Dunántúli Napló, 1978. július (35. évfolyam, 179-209. szám)

1978-07-18 / 196. szám

6 Dunántúlt napló 1978. július 18., kedd Ismerjük meg VöruenyeinkeV Az alkoholisták gyógykezeléséről • 1979. január elsején lép hatályba a rendelet • Ki kezdeményezheti a Kőtelező gondozást? A z alkoholfogyasztás sú- “* lyos károkat okoz a társadalomnak, az egyén­nek. Az elmúlt évek so­rán több jogszabály is megjelent a gyógykezelés­sel kapcsolatban. Ez év jú­niusában látott napvilágot az egészségügyi miniszter 3/1978. számú rendelete a gyógyító-megelőző ellá­tás továbbfejlesztéséről, módosításáról. A rendelet majd csak 1979. január 1. napján lép hatályba, de előírásait már most indo­koltnak látjuk ismertetni. A 3/1978. (VI. 3.) EüM. sz. rendelet 1. §-a szerint a gon­dozásra kötelezés előtt a lakó­hely (tartózkodási hely) vagy a munkahely szerint illetékes tár­sadalmi és egészségügyi szer­veknek felvilágosító és meg­győző tevékenység útján arra kell törekedniök, hogy az alko­holista önként vesse alá magát a gondozásnak és gyógykezelésnek. Önkéntes jelentkezés Abban az esetben, ha a fel- világosító és meggyőző tevé­kenység eredménytelen volt,' az alkoholista lakóhelye vagy munkahelye szerint illetékes el­sőfokú egészségügyi hatóság­nál lehet kezdeményezni a kö­telező gondozás elrendelését. A kötelező gondozás iránti eljárás hivatalból, vagy kezde­ményezésre indul. Az eljárást kezdeményezheti az alkoholista — házastársa, — egyenesági rokona, test­vére, vagy — más érdekelt személy, il­letőleg — bármely állami szerv, szö­vetkezet vagy — társadalmi szervezet. A kötelező gondozás elren­v delését kezdeményező bead­ványban elő kell adni mindazo­kat az körülményeket, amelyek a gondozásbavételt indokolják. A kötelező gondozás elren­delésére irányuló eljárás során a határozat meghozatala előtt az alkoholista v á I I a I h a t j a, hogy önkéntes gondo­zásnak veti alá magát. Abban az esetben, ha a kö­rülmények, tények gondos mér­legelése alapján az egészség- ügyi hatóság arra a megálla­pításra jut, hogy az önkéntes gondozástól előreláthatólag eredmény várható, az eljárást megszünteti. Ha az eljárás ilyen okból történő megszüntetése után az alkoholista szándékos maga­tartásával meghiúsítja az ön­kéntes gondozás befejezését, erről a kezelő egészségügyi in­tézmény értesíti az egészség- ügyi hatóságot, amely az eljá­rást hivatalból megindítja. Ez esetben már az önkéntes gon­dozás vállalását figyelembe venni nem lehet. A kötelező gondozást elren­delő határozat rendelkezik a gyógykezelésnek a kórházban történő megkezdéséről és fo­ganatosításáról, valamint a kór­házi gondozásnak és gyógyke­zelésnek járóbetegellátás for­májában az illetékes rendelő- intézet alkoholgondozó rende­lésen történő folytatásáról. Az egészségügyi hatóság a kötelező gondozást elrendelő határozatát fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható- nak is nyilváníthatja, ha az in­dokolt. A határozatot megküldik a gondozásra kötelezett személy­nek, az illetékes megyei rend­őr-főkapitányság közlekedés- rendészeti osztályának is, ha adat van arra, hogy a gondo­zásra kötelezett személy jármű- vezetésre jogosító igazolvány­nyal rendelkezik. A határozat ‘ megérkezése utón az alkohológiai osztály vezetője intézkedik írásban a gyógykezelés megkezdése iránt. A megjelenés elővezetés terhe mellett kötelező. A felhívást tértivényesen ajánlott, zárt kül­deményként kell postára adni. A jogszabályi előírások mó­dot adnak a gyógykezelés mó­dozatainak változtatására, attól függően, hogy az adott eset­ben miként vezethet eredmény­re. Lehetőség van arra, hogy az alkohológiai osztály vezetője a kötelező gondozás alá vont sze­mélyt a kórházból elbocsássa, ha a gondozás és a gyógyke­zelés járóbetegellátás formájá­ban rendelőintézetben is ered­ményesen folytatható. Az alkoholista kötelező gon­dozása és gyógykezelése a ren­delőintézet alkoholgondozó rendelésének rendelési idejé­ben, lehetőség szerint a köte­lezett személy munkaidején kí­vül történik. A gondozásra kötelezett la­kóhelyének megváltoztatása esetén köteles új lakáscímét az alkoholgondozó rendelés ve­zetőjének bejelenteni. Ezt kö­vetően az alkohoigondozó ren­delés vezetője az előzmények ismertetésével tájékoztatja az új lakóhely szerint illetékes egészségügyi hatóságot a gon­dozás szükségességéről. Abban az esetben, ha a gon­dozásra kötelezett személy az egészségügyi előírásokat nem tartja meg, és ezzel a gyógy­kezelésnek a rendelőintézetben történő eredményes befejezését veszélyezteti vagy meghiúsítja, az alkoholgondozó rendelés ve­zetője javaslatot tesz az egész­ségügyi hatóságnak a gondo­zás más formájának elren­delésére. Az egészségügyi hatóság a javaslat gondos mérlegelésével újabb határozatban elrendel­heti kötelező gondozásnak a kórházban történő folytatá­sát, vagy — ha annak jogsz- bályi feltételei fennállnak — kezdeményezheti a kötelező in­tézeti gyógykezelés elrendelé­sére irányuló eljárást. A határozat végrehajtása Az egészségügy miniszteri rendelet 6. §-a értelmében az az alkoholista, aki az egész­ségügyi hatóságnak a kötelező gondozást elrendelő jogerős vagy előzetesen végrehajtható­vá nyilvánított határozatát nem hajtja végre, az alkohológiai osztályon való elhelyezése, ille­tőleg a rendelőintézeti gondo­zása és gyógykezelése érdeké­ben elővezettethető. Új könyvek, diákoknak Több mint harminc éve várnak a gyerekek Kököj- szi és Bobojsza visszatéré­sére. A két felejthetetlen törpe kalandjait elbeszélő kötet a napokban kerül a könyvesboltokba. A mai kor gyermekeinek az író át­dolgozta könyvét, amely most Kondor Lajos illuszt­rációival jut el az ifjú ol­vasókhoz. Arany három kis remekét tartalmazza a Rózsa és Ibolya címmel megjelenő verseskönyv: a címadó köl­teményt, a Bajusz és a Jó­ka ördöge című alkotáso­kat. A kötetet Würtz Adóm illusztrálta. A Bóbita álmos című antológia, amelyet T. Aszódi Éva állított ösz- sze, a magyar klasszikus és élő irodalom, valamint a külföldi népköltészet leg­szebb verseiből készült ösz- szeállítás kisgyermekek számára. Igazi szünidei olvasniva­ló Veressné Deák Éva „Felfedezem Budapestet” című útikalauza, amely megismertet a főváros ne­vezetes épületeivel, szob­raival, játszótereivel, park­jaival, múzeumaival; a vá­rosnéző séták mellett ki­rándulásokat ajánl a Pilis­be és a budai hegyekbe. Szeptemberben kezdődik a tanítás W az Államigazgatási Főiskolán Befejeződtek a felvételi vizs­gák az Államigazgatási Főisko­lán. Az ország új felsőoktatási intézményében a három éves nappali tagozaton 150-en, a négy-négy éves esti és levele­ző tagozaton 100-an, illetve 200-an kezdik meg tanulmá­nyaikat szeptemberben. Az új főiskola céljáról, fel­adatairól a Minisztertanács ta­nácsi hivatalában Gordon Ju­ditnak, az MTI munkatársának elmondták: — A főiskola képzési célját abban jelöltük meg, hogy terv­szerű oktató-nevelő munkával, a hallgatók eszmei-politikai és szakmai felkészítésével, közéleti tevékenységre nevelésével marxista—leninista világnézetű, szocialista erkölcsű, munkáju­kat hivatásnak tekintő igazga­tási szakembereket képezzen. — A főiskolán nyolc tanszék működik: tanulmányokat lehet folytatni a „marxizmus—leniniz- mus", az „államjogi”, az „ál­lamigazgatási”, a „jogi”, a „pénzügyi és gazdasági”, vala­mint a „szervezési és vezetési ismeretek" tanszéken, továbbá az idegennyelvi (orosz, angol vagy német) lektorátuson és a testnevelési tanszéken. Az elő­adások és a csoportos foglal­kozások aránya általában 30— 70 százalék, ami a tantárgyak jellegétől és a képzés céljától függően egyes tanszékeken ter­mészetesen változó. A tanulmá­nyok befejezését tanúsító vég­bizonyítvány és a megvédett szakdolgozat eredményeként a hallgatók államvizsgát tesznek, s ennek alapján „igazgatás- szervező” főiskolai oklevelet kapnak. Ez olyan államigazga­tási állások betöltésére is jo­gosít, ahol eddig jogi vég­zettséget írtak elő. A tanácsi hivatalban a to­vábbiakban elmondták, hogy a főiskola nappali tagozatára azok az érettségizettek jelent­kezhetnek, akik még nem töl­tötték be 35. életévüket és leg­alább egy évet már dolgoztak tanácsnál vagy más államigaz­gatási szentnél. Az esti és le­velező tagozatra való jelentke­zés feltétele ugyanaz, mint a nappalinál, korhatár azonban nincs. A tanulmányok megkezdésé­hez mindhárom tagozaton az alkalmazó államigazgatási szerv vezetőjének javaslata is szükséges. Nyitott a főiskola kapuja azok előtt is, akik 1971. után végezték el a tanácsaka­démiát. Ök hét különbözeti vizsga sikeres letétele után szerezhetik meg a főiskolai ok­levelet. Július 20-tól forgalomba helyezik az északi érintő utat Ezzel egyidöben a Bartók Béla utcát kis­nyomású gázvezetéképités miatt a Kodály Zoltán utcától a Zsolt utcáig teljesen lezárják. Az Aradi vértanúk útján történő vízvezetéképités miatt a Landler Jenő utcától keletre az utat átvágják, ezért a 30-as autóbusz ezen a részen a Landler Jenő utcában közlekedik mindkét irányban. A 36-os és 37-es autóbusz útvonala változatlan marad. A 33-as autóbusz nem érinti a Székely Ber­talan utcát, igy a Hunyadi és Kalinyin úton közlekedik. 0 ideiglenes buszmegálló 0 buszmegállók t gyalogátkelőhelyek .... lezárt útszakasz ------zsákutcák az építés idejére V asúti átjárón Életmentő íratlan szabályok A közelmúlt baranyai tragé­dia még ma is élénken foglal­koztatja a járművezetőket. Nem árt feleleveníteni ezzel kapcso­latban egy-két olyan íratlan szabályt és tudnivalót, melynek betartása és alkalmazása élet­mentő lehet. Ugyanis a vasúti átjáróban történő balesetek ál­talában nagyon súlyos kimene­telűek, ezért különösen fontos a veszély elhárítási lehetőségeinek ismerete. A vasúti átkelőhely megköze­lítésének meghatározott sebes­ségtartománya előírtan nincs. Nem is lenne célszerű ilyen se­bességet előírni, hisz sok objek­tív körülmény játszhat közre e sebesség megválasztásánál. Nem kívánunk most a KRESZ 19. §-áról tájékoztatást adni, in­kább a gyakorlati tapasztalato­kat adjuk közre. A gépjárművezetőnek, a va­súti kereszteződés megközelíté­si sebességének megválasztása­kor két alapvető követelményt kell kielégíteni: féktávolságon kívül legyen ideje meggyőződni az áthaladás veszélytelenségéről, és ha szük­séges, meg is tudjon állni; féktávolságon belül kibukkanó vonat előtt legyen elég idő a A baranyai utakon 1978. július 18—24-ig az alábbi útszakaszokon végeznek építési és útfelújítási te­vékenységet. Az 58. sz. pécs—Har­kány—drávaszabolcsi főközlekedési út Pécs átkelési szakaszán az út négy. biztonságos áthaladás befejezé­séhez. Ez a két követelmény egymás­sal látszólag ellentétes, de ha arra gondolunk, hogy különösen rossz látási viszonyok között a közelgő vonat észlelése fizikai­lag körülményesebb, a megkö­zelítési sebességnek kell lénye­gesen kisebbnek lennie, mint annak a sebességnek, ami a vasúti áthaladásnál egy esetle­ges veszélyhelyzetből való ki­menekülést biztosít. Ezt a két követelményt egyszerre tökéle­tesen nem lehet kielégíteni, il­letve egyformán jól nem lehet megoldani. Tehát olyan sebes­séget kell választani a megköze­lítésre, amely a megállást a ve­szélyhelyzet előtt még lehetővé teszi, de a kereszteződésbe va­ló behajtás után erőteljes gyor­sulást biztosít. Mivel itt két mozgó tömeg találkozási viszo­nyát igyekezzük elkerülni, ezért tekintettel kell lennünk a köze­ledő vonat sebességére, a vasút és a közúti kereszteződés szö­gére, gépjárművünk hosszára, fékhatására és gyorsulási té­nyezőjére. Zárai Tibor burkolati hiányosságok megszünteté­sét végzi. A jelzett szakaszon 40 km-es sebességkorlátozással lehet közlekedni. STOP — Pécsett, a Széchenyi téren és környékén tovább folytatódik a pince- és üregkutatás. Ezért július 17-tól lezárásra kerül a Széche­nyi köz. A Széchenyi teret a Geis- ler Eta utcán át lehet megköze­líteni. A Székesfehérvár utcában szintén kutatási munkálatok miatf célforgalom fenntartása mellett félszélességben lezárják az utcát. * — Tizennyolc baleset. A Bara­nya megyei Rendőr-főkapitányság közlekedési osztályának tájékoz­tatása szerint az elmúlt héten 18 közlekedési baleset történt me­gyénkben. Tíz súlyos és nyolc könnyű kimenetelű. * — Filmvetítéssel egybekötött ügyfélszolgálati ankétot rendez a Magyar Autóklub pécsi csoportja július 20-án 18 órakor Pécsett, a Szigeti úti AFIT-telepen, vala­mint 21-én 17 órakor Komlón, oz AFIT ottani telephelyén. * — Polski FIAT és Lada gép­kocsikhoz magyar gyártmányú biz­tonsági övék, sport disztárcsák és fejtámlák érkeztek az elmúlt hé­ten a MERKUR pécsi autósszalon­jába. Pécs—baranyai utakon nyomra való átépítése folyik, 40 km-es sebességkorlátozás van érvény­ben. A 67. sz. szigetvár—kaposvár— balatonlellei főközlekedési úton, Bol­dogasszonyfa térségében folytatódik a községet elkerülő útszakasz épí­tése. A régi úthoz csatlakozó sza­kaszon 4 km-es sebességkorlátozás­sal lehet közlekedni. Az 57. sz. mo­hács—pécsi főközlekedési úton Lány- csók térségében folytatódik a híd­építési munka. Ezért a forgalom te- relőúton bonyolódik sebességkorláto­zással. A 6. sz budapest—pécs— barcsi főközlekedési úton Mecsekná- dasd térségében a szakadékhíd szé­lesítésé kezdődik. A forgalom fél­pálya szélességben, sebességkorláto­zással, elektromos forgalomirányító segítségével van irányítva. A bony- hád—dombóvári összekötőúton Tófű és Mázaszászvár között az aszfaltsző­nyeg hengerlése folytatódik, padka- rendezéssel párhuzamosan, 40 km- es sebességkorlátozással. A 6. sz. budapest—pécs—barcsi főúton Nagy- peterd és Botykapeterd községek kö­zött az Aszfaltútépítő Vállalat ga­ranciális kötelezettsége keretében Két súlyos és egy könnyű sérültje volt a képen látható balesetnek. A 22-es Volán Rába tréleres teherautójának gépkocsivezetője ittas állapotban ült volánhoz, gyorshajtás következtében jármű­vével Kisháságyon kisodródott az útról és felborult. Az anyagi kár több mint 100 000 forint.

Next

/
Thumbnails
Contents