Dunántúli Napló, 1978. július (35. évfolyam, 179-209. szám)

1978-07-02 / 180. szám

1978. JÚLIUS 2. MÜSORAJÁNLAT DN HÉTVÉGE I I . Népművészet A Tanárképző Főiskola rajz szakos hallgatói számára ké­szült ez a könyv, tehát tan­könyvről van szó, mint ezt ma­guk a szerzők is hangsúlyoz­zák a bevezetőben. A könyv jellege megkívánja, hogy néhány alapvető dolgot tisztázzanak. Így az elején meg­határozzák a népművészet fo­galmát, támaszkodva a tudo­mányág jeles képviselőinek munkáira. A fogalom meghatá­rozása természetesen sok egyéb, a népművészettel kapcsolatos általános tudnivaló vázlatos is­mertetését is megköveteli. Majd csak ez után térnek rá a tör­téneti áttekintésre, melyben olyan fontos kérdéseket érinte­nek, mint a népművészet kap­csolata a természettel és a tár­sadalommal, az ősi, a primitív és a civilizált népek alkotómű­vészete. Külön fejezetben fog­lalkoznak a népművészet jele­nével és jövőjével, az egyes népművészeti tárgyak művészi sajátosságaival. Ez utóbbiak során már kifejezetten az ok­tatás szempontjait veszik figye­lembe. A második részben kerül sor a magyar népművészet részle­tes tárgyalására. Itt szó esik népművészetünk rétegződéséről, a magyar településformák jel­legéről, változásairól, majd a népművészet egyes ágainak ismertetése következik: a népi építészet, a faragás, a bőr­munka, a fonás és szövés, a kékfestés, a hímzés, a csipke­verés, a vas- és fémművesség, a fazekasság. Ide tartoznak még a hímestojás-festők, a mézesbábosok, akiknek munkái kevésbé időtállóak, de minden­képpen beletartoznak a nép­művészet fogalmába. A könyv végén a szerzők fel­sorolják a felhasznált és aján­lott irodalmat, ezzel is elősegít­ve a hallgatók további részle­tesebb tájékozódását. Szólnunk kell még arról a vi­lágos, jól áttekinthető előadás­módról, mely o hasonló jelle­gű könyveket nem minden eset­ben jellemzi. Platthy György és Rónai Béla élvezetes, olvasmá­nyos tankönyvet írt, a sokszor nehezen érthető tanulmányok megállapításait természetes át­fogalmazásban közvetítik. K. S. Z. szerkesztő emlékezetes esetei — H. Barta Lajos: „Magán- nyomozás egy öngyilkosság ügyében" c. tévéjátékból. (Július 7. — 20.25 óra) Ormánsági ácsolt láda, „szökröny" Kalotaszegi kisirásos hímzés & > . U.-V , v Obányai klumpa Pécs, Ifjúsági Park: a beat-koncert sorozat követke­ző műsorára ismét pénteken, július 7-én kerül sor, ezúttal a Piramis együttes lép föl. Rossz idő esetén a koncertet az IH színháztermében tart­ják. Az időpont este 20 óra. Hotel Minaret udvara: min­den pénteken 18—22 óráig a DSMK Rendezvényi Cso­portja és a Hungar Hotels rendezésében Nosztalgia Dis­Hotel Fenyves terasza: minden szerdán 18—22 órá­ig a DSMK Rendezvényi Cso­portja és a Fenyves Étterem rendezésében Panoráma Dis­co. Színház téri galéria: július 31-ig tekinthető meg kedd kivételével mindennap 10—18 óráig az V. országos kerá­mia biennálé. Reneszánsz Kőtár: július 4- én 20.30-kor Vadász István tart diavetítést a Székesegy­ház kincsestára címmel. Jazzhangverseny: július 6- án 20 órai kezdettel a Hotel Minaret udvarán dob-show lesz. Közreműködik a három legjobb magyar dobos: Ko­vács Gyula, Jávori Vilmos, Kő­szegi Imre. Korzó mozi: új, nyári soro­zat indul, melynek első prog­ramjára július 9-én, vasárnap este 20.30-kor kerül sor Pé­csett, a Színház téren. A „Korzó moziban“ Varga Gyu­la vetíti le Művésztelepek c. sorozatát. Köiuirif Forgatják a„A rab ember fiait” A miniatűr várudvaron a ko­rabeli díszes magyar ruhákba öltözött apródok mielőtt össze­csapnának kardjukkal, tiszteleg­nek egymásnak. Rövid tusa után messzire repül Szitáry Ta­más kardja. Ám máris helyébe lép ifjú öccse Adóm, hogy helytálljon Apafi fejedelem fiá­val szemben. A barátságos baj­vívást egy katona megjelenése szakítja meg, Pethő Boldizsár, a palotaőrség kapitánya (Pol­gár Géza) durván rátámad a Szitáry fiúkra. — Hogy beszélsz a nagyságos fejedelem apródjaival vonja kérdőre a Fejedelemfi. — Azon­nal kövesd meg őket! — Többé már nem apródjai a nagyságos fejedelemnek — hangzik a választ. - Apátok el- tékozolta az ország pénzét és csúfot űzött a nagyságos feje­delemből. Adjátok ide a kar­dotokat! A várudvar körül a kerengő­ben fáklyák köpködik a tüzes lángocskákat. Az udvarban vi­szont lámpafények világítanak (bár fényes nappal van), a szí­nészekre. A stáb a magasba emelt padlózaton forgat. Mar­kos Miklós rendező maga is ott kuporog a fölötte álló ope­ratőrök közelségében. Ismét elkészült egy jelenet Móra Ferenc: A rab ember fiai című tévéfilm produkcióból, amelyet kora reggel óta for­gatnak, ezúttal a ligeti Vojda- hunyad várában. Délutánra haj­lik az idő. Délelőtt még a trón­teremben Apafi fejedelem (Szir­tes Adóm) és Buzzáth katona­uram (Farkas Antal) összecsa­pását filmezték, amikor a feje­delemnek hírülhozzák Kraszna- Óvár elestét, miközben ő fia elrablása miatt kesereg. Fordulatos jelenetek, izgal­mas helytállások egész sorának lehettünk tanúi ezen o forga­táson már eddig is. Ifjúsági ka­landfilm a javából. Főszereplői: három fiatal fiú, a két Szitáry testvér és az ifjú Apafi Mihály, a fejedelem fia, azaz Radnai György, Szűcs Gábor és Kovács Krisztián általános, illetve kö­zépiskolás diákok. Már rutinos filmszínészek. Jól ismerjük őket, jó néhány ifjúsági filmből, a Csutakból, a Kincskereső kis- ködmönből és másokból. A rendező, Markos Miklós a következőket mondja készülő filmjéről: — A Televízió ifjúsági osztá­lyának megrendelésére forgat­juk A rab ember fiait. Az el­múlt években hasonló stílusú ifjúsági kalandfilmeket készítet­tem, A dunai hajóst és A csil­lagszeműt. Móra regényének megfilmesítése ennek a sorozat­nak szerves folytatása. — Mit mondhat ez a történel­mi korszakba ágyazott kalan­dos história a ma ifjúságának? — A történet gyönyörű me­se, amelyet az író történelmi időkbe ágyazott. így Móra Fe­renc szabadon engedhette fan­táziáját, s ezzel közelebb hoz­ta számunkra a XVII. századbé­li erdélyi fejedelemséget. A re­gény kedvenc olvasmánya a fiataloknak, és örök emberi té­mákat vet fel. A gyerekek hű­ségének és igazságszeretetének kell győzedelmeskednie, színes kalandok és veszélyek vállalá­sa mellett. A mának is szól! — Mennyire ragaszkodtak az eredeti íráshoz? — Abszolút mértékben ra­gaszkodtunk az eredeti cselek­ményhez, amely jó és mozgal­mas hi-, ria. Csupán annyi el­térést engedtünk meg magunk­nak, amennyit a filmes ábrázo­lás megkíván. A gyerekszínészek mellett nagyszámú, kitűnő színészgár­da is játszik a filmben: Bitskey Tibor, Szirtes Ádám, Medgyes- sy Mária, Szilágyi István, Far­kas Antal, Garas Dezső, Dégi István Gyenge Árpád, Csáká­nyi László és Bánhidi László. És ezenkívül még negyven gyerek. Szémann Béla Rita és két férje A Zenés TV Színház — cél­kitűzéseihez híven — ezúttal Donizetti egyik olyan vígope­ráját, a „Ritá”-t tűzi műsoróra, mely az érdemtelenül elfelej­tett művek sorába tartozik. Nem mondhatjuk, hogy a „Ri­ta" ismeretlen Magyarorszá­gon. Hajdanán bemutatta és sikerrel játszotta az egykori Népszínház, a háború után pedig opera-keresztmetszetben bemutatta az Állami Déryné Színház egyik társulata is. Ér­dekes, hogy a feledés és új­rafelfedezés, kezdettől fogva a „Rita" sorsának eleme volt. Az opera ősbemutatójára csak tizenkét évvel a komponista halála után, 1860-ban Párizs­ban került sor — addig a Do- nizetti-hagyatékban hevert. A 80-as években újra eltűnt az operai színlapokról, majd századunk elején — elsősor­ban az olasz operák — újra felfedezték. De a „Rita” a ma is ritkábban játszott Donizetti- művek közé tartozik. * Pedig rendkívül vonzó zenéje és mu­latságos története nem indo­kolja ezt a sorsot. Miről is szól a vígopera cselekménye? Tengerparti olasz városka. Napfény. A parti vendégfoga­dó tulajdonosa: Rita, egy jó­szívű, szép, de felettébb hir­telen haragú és kardos me­nyecske, aki néha alaposan helybenhagyja férjét, Beppót. Egyszer vendég érkezik a fo­gadóba, akinek Beppó elpa­naszolja, hogy felesége meg­verte. A vendég: Gasparone arra biztatja Beppót, hogy most ő verje meg a felesé­gét. Ekkor lép be Rita és fel­ismeri Gasparonéban első fér­jét. A történet folytatása igen érdekes. Az olasz szöveget ez­úttal Huszár Klára fordította magyarra, aki több ízben volt már a Pécsi Nemzeti Színház operaelőadásainak vendégren­dezője. A tévéváltozatban az operaház zenekarát Sándor János vezényli, az előadást Békés András rendezte. Ritát Kalmár Magda (képünkön), Beppót Leblanc György, Gas- parónét pedig Melis György énekli-játssza. Az adás július 8-án, szombaton este 21 óra 30 perckor kezdődik.

Next

/
Thumbnails
Contents