Dunántúli Napló, 1978. július (35. évfolyam, 179-209. szám)
1978-07-28 / 206. szám
1978. július 28., péntek Dunántúlt Tlaplo 3 •X'Xl* ’•'• *ÍAÍLtÍA('jSSÍ•iámjjtÉáL-^tiiíiiÉÉ-lAitiii^lilBliak-iaflítiAi'iftiAÍAk^ÍMÍAtMÍikÍÉkÍÉi^iáMÉÍ*MÍakk*iiiÍMkÍlÍL*^^-‘'*>'jAÍIÍ>kr!jiÍ0ÍM^!dlÍlÍtÍl^ít^^^tílÍflk4Ík'WlÍAPK*tt^^'!*>!*!'!*!':'!*!* Egy kisközség fejlődése, törekvése A fiatalokról és a közéleti tevékenységről Somogyhárságy ötszáz lakosú kisközség a szigetvári járás északi részén. Lakói a mozsgói termelőszövetkezetben, a Szigetvári Állami Gazdaságban dolgoznak, többen Szigetváron találtak munkalehetőséget. A • háztáji, az állattartás is jól jövedelmez. A kis község élete a megye hasonló nagyságú településeinek körülbelül az átlagszintjét „képviseli". Véleménycsere Mit „intéz", hogyan szól bele a község fejlődésébe, társadalmi életébe a pártalapszervezet? Ezeket a kérdéseket vitattuk „kerékasztalnál” Balogh Margittal, á község pártalapszervezet titkárával, Simon Kálmán tanácselnökkel, dr. Herlicska Józseffel, a termelőszövetkezet pártvezetőségének titkárával és Németh Andrással, a községi pártalapszervezet vezetőségi tagjával. Egyöntetű a vélemény: kicsi a község és mindenki mindenkit ismer. így aztán valóban élő a kapcsolat a lakossággal, tudnak igényeikről, ismerik reális és irreális kérdéseiket is. A pártalapszervezet például a községfejlesztési tervek meghatározásánál, az igények és a lehetőségek felmérésével hat- hatóan segít, megbeszéli a tanács vezetőivel a megoldásra váró feladatokat — mondja a párttitkárnő. — Én is, a vb-titkár is tagja vagyok az alapszervezetnek, az összhang így erősödik. Az alapszervezet rendszeresen napirendre tűzi a tanácsvezetők beszámoltatását: miként állunk a célkitűzések megvalósításával — folytatja a tanácselnök. — Nemrég ez a téma szerepelt a pártalapszervezet napirendjén. Sorra vettük: mit határoztunk el közösen és ezekből mi valósult meg. Nem állunk rosszul. Többek között ifjúsági klubot létesítettünk, klubkönyvtárat, jelentős társadalmi munkával játszóteret, a jó ivóvizet adó közkutak is előreláthatóan ebben az évben elkészülnek. Ellenvélemények Az eddig „nyugodt mederben” folyó beszélgetés vitára vált, amikor a községben lakó fiatalokról, KISZ-tagokról esik szó. „A múlt évben például társadalmi munkában jól kivették a részüket a fiatalok. Ebben az évben viszont semmi...” — mondja a tanácselnök. Miért passzívak a fiatalok? Nincs titkára a KISZ alapszervezetnek! Ki irányítsa őket? Legtöbben két műszakban dolgoznak, nehéz „közös rendezvényre” szervezni a fiatalokat. Régen gyakrabban összejöttek — de ma már nem elég csak a magnó, a lemezjátszó, a televízió a klubban — legtöbbjüknek otthon is van. Sokan autót vettek, barátaikkal együtt beülnek, különböző rendezvényekre elmehetnek máshova, a távolság nem akadály. KlSZ-tit- kárnak rátermett fiatalt kell keresni. A pártalapszervezet napirendre tűzi a KISZ községi szervezetének munkáját, segítséget nyújt a problémák megoldásához. A fiatalok szervezése, csakúgy mint a község politikai, társadalmi életének irányítása „közéleti tevékenységet" vállaló és végző embereket igényel. De van-e egy kisközségben erre „vállalkozó”, illetve a közösség ügyéért szívesen ténykedő, tisztségviselésre számításba jöhető? — Van, de korántsem megfelelő számban. Nekem például tizenkét társadalmi funkcióm van. Sok — mondja a kerek- asztal-beszélgetés egyik résztvevője. Jobban kellene elosztani a feladatokat. Ha a különböző bizottságok vagy szervezetek megbeszélésre jönnek össze — mindegyikben ugyanazokat az arcokat látni. — Hát persze, kis község, kevesen vagyunk — így az ellenvetés. Hangzott más megjegyzés is: — A községben harminc tanácstag dolgozik. Vannak, akik élénk tevékenységet végeznek a közösség érdekében, néhányon pedig még a tanácsülésekre sem jönnek el, vagy csak ritkán találkozni velük a testületben ... — Addig hallatták általában hangjukat, amíg villany, út kellett, de miután ezek elkészültek, már kevésbé érdekli őket a közügy. Ellenvetés: — Mert mit hall legtöbbször az ülésen? Egy sor adatot, számot, amelyekhez kevésbé ért... — De azt se feledjük, hogy ezek az emberek valahol dolgoznak, ki intézményben, ki termelőszövetkezetben, vagy az állami gazdaságban, munkahelyükön becsülettel helytállnak és ott bizony — számos példát mondhatnék bizonyításul — hallatják hangjukat, mondanak javaslatot a munkahelyi gondok megoldására. — A községben hogyan fejtse ki aktivitását? A fejlesztési terv adott, megvalósul. Mit szorgalmazzon? — Csak azt ne mondja senki, hogy nincs tennivaló a közösség érdekében! Ezernyi a munka! Az viszont tény, hogy a tisztségviselők közül többen úgy gondolkodnak, hogy mit erősködjenek, majd a végrehajtó bizottság elintézi! Az érem két oldala — Kétségtelen, a közéletiség területén van mit tenni, aktivitásra serkenteni jól meghatározott feladatok megoldása érdekében. De azt sem lehet mondani, hogy a közéletiség ről csak negatív tapasztalataink vannak. Például ebben a községben jól működik az MHSZ, a Hazafias Népfront, a Vörös- kereszt, a sportegyesület, vannak önkéntes tűzoltóink. Végeredményben áldozatkészséget igényelnek ezek a munkák is, de végzik és szívesen tevékenykednek. A községi pártalapszervezet vezetősége lényegében már korábban meghatározta: az őszszel induló politikai oktatás témája a közéletiség, a közösségi magatartás lesz. Mint mondták: ez is hozzájárul majd a vélemények kicseréléséhez, a közéleti tevékenység fokozásához. Megoldásra váró feladat ebben a községben is bőven van. Az is tény: a pártalapszervezet jól ismeri ezeket, „odafigyel". És tevékenykedik. A község hasznára. Garay Ferenc Az MNOT akciója Baranyai tapasztalatok a fiatalok pálya- választásáról, segítéséről Változik a szülői szemlélet A tájékozódás fontos önérdek Szülők, pedagógusok, társadalmi, gazdasági vezetők cseréltek véleményt a közelmúltban egy témáról: a baranyai fiatalok, elsősorban a lányok pályaválasztásának segítéséről. A beszélgetésre a Magyar Nők Országos Tanácsa munka és közéleti bizottsága tagjainak baranyai látogatása alkalmából került sor. Ma már túl vagyunk azon az időszakon, hogy mindenki gimnáziumban akarjon tanulni, onnét pedig egyetemre, főiskolára Sok még a feltáratlan tartalék Választott tisztsége: közgazdasági felelős Diploma a gyakorlat mellé „Hát most kinek az érdekeit véded?" — hangzik el gyakran, és sokkal inkább szómonkérőn, mint kíváncsiskodóan. Ezúttal hadd legyünk kíváncsiak, a számonkérés úgyis elsősorban azok dolga, akik valamely szak- szervezeti tisztségre megválasztják azokat, akikben megbíznak. Jambricsek József, a Mecseki Szénbányák szakszervezeti bizottságának közgazdasági felelőse. Mi a feladata, miért és hogyan dolgozik? Lakásán egy nagy halom könyv, jegyzet és szakirodalom kellős közepén találom. A Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem szakosítójának államvizsgájára készül. — A diploma elengedhetetlen ahhoz, hogy elvégezze a munkáját? — Fogalmazzunk inkább úgy, hogy bizonyos ismeretek feltétlenül szükségesek. Azok a dolgozók, akik megválasztják a szakszervezeti tisztségviselőket, nem a papírra kíváncsiak, hanem azt akarják, hogy jól végezze az ember azt, amivel megbízzák. Ehhez viszont elengedhetetlen a sokoldalú képzettség. — Az ön esetében mit jelent a sokoldalúság? — Mindenekelőtt egy erős érzelmi kötődést a szakmához, s az abban dolgozókhoz. Családomban több generációig visz- szamenőleg bányászok voltak a férfiak. Én is a vájáriskolában folytattam az általános iskola elvégzése után, aztán 1976-ban elvégeztem a bányaipari technikumot. István-aknán voltam vájár, majd aknász, végig az elővójásban. Tíz évet dolgoztam a föld alatt, úgy érzem könnyedén szót értek a bányászokkal. — Nem hiszem, hogy a szakmai felkészültség mozgalmi tapasztalat nélkül sokat érne ebben a funkcióban ..., — Tizennyolc évvel ezelőtt kezdtem dolgozni a KISZ-ben. Voltam Pécsszabolcson területi titkár, 1966-ban István-aknán szervező titkár, majd az előkészítő körlet titkára. 1975-től a vállalati szakszervezeti tanácsban és bizottságban kaptam feladatokat. — Egy vállalat gazdasági vezetése az irányításra felkészült, azzal megbízott szakemberekből áll. Mit tehet mellettük a a szakszenzezet közgazdasági felelőse? — Igen fontos feladatunk a munkaverseny-mozgalom megszervezése, irányítása, a szocialista brigádok munkájának összehangolása, teljesítményeik értékelése, mozgósítás az időszerű gazdasági feladatokra.- Ezek mind a nagyobb közösség, a vállalat, vagy akár a népgazdaság igényei szerint megvalósitandó feladatok. Hogyan tudják ezt összeegyeztetni a kisebb csoportok illetve az egyén érdekeivel? — Talán legjobb, ha példákat mondok, jót is, gondokat okozót is. Az egyik legkényesebb kérdés a bérarányok kialakítása. A szakszervezeti bizalmiakon keresztül demokratikus módon, személyre lebontva is igazságossá tehető a bérelosztás. Egy régi és megoldatlan probléma a közvetlen termelésirányítók és a fizikai, az úgynevezett szakmányos dolgozók munkarendje. Míg az előbbiek csak kéthetenként kapnak szabad szombatot, az uóbbiaknak négyhetenként három szombatjuk szabad. Sokat kell tennünk — elsősorban a szocialista brigádmozgalom keretében — az újítási kedv fellendítéséért. Ennek során feladatunk az újítók érdekének a védelme is. Ez év első öt hónapjában 13 panasszal fordultak a közgazdasági bizottsághoz. Ezek felét indokoltnak találtuk és intézkedtünk a korábbi elbírálás felülvizsgálására. — Hogyan jutnak el a vélemények, javaslatok a szakszervezeti vezetőkhöz? — Nálunk, a Mecseki Szénbányáknál jól működnek az üzemi demokrácia különféle fórumai, így a termelési tanácskozások, valamint a bizalmiak tanácskozásai. Rendszeresen találkozom az üzemek dolgozóival, leszállók a bányászokkal, de az eddigieknél sokkal többször kellene, ha volna rá idő. — Ismerve a dolgozók véleményét, a társadalmi igényeket, lát-e ellentmondásokat? — A már említetteken túl gond az, hogy a feszített terv teljesítése nehéz úgy, hogy a föld alatt dolgozók átlagos életkora 43 év, hogy viszonylag magas a fluktuáció. De az is igaz, hogy lehetne javítani o gépek kihasználtsági fokán, bár az utóbbi két évben többet gépesítettünk, mint az elmúlt öt év alatt összesen. Sok még a tartalék. Ennek feltárása, felhasználásának segítése o mi feladatunk is. Kurucz Gyula A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság pécsi gépüzemében előregyártott elemekből készítenek hat-nyolc méter szélességű, 'cölöpökre állítható vasbeton hidakat. A hidakat a helyszínen szerelik össze. Képünkön: egy tartóelem a levegőben. pályázni. Egy rosszul választott szakma azonban éppúgy kettétörheti egy fiatal életútját, akár a mindenáron való továbbtanulás illúziója. A gyerekek és szüleik megfontoltabb választását példázza egy tavaszi felmérés, mely szerint a nyolcadik osztályosok 12,9 százaléka gimnáziumokban, 33,2 százaléka szakközép- iskolákban, 53,2 százaléka pedig szakmunkásképzőkben kíván tanulni. Az önkritikusabb, irányítottabb pályaválasztás nagyrészt a változó szülői szemléletnek, a gyárak, iskolák segítségének köszönhető. Köztudott, hogy sem az iskolák, sem a pályaválasztási tanácsadó nem elégszik meg egyes szakmák jellemzőinek, illetve az elhelyezkedés lehetőségeinek ismertetésével. A pólyaismertető füzetek továbbítása mellett gyár- és üzemlátogatásokat szerveznek. A Komarov Gimnázium és Szakkö- zépiskolo munkájukat szívesen bemutató szülőket hív az osztályfőnöki órákra, a szülői értekezletekre pedig különböző üzemek képviselőit invitálják beszélgetésre. A komlói Kun Béla Gimnázium és Szakközép- iskolában létrehozott pályaválasztási kabinet hetente kétszer tart fogadóórát, ahol egyeztetik a szülői és pedagógusi elképzeléseket egy-egy fiatal pályaválasztásáról. A csoportos üzemlátogatások mellett egyéni feladatként kellett a gyerekeknek egy-egy termelő egységről ismereteket gyűjteni és ebekről társaikat tájékoztatniuk. Az 500-as Zrínyi Miklós Szakmunkásképző KISZ- szervezetének tagjai filmeket készítettek az iskolájukban elsajátítható szakmákról és több általános iskolában mutatták be ezeket beszélgetéssel egybekötve. A kendergyár szakköröket működtet, egy-egy osztályt egésznapos ismerkedésre hív meg. A szakmunkásképző intézetbe jelentkező gyerekekkel és szüleikkel szerződéskötés előtt külön elbeszélgetnek a mnkahelyi vezetők. A két nehéz tantárgy, a matematika és a fizika jobb megtanulása érdekében korrepetálják a tanulókat. Egyelőre inkább érdekesség, hogy Pécsett jelenleg 15 olyan szokkör létezik, melyeknek tagjai a gyárkapukon belül találkoznak. Hasznosnak ígérkezik ez a kezdeményezés, annál is inkább, mivel kevés a manuális szakkör. Különösen a fémes szakmákkal rokon gyári szakkörök létrehozása lenne célszerű. Az iskolák és gyárak pálya- választást segítő tevékenységét jónak minősítették a megbeszélés résztvevői, míg a szülőkkel való kapcsolattartást nem találták megfelelőnek. Tény, hogy az utóbbi években egészségesen formálódik o szülői szemlélet, de ma sem ritka a mindenáron való továbbtanulásra ösztönzés, az íróasztalszerzési vágy, illetve csak a divatos szakmák iránti érdeklődés. A tapasztalatok szerint a szülők egy része napjainkban is rendkívül tájékozatlan a megyében elsajátítható szakmák sokféleségéről — kilencvenet tanítanak —, illetve elhelyezkedési lehetőségekről. Ez nagyrészt ózzál magyarázható, hogy még mindig kevesen érdeklődnek személyesen a lehetőségekről az iskoláknál, pályaválasztási tanácsadóknál és a gyáraknál. Az MNOT munka- és közéleti bizottságának tagjai jónak találták o baranyai fiatalok pályaválasztásának segítését. T. É.
