Dunántúli Napló, 1978. július (35. évfolyam, 179-209. szám)
1978-07-04 / 182. szám
1978. július 4., kedd Dunántúlt napló ' 3 Kísérlet a búza minősítésére Sokszor nagy felfedezések, új dolgok létrejötte múlik a véletlenen. így történt ez Zsol- nay Vilmos idejében is. Az egyik idős munkás sorba mór- togatta a folyékony eozin- mázba a porcelánedényeket. Rásötétedett, — s mivel akkor még villany nem volt — meggyújtotta a petróleum- lámpát Ám a petróleum véletlenül kifolyt, bele a mázba. Emberünk nem tulajdonítva ennek jelentőséget, tovább dolgozott, majd annak rendje- módja szerint a kemencékbe vitte kiégetni az edényeket. Nagyon csodálkozott és főleg megijedt, amikor az edények egy részén — a lámpagyújtás után készülteken — összezsugorodott a máz. így született meg a zsugormázas eozin. Az eozint 1000 Celsius fokon égetik ki. A kemencékben viszont a hőfok nem mindig, mindenütt egyforma, a peremrészeken valamivel alacsonyabb. A közelmúltban történt, hogy a Zsolnay gyárban az egyik eozinszéria égetésekor, erről az alacsonyabb hőKék eozin fokú részről csodálatos fényű, acélkék színű edények kerültek ki. Az előzmények, okok vizsgálata során kiderült, hogy kicsit vastagabb máz került fel rájuk, és ebbe a mázba a keveréskor véletlenül több ko- baltoxidot tettek. A három tényező — vastagabb máz, több kobaltoxid, alacsonyabb hő — véletlen egybeesése tehát lét- rehozgtt egy új terméket: a kék eozint. Az ismeretek birtokában ma már sorozatban készítik. Egy amerikai üzletember jelentős mennyiségben rendelt belőle, az első szállítmány már el is ment. Az elmúlt évben Frankfurtban rendezett kiállításon a szakemberek hitetlenkedve nézték. (Ez a kiállítás egyébként óriási sikert hozott a gyárnak, hisz a fémes vázú porcelánkészítésnek ezt a fajta technológiáját a világon egyedül csak itt ismerik, s az újabban ismét gyártott porcelán fajanszedények osztatlan elismerést, csodálatot vívtak ki.) A véletlen által született új termék természetesen nem veszti értékét annak a széles körű kísérletező- és kutatómunkának, amit a gyár tehetséges alkotógárdája évek óta folytat. Ha valaki ismeri az eozinkészítés technológiáját, a fémoxid-festékekkel rendkívül széles skálájú a variálási lehetőség. Sikerült már előállítaniuk gyönyörű arany színűt, és a kék eozin óta lilát is. Mintadarabokon próbálkoznak — s a látottak alapján sikerrel — mély tüzű sötét festékekkel, bordóval, sötétkékkel, feketével. Az eozinmáz piro- gránitra is jól felvihető, ezért talán nem elképzelhetetlen, hogy ilyen díszkutakat, térkerámiákat is készítenek' majd. Az „eozin” görög eredetű szó, hajnalpírt jelent. Zsolnay A gabonaipar felkészült a termény fogadására Uj tárolóterek Nagyharsányban és Szentlőrincen A kék eozinhoz szükséges alapmázt fújják a porcelángyárban Vilmos kivételes tehetségű vegyészmérnöke, Wartha Vince által először kikísérletezett piros fémes máz kapta ezt a nevet. Azóta gyűjtőfogalommá vált, ma már így hívnak fémesfelületű porcelánt. Az eozin nem befejezett „műfaj". Rengeteg új lehetőséget hordoz magában, és elképzelhető, hogy talán még a mostani, talán a következő műszaki és művészi generáció új, eddig még el sem képzelt csodálatos dolgokat fog létrehozni. Sarok Zsuzsa 4 pécsi építési üzem a Vasas bányai rekonstrukció mellett 35 millió forint értékben idegen megrendelők igényét elégíti ki. Pécsett, a Hősök terén 740 négyzetméter alapterületű korszerű ABC áruházat, a Gyermekkórházban új osztályt, a POTE kísérleti állattelepét, a Vegyigépipari laboratóriumát építik, a Zipernovszky Szakközépiskolát és a meszesi József Attila Művelődési Házat felújítják. Pécsett az Asztalos János úton a külfejtéses széntermelés miatt lebontott lakások visszapótlására az idén 30, jövőre 36 lakást építenek. Az összkomfortos, teraszos lakások Pécs legszebb lakóépületei közé tartoznak. Említésre méltó a gyorsaság is, amellyel ezeket a lakásokat létrehozták: 9 hónap alatt épültek meg a hagyományos módszerekkel felhúzott házak. Rövidesen megkezdődik a vasasi korszerűtlen Hársfa telepi lakások pótlására az újme- csekaljai emeletráépítési akció, amelynek során 71 új lakást építenek. Néhány üzemben pazarlást tapasztaltak A szalóntai termelőszövetkezet takarmánykeverője helytelen gyakorlaton is változtatni kell. A szakosított sertéstelepeken kedvező tapasztalatot szereztek a felmérést végző szakemberek. Az egy kiló sertéshús előállításához felhasználható abraknorma 4,7 kilogramm, Szalántán 4 kilogramm, Somberekén 3,87 kilogramm abrakból állítanak elő egy kiló élősúlyt. A nem szakosított telepeken és a háztáji gazdaságokban ennél magasabb a felhasználás, de a norma sem ilyen szigorú. Nyolcvanmillió forintos építési kapacitással rendelkezik a Mecseki Szénbányák Vállalat Lakásépítés „mellékesen kot ír elő a szabvány. Ehhez a sombereki tsz-ben 3,5 kiló abrak elegendő, a diósviszlói tsz- ben viszont 9,6 kilogramm abrak szükséges. Az Állattenyésztési Felügyelőség 35 termelőszövetkezetben vizsgálta felül az abrakfelhasználást, azokban az üzemekben, ahol túl magas adagokkal dolgoznak. Megállapították, hogy a magas abrakfelhasználás legfőbb oka a szarvasmarhatartó üzemekben a rossz minőségű, a gyenge tömegtakarmány. A tö- megtakarmónyok vizsgálatakor 20 ezer vagon silóból vettek rolási és szárító kapacitás nem biztosított. A baranyai mezőgazdasági üzemekben dolgozó 645 kombájn napi maximális teljesítménye 18 ezer tonna, a betárolás zavartalan lebonyolítása tehát biztosítottnak látszik. Baranyában elsőként a mohácsi átvevőben kezdték meg kísérleti jelleggel a béltartalom szerinti minőségi átvételt. A si- kér mennyiségi százalékát, a si- kér terülékenységét vizsgálják, sor kerül farinográfos vizsgálatra, a sütőipari érték megállapítására, vízfelvevőképesség- vizsgálatra, az enzimes állapot meghatározására, valamint a fenolos vizsgálatra is. A Baranya megyei Gabonaforgalmazó és Malomipari Vállalat 15 mezőgazdasági üzemmel több mint félszázezer tonna gabonára kötött szerződést minőségi átvételre. Mohácson az 1-es, 3- as és 4-es számú raktárokban bonyolítják. A vállalat szárítókapacitása négyszázalékos vízelvonás mellett 1620 tonna 24 óra alatt. Az üzemképes állapotban levő, jól előkészített berendezésekkel a szárítókkal nem rendelkező mezőgazdasági üzemek rendelkezésére állnak. Ezen kívül a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok napi 40 ezer tonnás szárítási kapacitással rendelkeznek. A broiler telepeken a norma 2,6 kilogrammos felhasználást ír elő. Itt a legjobb eredményt a lippói Béke Őre Tsz produkálta, ahol 1 kiló baromfihús előállításához 2,50 kiló abrakot használnak fel. A 2,6 kilós felhasználással a mágocsi Béke Tsz is élen jár. A rendelkezés értelmében a 3 kilós abrakfelhasználással dolgozó broiler telepeket az egész országban fel kell számolni. Javítani kell a tömeg- takarmányok minőséget több tejet. Húst A közelmúltban Baranya megyében is felülvizsgálták az átlagosnál több takarmányt felhasználó üzemek szarvasmarha-, sertés- és baromfitelepeit, az állattenyésztési felügyelőség szakemberei. A MÉM rendelkezett így, miután a tavalyi adatok szerint nem egyszer 50 százalékos eltérések mutatkoznak az 1 kiló hús előállítására felhasznált takarmányadagokban, mint amennyi élettanilag indokolt lenne. Nyilvánvaló, hogy a takarmányozás szakszerűségével van baj, ezért olyan vizsgálatokra került sor, amelyek a takarmányozás egész technológiai folyamatát részletesen elemezték, s ezután a tapasztalatok ismeretében dolgozzák ki az üzemek az intézkedési tervet. Á megyében szerzett tapasztalatok is igen eltérőek. Az egy liter tej előállítására megadott 40 dekagrammos normát csak 8 termelőszövetkezetben tartották be, az elmúlt évben. Míg a szalántai tsz-ben 32, a szederkényi tsz-ben 38, a geresdlaki és szentlőrinci tsz-ben 39 deka abrakból állítanak elő 1 liter tejet, addig Felsőszentmárton- ban ehhez 73 deka abrakot használnak fel. Hasonló szóródás — eltérés — mutatható ki a szarvasmarha hizlalásban is, ahol 1 kiló élősúly előállításához 4 kiló abramintákat, amelyeket az állami gazdaságok Danitz-pusztai laboratóriumával vizsgáltatták meg. Kiderült, hogy a tehenekkel és a hizómarhákkal etetett szilázsnak csak 2,3 százaléka volt I. osztályú minőségű, a szi- lázs 53,5 százaléka másodosztályú, 44,2 százaléka pedig III. osztályú volt. Sürgető feladat tehát megtanulni a helyes takarmánykonzerválást, amire már vannak adaptálható hazai technológiák. A dunavarsányi tsz-ben E- 280-as NDK silókombájnokkal, a vágószerkezet kések szórnának növelésével, a kések 10 óránkénti élesítésével, silókukoricából 35 százalékos szárazanyagtartalmú szilázst állítanak elő, kifogástalan minőségben. Hasonló jó eredményeket ért el Kétnaponként szállítanak napi 70 zsák takarmányt a szarvasmarháknak a takarmány konzerválásban a Dalmandi Állami Gazdaság. A jó technológiák elterjesztése érdekében a Baranya megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya szeptemberben három nagyüzemben rendez korszerű szilázskészítési, si- lózási bemutatót. A felmérés napvilágra hozott bizonyos torzításokat is. Helyenként már kiselejtezett improduktív teheneket nem rrjinő- sítették át hizómarhának. Ezek rontották a tejtermelési átlagot és így torz, a valóságnál lényegesen magasabb abrakfelhasználást mutattak ki az egy liter tej előállításához. Másutt a kukorica szárításánál keletkezett ocsut teljes értékű abrakként könyvelték el a tehenészet rovására. A most készülő üzemi intézkedési tervek szerint ezen a Az idén ismét jó termésre számíthatunk, a becslések alapján a múlt évihez hasonló magas terméshozamok várhatók. A Baranya megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnak csaknem 300 ezer tonna gabona elhelyezését kell megoldania. A rendelkezésre álló magtárakban 263 ezer tonnát tudnak elhelyezni, várhatóan 36 ezer tonnát kell majd szabad helyen tárolni. Az idén két új raktár fogadja már a terményt: Nagyharsányban 13 600 tonna, Szentlőrincen 10 000 tonna elhelyezésére nyílik lehetőség. A vállalat a megye mezőgazdasági üzemeiben 35 500 tonna bértárolásra kötött szerződést. Baranyában 20 helyiség 90 tárolóhelyén történik a kalászosgabona átvétele napi 12 órában. Természetesen, ha szükséges, átallnak hosszabb műszakra. Óránként 1912 tonna gabonát tudnak átvenni a megyében. Mohácson 474, Pécsett 482, Sás- don 312, Siklóson 346, Szigetváron 298 tonna az óránkénti átvételi lehetőség, a 12 órás műszakban pedig 22 500 tonna, így megfelelő ütemezés mellett keveset kell az átvételre várni. A vállalat az átvételnél előnyben részesíti azokat a mező- gazdasági üzemeket, ahol a táA Mecseki Szénbányák egy kisebb építőipari vállalatot állandóan képes lenne foglalkoztatni, szerencsére hosszú évek óta önerőből elégíti ki több tízmillió forintos építési kapacitásigényét, sőt Pécsett is, Komlón is enyhíteni igyekszik a városok gondjait, amikor azok építési vállalkozókért küzdenek. A Szénbányák komlói karbantartó üzeme és a pécsi építési üzem mintegy 80 millió forint értékű munkát képes évenként ellátni 450 főnyi fizikai- munkás-állományával. Fő tevékenységük természetesen a vállalat beruházásait segíteni, a szükséges rekonstrukciókat megvalósítani, marad azonban erejük részt venni a bányászlakás-építési akcióban is. A komlói karbantartó üzem most éppen az épülő Kossuth 4-es akna trafóházát, a szállítógépházat és más kisebb létesítményeket építi, ezzel párhuzamosan 1980-ig 325 bányászlakást építenek fel, tulajdonképpen önmaguknak. Az idén például Szilvásban 84 lakást építenek. t Uj termék
