Dunántúli Napló, 1978. július (35. évfolyam, 179-209. szám)
1978-07-21 / 199. szám
2 Dunántúli napló 1978. július 21., péntek Pécsi Nyári Színház Egyszerre érett be a kajszi Pécsi bemutatás előtt a Caligula helytartója Dráma Gaius Caesar A nyári évad nagy sikereként játsszák Székely János Caligula helytartója című drámáját a Gyulai Várszínházban. Képünkön az előtérben Hegedűs D. Géza, Lukács Sándor és őze Lajos. (Havasi János felvétele) dicstelen koráról Az elmúlt héten nagy sikerrel mutatta be a Gyulai Várszínház Székely János romániai magyar költő Caligula helytartója című drámáját. (Már a nyilvános főpróbán is telt ház volt) Az előadást Harag György, a Kolozsvári Magyar Színház főrendezője rendezte, koreográfusként Sik Ferenc érdemes művész, a pécsi Nemzeti Színház főrendezője, jelmeztervezőként Schalter Judit érdemes művész, díszlettervezőként Kölönte Zsolt működött közre. A főbb szerepeket Lukács Sándor, Verebes István, Héjjá Sándor, Hegedűs D. Géza, Öze Lajos, Pataki Károly és Györgylalvay Péter alakította. A drámát július 22-én, 23-án, 26-án és 27-én Pécsen is bemutatja a Gyulai Várszínház társulata. A Barbakán várárkában megelevenedik Gaius Caesar, más néven Caligüla dicstelen kora: a hatalom jogán az esztelenségig fokozódó önkény, az alávetettek és a parancsot végrehajtók látszólag feloldhatatlan konfliktusa. A dráma alapjául szolgáló történet rövid: Caligula megparancsolja, hogy képmását a zsidók helyezzék el templomukban. A zsidók ezt megtagadják, s a római helytartó, Publius Petro- nius hatása alá kerül érveiknek. Választhat: lemond tisztségéről, s ezzel megfutamodik, vagy nem állíttatja fel a szobrot - tehát ellenszegül Caligulának; esetleg híveivel császárrá nevezteti ki magát, s ezzel kockáztatja a polgárháborút. Az ördögi kör bezárul. Caligula halála oldja csak fel a konfliktust, óm közben — a helytartó szűkebb környezetében — újabbak keletkeztek. Az abszolút igazságot kereső Petronius — testőrei meggyilkoltatásával — maga is Caligulává változott. A közönség nem történelmi drámát lát. A mondanivaló nem avult el: talán időszerűbb, mint valaha. H. J. Tegnap este program szerint megtartották a Balettest előadását a Szabadtéri Táncszinen. A hűvös időjárás esténként különösképp érezteti hatását: fázik a közönség, s fáznak a szereplők is. . . Épp ezért amíg nincs kedvező változás, ajánlatos melegen öltözködni. % Mai program Premiert kínál ma estére a nyári színház. A Tettyei Játékszínen mutatják be Paul Foster I. Erzsébet ci- mű drámáját 20.30 órakor. A zenei tábor keretében a Kodály Zoltán úti kollégiumban 22 órakor találkoznak a résztvevők a balettelőadás alkotóival. Katalin kirá mosónő és lynő, Hold... Csákányi Eszter Az I. Erzsébet egyik szereplője Mint „alkatilag alkalmatlant" háromszor utasították el a Szín- művészeti Főiskoláról Csákányi Esztert. Ezért érettségi után két évig stúdiós volt a Nemzetiben, majd elkerült a kaposvári színházhoz és ennek már öt éve tagja. Sikeres, tehetséges tagja. Eszter most 25 éves. Sok mindent játszott már. Tavaly például volt Sára a Sybillben, görkorcsolyázott a Mesél a bécsi erdő ben, eljátszotta Kamélát a Liliomliban és az /vanovban Ba- bakinát, a cserfes, kicsit közönséges birtokosnőt. Egy vendégjáték alkalmával a pécsiek is láthatták ebben a szerepben, amit olyan egyénien és hatásosan formált meg, hogy azóta ez a figura csakis így él képzeletünkben. • — Igen fontos ez a szerep az életemben — mondja Csákányi Eszter. — Hiszen Csehovot ki kell érdemelni!... A nyári színház alatt az I. Erzsébetben lép föl, ebben a mulatságos, Shakespeare korát idéző darabban. Ö is több szerepet kapott; egyszer mint mosónő, másszor mint Katalin francia királynő vagy mint a Hold jön elő. Tavaly nyáron már járt Pécsen, ő alakította a Szép Heléna főszerepét. — Az egyik próba utón még nem széledtünk szét, pihentünk egy kicsit a tettyei romok között. Arra járt néhány srác, érdeklődtek, mit játszunk, ki kicsoda a színdarabban. Mikor megtudták, hogy én vagyok a végzet asszonya, nagyon meglepődtek. Nem nézték ki belőlem - emlékezik vissza nevetve Eszter. Újabban a filmet is megszerettem, illetve Gazdagh Gyula rendező kedveltette meg velem. Játszom a Kétfenekű dobban és Pécs után forgatunk egy tv- filmet is. Csákányi Eszter maximalista szerepei megformálásában. Minden premier előtt úgy érzi, hogy nem megy a játék, nem tud semmit, csakúgy, mint az a vizsgázó, aki tökéletesen fölkészülve indul a „kivégzésre". A bizonyítás görcse még nem múlt el, de szerencsére minden esetben legyőzi a szorongást, a játék hatalma föloldja benne a félelmet. Többen kiemelték már komikai képességét. Ám Eszter nem komika vagy tragikus hősnő akar lenni, hanem Színész. Aki kézenfogja, de vezetni is hagyja magát az édestestvérektől, a vígjátéktól és a drámáktól, a jó művektől. Barlahidai Andrea Átadták a forgalomnak az északi érintő utat Az eredeti terveknek megfelelően tegnaptól forgalomba helyezték Pécsett az északi érintő út Kürt utca és Kodály Zoltán út közötti szakaszát. Kihelyezték már a jelzőtáblákat, felfestették az útburkolati jeleket, megindult az autóbuszforgalom is. A visszalévő, és a közlekedést nem akadályozó hiánypótlási munkákat szeptember 30-ig fejezik be. Az év végéig a Kodály Zoltán úton minden közmű- vesitési munkával végeznek, és előreláthatóan jövőre új aszfaltszőnyeget fektetnek itt le. Az északi érintő út a későbbiekben a Kürt utcától nyugatra eső területen, a Tiborc utca fölötti részen, a Jakabhegyi út vonalán megy majd tovább, s a Szántó Kovács János utcai csomópontba torkollik. Erre azonban csak a VI. ötéves tervidőszakban kerül sor. Bartókszeminárium Csütörtökön a Zeneművészeti Főiskola Bartók Kollégiumában tartott találkozóval megnyílt a XII. nemzetközi Bartók szeminárium. A bartóki muzsika hivatott értelmezését és tolmácsolását segítő kéthetes rendezvényen 19 ország muzsikusai és zenepedagógusai — több mint félszázan - ismerkednek Bartók zeneművészetének világával. Baranyai kirándulások SZENT LŐRINC Majdnem fiús haja, gömbölyűkeretes szemüvege talán nem „predesztinálja" szépasszonyok eljátszására. De ami a felületes külsőségeknél sokkal fontosabb, egyénisége, s ami még talán a tehetségnél is elsőren- dűbb, különös hatóereje, „delejessége" alkalmassá tette Szép Heléna megformálására csakúgy, mint a bécsi erdő 14 éves kislány figurájának megjelenítésére. — Vallom és hiszem, hogy a színész 30 éves korára érik be. Szeretem a karakterszerepeket, de nem bódítanak el és a néhány szavas szerepeket éppúgy tisztelem, mint a nagyokat. Jelen lenni a színpadon — ez maga csodálatos dolog. Az „igazi” főszerepekig még tanulnom, telítődnöm kell, de sohasem érzem magam kisebbnek, ha mást játszom. Közhelynek hangozhat, de mégis a színház az életem. Azoknak a baranyai kirándulóknak ajánljuk a szentlőrinci parkot, akik a „nomád életet" kedvelik, szeretik a romantikus, eldugott kis zugokat a csendet, a magányos hétvégeket. A szentlőrinciek tavaly május elsején adták át a „Béke és barátság” parkot, melyet társadalmi munkában alakítottak ki a falu határában. Sok munkát végeztek a parképítésben, a forrás mederbe terelésében és a park „bútorainak” elkészítésében a szentlőrinci Úttörő Mezőgazdasági Termelőszövetkezet tagjai és a Mezőgazdasági Technikum tanulói. A domboldalba lépcsőket vájtak, melyeket fadeszkákkal erősítettek meg. Két szalonnasütőt, valamint asztalokat és székeket állítottak fe( a forrás környékére. Akik személygépkocsival indulnak kirándulni, a szentlő- rinc—bükkösdi úton, a temetővel szembeni bitumenes útra kanyarodva közelíthetik meg a kirándulóhelyet. Az út szépen megművelt szőlők és gyümölcsösök között kanyarog, két oldalán öreg pincék és „frissen" épült hétvégi házak sorakoznak. Körülbelül ’egy kilométer után öblösödik ki az út, itt parkolni is lehet. A baloldalon bukkanhatnak a völgybe vezető lépcsősorra, melyet „eldugtak” a nyári esőktől elburjánzott növények. A szentlőrinciek már megszámolták: háromszázhatvannyolc lépcsőn juthatunk le a forráshoz, melyet a környékbeliek Imre-kút- nak neveznek. Egykor ez volt az egyetlen kút a határban? s inrren hordták a vizet a házakhoz. Aki vonattal, vagy autóbusz- szal érkezik a szentlőrinci vasútállomásra, az taxival és a Bükkösd felé induló autóbusz- szal is megközelítheti a parRázógépet állítottak munkába Szilágypusztán A meleg- és a napfényhiány késleltette a kajszi érését. A szokottnál később népesedett be o szilágypusztai Martos Flóra KISZ-tábor is, tegnap azonban már 148 középiskolás lány és száz asszony szedte a sárgabarackot exportra, mert amit lehet, exportál az állami gazdaság. De jelentős mennyiséget kötöttek le a hazai konzervgyárakkal is. A konzervba- rackot azonban nem kézzel szedik, hanem géppel rázzák, a tavaly vásárolt és azóta nagyon népszerűvé vált KILBY-vel, amelyet tegnap munkába állítottak.- A kajszit érési sorrendben telepítettük azért, hogy szét tudjuk húzni a szedését. Azonban vannak évek, mint az idei is, amikor minden fajta egy— A két ügyes fiatalemberre 4 millió forintos gépet bíztunk — mondja Árvái András gépész- mérnök. Ennyi a Kaliforniában gyártott, 30 lóerős Ford motorral működő, önjáró univerzális rázógép ára, amit qllami támogatással 1,4 millió forintért vásárolhatott meg a gazdaság. Csak négy ilyen gép működik az országban, s ebből egy nálunk, de a 800 hektár gyümölcsösünk az ország egyik legnagyobb nagyüzemi ültetvénye. Évente 700-800 vagon gyümölcsöt termelünk; meggyet, kajszit, őszibarackot, szilvát, almát. E sok gyümölcs leszedése, lá- dázása, manipulálása óriási élőmunkaigényt jelent, s ma már egyre kevesebb az időszaki munkás. A KILBY naponta 100 ember munkáját végzi, és két műszakban dolgozik. Harminc-negyven másodperc alatt szerre érik be. Most együtt kell szedni a korai pirost, a ceglédi bíbort és a magyar legjobb fajtát, s bizony zavarban lennénk a KILBY nélkül. A gép azonban óriási kapacitásával átsegít a sokkos állapoton, meg tudjuk menteni a termést — mondja Bognár József kerületi kertész. A barackosba érve meglepődve látjuk, hogy a KILBY — amely már lerázta a meggyet, s tavaly ősszel a szilvát — nem egy gép, hanem két önjáró egységből áll. Az egyik vezetőfülkéjében a 22 éves Töttős László, a másikéban a 19 éves Pechó Attila ül. Szerelők a gépműhelyben, de tudásuk igen univerzális. Gyümölcsszezonban ők kezelik két másik váltótársukkal a KILBY-t. Nyári keresetnek sem rossz, 33 fillért kapnak egy fa lerázásáért. (Ennyiért kézzel kilóját nem szedik le a napszámosok.) lerázza egy fa termését, pedig az idén, ahol a tavaszi fagy nem vitte el, rekord termés van A gép két oldalról közrefogja a 20 centi átmérőjű kajszifát a baloldali egységből kinyúló hidraulikus kar harapófogószerű pofáival átnyalábol- ja a fa törzsét, majd a speciális vibrációs szerkezet jól megrázza azt. A KILBY az őszibarack és az alma kivételével minden gyümölcsöt kíméletesen képes lerázni. Szinte egész szezonban van munkája, kezdi a meggyel, majd a kajszi és a szilva következik. De a diót és a mogyorót is flottul betakarítaná, ha lenne. A gazdaságban a gép még jobb kihasználása érdekében már fontolgatják e két gyümölcs telepítését. Rné kot, melyet a következő években táborhellyel egészítenek ki: faházakat építenek, s az áfész büfét nyit. Érdemes körülnézni a nagyközségben is, melyről sok bronzkori és római kori lelet mutatja, hogy igen régi településű. A középkorban épült várából csak néhány falmaradvány maradt ránk. Temploma műemlék: 1718-ban és 1848-ban építették át, ekkor kapta mai formáját. G. M.
