Dunántúli Napló, 1978. július (35. évfolyam, 179-209. szám)
1978-07-15 / 193. szám
Dunántúlt napló 1978. július 15., szombat Elrejtett gépkocsikkal diákok Autóstoposok a cóiban Pénteken délután fél 4-kor gördült be a balatonfenyvesi KISZ-vezetőképző táborba az az Ikarus autóbusz, amely az I. dél-dunántúli autóstopozó verseny résztvevőit hozta. Mint azt hírül adtuk, a Baranya, Somogy, Tolna megye KISZ-bizottságai a Magyar Rádió Pécsi Stúdiójával együtt hirdette meg a rendhagyó vetélkedőt. A vállalkozó kedvű fiatalok pénteken reggel 9 órakor találkoztak Pécsett, Szek- szárdon és Barcson. A starthelyeken tesztlapokat kaptak, amelyeken a stopozással kapcsolatos ismereteikből kellett számot adni a versenyzőknek. A kérdések, a KRESZ-szel, a baleseti kártérítéssel és az elsősegélynyújtás legfontosabb tudnivalóival voltak kapcsolatosak. A válaszok megfogalmazásához jogászok, mentősök és közlekedési szakemberek segítségét is igénybe vehették a diákok. Azok, akik sikeresen kitöltötték a feladatlapokat, rejtvényt kaptak, amelynek megoldásával jutottak el az elrejtett gépkocsikhoz. A 3 kiindulóállomásról így érkeztek Kaposvárra. A somogyi megye- székhelyen rövid eligazítás, majd városismereti verseny következett. A helyes válaszok kezdőbetűiből derült ki az az utcanév, amelyben újabb Ikarus autóbusz parkolt. Az ügyesek, akiknek sikerült a helyes megfejtés — a három megyéből összesen húszon — ezzel az autóbusszal érkeztek a Balatonra. A stopozó diákok ezen a versenyen nem stopoztak, utazásukról a három megye KISZ- bizottsága gondoskodott. A verseny amiatt volt autóstoposok versenye, hogy olyan ismereteket kért számon, illetve nyújtott, amelyeket jó ha tudnak azok a fiatalok, akik stoppal indulnak nyaralni. Legfontosabb a biztonság, és az udvarias viselkedés. A balatonfenyvesi döntő zsűrijében közlekedési szakemberek, jogászok és oktatók értékelték a versenyzők felkészültségét. A győztesek — minden megyéből egy fiatal — egyhetes balatoni „beutalót" nyertek. Minden résztvevő megkop- ta az Állami Ifjúsági Bizottság utalványát, amellyel ingyen étkezhetnek és 50 százalékos vasúti kedvezményt is igénybe vehetnek az utazáshoz. Már aki vonaton akar utazni és nem oz autóstopot választja ... E. A. Pécs városi Tanács ub-ülése A szolgáltatás nem lehet hatalmi pozíció Kedvező tapasztalatok és hiányosságok Tegnap ülést tartott a Pécs városi Tanács végrehajtó bizottsága. Napirenden szerepelt az ipari szolgáltatások helyzetéről szóló jelentés, majd ennek kopcsán a Baranya megyei Villamosipari és Gépjavító Szövetkezet munkájáról szóló tájékoztató. A végrehajtó bizottság elismerését fejezte ki a VILLGÉP-nek a lakosság részére végzett szolgáltató tevékenységért. Beszámolót hallgatott meg a végrehajtó bizottság az 1977-ben végzett költségvetési revíziók tapasztalatairól, majd az egészségügyi osztály által készített előterjesztés alapján elemezte a város táppénzes helyzetét. * 1969-ben az azóta is sűrűn idézett 1038-as kormányhatározat emelte a társadalmilag kívánt rangra a lakossági szolgáltatásokat. Ki-ki a saját tapasztalataiból hozhat fel jó és rossz példákat. A vb-vita is inkább a kedvezőtlen tapasztalatokra összpontosított, azzal az érthető céllal, hogy az ilyenek megszüntetésével lehessen javítani a közhangulatot befolyásoló szolgáltatások színvonalát. Elhangzott egy megállapítás: mintha önmagába fordult volna ez az ágazat és társadalmi pozícióból hatalmi pozíciót fejlesztett volna — kihasználva az ügyfél rászorultságát. Ebből táplálkozik a nagy szolgáltató vállalatok tiltakozása az igen hézagpótló tevékenységet folytató kisiparosok munkájának engedélyezése ellen. Csak nem a konkurrenciátó! félnek? A szolgáltatás - bizalmi kérdés is. A jó munkával, az udvarias magatartással sokat nyerhet a szolgáltató is, az igénybe vevő is. De vajon a bizalmat szolgálja-e, ha pl. az az autó bejelentett hibáját az egyik helyen lekicsinylik, a másik helyen viszont életveszélyesnek mondják? Vagy ha az derül ki, hogy a számlázott munkát el sem végezték? Érdekes volt figyelni a tegnapi vitát. Évekkel ezelőtt a textiltisztítás, a háztartásigépjavítás, a lakáskarbantartás és más hagyományos szolgáltatási ágak tevékenysége körül bonyolódott a vita. Most á gépkocsijavítás került előtérfje és ez is az új AFIT-szerviz kapcsán, amely a nagy összegű szolgáltatásfejlesztési támogatásból lakossági igények kielégítésére létesült. Ma viszont azt látni, hogy egyre több energiát fordítanak a közületi gépkocsik javítására, emiatt pedig egyre hosszabb a magángépkocsik javításának vállalási ideje, aki pedig hamarabb akor a kocsijához jutni, az fizetheti a sürgősségi felárat. Jóllehet a szerviz átlagosan másfél műszakos kapacitással dolgozik. Kőszállítmányok Jugoszláviába Baranyában bányászott kővel építenek, javítanak utat Jugoszlávia hazánkkal szomszédos térségében. A határközi áruforgalomban több mint egy évtizedes múltja van a kőexportnak. A Nagyharsányban termelt jó minőségű kőből először a cukorgyárak rendeltek. Ezt használják a pélmonostori és eszéki feldolgozó üzemek, ahová hatvanezer tonna cukorkövet szállítanak ez évben. Újabban rendelik a nagyharsá- nyi mészkövet a jugoszláv útépítők, jó minősége és elsősorban amiatt, mert rövidebb úton jutnak hozzá, mintha saját lelőhelyről szereznék be. Az év végéig hetvenezer tonna követ rendeltek Nagyharsány- ból, amit öt-hat teherautóval, „kőkaravánok" szállítanak folyamatosan a határon túlra. SxentlSrinci A. G. Burgonyaöntözési és fajtakísérleti bemutató Az öntözés 70—80 százalékkal H. I. Lottósorsolás Komlón több termést ad A burgonya őshazája Dél- Amerika, az Andok egyes vidékein még ma is vadon terem. Európába 1560 körül a spanyolok hozták be, s ma már egyik fő élelmezési növényünkké vált. A Szentlőrinci Állami Gazdaságban hagyományaik és igen jó eredményeik vannak a burgonyatermesztésnek. Ök voltak az első kísérletezői és be- indítói az intenzív belterjes burgonyatermesztésnek. Tegnap, a Cserkuton megtartott burgonyaöntözési előadássorozatnak és ezt követően a Szentlőrinci Állami Gazdaság területén tartott fajtakísérleti bemutatónak a célja, az intenzív belterjes burgonyatermesztés további terjesztése és segítése volt. E szerint pontosan meg kell határozni a nagyüzemi burgonyatermesztés követendő feladatait. A burgonyatermesztést művelő- és betakarító gépi berendezése fokozatosan drágul. Ezt ellensúlyozni csak a termésátlagok emelésével lehet. Ennek egyik legfontosabb tényezője az öntözés. Az előadásokban elhangzott, hogy feltétlen napirendre kell tűzni az öntözés megoldását — természetesen, ahol erre lehetőség van —, mert mérések igazolják, hogy 70—80 százalékkal több a termés az egyenletesen öntözött burgonyatermő területeken. Az öntözést mindig a növények igényeinek megfelelő mértékben kell elvégezni, ennek érdekében időnként műszeres víztartalom-vizsgálatokat, beázási próbákat is kell végezni. A kilencven piros gömböt tartalmazó szerencsekereket ötször forgatták meg tegnap délelőtt a komlói Zrínyi Művelődési Házban. A 28. heti lottó számsorsolásra megtelt a művelődési ház nagyterme, főként nyugdíjasok és kismamák jöttek el gyermekeikkel. A sorsolást megelőző műsorban Bodza Klári, Horváth Vilmos, Puskás Sándor és a Nautilus együttes lépett fel. A számsorsolás izgalmát fokozták a már kialakult „szertartások", a nézők közül kisorsolták a számhúzókat, a sorsolási bizottság tagjai megbizonyosodtak a kilencven szám hitelességéről. Majd következhetett az ismert zaj, a szerencsekerék megforgatásakor összeverődő műanyag gömbök hangja. A sorsolás tisztaságának őrzője dr. Radó Györgyné közjegyző volt. Az öt szómhúzó, Szőnyi István nyugdíjas, Bükk Imre segédvájár, Pappné Blézer Éva népművelő, Pozsér József vájár és Mátyus Endre vájár emelte magasba az e heti nyertes lottó számokat: 15, 32, 60, 72, 85. A teremben levőknek nem volt ötta Iá latosa, sokan csalódottan távoztak, de számukra sincs minden veszve, mert minden hónapban megtartják a nyereménysorsolást, s bizony gyakran nem jelentkezik a nyertes a Zsiguliért, vagy a többi értékes tárgynyereményért. Nem érdemes az első meggondolatlan bosszúságban „megszabadulni" szelvényünktől. karikaturisták kiállítása « Lengyel Méltatlanul kevesen voltak ott az Ifjúsági Ház Galériájában tegnap délután két tehetséges lengyel karikaturista és fotós kiállításának megnyitóján. Teresa Szczesna humoros képei és Robert Szecovka karikatúrái nagyobb figyelmet érdemelnek, hiszen a „humoros fotó”, mint műfaj nemcsak Lengyelországban újdonság, ho- nem hazánkban is. Tavaly áprilisban rendezték ők ketten az első ilyen kiállításukat Wroclawban. E kiállítás anyagából hoztak ízelítőül néhány képet az IH Galériájába. Teresa Szczesna a wroclawi fotós iskolában tanul, adminisztrátor és főállásban fotóriporter. 1978-ban volt az első kiállítása. Robert Szecovka eredetileg építészetet tanult, s ezen kívül könyvillusztróciókat készített, plakáttervezéssel, fotózással, szobrászattal foglalkozott. 1968 óta érdeklődik a karikatúra iránt. Jelenleg a Wiadomo$ci című wroclawi társodalmi-poli- tikaj hetilap grafikai szerkesztője, de más lengyel és külföldi lapoknak is dolgozik. Eddig több mint 3000 szatirikus rajza jelent meg, munkáit mintegy harminc önálló és több tucat kollektív kiállításon mutatta be Európában. A legutóbb negyedik helyet szerzett a montreáli nemzetközi karikatúrapályázaton. A pécsi kiállításon látható rajzai egyetemes problémákkal foglalkoznak, a magyarok számára is érthetőek és rendkívül szellemesek. Különösen sokat foglalkozik a Föld, az emberiség sorsával; humora általában telibe talál. Előszeretettel vonultat fel „morbid” ötleteket is. Az alkotók a „humoros fotó” műfajáról elmondták, hogy akkor választják, amikor egy téma kibontásához kevésnek érzik a rajzot, részletesebb, élethűbb, vagy éppen meglepőbb kifejezési eszközt keresnek. Teresa Szczesna és Robert Szecovka kiállításának a megnyitója is eltért a szokásos formalitásokról. Pontosabban az volt, csak éppen karikírozva. A pécsi nyári játékokon részt vevő lengyel Zaulek Stúdió amatőrszínészei szellemesen túlozták el a hagyományos megnyitóünnepségek mozzanatait, a szónoki beszédet, a művész válaszát, majd a szalag elvágását. A kiállítás a nyári színház alatt mindennop megtekinthető. TESZÖV elnökségi ules Javult a földhasznosítás, csökkent a parlagföld A rendeltetésszerű földhasználat, az önkéntes földcserék és földfelajónlások, valamint az új földvédelmi jogszabályok végrehajtásának tapasztalatait tárgyalta meg tegnapi ülésén a Baranya megyei Tsz Szövetség elnöksége. Megállapították, hogy a földvédelmi törvény hatálybalépése — vagyis 1978. január 1. óta — a korábbi évekhez viszonyítva javult a földhasznosítás, csökkent a parlagföldek aránya a tagszövetkezetekben. Erről tájékoztatta az elnökséget dr. Berkes György, a Megyei Földhivatal vezetője is. Az idei határszemlék és ellenőrző szemlék tapasztalataként megállapította: a tavalyinak valamivel több mint a felére csökkent a parlagterületek nagysága. Az előző évi 1027 hektárral szemben, ez év tavaszán csak 469 hektár megműveletlen földet találtak határjáráskor a megyében. A termelőszövetkezetekben is komoly erőfeszítés történt a parlagföldek megszüntetésére, s így a tavalyi 788 hektárt sikerült 229 hektárra csökkenteniök. A szemlélet kedvezően változott, de a teljes felszámolást nehezíti, hogy a tsz-ek egy részénél túl sok a nagy lejtésszögű, erodált, nagyüzemi gépi művelésre alkalmatlan terület, amit valamikor kisüzemi módszerekkel megmunkáltak. E területeket erdősítésre jelölték ki, de anyagi fedezet hiányában ez nem valósult meg. Az átmeneti megoldásnak tekinthető gyepesítés is lassú ütemben halad, mivel a legelőnek átminősített területeken sok kiöregedett, elhanyagolt gyümölcsös és direkttermő szőlőmaradvány található. Rendezetlenek a zártkertek is, ahol az államnak felajánlott, volt egyéni földek hosszabb ideje meg- műveletlenül állnak. A nagyüzemek e földeket nem tudják hasznosítani, a kishaszonbér- letre pedig nincs igény. E földeket az áfészek hasznosíthatnának takarmánytermelésre, bogyós gyümölcsösök telepítése vagy a jobb fekvésű területeket zöldségtermesztésre. A mező- gazdasági parlaqterületeket Baranyában is 1980-iq kell végleg megszüntetni. Az új földvédelmi jogszabályok és a megváltozott üzemi szemlélet eredményeként a terv teljesítése időarányos. Mióta a mezőgazdasági termelésből kivont földekért fizetni kell, csökkent a beruházók földigénye. Egy-egy új létesítmény tervezésénél igyekeznek a szükséges mértékig redukálni a termelésből kivett területet. A föld újrahasznosítása azonban továbbra is stagnál. Lassan halad a megszűnt vasútvonalak újrahasznosítása. Ezek elgazosodtak, s terjesztik a növényi és állati kártevőket. Legtöbbjüket belső üzemi útként kívánják a jövőben hasznosítani. A komlói meddőhányók mezőgazdasági hasznosítását a földhivatal nem tartja célszerűnek, ezért a mező- gazdasági termelésből kivetté nyilvánította. Január 1. óta megszaporodtak a művelésiág- változási kérelmek, amelyek célja a racionálisabb földhasználat. Mindent egybevetve a földek rendeltetésszerű hasznosítása a korábbi éveknél kedvezőbb képet mutat. Lassan haladnak ugyanakkor az önkéntes földcserék, amelyekkel pedig egy sor földhasznosítási probléma megoldódna. A tsz szövetség a jövőben nagyobb segítséget nyújt a tagszövetkezeteknek parlagföldjeik felszámolásában, a gyepesítési és erdősítési program megvalósításában. Az elnökség ezután a termelőszövetkezetek alapszabálya és új belső szabályzatai elkészítésének tapasztalatait vitatta meg. — Rné —
