Dunántúli Napló, 1978. július (35. évfolyam, 179-209. szám)
1978-07-16 / 194. szám
I 1978. JÚLIUS 16. TÁRSADALOMPOLITIKA DN HÉTVÉGE 5. Tovább erősödött megyénkben a munkásosztály társadalmi szerepe n i MSZMP Baranya megyei Bizottsága legutóbbi ülésén megvitatta a munkásosztály helyzetének javítására hozott megyei feladatterv végrehajtásának tapasztalatait. A párt Központi Bizottsága 1974. március 18—20. ülésén elfogadott irányelvek előírták, hogy a társadalom minden területén erősíteni kell a munkásosztály szerepét, súlyát, javítani életkörülményeit. Az irányelvekben meghatározott célkitűzések eredményes végrehajtására a Megyei Pártbizottság 1974 augusztusában feladattervet fogudott el, ezt követően a társadalmi, mozgalmi és állami szervek is kidolgozták konkrét tennivalóikat. A Megyei Pártbizottság ülése megállapította, hogy a munkásság helyzetére hozott megyei feladatterv végrehajtása során sok kedvező változás történt. A megjelent párt-, állami és társadalmi szervek határozatait, tevékenységüket a munkásosztály helyzetével foglalkozó párthatározat szelleme hatja át. Munkájuk szerves részévé vált az irányelvekből adódó feladatok megvalósítása. Érzékelhetőek az életkörülményekben, a társadalmi, politikai és gazdasági életben, a munkások tudatában bekövetkezett kedvező változások. Ugyanakkor a tanácskozás arra is rámutatott, hogy vannak olyan területek, ahol a célkitűzéseket csak részben sikerült elérni. Az ideológiai munka feladatai Az elmúlt években a pártós a tömegszervezetek propaganda munkájában megkülönböztetett figyelmet kapott a munkásosztály fogalmának egységes értelmezése, vezető szerepével, szövetségi politikájával összefüggő kérdések tisztázása. Általános tapasztalat, hogy a munkásosztály társadalmi szerepe, megváltozott helyzete, a szövetségi politika lényeges kérdései ma már reálisabban tükröződnek a köztudatban. Ma már alig találkozni ezt megkérdőjelező, tagadó, technokrata nézetekkel. Kevesen vitatják a munkásosztály érdekeinek érvényesülését társadalmunkban. A munkás-paraszt szövetség gazdagodása, elmélyülése, a két alapvető osztály érdekazonosságának jelentősége az emberek szemléletében is megerősödött. Az ideológiai munka eredményei ellenére találkozni még olyan szemléleti problémákkal, melyekre a pártbizottság állás- foglalása felhívta a figyelmet. Többek között tapasztalható még a munkásosztály fogalmának leegyszerűsítése; csak a gazdasági, .vagy csak a politikai-tudati tényezőket veszik figyelembe. Van olyan vélemény is, hogy a munkás elsősorban munkavállalóként viselkedik, a gazdasági vezetők egy része is csak annak tekinti, háttérbe szorul tulajdonosi szerepe. Vannak, akik még ma is eltúlozzák a munkásosztály helyzetével összefüggő kedvezőtlen jelenségeket, mások helyzetét „tökéletesen rendben lévőnek" fogják fel. Vannak, akik nem társadalmi, politikai vonatkozásban vizsgálják a munkás- osztály vezető szerepét, leszűkítik azt a technikai munka- megosztásra. Az is előfordul, ‘ hogy egyesek személyes érdekeik érvényesülését azonosítják a munkásosztály vezető szerepének érvényesítésével, vélt séAz MSZMP megyei bizottságának állásfoglalása relmeiket e vezető szerep gyengülésével hozzák összefüggésbe. Mindezek indokolttá teszik, hogy a propaganda munkában a jövőben is nagy figyelmet kell fordítani a munkásosztály vezető szerepének helyes értelmezésére, a munkás-paraszt szövetség jelentőségének hang- súlyozására, cfmég felfedezhető egyszerűsítések, téves nézetek visszaszorítására. 130 ezer munkás a megyében A Megyei Pártbizottság megállapította, hogy a munkásság társadalmi súlyának növekedését több tényező is mutatja. Megyénkben 212 ezer fő az aktív keresők létszáma, közülük mintegy 130 ezer tartozik a munkásosztályhoz. Létszáma az utóbbi öt évben mérsékelten emelkedett, fiatalokból, tsz-ta- gokból. Az utóbbi években emelkedett a munkások szakmai képzettsége, jelenleg közét 50 százaléka szak-, 30 százaléka betanított munkás, 20 százalék a segédmunkások aránya. A munkáslakosság elsősorban a városokra jellemző, a bejárók száma közel 24 százalék. A foglalkoztatott munkások 59 százaléka ötszáz főnél nagyobb gazdasági egységekben dolgozik. Ez a tény jelentős hatással van fejlődésére, életkörülményeinek alakulására. A munkások 37 százaléka a megyében nő. Többségükben kis- és középüzemekben találhatóak, nagy számban vannak betanított és segédmunkás munkakörökben. A fiatalok többsége már szakmunkásként kerül munkahelyére. Sokat javult beilleszkedésük segítése, a velük való foglalkozás, iskolai képzettségüknek, szakmai fel- készültségüknek megfelelő munkakörökben dolgoznak. A vállalatoknál jelentős intézkedéseket tettek a fiatalok képzése, továbbképzése érdekében. A közéleti tevékenység A Központi Bizottság irányelveinek megfelelően növekedett megyénkben a munkások közéleti tevékenysége, a vezetésben való közvetlen részvételük. A párt-, állami és társadalmi szervek vezető testületéinek választásai során arányuk megfelelően növekedett. E testületekben a munkások tevékenysége gazdagítja a szervezetek munkáját. Mindenütt nagy figyelmet fordítottak munkájuk, a közéleti tevékenységbe való beilleszkedés segítésére. Ennek érdekében közülük sokat küldtek a különböző párt- és mozgalmi iskolákra. A munkásokból kiemelt vezetők döntő többsége becsülettel dolgozik, alkalmas a feladatok ellátására. A XI. kongresszus óta felvett új párttagok 73 százaléka munkás. A felvételek többsége a termelő üzemekben történt. A kialakított káderutánpótlási tervekben mindenhol figyelembe veszik a tehetséges munkásokat is. Vezetővé válásuk érdekében több jelentős intézkedés történt. Jól szolgálta ezt többek között a Megyei Oktatási Igazgatóság kétéves káder- képző iskolája is. Erősödik a demokratizmus A munkásosztály vezető szerepének erősítésében fontos eszköz és feltétel a munkahelyi, üzemi demokrácia fejlesztése. A korábbi időszakban e téren igen sok volt a formai elem az utóbbi években tartalmukban sokat gazdagodtak. Megteremtődtek és jól funkcionálnak azok a fórumok, melyek a demokratizmus erősödését szolgálják. Általánossá váltak, hogy a vezetők a feladatokról rendszeresen tájékoztatják a munkásokat. Nyíltan tárgyalnak a gazdasági tervekről, az élet- és munkakörülményeket érintő alapvető intézkedésekről, a kollektív szerződésekben rögzített jogok és kötelességek érvényesüléséről. Az üzemi demokrácia fejlődésében nagy szerepe van a szocialista brigádmozgalom fejlődésének. A brigádoknak jelenleg több mint hetvenezer tagja van a megyében. Az üzemi demokrácia fórumai a tapasztalatok szerint ott válnak tartalmassá, ahol a párt- és szakszervezetek irányító, ellenőrző és segítő tevékenysége színvonalas. Ugyanakkor a jogok és kötelességek helyes értelmezésében és gyakorlatában sok helyen a pártós gazdasági vezetők még nem használják ki a megnövekedett lehetőségeket, sokszor hiányzik a munkások javaslataival való megfelelő törődés, gyenge a különböző fórumokon kialakított álláspontok megértetése és elfogadtatása. Élet- és munka- körülmények A nagyvállalatok munkásságának élet- és munkakörülményei számottevően javultak. Az utóbbi években új, korszerű üzemrészek, azzal együtt szociális létesítmények épültek. A bányász lakásépítési program, a különböző munkahelyeken a dolgozók munkaidejének csökkentése, az üzemorvosi hálózat bővítése, az egészség- és munkavédelmi intézkedések sora, a műszakpótlékok bevezetése együttesen mind hozzájárultak a kedvező fejlődéshez. Az elmúlt években a fizikai foglalkozásúak átlagkeresete tovább növekedett, az V. ötéves terv előirányzott reálbérnövekedésének megfelelően alakult 1977-ben 1975-höz viszonyítva az átlagkeresetek az iparban 13, az építőiparban 12,9, a közlekedésben 12,1 a szolgáltatásban 15,2 százalékkal emelkedtek. Ugyanakkor a könnyű- és élelmiszeriparban megyénkben a keresetek alacsonyabbak az országos átlagnál. A munkások munkakörülményeinek javítását, a munkavégzések feltételeinek kedvező változását célozzák a vállalati szociális tervek. Az ötéves terv során több mint ötmilliárd forintot biztosítanak a vállalatok megyénkben a biztonságos munkavégzésre és a szociális ellátásra. A párt- és szakszervezeti szervek munkájuk során rendszeresen figyelmet fordítanak a munkahelyi körülmények javítására. 1975-től 1977-ig állami erőből 3076, társasházépítési formában 2111 lakás épült a megyében. Az új lakásokhoz jutta- tottak között a munkások aránya 60 százalék felett van, a társasház-lakásoknál az arány 68,7 százalék. A munkások részére értékesített 1451 lakásból az elmúlt három évben 42,6 százalék munkáslakás akcióban, 21,4 bányászlakós formájában és 13 százalék pedig munkáltatói kölcsönnel történt. A pártbizottság úgy ítélte meg, hogy a jogos igényeket csak hosszabb távon lehet kielégíteni. Jelentős a fejlődés a munkáslakta területek ellátásában. a közlekedés javulásában. Ennek ellenére vannak gondok. Az egészségügyi ellátás szintje, a kulturális és művelődési igények kielégítése területenként igen eltérő. A kereskedelmi és kommunális ellátottság az átlag alatt van a korábban épült településeknél, az újonnan épülőknél pedig időeltolódásokkal valósul meg. A szolgáltató és javító tevékenység nem tud az igényeknek megfelelni. Fejlődő munkásművelődés Az elmúlt években a munkásművelődés fejlesztése érdekében sok intézkedés történt. Növekedett a dolgozók képzéséért, művelődéséért érzett felelősség. A munkásművelődés továbbfejlesztése társadalmi ügy- gyé vált, ebben a párt-, állami és mozgalmi vezető szervek kezdeményező feladatokat vállaltak. A kezdeményezések közül kiemelésre méltó a „Munka és művelődés" elnevezéssel 1976- ban indult mozgalom, mely Pécsett a szocialista brigádok öt évre tervezett művelődési akciójaként indult, s ma már a megye valamennyi városában kibontakozott. Említésre méltó a Megyei Múzeumok Igazgatóságának és a Moziüzemi Vállalatnak a munkásművelődést segítő tevékenysége. Mindezek eredményeként jelentősen fejlődött a munkások általános műveltsége. Érzékelhetően javultak a szakmunkás- képzés tárgyi és személyi feltételei, színvonalasabb lett a gyakorlati és elméleti képzés. Népszerű az üzemekbe kihelyezett osztályokban történő felnőttoktatás. A „Mindenki Iskolája” mozgalom eredményeként az első évben 352, a második évben 524 fő tett sikeres magánvizsgát a megyében. A munkások érdeklődése fokozatosan a középfokú iskolák felé fordul. Népszerű a szakmunkások szak- középiskolája, kedvező a fizikai dolgozók részvétele a szakközépiskolai és gimnáziumi oktatásban. A munkásművelődés szerves részévé váltak a munkástovábbképzések különböző formái. Sok segítséget kaptak továbbtanulásukhoz a fizikai dolgozók tehetséges gyermekei. Nem sikerült azonban jelentős előrelépést tenni a kisebb munkásszállások kulturális ellátottsága javításában és a bejáró dolgozók művelődési igényeinek kielégítésében. Az ingázók társadalmi, közéleti aktivitását elsősorban lakóhelyeiken lehet fokozni, a helyi művelődési és kulturális feltételek javításával lehet és kell kedvező változásokat elérni, örvendetes, hogy a vállalatok saját intézményeik fenntartása mellett mind több támogatóst adnak a lakóterületi közös művelődési intézmények fenntartásához. * ■ Megyei Pártbizottság ülése megállapította, hogy az 1974. augusztus 12-én megfogalmazott megyei feladatterv eddigi végrehajtása jól szolgálta, és alapjaiban a jövőben is jól segítheti, a munkásosztály társadalmi súlyának növekedését, munka- és életkörülményei fejlesztését a megyében. A megjelölt célok helyesek, azok jövőbeni realizálása érdekében továbbra is átgondolt és egységes cselekvésre van szükség a párt-, az állami, a társadalmi szervek, a gazdasági és intézményi vezetők részéről. TALAJVALLATÁS — MŰSZEREKKEL; Az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és a háztáji gazdaságok gazdaságosabb termelését segítik elő azok a talaj- és takarmányvizsgálatok, amelyeket a Tolna megyei Állami Gazdaságok Szakszolgálati Állomásán végeznek. A talaj- és takarmányminták sokrétű vizsgálatát korszerű műszerek segítik. Képünkön: Kemény Sándorné a fehérjemeghatározás befejező fázisát ellenőrzi. A szocialista magyar társadalom születése (5.) A parasztság Az elmúlt 15 esztendő gyökeres változásokat hozott parasztságunk életében is. A mezőgazdaság szocialista átszervezése az ötvenes—hatvanas évek fordulóján nemcsak azt eredményezte, hogy a parasztság is a szocialista termelési viszonyok közé került, hanem egyszersmind véget vetett a parasztság korábbi osztálytagozódásának, illetve a tsz-parasztság és az egyénileg gazdálkodó parasztság eltérő fejlődésének. Éppen ezért volt domináló ezekben az években az egységes szocialista paraszti osztály megteremtésére irányuló törekvés, amely mind a propagandában, mind a tettekben .érvényesült. Tulajdonképpen azt mondhatnánk, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével nem az következett be, hogy egy, a munkásosztálytól elkülönülő egységes paraszti osztály jött létre, hanem éppen ellenkezőleg — Lenin kifejezését egy más szituációra alkalmazva — az „elparaszti- atlanodás” folyamata a jellemző. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek megszervezése idején a szocialista tulajdon e formája még erőteljesen magán viselte saját kisáruter- melő előzményeinek következményeit. A hatvanas évek közepétől azonban — a termelőszövetkezetek technikai-anyagi bázisának erősödésével párhuzamosan — egyre erőteljesebben a vállalati gazdálkodós jellemzői alakultak ki. Egyfelől a szövetkezetek vállalati jellegének erősödése, a fel nem osztható alapok növekedése, az alapvető termelőeszköz — a föld — szocialista szövetkezeti tulajdona, a szövetkezetekre is kiterjedő állami felügyelet és szabályozás, másfelől pedig az állami szektorban a vállalati önállóság növelése — a gazdálkodás eltérő elemei ellenére is — lényegét és típusát tekintve azonos termelési viszonyt hoz létre az állami és a szövetkezeti szektorban. Ma már a termelőszövetkezetek aktív keresőinek közel fele abból a fiatalabb generációból kerül ki, akik sohasem voltak kapcsolatban az egyéni parasztgazdasággal. Az aktív termelőszövetkezeti tagok és alkalmazottak mintegy 10 százaléka szellemi munkakörben dolgozik, több mint 20 százalékuk szakmunkás. Ehhez járul az is, hogy a | mezőgazdasági termelőszövet- j kezetekben dolgozó nem nyugdíjas tagoknak és alkalmazottaknak csak a fele dolgozik a növénytermesztésben, állattenyésztésben és takarmányozásban, tehát végez kifejezetten mezőgazdasági tevékenységet. Hasonló arányokat mutat a közös gazdaságokban ledolgozott munkaidő is. Míg 1963-ban 76 százalé- addig ma már csak közel 50 százalék a hagyományos paraszti munkaidő aránya a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben, az összes fizikai munkaidőn belül. A tsz-tag- ság közel fele tehát ma már tevékenységét tekintve nem hagyományos paraszti munkát végez. Azt is figyelembe kell venni, hogy a fő foglalkozáson túli mezőgazdasági tevékenység, — mint erre már utaltunk — nem geyszerűen az állami szektor és a szövetkezetek, a munkásosztály és a parasztság között differenciál. A KSH mezőgazdasági kisüzemi ösz- szeírása alapján Magyarországon 1 681 076 mezőgazda- sági háztáji — és kisegítő gazdaság van, ezekben — természetesen különböző rendszerességgel — 2 210 404 aktív kereső dolgozik, akiknek csak 24,5 százaléka tsz-tag(l). 1 302 057 a nem mezőgazda - sági főfoglalkozásúak száma, ebből több mint egymillió a nem mezőgazdasági fizikai dolgozó. Azt mondhatjuk tehát, hogy a mezőgazdasági háztáji és kisegítő gazdaságokban érintettek kevesebb, mint egynegyede a szövetkezeti paraszt és több mint fele a munkásosztályhoz tartozó. A munkásosztály és a parasztság közeledésének fontos tényezője volt a jövedelmek kiegyenlítődése, is. Jövedelemstatisztikánk szerint ez 1968-ban következett be és azóta a parasztság, és különösen a kettős jövedelműek munkából származó jövedelme valamelyest meg is haladja a munkásosztályét. Ehhez azonban hozzá kell tennünk, hogy a parasztság ezt a valamivel magasabb többletjövedelmet több munkával érte el; hogy a statisztika a háztáji és kisegítő gazdaságból származó becsült jövedelmet a paraszti jövedelmekhez számítja. A mezőgazdaság szocialista átszervezését követő időszakban tehát jelentős léptekkel haladt előre a parasztság történetileg megkésett felbomlása, nagy rétegeinek közeledése a munkásosztályhoz. Ezért állapíthatta meg az MSZMP XI. kongresszusának határozata, hogy a szövetkezeti parasztság „munka- és életkörülményeiben, szemléletében közeledik a munkásokhoz, termelési és közéleti tevékenységével a szocializmus építésének aktív részese.” Kolosi Tamás (Következik: 6, AZ ÉRTELMISÉG)
