Dunántúli Napló, 1978. július (35. évfolyam, 179-209. szám)
1978-07-02 / 180. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXV. évfolyam, 180. szám 1978. július 2., vasárnap Ára: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Hz 56. nemzetközi szövetkezeti nap A Mohács és vidéke ÁFÉSZ dunaszekcsői népi együttese műsort adott a szövetkezeti nap pécs- váradi ünnepségén Nagygyűlés Pécsváradon Szövetkezeti erőből épült a pécsi Konzum Áruház, sokaknak nyújt hitelt a takarékszövetkezet, a községekben élők az áfész boltokban vásárolnak, a szolgáltatások, a ruhavarrás, a rádió-, a tévé-, az autójavítás, a lakásépítés, az aratás, a kenyérsütés — szorosan kapcsolódik a szövetkezetek nevéhez. Baranya megyében 163 különböző szerepet betöltő szövetkezet tevékenykedik. Erejük, munkájuk a megye valamennyi lakója által lemérhető, A szövetkezeti mozgalomban dolgozik a megye foglalkoztatottjainak 27 százaléka, ők állítják elő ipari termelésünk 12 százalékát. Világhírű a Pécsi Kesztyű- és Bőrdíszműipari Szövetkezet készítette kesztyű és táska, közismertek a sellyei AGROKÉMIA termékei, Európa piacán közkedveltek a pécsi szövetkezet stílbútorai, de a mindennapi életben igénybe vett szolgáltatások: a cipőjovítás, a lakáskarbantartás ismertté teszi a szövetkezeteket. A megye mezőgazdasági termelésének 60 százalékát a közös gazdaságok biztosítják. A kereskedelem több mint egynegyedét oz áfész vegyesboltok, ABC-k, áruházak bonyolítják. Július 1-én világszerte megemlékeznek a nemzetközi szövetkezeti napról. Baranyában Pécsváradon tartották a megyei ünnepséget, ahol szóltak a szövetkezés úttörőiről, az eddig elért eredményekről és a szövetkezetekben rejlő lehetőségekről. Az ünnepségen, melyen megjelent dr. Molnár Zoltán, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának munkatársa, Gye- nis Pál, a Pécsi járási Pártbizottság első titkára, dr. Baracs József, a megyei tanács osztály- vezetője, valamint a három szövetkezeti ágazot vezetői, dr. Takács József, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa méltatta a magyar szövetkezeti mozgalom eddigi munkáját. A több mint 4600 szövetkezetben dolgozók állítják elő a nemzeti jövedelem 24 százalékát. A termelőszövetkezetek jelentősen közreműködnek a belföldi ellátás biztosításában. Nagy érdemük vdn abban, hogy az ország lakossága húsból 25 százalékkal, tojásból 70, Szövetkezeteink ünnepi számvetése cukorból 45, zöldségből, gyümölcsből 15—20 százalékkal fogyaszthat többet most, mint tizenöt évvel ezelőtt. Az ipari szövetkezetek termelési értéke idén eléri a 60 milliárd forintot, és örömmel tapasztalhatjuk, hogy munkájuk mennyiségi növelése mellett előtérbe állították a választékbővítést. A javító-szolgáltató tevékenységben nem egy esetben meghatározóvá váltak az ipari szövetkezetek. A nagy múltra visszatekintő áfészek az ország lakosságának a felét szolgálják ki, de nemcsak az ellátási feladatuknak tesznek eleget, hanem a fogyasztási kultúra alakítását, fejlesztését is feladatuknak tekintik. A magyar szövetkezetek sokoldalú kapcsolatokat építettek ki a különféle földrészeken élőkkel. Több mint ötven ország száz szövetkezeti szervezetével tartanak kapcsolatot. Az Országos Szövetkezeti Tanács- a TŐT - az OKISZ és a SZÖVOSZ — tagjai a világ legnagyobb nem kormány jellegű szervezetének, a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének. A szövetkezetek komoly szerepet töltenek be a külgazdasági kapcsolatokban. Jó hírük van a világban, eredményes munkájuk alapján méltán számíthat az ország lakossága valamennyi szövetkezet munkájára. A szövetkezetekben dolgozókat, a megye vezetőit ünnepelni hívták a meghívók, ünnepelni jöttek el a pécsváradi művelődési házba, mégis a munkáról, a feladatokról esett szó. Az ellentmondás azonban csak látszólagos, hisz ahhoz, hogy legyen mit ünnepelni, dolgos, munkás napokra van szükség. Az ünnep — így a nemzetközi szövetkezeti nap is — alkalom a számvetésre, az új feladatok, a célok megfogalmazására. Eszterhai Katalin Befejeződött az ENSZ- közgyülés leszerelési ülésszaka Szombaton hajnalban New Yorkban több mint öthetes tanácskozás után 28 oldalas záródokumentum elfogadásával befejezte munkáját az ENSZ-közgyűlés 10., rendkívüli, leszereléssel foglalkozó ülésszaka. A záródokumentum korunk „legidőszerűbb és legsürgetőbb feladatának” nevezi a nukleáris világháború megakadályozását, s valamennyi állam biztonsága érdekében — a hagyományos leszerelés sürgetése mellett — elsődleges fontosságot tulajdonít a nukleáris leszerelésnek. A záródokumentum a leszerelés alapfeladatainak rögzítése mellett sürgeti a vegyi és radiológiai fegyverekkel kapcsolatos nemzetközi egyezmény mielőbbi megkötését, a nemzetközi fegyverszállítások korlátozásáról folyó tárgyalások kiszélesítését, és a katonai költségvetések világméretű csökkentését, hogy az így fennmaradó összegeket az egyes államok gazdasági fejlesztésének céljaira használhassák fel. Az ülésszak résztvevői megállapodtak abban, hogy a genfi leszerelési bizottságban részt vevő államok számát harmincegyről harminchétre vagy negyvenre emelik; az első feltételezhető csatlakozók között szerepel Franciaország, Ausztrália, Algéria, Norvégia, Sri Lanka és Venezuela. A bizottság elnöki székét ezentúl, rotációs rendszer alapján, az összes részt vevő állam képviselői egymást havonta váltva töltik be. A változó személyű elnök munkáját a leszerelési bizottság állandó titkára fogja segíteni, akit Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár nevez ki. A kibővített leszerelési bizottság első ülését a tervek szerint a jövő év januárjában tartja. Dr. Radó Sándor megnyitja a földrajzi vándorgyűlést Fotó: Erb János Nemzetiségi találkozót tartottak tegnap Felsöszentmártonban. Képünkön: Menettánc a felsőszentmártoni utcán. (Tudósítás a 2. oldalon) Földrajzi vándorgyűlés Baranyában flz aprófalvak helyzete és jövője Harmadik alkalommal tartja Baranyában — szám szerint harmincegyedik — vándorgyűlését a Magyar Földrajzi Társaság. A mintegy 400 résztvevő pénteken délután érkezett Pécsre, s a várossal ismerkedett. Szombaton délelőtt a Pécsi Orvostudományi Egyetem aulájában rendezték a tudományos ülésszakot, amelynek központi témája oz aprófalvak helyzete és jövője volt. Dr. Radó Sándor, a Magyar Földrajzi Társaság Kossuth- és Állami-díjas elnöke megnyitó beszédében azt fejtette ki, miért éppen Baranyo a vendéglátó, s miért éppen az aprófalvak helyzete a vitatéma. Magyar- országon egyre növekszik a csökkenő népességű települések száma; Baranya jellegzetesen aprófalvas megye, ahol a kistelepülésekkel való törődés nemcsak hivatalos program, de tudományos vizsgálódás tárgya is. Az MFT elnöke köszöntötte a résztvevőket, köztük Koós Lászlót, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét. A Magyar Meteorológiai Társaság üdvözletét dr. Kakas József, a Magyarhoni Földtani Társulat üdvözletét dr. Kassai Miklós tolmácsolta a vándorgyűlésnek. Bevezető előadást dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese tartott, s ebben átfogó képet rajzolt Baranya és Pécs fejlődésének jelenéről és távlati kilátásairól. A vitaindító előadást dr. Kolta János kandidátus tartotta „Az aprófalvak helyzete és jövője Baranya példáján" címmel. Rámutatott arra, hogy az országban először Baranyában jelentkezett az aprófalvak bonyolult problematikája, s itt ismerték fel először, hogy o településsűrűség felszámolásával kell átalakítani a kedvezőtlen településszerkezetet. Ennek tudományos előkészítése az 50-es évek elején kezdődött; abban az időben a baranyai falvak átlagterülete és lakossága alig érte el az országos átlag felét. A nagyarányú település-rekonstrukció — szoros összhangban a mezőgazdaság szocialista átszervezésével — 1962-ben indult meg, s 1977 áprilisában gyakorlatilag be is fejeződött. A közigazgatási átszervezések során csökkent a falvak száma, s ma már lényegesen kevesebb tanács igazgatja ezeket a falvakat. Felhívta az előadó o figyelmet egy intő jelenségre: megnőtt az alacsonyabb lélekszámú települések száma. — A településhálózat rekonstrukciója alaptervének megvalósulása igazolja, hogy a célt sikerült elérni — állapította meg dr. Kolta János. — A megyei pártbizottság májusi állásfoglalása szerint megyénk településszerkezete kedvező irányban fejlődik. Foglalkozott a székhelyközségek és az ún. mellékfalvak kapcsolatával, s ez utóbbiok népességének csökkenését a mezőgazdaság munkaerőellátása oldaláról közelítette meg: a falusi lakosság átrétegződé- sét a mezőgazdaság érdekében lassítani szükséges, az elvándorlást a városok helyett az alközpontok felé kell irányítani, ezeket azonban telekellátás és egyéb vonatkozásban fogadóképessé kell tenni. Az elvándorlást az ésszerűség határain belül lehet támogatni, és az sem tartható tragédiának, ha egyes települések megszűnnek. De amíg ezekben a falvakban emberek élnek, a normális életfeltételeket biztosítani kell számukra. A továbbiakban dr. Lovász György tudományos főmunkatárs a természeti földrajzi viszonyoknak a baranyai aprófalvak kialakulásában játszott szerepéről, dr. Körmendi Klára minisztériumi osztályvezető a településtervezés hierarchiakérdéseiről, dr. Dányi Pál megyei tanácselnök-helyettes az aprófalvak közgazdasági összefüggéseiről, dr. Farkas Károly megyei tanácsi osztályvezető az aprófalvak igazgatási problémáiról, dr. Gertig Béla tanszék- vezető tanár az idegenforgalom és a falusi települések kapcsolatáról, dr. Fodor István kandidátus a baranyai klíma sajátosságairól tartott előadást. A vándorgyűlés résztvevői délután Szigetvárra és Sellyére látogattak. H. I.
