Dunántúli Napló, 1978. július (35. évfolyam, 179-209. szám)

1978-07-06 / 184. szám

Dunántúlt napló 1978. július 6., csütörtök Magyar bor- es cipőipari kiállítás Az ifjúság a mozgalom jövője Vö rös ke reszt es vezetőségi ülés Hantos János főtitkár látogatása Pécsett Az iskolákban, elsősorban pedig a középfokú oktatási intézményekben nagyobb gon­dot kell fordítani a vöröske­resztes mozgalom fejlesztésé­re; az egészséges életmódra, a szocialista humanizmusra ne­velésben nagy szerepe van az ifjúság körében végzett e te­vékenységnek, éppen ezért jobban bele kellene vonni az oktató-nevelő munkába. Eb­ben jelentős feladat hárul a tanárokra, s alapvető fontos­ságú az úgynevezett tanáréi­Feljövőben a bőrruházati ipar A miniszterasszony a pécsi Extra nubukról Még nem jöttek rá a kis titokra A hazai bőrruházati terme­lés nem nagy múltra tekinthet vissza, ám ma már ott tar­tunk, hogy ami van, az kere­sett a külpiacokon is, a ma­gyar bőrruházat a TANNIM- PEX közvetítésével Nyugat- Európán kívül eljut a tenge­ren túlra, az USA-ba, Kana­dába, sőt még Japánba is. Köszönhetően mindez első­sorban a budapesti Május 1. Ruhagyárnak és a Pécsi Kesz­tyűgyárnak, nem utolsósorban pedig az egyre szebb és több ruházati bőrt felkínáló bőr­iparnak. Hogy hol tartunk, ar­ról képet ad a Pécsett zajló országos bőr- és cipőkiállítás, elég csak pillantást vetnünk — képen is bemutatjuk — a Pé­csi Kesztyűgyár téliesített női bőrkabátjára, amely nagydíjat nyert. A Pécsi Bőrgyár egyedül áll a világpiacon sertésbőrből készült Extra nubuk bőrével. Ezt a termékét főként a tőkés piacokra szállítja, tegyük hoz­zá, nagyon jó exportcikk. A belőle varrt exklúzív, prémmel ékesített ruhadarabokat a pá­rizsi butikokban árusítják. A bőr a miénk, de a modellt már ők álmodják, ők varrják. Nos, ezt a bársonyos tapin­tású ruházati bőrt keddi láto­gatásán Keserű Jánosné köny- nyűipari miniszter is kezébe vette és megtapintotta, majd megjegyezte, elvtársaim, ez az, amit vétek pőrén kivinni, ezt nekünk kellene feldolgoznunk és úgy kivinnünk. A miniszter­asszony megjegyzését tegnap szóba hoztuk Konrád György, a Pécsi Bőrgyár kereskedelmi főosztályvezetője előtt is. — Tökéletesen igaza van a ftiiniszterasszonynak — mondta Konrád György. — A baj ott van, hogy konfekció- iparunk még mindig mennyi­ségi szemléletben szenved, s nem a minőségben gondolko­dik. Odakint versenyezünk az olcsó honkongi tömegáruval, ahelyett, hogy az exklúziv ter­mékek színvonalát céloznánk meg. Az Extrc nubukból bu­tikáru készül, kis sorozatokat kell csinálni. Az ipar ezt gaz­daságtalannak tartja. Nem jött rá arra a kis titokra, hogy a kis szalag megszervezése ugyan mondjuk tízszázalékos többletköltséggel jár, ám két­szer annyit kapunk az ilyen kis sorozatban gyártott termé­kekért. Most a Debreceni Ru­hagyárral és a TANNIMPEX- szel közös kockázatra ilyen mintakollekciót készítünk és bemutatjuk a butikáruval fog­lalkozó francia és NSZK-beli cégeknek. A készség részünk­ről megvan, ám azt is meg kell mondanom — fűzte hoz­zá a kereskedelmi főosztály- vezető —, hogy a közvetett exporthoz nekünk különösebb anyagi érdekünk nem fűződik. Bőrruházati termelésben a Pécsi Kesztyűgyár is jelentős felfutást tervez, Pécs keleti iparnegyedében épül már az új bőrruházati gyár. A minisz­terasszony érdeklődött a pécsi bőrruhák iránt is. Gulyás Jó­zsef, a Pécsi Kesztyűgyár ve­zérigazgatója rögtön friss hírrel szolgált. A napokban itt járt a TANNIMPEX amerikai képviselője, kiválasztotta a fa­zonokat, s a kesztyűgyár most soron kívül elkészíti a mintá­kat. Jövőre indulnak a bőrru­hával. — Nem lesz könnyű az ame­rikai piac, de el kell kezdeni — tette hozzá a vezérigaz­gató. Miklósvári Zoltán n bírósági tárgyalóteremből Az idei esztendő március 20. napjától előzetes letartóz­tatásban lévő Szabó József- né — született Kovács Mária —, ügyében hozott ítéletet tegnap délelőtt a Pécsi Járás- bíróságon Fülöpp Károly bíró vezette büntető tanács. Sza- bóné, a közismert belvárosi „Marcsi” divatáru bolt volt tulajdonosa egy rendbeli, kü­lönösen nagy érték és 4 rend­beli jelentős érték tekinteté­ben elkövetett csalás bűntette miatt 6 évi börtönbüntetést — melyet szigorított börtönben kell letöltenie -, és teljes va­gyonelkobzást kapott, vala­mint 5 évre eltiltották a köz­ügyektől. Az ítélet nem jogerős: az ügyész három napi gondol­kodási időt kért, a vádlott és védője enyhítésért fellebbe­zett. Mi is történt a kulisszák mögött, miért is kell Pécs bel­városi köreiben jól ismert ma­szek kereskedőnek börtönbe M ESZ Ö V-küldöttközgyűlés Több zöldséget, húst, gyümölcsöt a fogyasztóknak A mezőgazdaság és az élel­miszeripar helyzete, fejlesztésé­nek lehetősége, valamint a bel­ső ellenőrzés továbbfejlesztése szerepelt a fogyasztási szövet­kezetek Baranya megyei Szövet­sége küldöttközgyűlésének na­pirendjén. Országosan o fogyasztási szö­vetkezetek és a szövetkezeti vál­lalatok végzik az összes mező- gazdasági áruértékesítés egy­ötödét. Megyénk áfészeinek az élelmiszergazdaságban betöl­tött szerepe, súlya megegyezik az ágazat országos adatával. Hogy az eddiginél is nagyobb segítséget nyújtsanak a termék- kínálat jobb kialakításában, a termelési biztonság megteremté­sében, az ellátás és az export fejlesztésében, küldöttközgyűlé­sen vitatták meg a további le­hetőségeket. A Ságvári Művelődési Ház­ban megtartott ülésen megje­lent Koós László, az MSZMP Ba­ranya megyei Bizottságának osztályvezetője, dr. Kovács Sán­dor, a SZÖVOSZ elnökhelyette­se, dr. Földvári János, a Bara­nya megyei Tanács általános elnökhelyettese. Szegedi Ernő MESZÖV-elnök- helyettes beszámolójában hang­súlyozta, hogy Baranya megye áfészei 1977-ben 241 millió fo­rint értékű árut vettek át a kis­termelőktől, a közel 70 ezer háztáji és kisegítő gazdaság­ban tevékenykedőktől. A szö­vetkezetek az ellátási feladataik mellett fontosnak tartják a szakcsoport támogatását, segí­tését. 168 mezőgazdasági szak­csoport működik csaknem 10 ezer taggal, valamennyien érzik az áfészek segítőkészségél, mert tápot, műtrágyát, fóliát, naposbaromfit, gyümölcsfa- és szőlőszaporító anyagot kapnak kedvezményesen. A gyorsabb, hatékonyabb ter­melés egyik feltétele a kemizá- lás és a kisgépek alkalmazása. Ma még igen kevés azoknak a kerti traktoroknak, a háztájiban használható többféle művelete­ket végző gépeknek a száma, melyek megkönnyítenék a mun­kákat. Az áfészek feladatuknak tekintik erek beszerzését, és a megfelelő szervizhálózat kiala­kítását. A megtermelt áru értékesítési biztonsága egyben a termelők munkájának az elismerését is jelenti. A bátrabb, a több áru­termelés érdekében a felvásár­lás szervezettségén, a szerződé­ses fegyelem erősítésén még ja­vítani kell. A lakosság élelmi­szerellátását, az áruválaszték bővítését szolgálja az a kezde­ményezés is, miszerint a szö­vetkezetek a lehetőségek felmé­rése után vállalkoznak vágóte­lepek és húsfeldolgozók kiala­kítására, gyümölcs- és zöldség- csomagolók létesítésére, félkész áru előállítására. Meg kell oldani a kistételű áruk összegyűjtését, a túrójára- tok megszervezését. Mivel a Zöldért és a szövetkezetek kö­zött jó a kapcsolat, így meg­van a lehetősége annak, hogy jobb lesz az áruellátás, friss zöldség, gyümölcs, hús kerül valamennyi üzlet és bolt pultjá­ra. A küldöttközgyűlés Ambrus La­josnak, a MÉSZÖV elnökének összefoglalójával ért véget. Eszterhai Katalin XIV. dunántúli analitikai konferencia Tegnap délelőtt a POTE köz­ponti épületében megnyílt a XIV. dunántúli analitikai konfe­rencia. Az egybegyűlteket dr. Szabó Dezső professzor, a Ma­gyar Kémikusok Egyesülete pé­csi csoportjának elnöke köszön­tötte. A Pécsett immár harmad­szor sorra kerülő konferencia szakembereinek Czégény Jó­zsef, a megyei párt-vb tagja, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának titkára és dr. Czeg- lédi Gyula, a Pécsi Akadémiai Bizottság titkára kívánt ered­ményes tanácskozást, a szak­mai problémákat is felvető, hasznos és a megoldást előse­gítő tartalmas vitákat. A meg­nyitón részt vett dr. Takács Gyu­la megyei tanácselnök-helyet­tes és dr. Pályi Gyula, az MKE Dunántúli Területi Szervezet tit­kára. Haladó hagyománnyá vált már a Dunántúli Analitikai Dí­jak átadása. Az 1978. évi díja­zottak: dr. Jobst Kázmér pro­fesszor, aki a POTE Klinikai Ké­miai Laboratóriumának vezető­jeként az elmúlt években je­lentős érdemeket szerzett a kli­nikai analitikai kémia fejleszté­sében, Helvei Ferenc, a Zalai Kőolajipari Vállalat főtechnoló­gusa, aki a hazai bitumengyár­tási és csomagolási technológi­ák kialakításában ért el kima­gasló eredményeket. A díjakat dr. Inczédy János professzor, az Analitikai Díjbizottság elnöke nyújtotta ót. Az ünnepélyes díjkiosztás után plenáris ülés következett, majd a tanácskozás két szek­cióban folytatódott, ahol három nap alatt 87 előadás hangzik el az analitika számos részte­rületéről, például: a gyógyszer, a víz, a kőolajanalitika, az élel­miszerkémia és a növényvédő­szer analitika témakörében: A kölesön újabb kölcsönöket szült... HUT Éti ET „HOZOTT” H MARCSI-BUTIK vonulnia? Hol és mikor kez­dődött a veszélyes játék, a kölcsönök hólabdaszerű gyűj­tése, amelynek vége tna: egymillió forinton felüli tarto­zás vagy ötven hitelezőnek? Már a Kossuth Lajos utcai divatáru bolt nyitása idején. A starthoz Szabóné 170 ezer forintos hitelt szerzett. A ma­szek világban — különösen a kereskedők közé —, pénz nél­kül belépni nem lehet, alap­tőke híján az üzlet polcait nincs mivel feltölteni. Az első kölcsön — feltehetően —, újabb kölcsönöket szült, és senki sem adott kamatmente­sen. Az üzleti könyveket át- lapozó-áttanulmányozó könyv- szakértő véleménye szerint már a nyitás utáni években rosszul ment az üzlet, 1973 decemberétől állandóan vesz­teséges volt. (A tárgyaláson elhangzott — bár nem bizonyítottan —, volt olyan eset is, amikor a hitelező 30 ezer forintot adott Szabónénak „szívességből", s 60 ezerről (!) írták meg a kölcsönszerződést.) Az újságíró előtt is kérdé­ses: vajon miért vitte végig Szabóné a játszmát, ho egy­szer előtte is világos volt: a Marcsi butik egy fillér hasznot sem hoz — mert állítólag er­ről van szó -, s miért bonyo­lódott újabb kétes anyagi tranzakciókba? Az egymillió forint feletti mai odóssága 50 esetből állt össze, ötven ká­rosult vallotta és bizonyította a kölcsönadás tényét, ki tíz­ezer, ki százötvenezer forintról szóló átvételi elismervénnyel. A csalás ténye bebizonyo­sodott: Szabóné pénz után jártában senki előtt sem emlí­tette zilált anyagi helyzetét, dagadó adósságát. Hitege­tett, summás komátokat ígért, s környezetét abban a hitben ringatta, hogy jól menő üzle­téből fedezi kölcsöneit, köl­csöne kamatait. Jellemző, hogy az ötven hitelező közül egyik sem tudott a másikról. A büntető törvénykönyvben Szabóné bűntettére kiszabha­tó legalacsonyabb büntetési tétel öt év, s ehhez minden hasonló esetben teljes va­gyonelkobzás is jár. A kiszabott hat év — s ez már a fellebbviteli bíróság ügye — még változhat. Lehet több is, kevesebb is. Szabó­nénak azonban jelen pillanat, ban csők néhány forintja van. így aztán nyugodtan mond­hatom, a hitelezők sorsa nem változik. Továbbra is hitelezők maradnak ... — kozma — nökök szerepe. Mindezt leg­eredményesebben akkor lehet­ne megvalósítani, ha' össze­hangolnák az úttörő- és KISZ- szervezetek munkájával, a hon­védelmi oktatással és a kör­nyezetünk, lakóhelyünk szépsé­géért, tisztaságáért végzett munkával. Igaz az a megálla­pítás, hogy az ifjúság körében végzett ilyen jellegű munka az alapja a magyar vöröskeresz­tes mozgalomnak, s eredmé­nyessége nagyban befolyásol­ja a mozgalom jövőjét. Mindez tegnap délelőtt Pé­csett, a megyei KÖJÁL szék­házában, a Magyar Vörös- kereszt Baranya megyei veze­tőségének ülésén hangzott el. A tanácskozást dr. Kóbor Jó­zsef megyei főorvos, a vörös- kereszt megyei vezetőségének elnöke nyitotta meg, aki kö­szöntötte a részvevőket, köztük külön Hantos Jánost, a Ma­gyar Vöröskereszt főtitkárát, a végrehajtó bizottság elnökét. Elsőként Rittner Hajnalka, a megyei ifjúsági felelős egészí­tette ki szóban az ifjúsági munkáról szóló írásbeli jelen­tését, majd ismertette az or­szágos vezetőség határozatá­ból adódó feladatokat. Az ezt követő hozzászólások és vita után az ülés résztvevői meg­szavazták és elfogadták a ha­tározati javaslatot. Második napirendi pontként dr. Piszér István ismertette a vöröskereszt vezetőinek és ak­tivistáinak középtávú képzési tervét. Befejezésül Balázs Jó- zsefné, a megyei vezetőség tit­kára hangsúlyozta a vöröske­resztes szervezetek társadalmi tevékenységének fontosságát, és bejelentette, hogy az erre vonatkozó javaslatokat ez év végéig ki kell dolgozni. A vezetőségi ülés előtt Hor­váth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke fogadta Han­tos János főtitkárt, aki erre az eseményre érkezett Pécsre. A gabonaipar felkészültén várja a búzát A Gabona Tröszt üzemei fel­készültek az aratási szezonra, amely a bőséges tavaszi és ko­ra nyári esőzések után, várha­tóan az idén az átlagosnál 10 —12 nappal később kezdődik — jelentette be szerdai sajtó- tájékoztatóján Lénárt Lajos, a Gabona Tröszt vezérigazgató­ja. A viharos, csapadékos idő­járás nyomán a kalászos gabo­nák jórésze megdőlt, és a sze­mek túl sok nedvességet tar­talmaznak, ezért várhatóan ne­héz dolguk lesz a kombájno- soknak. De még kedvezőtlen időjárás esetén is 20—24 nap alatt levághatják, elcsépelhe­tik a termést, olyan sok — több mint 14 ezer — kombájn áll a gazdaságok rendelkezésére. Ép­pen ez a nagy gépteljesítmény ösztönözte a gabonaforgalmi vállalatokat arra, hogy saját portájukon is műszaki fejlesztést hajtsanak végre; 1100 helyen veszik majd át a termést, s az itt lévő gépek kapacitása 6 szá­zalékkal nagyobb az elmúlt évi­nél. Mintegy ezer tonnával nőtt a tisztítógépek óránkénti telje­sítménye és további 150 anyag- mozgató berendezést helyeztek üzembe. Jól áll a mezőgazda­ság szárítógépekkel is, órán­ként 30—35 ezer tonna gabo­nából távolítják el a nedvessé­get. Az átvétel egyébként zavar­talannak ígérkezik, a gabona­vállalatok az átvétel pontos idejére vonatkozólag megálla­podnak a termelőkkel és szük­ség esetén éjjel is átveszik a szállítmányokat.

Next

/
Thumbnails
Contents