Dunántúli Napló, 1978. július (35. évfolyam, 179-209. szám)

1978-07-16 / 194. szám

I 1978. JÚLIUS 16. TÁRSADALOMPOLITIKA DN HÉTVÉGE 5. Tovább erősödött megyénkben a munkásosztály társadalmi szerepe n i MSZMP Baranya megyei Bizottsága legutóbbi ülésén megvitatta a mun­kásosztály helyzeté­nek javítására hozott me­gyei feladatterv végrehaj­tásának tapasztalatait. A párt Központi Bizottsága 1974. március 18—20. ülé­sén elfogadott irányelvek előírták, hogy a társada­lom minden területén erő­síteni kell a munkásosz­tály szerepét, súlyát, ja­vítani életkörülményeit. Az irányelvekben megha­tározott célkitűzések ered­ményes végrehajtására a Megyei Pártbizottság 1974 augusztusában feladatter­vet fogudott el, ezt köve­tően a társadalmi, mozgal­mi és állami szervek is ki­dolgozták konkrét tenniva­lóikat. A Megyei Pártbizottság ülé­se megállapította, hogy a mun­kásság helyzetére hozott me­gyei feladatterv végrehajtása során sok kedvező változás tör­tént. A megjelent párt-, álla­mi és társadalmi szervek hatá­rozatait, tevékenységüket a munkásosztály helyzetével fog­lalkozó párthatározat szelleme hatja át. Munkájuk szerves ré­szévé vált az irányelvekből adó­dó feladatok megvalósítása. Ér­zékelhetőek az életkörülmé­nyekben, a társadalmi, politi­kai és gazdasági életben, a munkások tudatában bekövet­kezett kedvező változások. Ugyanakkor a tanácskozás ar­ra is rámutatott, hogy vannak olyan területek, ahol a célkitű­zéseket csak részben sikerült el­érni. Az ideológiai munka feladatai Az elmúlt években a párt­ós a tömegszervezetek propa­ganda munkájában megkülön­böztetett figyelmet kapott a munkásosztály fogalmának egy­séges értelmezése, vezető sze­repével, szövetségi politikájá­val összefüggő kérdések tisztá­zása. Általános tapasztalat, hogy a munkásosztály társadal­mi szerepe, megváltozott hely­zete, a szövetségi politika lé­nyeges kérdései ma már reá­lisabban tükröződnek a köztu­datban. Ma már alig találkozni ezt megkérdőjelező, tagadó, technokrata nézetekkel. Keve­sen vitatják a munkásosztály érdekeinek érvényesülését tár­sadalmunkban. A munkás-pa­raszt szövetség gazdagodása, elmélyülése, a két alapvető osztály érdekazonosságának jelentősége az emberek szem­léletében is megerősödött. Az ideológiai munka ered­ményei ellenére találkozni még olyan szemléleti problémákkal, melyekre a pártbizottság állás- foglalása felhívta a figyelmet. Többek között tapasztalható még a munkásosztály fogalmá­nak leegyszerűsítése; csak a gazdasági, .vagy csak a politi­kai-tudati tényezőket veszik fi­gyelembe. Van olyan vélemény is, hogy a munkás elsősorban munkavállalóként viselkedik, a gazdasági vezetők egy része is csak annak tekinti, háttérbe szorul tulajdonosi szerepe. Van­nak, akik még ma is eltúloz­zák a munkásosztály helyzeté­vel összefüggő kedvezőtlen je­lenségeket, mások helyzetét „tö­kéletesen rendben lévőnek" fogják fel. Vannak, akik nem társadalmi, politikai vonatko­zásban vizsgálják a munkás- osztály vezető szerepét, leszű­kítik azt a technikai munka- megosztásra. Az is előfordul, ‘ hogy egyesek személyes érde­keik érvényesülését azonosítják a munkásosztály vezető szere­pének érvényesítésével, vélt sé­Az MSZMP megyei bizottságának állásfoglalása relmeiket e vezető szerep gyen­gülésével hozzák összefüggés­be. Mindezek indokolttá teszik, hogy a propaganda munkában a jövőben is nagy figyelmet kell fordítani a munkásosztály vezető szerepének helyes értel­mezésére, a munkás-paraszt szövetség jelentőségének hang- súlyozására, cfmég felfedezhe­tő egyszerűsítések, téves néze­tek visszaszorítására. 130 ezer munkás a megyében A Megyei Pártbizottság meg­állapította, hogy a munkásság társadalmi súlyának növekedé­sét több tényező is mutatja. Megyénkben 212 ezer fő az ak­tív keresők létszáma, közülük mintegy 130 ezer tartozik a munkásosztályhoz. Létszáma az utóbbi öt évben mérsékelten emelkedett, fiatalokból, tsz-ta- gokból. Az utóbbi években emelkedett a munkások szak­mai képzettsége, jelenleg kö­zét 50 százaléka szak-, 30 szá­zaléka betanított munkás, 20 százalék a segédmunkások ará­nya. A munkáslakosság első­sorban a városokra jellemző, a bejárók száma közel 24 száza­lék. A foglalkoztatott munká­sok 59 százaléka ötszáz főnél nagyobb gazdasági egységek­ben dolgozik. Ez a tény jelen­tős hatással van fejlődésére, életkörülményeinek alakulására. A munkások 37 százaléka a megyében nő. Többségükben kis- és középüzemekben talál­hatóak, nagy számban vannak betanított és segédmunkás munkakörökben. A fiatalok többsége már szakmunkásként kerül munkahelyére. Sokat ja­vult beilleszkedésük segítése, a velük való foglalkozás, iskolai képzettségüknek, szakmai fel- készültségüknek megfelelő mun­kakörökben dolgoznak. A vál­lalatoknál jelentős intézkedése­ket tettek a fiatalok képzése, továbbképzése érdekében. A közéleti tevékenység A Központi Bizottság irányel­veinek megfelelően növekedett megyénkben a munkások köz­életi tevékenysége, a vezetés­ben való közvetlen részvételük. A párt-, állami és társadalmi szervek vezető testületéinek vá­lasztásai során arányuk meg­felelően növekedett. E testüle­tekben a munkások tevékenysé­ge gazdagítja a szervezetek munkáját. Mindenütt nagy fi­gyelmet fordítottak munkájuk, a közéleti tevékenységbe való beilleszkedés segítésére. Ennek érdekében közülük sokat küld­tek a különböző párt- és moz­galmi iskolákra. A munkások­ból kiemelt vezetők döntő több­sége becsülettel dolgozik, al­kalmas a feladatok ellátására. A XI. kongresszus óta felvett új párttagok 73 százaléka mun­kás. A felvételek többsége a termelő üzemekben történt. A kialakított káderutánpótlá­si tervekben mindenhol figye­lembe veszik a tehetséges mun­kásokat is. Vezetővé válásuk ér­dekében több jelentős intézke­dés történt. Jól szolgálta ezt többek között a Megyei Okta­tási Igazgatóság kétéves káder- képző iskolája is. Erősödik a demokratizmus A munkásosztály vezető sze­repének erősítésében fontos eszköz és feltétel a munkahe­lyi, üzemi demokrácia fejleszté­se. A korábbi időszakban e té­ren igen sok volt a formai elem az utóbbi években tartalmukban sokat gazdagod­tak. Megteremtődtek és jól funkcionálnak azok a fórumok, melyek a demokratizmus erő­södését szolgálják. Általánossá váltak, hogy a vezetők a fel­adatokról rendszeresen tájékoz­tatják a munkásokat. Nyíltan tárgyalnak a gazdasági tervek­ről, az élet- és munkakörülmé­nyeket érintő alapvető intézke­désekről, a kollektív szerződé­sekben rögzített jogok és köte­lességek érvényesüléséről. Az üzemi demokrácia fejlő­désében nagy szerepe van a szocialista brigádmozgalom fej­lődésének. A brigádoknak je­lenleg több mint hetvenezer tagja van a megyében. Az üzemi demokrácia fóru­mai a tapasztalatok szerint ott válnak tartalmassá, ahol a párt- és szakszervezetek irányí­tó, ellenőrző és segítő tevé­kenysége színvonalas. Ugyan­akkor a jogok és kötelességek helyes értelmezésében és gya­korlatában sok helyen a párt­ós gazdasági vezetők még nem használják ki a megnövekedett lehetőségeket, sokszor hiányzik a munkások javaslataival való megfelelő törődés, gyenge a különböző fórumokon kialakított álláspontok megértetése és el­fogadtatása. Élet- és munka- körülmények A nagyvállalatok munkássá­gának élet- és munkakörülmé­nyei számottevően javultak. Az utóbbi években új, korszerű üzemrészek, azzal együtt szo­ciális létesítmények épültek. A bányász lakásépítési program, a különböző munkahelyeken a dolgozók munkaidejének csök­kentése, az üzemorvosi hálózat bővítése, az egészség- és mun­kavédelmi intézkedések sora, a műszakpótlékok bevezetése együttesen mind hozzájárultak a kedvező fejlődéshez. Az elmúlt években a fizikai foglalkozásúak átlagkeresete tovább növekedett, az V. ötéves terv előirányzott reálbérnöveke­désének megfelelően alakult 1977-ben 1975-höz viszonyítva az átlagkeresetek az iparban 13, az építőiparban 12,9, a köz­lekedésben 12,1 a szolgáltatás­ban 15,2 százalékkal emelked­tek. Ugyanakkor a könnyű- és élelmiszeriparban megyénkben a keresetek alacsonyabbak az országos átlagnál. A munkások munkakörülmé­nyeinek javítását, a munkavég­zések feltételeinek kedvező vál­tozását célozzák a vállalati szo­ciális tervek. Az ötéves terv so­rán több mint ötmilliárd forin­tot biztosítanak a vállalatok megyénkben a biztonságos munkavégzésre és a szociális ellátásra. A párt- és szakszer­vezeti szervek munkájuk során rendszeresen figyelmet fordíta­nak a munkahelyi körülmények javítására. 1975-től 1977-ig állami erő­ből 3076, társasházépítési for­mában 2111 lakás épült a me­gyében. Az új lakásokhoz jutta- tottak között a munkások ará­nya 60 százalék felett van, a társasház-lakásoknál az arány 68,7 százalék. A munkások ré­szére értékesített 1451 lakásból az elmúlt három évben 42,6 százalék munkáslakás akció­ban, 21,4 bányászlakós formá­jában és 13 százalék pedig munkáltatói kölcsönnel történt. A pártbizottság úgy ítélte meg, hogy a jogos igényeket csak hosszabb távon lehet ki­elégíteni. Jelentős a fejlődés a mun­káslakta területek ellátásában. a közlekedés javulásában. En­nek ellenére vannak gondok. Az egészségügyi ellátás szint­je, a kulturális és művelődési igények kielégítése területen­ként igen eltérő. A kereskedel­mi és kommunális ellátottság az átlag alatt van a korábban épült településeknél, az újon­nan épülőknél pedig időelto­lódásokkal valósul meg. A szol­gáltató és javító tevékenység nem tud az igényeknek meg­felelni. Fejlődő munkás­művelődés Az elmúlt években a munkás­művelődés fejlesztése érdeké­ben sok intézkedés történt. Nö­vekedett a dolgozók képzésé­ért, művelődéséért érzett fele­lősség. A munkásművelődés to­vábbfejlesztése társadalmi ügy- gyé vált, ebben a párt-, álla­mi és mozgalmi vezető szervek kezdeményező feladatokat vál­laltak. A kezdeményezések közül ki­emelésre méltó a „Munka és művelődés" elnevezéssel 1976- ban indult mozgalom, mely Pé­csett a szocialista brigádok öt évre tervezett művelődési akció­jaként indult, s ma már a me­gye valamennyi városában ki­bontakozott. Említésre méltó a Megyei Múzeumok Igazgatósá­gának és a Moziüzemi Válla­latnak a munkásművelődést se­gítő tevékenysége. Mindezek eredményeként je­lentősen fejlődött a munkások általános műveltsége. Érzékel­hetően javultak a szakmunkás- képzés tárgyi és személyi felté­telei, színvonalasabb lett a gya­korlati és elméleti képzés. Nép­szerű az üzemekbe kihelyezett osztályokban történő felnőttok­tatás. A „Mindenki Iskolája” mozgalom eredményeként az el­ső évben 352, a második év­ben 524 fő tett sikeres magán­vizsgát a megyében. A munká­sok érdeklődése fokozatosan a középfokú iskolák felé fordul. Népszerű a szakmunkások szak- középiskolája, kedvező a fizi­kai dolgozók részvétele a szak­középiskolai és gimnáziumi ok­tatásban. A munkásművelődés szerves részévé váltak a mun­kástovábbképzések különböző formái. Sok segítséget kaptak továbbtanulásukhoz a fizikai dolgozók tehetséges gyermekei. Nem sikerült azonban jelen­tős előrelépést tenni a kisebb munkásszállások kulturális el­látottsága javításában és a be­járó dolgozók művelődési igé­nyeinek kielégítésében. Az in­gázók társadalmi, közéleti ak­tivitását elsősorban lakóhelyei­ken lehet fokozni, a helyi mű­velődési és kulturális feltételek javításával lehet és kell ked­vező változásokat elérni, ör­vendetes, hogy a vállalatok sa­ját intézményeik fenntartása mellett mind több támogatóst adnak a lakóterületi közös mű­velődési intézmények fenntar­tásához. * ■ Megyei Pártbizottság ülése megállapította, hogy az 1974. augusztus 12-én megfogalmazott megyei feladatterv eddi­gi végrehajtása jól szolgálta, és alapjaiban a jövőben is jól segítheti, a munkásosztály tár­sadalmi súlyának növekedését, munka- és életkörülményei fej­lesztését a megyében. A meg­jelölt célok helyesek, azok jövő­beni realizálása érdekében to­vábbra is átgondolt és egységes cselekvésre van szükség a párt-, az állami, a társadalmi szervek, a gazdasági és intéz­ményi vezetők részéről. TALAJVALLATÁS — MŰSZEREKKEL; Az állami gazdaságok, a ter­melőszövetkezetek és a háztáji gazdaságok gazdaságosabb ter­melését segítik elő azok a talaj- és takarmányvizsgálatok, ame­lyeket a Tolna megyei Állami Gazdaságok Szakszolgálati Állomá­sán végeznek. A talaj- és takarmányminták sokrétű vizsgálatát korszerű műszerek segítik. Képünkön: Kemény Sándorné a fehér­jemeghatározás befejező fázisát ellenőrzi. A szocialista magyar társadalom születése (5.) A parasztság Az elmúlt 15 esztendő gyö­keres változásokat hozott pa­rasztságunk életében is. A mezőgazdaság szocialista át­szervezése az ötvenes—hatva­nas évek fordulóján nemcsak azt eredményezte, hogy a pa­rasztság is a szocialista ter­melési viszonyok közé került, hanem egyszersmind véget ve­tett a parasztság korábbi osz­tálytagozódásának, illetve a tsz-parasztság és az egyénileg gazdálkodó parasztság eltérő fejlődésének. Éppen ezért volt domináló ezekben az években az egységes szocialista pa­raszti osztály megteremtésére irányuló törekvés, amely mind a propagandában, mind a tet­tekben .érvényesült. Tulajdonképpen azt mond­hatnánk, hogy a mezőgazda­ság szocialista átszervezésé­vel nem az következett be, hogy egy, a munkásosztálytól elkülönülő egységes paraszti osztály jött létre, hanem ép­pen ellenkezőleg — Lenin ki­fejezését egy más szituációra alkalmazva — az „elparaszti- atlanodás” folyamata a jel­lemző. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek megszervezése idején a szocialista tulajdon e formája még erőteljesen ma­gán viselte saját kisáruter- melő előzményeinek következ­ményeit. A hatvanas évek kö­zepétől azonban — a terme­lőszövetkezetek technikai-anya­gi bázisának erősödésével pár­huzamosan — egyre erőtelje­sebben a vállalati gazdálko­dós jellemzői alakultak ki. Egyfelől a szövetkezetek vál­lalati jellegének erősödése, a fel nem osztható alapok nö­vekedése, az alapvető terme­lőeszköz — a föld — szocia­lista szövetkezeti tulajdona, a szövetkezetekre is kiterjedő ál­lami felügyelet és szabályo­zás, másfelől pedig az állami szektorban a vállalati önál­lóság növelése — a gazdál­kodás eltérő elemei ellenére is — lényegét és típusát te­kintve azonos termelési vi­szonyt hoz létre az állami és a szövetkezeti szektorban. Ma már a termelőszövetke­zetek aktív keresőinek közel fele abból a fiatalabb gene­rációból kerül ki, akik soha­sem voltak kapcsolatban az egyéni parasztgazdasággal. Az aktív termelőszövetkezeti ta­gok és alkalmazottak mintegy 10 százaléka szellemi mun­kakörben dolgozik, több mint 20 százalékuk szakmunkás. Ehhez járul az is, hogy a | mezőgazdasági termelőszövet- j kezetekben dolgozó nem nyug­díjas tagoknak és alkalma­zottaknak csak a fele dol­gozik a növénytermesztésben, állattenyésztésben és takar­mányozásban, tehát végez ki­fejezetten mezőgazdasági te­vékenységet. Hasonló arányo­kat mutat a közös gazdasá­gokban ledolgozott munkaidő is. Míg 1963-ban 76 százalé- addig ma már csak közel 50 százalék a hagyományos pa­raszti munkaidő aránya a me­zőgazdasági termelőszövetke­zetekben, az összes fizikai munkaidőn belül. A tsz-tag- ság közel fele tehát ma már tevékenységét tekintve nem hagyományos paraszti mun­kát végez. Azt is figyelembe kell venni, hogy a fő foglalkozáson túli mezőgazdasági tevékenység, — mint erre már utaltunk — nem geyszerűen az állami szektor és a szövetkezetek, a munkásosztály és a parasztság között differenciál. A KSH mezőgazdasági kisüzemi ösz- szeírása alapján Magyaror­szágon 1 681 076 mezőgazda- sági háztáji — és kisegítő gazdaság van, ezekben — természetesen különböző rend­szerességgel — 2 210 404 ak­tív kereső dolgozik, akiknek csak 24,5 százaléka tsz-tag(l). 1 302 057 a nem mezőgazda - sági főfoglalkozásúak száma, ebből több mint egymillió a nem mezőgazdasági fizikai dolgozó. Azt mondhatjuk te­hát, hogy a mezőgazdasági háztáji és kisegítő gazdasá­gokban érintettek kevesebb, mint egynegyede a szövetke­zeti paraszt és több mint fele a munkásosztályhoz tartozó. A munkásosztály és a pa­rasztság közeledésének fon­tos tényezője volt a jövedel­mek kiegyenlítődése, is. Jöve­delemstatisztikánk szerint ez 1968-ban következett be és azóta a parasztság, és külö­nösen a kettős jövedelműek munkából származó jövedelme valamelyest meg is haladja a munkásosztályét. Ehhez azon­ban hozzá kell tennünk, hogy a parasztság ezt a valamivel magasabb többletjövedelmet több munkával érte el; hogy a statisztika a háztáji és kise­gítő gazdaságból származó becsült jövedelmet a paraszti jövedelmekhez számítja. A mezőgazdaság szocialista átszervezését követő időszak­ban tehát jelentős léptekkel haladt előre a parasztság történetileg megkésett felbom­lása, nagy rétegeinek közele­dése a munkásosztályhoz. Ezért állapíthatta meg az MSZMP XI. kongresszusának határozata, hogy a szövetke­zeti parasztság „munka- és életkörülményeiben, szemléle­tében közeledik a munkások­hoz, termelési és közéleti te­vékenységével a szocializmus építésének aktív részese.” Kolosi Tamás (Következik: 6, AZ ÉRTELMI­SÉG)

Next

/
Thumbnails
Contents