Dunántúli Napló, 1978. július (35. évfolyam, 179-209. szám)

1978-07-16 / 194. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt naniö XXXV. évfolyam, 194. szám 1978. július 16., vasárnap Ára: 1,20 Ft o Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Az amerikai elnök Európában James Carter nyugat­berlini látogatása Bonnban tartják a hét vezető ipari állam csúcstalálkozóját XX. Népek Barátsága Nyári Egyetem Ma nyílik Pécsett a XX. Né­pek Barátsága Nyári Egyetem. Húsz év mindenképpen nagy idő és a jubileum kapcsán ér­demes ' kicsit visszatekinteni. A maihoz képest jóval sze­rényebb körülmények között indult az első nyári egyetem. A lehetőségek és a feltételek azóta javultak, megváltoztak, de az alapvető cél változatlan maradt. Barátokat keresni szerte a világban, megmutatni nekik hazánk egy darabját, föltárni mindennapi életünket, gondjainkat, örömeinket. Tenni ezt függetlenül a világnézeti különbségektől, de sohasem feledve, hogy a szocialista Ma­gyarországon élünk. A rendező szerv, a TIT Baranya megyei Szervezete fölismerte a baráti kapcsolatok erejét, a szájról szájra szálló élménybeszámo­lók, elismerés, „propaganda" hatását. Hozzájárult ahhoz, hogy külföldön már nem csak a gulyást és a pusztát, a mi- tizált „barbárságot" társítják Magyarországhoz. Hanem föl­villannak az emlékképek a kellemes kirándulásokról, az érdekes előadásokról, a jóhan­gulatú vitákról, fórumokról, az estéket betöltő nemzeti műso­rokról. S elsősorban az itt szer­zett barátokról, a hosszan tar­tó meghitt beszélgetésekről. És hogy mindez mennyire nem le­becsülendő, hogy ez mennyire fontos, arról meggyőznek min­ket a távolból küldött levelek, a törzsvendégek és az egyre nagyobb érdeklődés hazánk, társadalmunk, a nyári egyetem iránt. Az elmúlt húsz esztendőben minden kontinensről érkeztek vendégek a pécsi, illetve a harkányi kurzusokra. Eddig ösz- szesen 5011 fő vett részt a nyári egyetemeken, bár a je­lentkezők száma ennek több­szöröse. De közbeszólnak az el­helyezési nehézségek, ami miatt évről évre le kell mon­daniuk bizonyos hányadát az érdeklődőknek. A XX. Nyári Egyetem ma nyí­lik. Szívből köszöntjük az ide­érkező vendégeket, előadókat, rendezőket. S kívánjuk, hogy a legközelebbi jubileumon a to­vábbi sikerekről számolhassunk be. Kevés kézzelfogható ered­ménnyel, annál több ünnepé­lyes külsőséggel jár James Car­ter amerikai elnök bonni láto­gatása. Pénteken, az egész program egyetlen hivatalos tár­gyalásán Schmidt kancellárral alig három óra alatt „végig- száguldottak" a nemzetközi politikai és gazdasági helyzet valamennyi fontos témakörén. A találkozó végén bőven hang­zóit el kölcsönös dicséret ven­dég és házigazda részéről, a lényeget illetően azonban min­den maradt a régiben: a két kormány gazdaságpolitikai el­képzelései a nyugati válság megoldására élesen elütnek egymástól. Ettől kezdve vasárnap regge­lig — a hét vezető ipari állam bonni csúcstalálkozójának kez­detéig — csupa protokollprog- ram vár Carterre. Első lépés­ként pénteken megjelent o bonni piactéren, ahol — nem aratott osztatlan sikert. A tisz­teletére összesereglett bonni la­kosok és turisták ugyan min­dent megtettek, hogy az elnök közelébe juthassanak, de a piac „őslakói", az árusok csak morogva ürítették ki délben bó­déikat: az egyik legjobb üzleti nap délutánjának bevételétől fosztották meg őket a szigorú biztonsági előírások. Jimmy Carter amerikai elnök - NSZK-beli hivatalos látoga­tása közben, Frankfurt am Main-ból jövet — szombaton délután 4 órás látogatásra Nyu- gat-Berlinbe érkezett. Az Egyesült Államok elnöke a Tempelhofi repülőtérre —, a vá­ros amerikai szektorába — ér­kezett, ahol a Nyugat-Berlint megszálló három nyugati hata­lom katonai városparancsnokai, valamint Dietrich Stobbe kor­mányzó-polgármesterrel az élen vezető nyugat-berlini politiku­sok fogadták.' A látogatás politikai tartal­mának legfontosabb pontja — amint azt amerikai részről hi­vatalosan közölték — mindenek­előtt az amerikai jelenlét és jogok demonstrálása Nyugat- Berlinben, illetve „a berlini tér­ségben”, s annak hangsúlyozá­sa, hogy Washington és sze­mély szerint Carter elnök „c nyugati világ bástyájának és elválaszthatatlan részének” te­kinti a várost. Az Egyesült Ál­lamok „nagyhatalmi jogait” kí­vánják kifejezésre juttatni még azzal is, hogy az elnök külön- gépe éppen az amerikai szek­tor területén szállt le. A speciá­lis jelleget — Dietrich Stobbe kormányzó-polgármester meg­fogalmazása szerint a „különle­ges viszonyt" Nyugat-Berlin és Amerika között — húzták alá az­zal is, hogy egyértelműen pro­pagandacélokból kiindulva, amerikai stílusú, tehát „otthoni levegőjű" vita-programot szer­veztek, a kongresszusi csarnok­ban Carter számára. Helmut Schmidt kancellár és Hans Dietrich Genscher kül­ügyminiszter részvételével Bonn a Carter-látogatást viszont ele­ve a Nyugat-Berlin és a Német Szövetségi Köztársaság közötti „különleges viszony" újbóli igazolására kívánta felhasznál­ni, annak ellenére, hogy ez nyil­vánvalóan ellentmond a város­ra vonatkozó, 1971-ben aláírt négyoldalú egyezménynek, amely félreérthetetlenül kimond­ja, hogy Nyugat-Berlin nem ré­sze az NSZK-nak és nem kor­mányozható általa, a bonni po­litikai vezetés ennek megfelelő­en elégedetten fogadta — s en­nek Nyugat-Berlinben is han­got adtak —, hoqy Carter elnök szerint „senkinek sincs semmi­féle joga kifogásolni” Schmidt kancellár jelenlétét Nyugat- Berlini látogatásán. Schmidt kancellár program­ját szinte az utolsó pillanatban ki is bővítették, s a bonni poli­tikus a korábbi tervektől elté­rően a „Carter-menet” egész nyugat-berlini tartama alatt szerepet kapott. A Carter-látogatás biztosítá­sának szuperméreteire jellem­ző, hogy a detektíveket nem számítva, 7000 egyenruhás rend­őrt vonultattak fel, többet mint egykor Kennedy elnök, s leg­utóbb II. Erzsébet angol király­nő látogatásakor. Az -amerikai biztonsági szervek ettől függet­lenül maguk is átvizsgáltak minden egyes házat, sőt, utcai csatornanyílást is az elnöki út­vonalon. A harmadik biztonsá­gi szolgálat az ügyben Carter elnök személyes testőrsége, amely maximális létszámban és „csúcstechnikával” érkezett Nyugat-Berlinbe, hogy a szená­tus és a város parlamentje ál­tal meghirdetett baráti fogad­tatás ne veszélyeztesse Amerika első emberének biztonságát. Az amerikai elnök néhány- órás nyugat-berlini látogatása, után este visszarepült Bonnba. Havannában a magyar Vlf-delegáció első csoportja Hirsch Lászlóval, a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizott­sága gazdasági osztályá­nak vezetőjével az élén megérkezett Havannába a XI. Viicgifjúsági Találko­zón részt vevő magyar kül­döttség első, előkészítő csoportja. A „szálláscsinálók" bir­tokba vették a magyar küldöttség kitűnően előké­szített szálláshelyét, ame­lyet a Kubai KP Közgaz­dasági Továbbképző Inté­zetének kollégiumában j rendeztek be. A küldötte­ket itt, a centrumtól mint­egy tíz kilométerre, a par­koktól övezett épületcso­portban jól felszerelt kony­ha, önkiszolgáló étterem, sportpályák és szuvenír- bolt várja. A helyszínen vannak már a delegáció­tagok szállítására szolgáló autóbuszok és személygép­kocsik. Az előkészítő csoport taajai gondoskodnak a küldöttség „poggyászának” kipakolásáról, a régi vá­rosrész egyik forgalmas ut­cájában helyet kapott pro­pagandaközpont berende­zéséről, a tengerparton lévő klub előkészítéséről, valamint a küldöttség programjának végső egyez­tetéséről. ■ Tegnap Pécsett, a Sétatéren megnyílt a szabadtéri szoborkiállítás. Tudósítás a 2. oldalon. (Cseri László felvételei) A csányoszrói Összetartás termelőszövetkezet búzatáblájában új rendet vág a kombájn. Erb János felvétele Nagy lendülettel aratnak a megyében I — n——niii w ■ ai ti rr A dőlt búzákban dolgoznak a kombájnok Az időjárás okozta kéthetes késésnek megfelelően július közepén július elejei állapo­tok urakodnak a megye mező­gazdaságában, de a Gabona j Vállalat átvevőhelyein is. Szom- ! botig összesen 400 vagon bú­zát vett át a vállalat a me­gyében, s ennek 90 százalé­ka takarmánybúza. Az étkezési búzák még éretlenek. A pén­teki nagy meleg óta a takar­mánybúzák aratása folyik az egész megyében. Ezek közül is a jégvert, viharkárt szenve­dett, erősen megdőlt és ezért felgyomosodott táblák termé­sét mentik meg legelőször a gazdaságok. Tegnap reggel borús, de még száraz időben Indulhattak meg a kombájnok, délelőtt csak a sásdi járásból jelentettek esőt. A szem nedvességtartal­ma is jócskán lecsökkent, ha ; nem is mindenütt. A diósvisz- lói termelőszövetkezetben há­rom nap alatt 21-ről 16 szá­zalékra csökkent a búza víz­tartalma. Itt már a Jubilejnaja búzát is aratják, ami étkezési fajta, táblánként és hektá­ronként 41—45 mázsás termés­sel fizet. A hektolitersúly vi­szont nem a legmagasabb, 75 és 80 között ingadozik. Szovjet, NSZK-beli és lengyel kombáj­nokkal aratnak. S legfőbb problémájuk, hogy a Bizon Gi­gant kombájnhoz nincs tarta­lék ékszíj. Ez hiánycikk. A len­gyel kombájnt tavaly ősszel vették, tehát vadonat új, de csak három vagon kukoricát tudtak vele betakarítani az elszakadt ékszíj miatt. Hasonló gonddal küzdenek a drávafoki termelőszövetkezet­ben is, ahol tegnap két John Deere egy Claas Dominátor és egy Bizon Gigant kombájnnal arattak. Nekik sincs tartalék ékszíjuk ehhez a géphez, rá­adásul a Gigant kombájn dobja is elrepedt, nehezen tud megbirkózni a 46—51 má­zsás átlagterméssel. Pedig ennél később még jobb ter­mésre számítanak, hiszen egyelőre a dőlt és felgyomo­sodott táblákat arajják. Vajszlón szovjet SZK—5-ös kombájnok dolgoznak. Tegna­pig 164 hektár termését taka­rították be. Átlagtermésük a Libellula fájtából 37 mázsa, de később, ha a jobb területek­hez érnek, 40 mázsás termés­re számítanak. Ebben a terme­lőszövetkezetben legfőbb gond a szárítóhiány. Egyáltalán nincs szárítóüzemük, s tekint­ve, hogy az idén enélkül nem megy az aratás, a nyersgabo­nát a baksai termelőszövetke­zetben száríttatják meg, bér­munkában. Tegnap már nem kellett szá­rítani a búzát a beremendi Dózsa Tsz-ben, a Libellula víztartalma mór pénteken elér­te náluk a kívánatos 14 szá­zalékot. Itt kilenc szovjet kom­bájn arat. Az első mérések szerint öt Nyiva és négy SZK— 4-es. A Libellula búza 45—55 mázsa termést ad hektáronként és táblánként, ami jó ered­mény, ha tekintetbe vesszük, hogy múlt csütörtökön jégkár érte a tsz búzatábláit. Erősen dőltek és gyomosak a búzatáblák a pécsi Új Élet Tsz földjein is, ahol Claas, E—512-es és Kolosz kombáj­nokkal aratnak. A hat kom­bájnnal egy nap 30 vagon szemet takarítanak be. Délig 150 hektáron fejezték be az aratást. Libellulából az átlag­termés eddig 46—47 mázso, de a jobb táblák felé halad­nak és 50 mázsás átlagtermést -^várnak. A szem víztartalma itt még tegnap is 20—22 százalé­kos volt, s minden tételt le kellett szárítani. Hasonló a helyzet a Pécsi Állami Gazdaságban is, ahol az álló búza víztartalma 15— 16 százalék, a dőlt búzáké 22—24 százalék, így , mindkét szárítóüzemük működik. Az aratást a Libellula fajtával szerdán kezdték csak meg. A termés gyengébb a vártnál. Az oka az, hogy a sárgarozsda miatt kényszerérés következett be. Szombaton nagy lendülettel arattak az egész megyében. A Gabona Vállalatnál ezen az egy napon több búzát vettek át, mint ezen a nyáron eddig összesen. Ha az idő engedi, ma is a tegnapihoz hasonló tempóban folytatódik a nyár legnagyobb munkája: a búza­betakarítás.

Next

/
Thumbnails
Contents