Dunántúli Napló, 1978. július (35. évfolyam, 179-209. szám)
1978-07-12 / 190. szám
1978. július 12., szerda Dlmantült napló 3 Úttörő- és ififUSQgl ház Komlón Igaz, már jócskán szünet van, de a télen elkészült 13 millió forint értékű komlói úttörőház bizonyára nyáron is kínál programokat. Az épület már messziről vonzza a látogatókat. Fehér falak, sárga ablak- ajtókeretek, kis kupola, rengeteg üveg, a tetőzettől az alapzatig. Érdekes formájú ki- szögellésekből áll össze a ház egyik oldala, mintha egy óriási könyvet kinyitnánk és hátrészével fordítanánk magunk felé. A két szinten tíz foglalkoztatóhelyiség és egy 150 személyes nagyterem található színpaddal. Az alagsort raktárnak használják, de máris kicsinek bizonyul a go-kartok, a kerékpárok, a. szakköri gépek, felszerelések, házi archívumokhoz képest. — Nagyon jók a szakköreink — mondja a ház igazgatónője, Czanik Istvánná, aki 20 évi tanítás után vállalkozott a vezető posztra.' A falak mentén elhelyezett kiállítás tanúskodik a szakkörvezetők és a gyerekek munkájáról. Modern és figurális kompozíciók rézből, vidám szőttesek, színvonalas fotók. A fotószakkört ki is jelölték országos módszertani központnak, s jelenleg is a legnépszerűbb csoportok egyike. Kezdőket, haladókat és ifiket indítanak évről évre, mert ide még nyolcadik után is szívesen visszajönnek a volt úttörők. Vezetőjük éppen a házban tartózkodott, egyébként az igazgatónő férje. — Nem azért dicsérem a 60 srácot, mert én foglalkozom velük, de valóban lelkesek, ügyesek. A Mezőgazdasági Minisztérium legutóbbi környezet- védelmi pályázatán is elsők lettünk, és az úttörőtechnikusok nemzetközi versenyén is mi képviseljük Magyarországot, s nem először — mosolyog Czanik István vegyésztechnikus. — * Akik itthon töltik a nyarat, vagy hazaérkeznek a vakációzásból, azok számára készült a ház nyári programajánlata. — Kérdőívet osztottunk szét az iskolások között, és a mi ötleteink mellé beírhatták saját javaslataikat — teszi elém a stencilezett példányt az igazgatónő. Végül a közös munka Közben az egész házat bejártuk. Mindenütt kellemes „új szag”, esztétikus bútorok, örömteli környezet. Faragott, magyaros szoba, narancssárga klub. A nagyterem közepén egy műanyag vödör rontja az összképet, a tető beázik, a kivitelezés úgy látszik nem sikerült mindenütt tökéletesre. De ha kicsit kedvünket is szegik, pótolnak érte a biztató programok, a közöséggé szerveződés lehetősége, a társadalmi munka, amivel a gyerekek és szülők rendezték a terepet, segítettek költözködni és a sokirányú foglalkozásra helyet adó ízléses épület. Elkészül majd a ház melletti sportpálya és a művelődési központ következő részeként a most még elhanyagolt területre beépül a színházterem is. Teljes lesz az összkép kívülről, s bizakodjunk, hogy belülről is. Barlahidai Andrea MM a kocka u mi* írt. Nemrég kaptuk az értesítést Budapestről: a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban kiállítást rendeztek „Hazánk mezőgazdasága diákszemmel” címmel. A pályázók között a komlói városi úttörőház képzőművészeti szakköre itt csoportos II. dijat nyert. Képünkön ez a pályamunka látható. eredményeként állt össze a program. Kirándulás, fürdéssel egybekötve Igáiban, fürdés a márévári strandon, a nagy nyári pingpongverseny, a „Hét domb kupa" labdarúgó játék, leruccanás Fonyódra és hulladékgyűjtés, amit jutalomsorsolás követ. Rossz időben pedig lehet támaszkodni az új ház adta lehetőségekre, a tv-re, filmvetítésre, a jótékszobákra, a termekben is megrendezhető „aszfaltrajz”-versenyre. A programok természetszerű leg igazodnak a nyár törvé nyeihez, mégis nyújtanak tám pontokat a gyerekeknek szülőknek egyaránt. A műsor lapot minden házban kitűzték így kisebb az esély a céltalan kóborlásra, unatkozásra. De mintha csak az úttörő korosztályra gondoltak volna, bár az új épület rendeltetése szerint ifjúsági ház is. — Az ifjúsági korosztállyal valóban nem túl kiterjedt a kapcsolatunk — bólint Czanik Istvánná. — Minden iskolában, munkahelyen, sőt a Zrínyi Művelődési Házban is működik ifjúsági klub, ez alatt a fél év alatt nem nagyon szoktak ide a fiatalok. Inkább csak magnózni, fotózni jönnek. * Elméleti és gyakorlati szintézis Megyénk természetföldrajza ■ A Baranya Monográfia újabb kötete ■ Elvi modellek a megye tájainak gazdasági hasznosításához Széles körű érdeklődésre tarthat számot a közelmúltban megjelent Baranya megye természetföldrajza című kötet, a megyei tanács végrehajtó bizottsága megbízásából a megyei levéltár kiadásában megjelenő Baranya Monográfia harmadik kötete. A sorozatot dr. Babies András nyugalmazott kutatóintézeti igazgató és dr. Szita László, a Baranya megyei Levéltár igazgatója szerkeszti. mmm Próbák szünetében Hagyományok és útkeresés ... *• A Pécsi Nyári Színház szabadtéri helyszínein befejező fázisába lépett a fölkészülés. Rövi- debb szünet utón ismét munkához látott a pécsi Liszt Ferenc Kórus és a Pécsi Filharmonikus Zenekar, hogy méltóképp elláthassák az oratorikus balettek zenei és kórusfeladatait. A szabadtéri színpadon a három balett próbái folynak. A szünetekben szót váltottunk a nyári színház eszmei alapgondolatáról, jelen feladatairól és jövőjéről. A művészeti tanács megalakulásakor fölvetődött: szeretnénk, ha Pécs a hazai táncművészet fellegvára lehetne. Mi szükséges ehhez, mit tehet ebben a Pécsi Nyári Színház? - kérdeztük Tóth Sándort, a Pécsi Balett igazgatóját, aki a művészi koncepció kialakításában és alkotóként is szerepet vállalt: — Ez a nyári színház nagyon szép terv - mondotta -, s első indulásnak ez elegendő is. A továbbiakban az elkezdett programnak „nyitnia kell”... Arra gondolok, hogy például a Mon- teverdi-darab két szólistája, az operaház két táncművésze közül az egyik: Keveházy Gábor háromszor nyert díjat a várnai nyári balettversenyeken, öt a világ tóneszínpadainak élvonalában „jegyzik”. A napokban éppen Monte Carloban szereTóth Sándor beállít egy pozíciót a tegnap délutáni próbán. A táncosok: Keveházy Gábor és Bán Dóra. pelt, pécsi fellépése után egyhónapos USA-beli turnéra utazik. Olyan táncos egyéniséget láthatunk, aki máskor nem léphet fel Pécsett, mivel színházunk színpada alkalmatlan bizonyos táncműfajok, stílusok megmutatására, annyira kicsi. A szabadtéri színpad a nagy térnek megfelelő műfajoknak és stílusoknak nyújt lehetőséget. Tehát: táncos egyéniségek fölvonulta- tása az első amire gondolok. Nem annyira nevekre, inkább értékekre, azok a fontosak. Ezenkívül a jövőben, ahogyan Eck Imrével együtt már tervezzük, neves vendégművészeket is szerepeltetnénk. így pl. egy lengyel koreográfus meghívását is tervezzük, aki Penderecki Stabat Mafer-jét állítaná balettszínpadra. Ez szintén oratorikus mű, jól illeszkedne a mi koncepciónkba. A harmadik: olyan külföldi együtteseket is meghívnánk Pécsre, Nagyba rsány bem Tarnóczay Dániel és Táncsics Az első népképviseleti országgyűlésen 1848-ban — nem kisebb személyiség, mint Táncsics Mihály képviselte a siklósi járást. Mivel azonban Táncsics földnélküli volt, a nagyharsányi bíró Tarnóczay Dániel saját birtokának felét Táncsicsnak adományozta, aki így már telkes jobbággyá vált, és semmi sem állt képviselősége útjában. Táncsics a siklósi járásban nagyon népszerű volt, kortesei hűségesen kiálltak mellette, többen Haynau börtönét is vállalták miatta. Idén, az országgyűlés 130 évfordulója alkalmából a siklósi járási hivatal kezdeményezésére a nagyharsányi községi tanács és a Hazafias Népfront helyi szervezete emléktáblát állíttatott a községben. A márványtábla, melyet a református templom mögötti épületen, Tarnóczay Dániel szülőházán helyeztek el, híven beszámol az utókornak a hajdani eseményekről. (b. a.) amelyeknek a stílusa, művészi profilja beleillik a koncepciónkba. Ilyenek vendégszerepeljenek a Pécsi Nyári Színház programjában, akár több előadáson is. Ezekben látom jövőbeni feladatainkat. — Van-e ebben tennivalónk az idén is? — Ügy gondolom, a kocka el van vetve. A produkciók elkészültek, voltaképp az utolsó simítások folynak. Mindent elkövetünk, hogy ezek a produkciók meggyőző művészi erejükkel biztosítsák az elkövetkezendő évek igényét a Pécsi Nyári Színházra a közönségben. Bizakodunk, lesz megfelelő visszhangja is az előadásoknak, de ezen túl hallatlanul sok tapasztalatot jelent majd ez a sorozat mindannyiunk számára. Ezeket természetesen a • következő évek programjába már beépítjük. Antal György, a pécsi Liszt Ferenc Kórus vezetője: — Ez a szabadtéri színpad 1953-ban épült fel, az akkori igények szerint, hogy helyet adjon különböző nagyszabású rendezvénynek, amelyek a pécsi zenei élethez méltóan folytatást is, kiteljesedést is jelentettek volna. Több kísérletünk volt: hangversenyekre, operaelőadásokra gondolok. Nehéz volt azonban egy koncepciót kidolgozni, mivel akármire gondoltunk, az már megvalósult művészi koncepciója volt valamelyik város nyári rendezvényeinek... így tovább kerestünk. Ennek eredménye pl. a nyári zenei tábor is. A különböző útkeresések most találkoznak a hagyománynyal, az oratórium énekléssel. Eck Imre ötvözi a balettal, s ez adja a Pécsi Nyári Színház lényegét. W. E. A megye természetvilágát részletesen és átfogóan bemutató mű ez ideig még nem született, így a tanács kezdeményezése igen nagy jelentőségű. A most megjelent kötet a pécsi kutatóintézetek és a Tanárképző Főiskola szakembereiből alakult tizenhárom fős munkaközösség kollektív munkájának eredménye. Szerkesztését az egyik társszerző, dr. Lovász György, a földrajztudományok doktora végezte. A kilenc fejezetből álló munka sokrétű társadalmi igényt szándékozik kielégíteni. Feladata nemcsak az, hogy összegezze a megye természetvilágáról eddig szerzett legfontosabb és legfrissebb ismereteket, hanem ezekre épülve újat, társadalmilag hasznosíthatót kíván nyújtani. A Baranya megye természetföldrajza igen jól felhasználható a megye különböző szintű iskoláinak földrajz- és biológiatanításában, valamint szakköri, diákköri kézikönyvként is. A szerzők Baranya területére vonatkozó mondanivalóikat általános természeti folyamatokba ágyazták, így a tanulmányok a helyi érdekességen túl általános érvénnyel is bírnak. Igen gazdag a könyv irodalomjegyzéke, mely a legfontosabb források feltüntetésével jó irodalmi alapot ad azok számára, akik a megye természetvilágát kívánják kutatni a továbbiakban. Néhány fejezet (mint a geomorfológiai, az éghajlati, a vízrajzi, a talaj-, növény- és állatföldrajzi témakör) a szaktudományok művelői körében is érdeklődést kelthet. Az első fejezet tudománytörténeti igényességgel ad vázlatot Baranya természetföldrajza kutatásának történetéről. A gazdasági élet szférájában elsősorban a gazdaságtervezés területén tarthat érdeklődésre számot a most megjelent könyv. Külön fejezet foglalkozik a természeti adottságok gazdasági értékelésével és a természetre gyakorolt társadalmi, gazdasági hatásokkal. Ez a rész szinte közvetlenül hasznosítható a gyakorlatban, a gazdasági tervezés, a környezetvédelem számára ad stabil alapokat. A pártkongresszusi határozatok egyike egyes területek mezőqaz- dasági termelésszerkezetének megváltoztatását hangsúlyozza. Feladatul jelöli a természeti adottságok eddiginél nagyobb mértékű figyelembevételét. A könyv említett fejezete lényegében e kérdésben igyekszik elvi modelleket adni Baranya tájainak optimális gazdasági (elsősorban mezőgazdasági) hasznosíthatóságához. Említést érdemel, hogy hazánkban egy-egy közigazgatási gazdasági egység, például megye területéről még nem készült hasonló igényű szintézis, amit a helyi kutatók és a gyakorlati szakemberek egyaránt hasznosíthatnak. A Baranya megyei Tanács V. B. által tervezett hosz- szútávú, kétévtizedes tudományos program éppen az ilyen jelleqű összegezésekre, valamint a helyi tudományos kutatógárda felnevelésére ad ösztönzést és lehetőséget a Baranya Monográfia című sorozattal. A kötetet eqyébként a Művelt Nép könyvesboltjaiban szerezhetik be az érdeklődők, valamint a Baranya megyei Levéltárnál. G. O.
