgáltató tevékenységben nem egy esetben meghatározó­vá váltak az ipari szövetkeze­tek. A nagy múltra visszatekin­tő áfészek az ország lakos­ságának a felét szolgálják ki, de nemcsak az ellátási fel­adatuknak tesznek eleget, ha­nem a fogyasztási kultúra ala­kítását, fejlesztését is feladatuk­nak tekintik. A magyar szövetkezetek sok­oldalú kapcsolatokat építettek ki a különféle földrészeken élőkkel. Több mint ötven or­szág száz szövetkezeti szerveze­tével tartanak kapcsolatot. Az Országos Szövetkezeti Tanács- a TŐT - az OKISZ és a SZÖVOSZ — tagjai a világ leg­nagyobb nem kormány jellegű szervezetének, a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének. A szövetkezetek komoly sze­repet töltenek be a külgazda­sági kapcsolatokban. Jó hírük van a világban, eredményes munkájuk alapján méltán szá­míthat az ország lakossága va­lamennyi szövetkezet munkájá­ra. A szövetkezetekben dolgozó­kat, a megye vezetőit ünnepel­ni hívták a meghívók, ünnepel­ni jöttek el a pécsváradi műve­lődési házba, mégis a munká­ról, a feladatokról esett szó. Az ellentmondás azonban csak látszólagos, hisz ahhoz, hogy legyen mit ünnepelni, dolgos, munkás napokra van szükség. Az ünnep — így a nemzetközi szövetkezeti nap is — alkalom a számvetésre, az új feladatok, a célok megfogalmazására. Eszterhai Katalin Befejeződött az ENSZ- közgyülés leszerelési ülésszaka Szombaton hajnalban New Yorkban több mint öt­hetes tanácskozás után 28 oldalas záródokumentum el­fogadásával befejezte mun­káját az ENSZ-közgyűlés 10., rendkívüli, leszereléssel foglalkozó ülésszaka. A záródokumentum ko­runk „legidőszerűbb és leg­sürgetőbb feladatának” ne­vezi a nukleáris világhá­ború megakadályozását, s valamennyi állam biztonsá­ga érdekében — a hagyo­mányos leszerelés sürgeté­se mellett — elsődleges fontosságot tulajdonít a nukleáris leszerelésnek. A záródokumentum a le­szerelés alapfeladatainak rögzítése mellett sürgeti a vegyi és radiológiai fegyverekkel kapcsolatos nemzetközi egyezmény mi­előbbi megkötését, a nem­zetközi fegyverszállítások korlátozásáról folyó tárgya­lások kiszélesítését, és a katonai költségvetések vi­lágméretű csökkentését, hogy az így fennmaradó összegeket az egyes álla­mok gazdasági fejlesztésé­nek céljaira használhassák fel. Az ülésszak résztvevői megállapodtak abban, hogy a genfi leszerelési bizott­ságban részt vevő államok számát harmincegyről har­minchétre vagy negyvenre emelik; az első feltételez­hető csatlakozók között sze­repel Franciaország, Auszt­rália, Algéria, Norvégia, Sri Lanka és Venezuela. A bizottság elnöki székét ezentúl, rotációs rendszer alapján, az összes részt ve­vő állam képviselői egymást havonta váltva töltik be. A változó személyű elnök mun­káját a leszerelési bizott­ság állandó titkára fogja segíteni, akit Kurt Wald­heim ENSZ-főtitkár nevez ki. A kibővített leszerelési bizottság első ülését a ter­vek szerint a jövő év ja­nuárjában tartja. Dr. Radó Sándor megnyitja a földrajzi vándorgyűlést Fotó: Erb János Nemzetiségi találkozót tartottak tegnap Felsöszentmártonban. Ké­pünkön: Menettánc a felsőszentmártoni utcán. (Tudósítás a 2. oldalon) Földrajzi vándor­gyűlés Baranyában flz aprófalvak helyzete és jövője Harmadik alkalommal tartja Baranyában — szám szerint har­mincegyedik — vándorgyűlését a Magyar Földrajzi Társaság. A mintegy 400 résztvevő pénteken délután érkezett Pécsre, s a vá­rossal ismerkedett. Szombaton délelőtt a Pécsi Orvostudományi Egyetem aulájában rendezték a tudományos ülésszakot, amely­nek központi témája oz apró­falvak helyzete és jövője volt. Dr. Radó Sándor, a Magyar Földrajzi Társaság Kossuth- és Állami-díjas elnöke megnyitó beszédében azt fejtette ki, miért éppen Baranyo a vendéglátó, s miért éppen az aprófalvak helyzete a vitatéma. Magyar- országon egyre növekszik a csökkenő népességű települé­sek száma; Baranya jellegzete­sen aprófalvas megye, ahol a kistelepülésekkel való törődés nemcsak hivatalos program, de tudományos vizsgálódás tárgya is. Az MFT elnöke köszöntötte a résztvevőket, köztük Koós Lászlót, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét. A Magyar Me­teorológiai Társaság üdvözle­tét dr. Kakas József, a Magyar­honi Földtani Társulat üdvözle­tét dr. Kassai Miklós tolmácsol­ta a vándorgyűlésnek. Bevezető előadást dr. Föld­vári János, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese tartott, s ebben átfogó képet rajzolt Baranya és Pécs fejlődésének jelenéről és távlati kilátásairól. A vitaindító előadást dr. Kolta János kandidátus tartotta „Az aprófalvak helyzete és jövője Baranya példáján" címmel. Rá­mutatott arra, hogy az ország­ban először Baranyában jelent­kezett az aprófalvak bonyolult problematikája, s itt ismerték fel először, hogy o település­sűrűség felszámolásával kell át­alakítani a kedvezőtlen telepü­lésszerkezetet. Ennek tudomá­nyos előkészítése az 50-es évek elején kezdődött; abban az időben a baranyai falvak át­lagterülete és lakossága alig érte el az országos átlag felét. A nagyarányú település-re­konstrukció — szoros összhang­ban a mezőgazdaság szocialis­ta átszervezésével — 1962-ben indult meg, s 1977 áprilisában gyakorlatilag be is fejeződött. A közigazgatási átszervezések során csökkent a falvak száma, s ma már lényegesen kevesebb tanács igazgatja ezeket a fal­vakat. Felhívta az előadó o fi­gyelmet egy intő jelenségre: megnőtt az alacsonyabb lélek­számú települések száma. — A településhálózat re­konstrukciója alaptervének megvalósulása igazolja, hogy a célt sikerült elérni — állapította meg dr. Kolta János. — A me­gyei pártbizottság májusi ál­lásfoglalása szerint megyénk te­lepülésszerkezete kedvező irányban fejlődik. Foglalkozott a székhelyköz­ségek és az ún. mellékfalvak kapcsolatával, s ez utóbbiok népességének csökkenését a mezőgazdaság munkaerőellá­tása oldaláról közelítette meg: a falusi lakosság átrétegződé- sét a mezőgazdaság érdeké­ben lassítani szükséges, az el­vándorlást a városok helyett az alközpontok felé kell irányítani, ezeket azonban telekellátás és egyéb vonatkozásban fogadó­képessé kell tenni. Az elvándor­lást az ésszerűség határain belül lehet támogatni, és az sem tartható tragédiának, ha egyes települések megszűnnek. De amíg ezekben a falvakban emberek élnek, a normális életfeltételeket biztosítani kell számukra. A továbbiakban dr. Lovász György tudományos főmunka­társ a természeti földrajzi vi­szonyoknak a baranyai aprófal­vak kialakulásában játszott szerepéről, dr. Körmendi Klára minisztériumi osztályvezető a településtervezés hierarchia­kérdéseiről, dr. Dányi Pál me­gyei tanácselnök-helyettes az aprófalvak közgazdasági össze­függéseiről, dr. Farkas Károly megyei tanácsi osztályvezető az aprófalvak igazgatási problé­máiról, dr. Gertig Béla tanszék- vezető tanár az idegenforgalom és a falusi települések kapcso­latáról, dr. Fodor István kandi­dátus a baranyai klíma sajátos­ságairól tartott előadást. A vándorgyűlés résztvevői délután Szigetvárra és Sellyére látogattak. H. I.

Next

/
Thumbnails
Contents