Dunántúli Napló, 1978. július (35. évfolyam, 179-209. szám)
1978-07-26 / 204. szám
1978. július 26., szerda DunQatült napló 3 Nagy sikerű vendégjáték / Jelenet a Caligula helytartója szombat esti előadásából. Az előtérben a két főszereplő, balról Lukács Sándor, jobbról Öze Lajos. Fotó: Kopjár Géza ■.. Magyarországi bemutatóllllll Paul Foster I. Erzsébet Paul Foster neve alig ismert nálunk. Az amerikai drámaírónak első Magyarországon bemutatott műve az I. Erzsébet, amit jobbára a fiatalabb színCaligula helytartója Erdély irodalmi kohójában újabb nagyszerű színdarab született Napjaink magyar színházi irodalmának legjelesebb darabjait — aligha vitathatóan — romániai magyar szerzők írják. Sütő András drámái még a színházművészet iránt kevésbé érdeklődő rétegek figyelmét is fölkeltették. Erdély irodalmi kohójában most egy újabb nagyszerű színdarab született, ezúttal egy költő, Székely János tollából. A Caligula helytartója „három képben, epilógussal", több drámára való gondolatot, konfliktust és tanulságot vonultat fel anélkül, hogy a nézőt erőltetett filozo- fálgatással traktálná, vagy kényszerű agytornára késztetné. A dráma cselekménye tisztán, sallangok és lényegében mellékutak nélkül bontakozik ki, s lesz az előadás végére forrásból széles hegyi folyó. A történet röviden: Caligula császár elrendeli, hogy mellszobrát a meghódított zsidók helyezzék el templomuk szentélyében. A császár szíriai helytartójára, Publius Petroniusra vár a feladat, hogy a parancsot végrehajtassa. Pilátus után talán ő az első helytartó, aki egy Rómának tetsző döntést mérlegre tesz; a másik serpenyőben a leigázottak érdekei. Barakiás, a templom főpapja megmagyarázza Petroniusnak, hogy a császári parancs teljesítése lehetetlen: az egyisten- hivő zsidók „bálványképet” nem rakhatnak a szentélybe. A helytartó csupán a hatalom muszój-érveivel rendelkezik. Amikor a Rómából érkezett követ elmeséli Caligula esztelen rémtetteit, Petronius végképp a parancs teljesítésének megtagadása mellett dönt, mondván: „gazember az, aki egy bolond parancsát végrehajtja". Júdás merényletkísérlete miatt azonban újra kiéleződik a helyzet közte és a zsidók között. Végül a zsidók arannyal próbálják elnyerni Caligula kegyeit, aki vissza is vonja rendeletét, de csak néhány órára. Kedvezőtlen, s immáron végleges döntéséhez a helytartó környezetéből származó besúgás is hozzájárul, amiért Petronius a segédtisztjeit vádolja, s kivégezteti őket. A konfliktust Caligula meggyilkolása feloldaná, ha nem derülne ki Probus és Lucius ártatlansága. A cselekmény történelmi eseményhez kapcsolódik ugyan, de a fordulatos, mai nyelven írott dikcióból egyértelműen kiderül, hogy ez a mű közelebb áll a parabolához, mint a történeti drámához. Mondanivalóját tekintve bárhol játszódhatna, ahol egy zsarnok a népre, vagy népekre kényszeríti akaratát. A drámát Magyarországon a Gyulai Várszínház mutatta be július 13-án, Harag Györgynek, a Kolozsvári Állami Magyar Színház főrendezőjének színre állításában. Gyulán az előadások nagy szakmai és közönségsikert arattak. Izgatottan vártuk, hogy Pécsett, egészen más — szű- kebb — környezetben, nehezebb technikai viszonyok mellett sikerül-e átmenteni a színvonalat, a feszültséget, az élményt a Barbakán színpadára. A vállalkozás — nem kis nehézségekkel — sikerült. A társulat valamennyi tagját elismerés illeti, hiszen a pécsi közönség, a nyári színház szegényebb maradt volna a Caligula helytartója nélkül. — Harag György alig észrevehető változtatásokkal meg tudta oldani a helyszín különbözőségéből adódó nehézségeket, a színészek, statiszták játéka pedig a legnagyobb egységet, a szereppel való teljes azonosulást tükrözte. A címszereplő, Lukács Sándor alakításán érződött, hogy élete nagy szerepének tekinti Petronius figuráját, s a fiatal, tehetséges színész pályájának talán legnagyobb játékát nyújtotta. Őze Lajos Barakiása volt az előadás másik kiemelkedő élménye. Az igazsága biztos tudatában érvelő főpap megformálásával Őze nagy szolgálatot tett azért, hogy Székely János félreérthetetlen gondolatai érvényre jussanak. Feltétlenül említést érdemelnek Schöf- ler Judit jelmezei. A zsidó főpapok csoportja — Sík Ferenc koreográfiái közreműködésével — Csontváry bibliai tárgyú képeinek hátborzongató alakjait idézte fel. Kölönte Zsolt díszletei Gyulán is, Pécsen is jól idomultak a környezethez, s nagyban hozzájárultak e sokat mondó dráma megérdemelt sikeréhez. Havasi János „A színház az első varázslat, amit elhiszünk99 Erdős János a Salome díszleteiről A szöveg, zene, tánc, színpadkép, jelmez nagy egységében mindennek egyaránt fontos szerepe lehet. Különösen érvényes ez a Saloméra, amelynek díszleteit Erdős János, Pécsett élő festőművész készítette. Rövid beszélgetésünkben mindenekelőtt arra volnék kíváncsi : Mi vezérelte öt ezen összetett műfajú produkció díszleteinek kialakításában? — A tánc forma nyelvében a kör bezártságot, belső drámákat jelöl. Ugyanakkor a kör vizuálisan az individuumot jelenti. Itt a tánc formanyelve nyomja rá a bélyegét az egész előadásra, ezt kellett uralkodóvá tenni a térformában is — így vált a játéktér is egyetlen nagy körré. A körökre épül az oszloprendszer, amely szintén egyfajta szimbólum. Mindenki oda van kötve egy oszlophoz, nemcsak Jochanán van börtönben, hanem a többiek is, bár ők ezt nem érzik eléggé. A tánc formanyelve a legstilizáltabb formanyelv, a játéktérnek is ilyen fokon kell stilizálnia a börtönt, a bezártságot, az egymás mellett élő és beszélő individuumok bezártságát - ezért lesz a felülnézetből köröket mutató elemekből oszlop, oszloprendszer... — És ez már a játéktér kialakításának a problémája . . . — Igen. A játéktérnek a dráma egészét, annak viszonylatait is ki kell fejeznie. Ebben o darabban különböző értékű emberek szerepelnek — dramaturgiai szempontból és a történelem társadalmi szintjei szempontjából egyaránt. Tehát a játéktér téralkotó elemei sem lehetnek azonos nagyságrendűek, ellenkezőleg: az értékkülönbségeket nagyságukkal, magasságukkal is ki kell fejezniük. Többek között ezekből a tényezőkből alakul ki aztán egy olyan tér, ami komplex módon elégíti ki a játéktér minden funkcióját. Ebben a térben már úgy lehet játszani, hogy a térkonstrukciók rejtetten, érzelmileg erősítik, aláhúzzák a közlendőt. A koncentrikus körök konstrukcióját a háttér félköre erősíti, az előtér síkjai pedig mintegy értelmezik azt. A rögzített, fix díszletből adódó körbe belejátszhat a szereplők alkotta — esetleg mozgásból születő — élő kör. A körök egymásba fonódása. egymást szelése ily módon drámai mozzanatot képezhet a vizuális ember számára. — A premieren közreműködött egy ragyogó segéderő is, a Hold ... Nyilván nem szerepelt a díszlettervben, vagy igen? — Ez óriási szerencse volt, aminek valamennyien örültünk. Egyáltalán nem szerepelt a díszlettervben, nyilván Bagossy intézte el, hogy ott legyen . ..- Ez a nyilvánvalóan teammunka mit jelentett a festőnek? — Én eleve azt vallom, hogy nem lehet csak festőnek, csak grafikusnak, csak szobrásznak lenni. Az ilyen munka során - mondanom sem kell: az ember rengeteget tanul, gazdagodik. A team-munka pedig azt jelenti, hogy mindenki erősíti, „szolgálja" a többieket — a nagy egész, az előadás érdekében, annak alárendelten. A színház engem egyébként is szinte gyermekkorom óta erősen vonz. Talán azért van ez így, mert életünk során a színház az első varázslat, amit elhiszünk. B. K. Mai program Barbakán: Caligula helytartója. Tettyei Játékszín: I. Erzsébet. A színházi előadások este fél 9-kor kezdődnek. Reneszánsz Kőtár: A pécsi nemzetközi ifjúsági zenei tábor kamarakoncertje, 20 órakor. Jelenet az i. Erzsébet bemutatójából házlátogatók lelkes érdeklődése mellett láthattunk — az elmaradt premier „esőnapján” — hétfőn este a tettyei romoknál. A darab az avantgárd színházak „antidrámáihoz" áll a legközelebb. Apró mozzanatok láncolatairól van szó, amiből talán kettő áll össze igazi jelenetté. Kerete s egyben a mű lényege és formai sajátossága is a „játék a játékban" régi és nagyon hatásos színházi módszere. Különlegességét már a színlap is jelzi. Szerepek halmazát látjuk magunk előtt egy-egy szereplő neve után (pl. Katalin királynő, Hold, mosónő, udvarhölgy, spanyol hajó stb.), ami mór eleve, önmagában is jelzi a darab és az előadás groteszk hangvételét; előkészít a várható színházi élmény jellegét illetően. Amit látunk - fiktív történet. Egy Erzsébet-kori vándorszínész társulat a cirkuszi előadások stílusában — kikiáltóval, cirkuszi hangulatú zenével —, megidézi a nagy királynő és több (kicsiny és nagy; -líársa tetteit. Két igen fontos bevezető dramaturgiai útravalóval hangsúlyozva a fikciós cselekményt, a meseszerűséget. Beleharapnak a boszorkány almájába, s attól a pillanattól a varázslat hatalmában idéznek meg valós történelmi tényeket, mert hiszen „a történelem varázslat, és a varázslat történelem ..." A közönségtől pedig „részvétet és részvételt" kérnek a színészek. Kinek-kinek a fantáziájára, humorérzékére számítva, hogy ebben a közös játékban együttesen rekonstruálják - erőteljesen karikírozva — pl. Erzsébet királynő és Stuart Mária konfliktusát; spanyol Fülöpöt, Medici Katalint, a hugenották lemészárlását vagy éppen a Spanyol Armada pusztulását. És persze mindezek ürügyén a jellegzetes figurák (és környezetük) kicsinyes torzsalkodását, kisszerűségét. Paul Foster végtére is a történelem szennyesét teregeti küAugusztus 20.: Virágkarnevál A szervező bizottság elfogadta a XIII. debreceni nemzetközi virágkarnevál végleges programját. A város nyitó és záró kocsiján kívül az augusztus 20-i felvonuláson 17 kompozíció vesz részt. A színes menetben 20 művészeti csoport is helyet kap. Debrecen két testvérvárosa, a lengyelországi Lublin és a litvániai Klaipedia néptánccsoporttal képviselteti magát. Táncegyüttesek érkeznek még Belgiumlönös élvezettel, miközben a hatalom a háborúk, a gazdasági tényezők, vagyis a történelem nagy összefüggései is sajátos formában kirajzolódnak. Lengyel Pál rendező néhány emlékezetes, kitűnő ötlettel emeli meg a jellegzetes cirkuszi-vásári játékstílus erőteljes hangsúlyát. A játéktér is ennek megfelelően félkör alakú, hátterében a romok hangulatos környezetével. Rokonszenves törekvése teljességgel nem sikerülhet, több okból. A helyszín objektív elemei szándékának határt szabnak; a játéktér és maga a játék nem képes „közénk furakodni", végső fokon a jelzés ellenére is a cselekmény hagyományos módon előttünk folyik. A másik: a harsány vásári hangvételre és játékosságra való törekvés jól érezhető valamennyi szereplőnél. Egységessé válni mégsem tud ez az igyekezet, éspedig alkati okokból. A nyelvöltögető stílus iránti érzék, a perszifláló készség kinek sajátja, kinek nem. Utánzása, külső eszközökkel lehetséges, belülről fakadó természetes áramlása azonban eléggé ritka, elsősorban Csákányi Eszternél, Csutora Ferencnél és Mucsi Sándornál fedezhettük fel. A legnehezebb feladat, a címszerep megformálása Szakács Eszterre hárult; a hangulatos előadás megteremtésében Lukáts Andor, Czakó Klára, Koltai Judit, Simány Andrea, Bácskai János és Balogh Tamás nevét említhetjük még. A zeneszerző Székely Iván, az előadás zenei vezetője Kir'csi László volt; a díszletet és a jelmezeket Donáth Péter tervezte. összességében — az említett hibák ellenére is - az ilyen stílusra fogékony közönség számára jó szórakozást nyújt az /. Erzsébet előadása. W. E. Debrecenben ból és Franciaországból, fúvószenekarok Lengyelországból és Ausztriából. A karnevál napján Pallag- pusztán szabadtéri virágkiállítást, a Vöröshadsereg útján holland kertészeti bemutatót tartanak. A Kossuth utcai művelődési házban a Kiskunság népművészete címmel kiállítást nyitnak meg, a pedagógusok művelődési házában pedig ex libriseket tekinthetnek meg az érdeklődők.
