Dunántúli Napló, 1978. július (35. évfolyam, 179-209. szám)
1978-07-11 / 189. szám
6 Dunántúli napló 1978. július 11., kedd Ismerjük meg törvényeinket fl Polgári Törvénykönyv módosításával összefüggő államigazgatási feladatok A z országgyűlés 1959-ben fogadta el a Magyar Népköz- társaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvényt, (továbbiakban: PTK), amely a megalkotásakor fennállott társadalmi és gazdasági viszonyok alapján szabályozta a polgári jogviszonyokat. Az ország gazdasági, társadalmi életében bekövetkezett változások indokolttá tették a PTK egyes rendelkezéseinek módosítását. 1978. március 1-én lépett hatályba az 1977. évi IV. törvény, amely a PTK-t több vonatkozásban módosította, illetve a módosításokkal együtt egységes szerkezetbe foglalta. Az államigazgatási eljárás, az eljárások során lefolytatott hatósági ügyek több vonatkozásban kapcsolódnak a PTK rendelkezéseihez. Az állam- igazgatási szervek határozatai: — polgári szerződések, jog- nyilatkozatok érvényes létrejöttét eredményezik (tartási, élet- járadéki, öröklési szerződések megkötése, lakáscsere szerződések jóváhagyása, a gyámhatósági eljárásban a törvényes képviselő nyilatkozatfihak érvényességéhez való hozzájárulás), — polgári szerződések megkötésénél, bírósági döntések meghozatalánál előkérdésként jelentkeznek (ingatlanok tulajdonjogának megszerzésével összefüggő tulajdonszerzési korlátozás alóli felmentésre vonatkozó határozatok), — kötelezően előzik meg a bírósági út igénybevételét (bir- tokháborítási eljárás, kisajátítási kártalanítási perek.) A PTK módosításával kapcsolatban jelen ismertetés keretén belül az államigazgatási hatósági feladatok közül az alábbiakkal — amelyeket a módosítás lényegesebben érintett — kívánok foglalkozni: — a törvényes képviselő nyilatkozatának érvényességéhez szükséges gyámhatósági jóváhagyás, — a tartási, életjáradéki és öröklési szerződések, — a kisajátítási eljárás, — a birtokháborítási ügyek intézése. A PTK meghatározza, hogy kik tekinthetők korlátozottan cselekvőképeseknek, illetve cselekvőképteleneknek. Az ilyen személyek helyett törvényes képviselőjük tehet jognyilatkozatokat. Bizonyos esetekben azonban ezen jognyilatkozatok érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. Ilyen jóváhagyás kellett korábban is olyan jognyilatkozatokhoz, amelyek bizonyos összeget meghaladó, a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvő- képtelen vagyontárgyaira vonatkoztak. Az 5/1978. (IV. 23.) OM. számú rendelet 100 ezer forintban állapította meg — a korábbi 10 ezer forinttól eltérően — azt az értéket, amelyet meghaladóan a törvényes képviselő kérelmére ingatlan elidegenítésére, cseréjére, megterhelésére, szerzésére vonatkozó nyilatkozatát az illetékes gyámhatóságoknak jóvá kell hagyni. A tartási, életjáradéki és öröklési szerződések érvényességéhez — a korábbi szabályozással egyezően — jelenleg is hatósági jóváhagyás szükséges. A jóváhagyással kapcsolatos államigazatási eljárás lényegében nem változott, azonban feltétlenül említést érdemel, hogy a PTK 58ő. §. (1) bekezdése a tartási szerződésekkel kapcsolatban már nem tartalmazza a „saját háztartásban” történő eltartás követelményét, azonban a lakás- bérleti jog folytatása ellenében kötött tartási szerződéseknél a jogszabályban meghatározott együttlakás követelménye változatlanul fennáll. A kisajátítási eljárással kapcsolatos új jogszabályokról a Dunántúli Napló e rovatában már jelent meg ismertető cikk. A PTK módosításával összefüggésben azonban külön ki kell emelni, hogy a kisajátítási eljárást lefolytató államigazgatási szerveknek — a korábbi rendelkezésektől eltérően — feladata a kisajátított ingatlanért járó megfelelő kártalanítás megállapítása. Az ügyben eljáró igazgatási osztályoknak tehát meg kell állapítaniok, hogy az ingatlan tulajdonosait milyen összegű kártalanítás illeti. Az államigazgatási határozat meghozatalát követően a megállapított összeget sérelmesnek tartó fél a bíróságon indíthat pert az ellenérdekű fél ellen. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a kisajátított ingatlan tulajdonosa indíthat pert a kisajátítást kérő szerv ellen az államigazgatási eljárásban megállapított kártalanítási összeg felemelése iránt, hanem a kisajátítást kérő szerv is keresetet nyújthat be a kisajátított ingatlan volt tulajdonosa ellen azon a címen, hogy az állam- igazgatási eljárásban eltúlzotton magas kártalanítási összeg Házasságot kötöttek: Huber Ignác és Lex Olga, dr. Mach Péter és Mocsári Ilona, Kis- péter László és Gyulavári Margit, Horváth József és Koncsol Agnes, Hetényi Miklós és Razman Szilvia, Szabó Jenő és Laklia Gizella, And- rejcsik Ferenc és Miklósvári Márta, Horváth János és Szikora Cva, Gas- parik Zoltán és Csengődi Ildikó, Kovács Attila és Ódl Erzsébet, Ben- cze József Károly és Gere Katalin Teréz, Szabó László és Zsarkó-Berta Ilona Viktória, Nagy Sándor Jenő és Veres Agnes, Markvart László és Kalmár Zsuzsanna, Nyitrai László és Kovács Éva. Pichler Jenő és Táncos Teréz, Sió József és Ruppa Rózsa Teréz. Születtek: Radó Tímea, Lovas Klára, Varró Béla, Müller Mercédesz, Pénzes Gabriella, Turbéki Ágnes, Kiéger Lőrinc, Fónai Médea, Tóth Adrienn, Vass Norbert, Vörös Mariann, Kneif Andrea, Kollár Gabriella, Birkás Mária, Sarek Elvira, Világos Yvett, Hentz Márta, Traum Gergely, Kárpáti Zoltán, Duga Zsombor, Kiszely Norbert, Füzy András, Hopp Zoltán, Mocsári Evelin, Richter Tamás, Kónya Dániel, Darázs János, Szekeres Géza, Takács Róbert, Szakács Róbert, Szekeres Géza, Bajzak Szilvia, Lakatos Krisztián, Bodovics István, Farkas Felicián, Boda Richard, Bodovics Gábor, Spangler Bálint, Far Renáta, Krasznai Péter, Hajdú Andrea, Dráb György, Péter Tamás, Tolnai Viktória, Temesi Péter, Csikós Gábor, Fejes-Tóth Norbert, Somogyi Éva, Nagy Sándor, Pallai Gábor, Schäfer Tamás, Kocsis Zsuzsanna, Takaró Zoltán, Máté Sándor, Mato- sics Agnes, Szaklajda Judit, Láng Johanna, Magyar Erika, Sipos Endre, Erdősi Balázs, Szennai Laura, Békefi Eszter, Grisnik Gabriella, Simon Zsolt, Greguricz Natasa. Meghaltak: Árvái László, Solcz Gyuláné Dani Ilona, Kovács István, Schützer József, Szőlősy Károly, Tihanyvári József, Schmidt Ernőné Hornung Mária, Zak Istvánná Lajos Anna, Tas- nádi Ottóné Tamásovics Mária, Ká- tai Pál, Tóka János, Kósa György, Donát Elekné Németh Mária, Nyári Liza, Polgár Dezső, Venczl Mihály. Leháczky Péter, Mohácsi Imre, Stürza Mámé Kurtz Rozália, Orsós Györgyné Orsós Erzsébet, Gál Ist- vánné Patyi Anna, Szilovics János, Sipos József, Csapó János, Bucsku Istvánná Tésenyi Sára, Vajda József, Füzesi György, Borbás Ferenc, Fiiszár Ferenc, Szavai Jánosné Szabó Erzsébet, Rausch Antalné Vudi Erzsébet, Bincze Imréné Nagy Éva, Nagy Béla, Ift Ernő, Márton Györgyné Tóka Rozália, Kobedics Gábriel Katalin, Kocsis Péter, Treibler Ferencné Kempf Katalin, Ternyák Gyöngyi, Németh János, Várhegyi György, Stigler Jánosné Magyar Erzsébet, Kozma Márton, Rácz Istvánná Mákos Erzsébet, Vörös István, dr. Zinhober Ferencné Deák Katalin, Hegedűs János, Szabó Béla, Kreka Béla, Nagy József, Keserű Istvánná Boros Julianna. megállapítására került sor, a volt tulajdonos az ingatlan értékénél több kártalanítást kapott, és ennek a többletkártala- nításnak visszatérítésére kérheti kötelezni a volt tulajdonost. Lényeges változás még, hogy amíg a kisajátítási perek korábban illetékmentesek voltak, most úgynevezett illetékfeljegyzési jog alapján illetékkötelesek. A birtokvédelmi eljárással kapcsolatosan a leglényegesebb változások az alábbiak: — Amennyiben a birtokvédelmi kérelemben a birtoklásában sértett személy csak a tényleges birtoklás megszüntetését, és az eredeti állapot helyreállítását kéri, az eljárás államigazgatási útra tartozik. — Ha a birtoksértés elkövetése óta egy év már eltelt vagy az ügyben csak a birtokláshoz való jog a vitás, akkor a kérelem elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik. — Amennyiben a tényleges birtokállapot mellett a birtokláshoz való jog is vitás, a birtokvédelmet kérő elhatározásától függően vagy a tanácsi, vagy közvetlenül a bírói szerv hozhat döntést. Amennyiben a birtokvédelmet kérő ilyen jellegű kérelmet nyújt be az államigazgatási szervhez, őt figyelmeztetni kell a közvetlen perindítás lehetőségére és — ha a birtokos kifejezetten kéri — az államigazgatási birtokvédelmi eljárást le kell folytatni. A korábbi rendelkezésektől eltérően az államigazgatási szerv a birtokvitás ügyekben nem 15, hanem 30 napon belül köteles határozni. Nincsen jelenleg már lehetőség arra, hogy az államigazgatási szerv a kérelmet érdemi döntés nélkül a bírósághoz áttegye, hanem minden olyan esetben, amikor az eljárás hatáskörébe tartozik, a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül érdemi határozatot kell hoznia. Az államigazgatási határozat ellen államigazgatási úton változatlanul nincs helye jogorvoslatnak, hanem a határozatot sérelmesnek tartó ügyfél a bíróságon nyújthat be az ellenérdekű fél ellen keresetet. Dr. Tallián Frigyes Városi Tanács V. B. igazgatási osztály helyettes vezetője, főtanácsos AZ UTAKON Kikerülni a városi forgalmat Rövidebb úton Abaligetre A kilométerórát és a karórát szemmeltartva elvégeztük a „hatósági” útbejárást a Lapist, Remeteréttel összekötő új, közel 3 kilométeres jó vezetésű és kiváló minőségű aszfalt úton. Lapistól sétatempóban 5 perc az út a végig enyhe ívben lejtő 6, illetve néhol 7 méter széles két nyomsávos úton. A felező és záróvonalak, táblák, védőkorlátok — egyszóval minden szükséges kellék — a helyén, a táj csodálatos, a kanyarok nem életveszélyesek. Érdemes emiatt is végigautózni. Amiért különösen ajánljuk, az a következő: Pécsről valamint környékéről Orfűre és Abaligetre tartó autós turisták, netán telektulajdonosok eddig csak a Szigeti vámtól juthattak céljukba a forgalmas városon, később kismillió hajtűkanyaron át. A hét közepétől a kertvárosiak, belvárosiak jobban járnak, ha nem a Szigeti út, hanem a Hunyadi úton a mecseki szerpentin felé veszik az irányt ha Abaligetre tartanak. A meszesi városrész és az attól keletről — netán Komló felől is — érkezők eleve jól járnak, ha a 66-os úton indulnak Árpádtető felé és ott kanyarodnak a tv-to- ronyhoz vezető útra. Megmértük: kényelmes tempóval az Árpádtetőtől Remeterétig 12 perc — még Trabanttal is. Az új út közel 11 millió forintba került: a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság kezdeményezte, aztán csatlakozott a KPM Pécsi Közúti Igazgatósága és a Pécsi városi Tanács. Az új útszakasz az autótérképeken még nem szerepel, de azért jó ha tudjuk, van, létezik, és az autósok rendelkezésére áll. Murányi László Aszfaltozási munkálatokat végez július 15. és augusztus 31. között az Aszfaltútépitő Vállalat Pécsett, a Várady Antal utcában. A munka időpontjában a gépjárművezetők a kihelyezett KRESZ-tábláknak megfelelően közlekedjenek. A Baranya megyei Rendőr-főkapitányság közlekedési osztályának tájékoztatása szerint az elmúlt héten 18 közlekedési baleset történt megyénkben. Egy halálos, 7 súlyos és 10 könnyű kimenetelű. 120 gépkocsi befogadására alkalmas hatósági járműtároló épül Pécs keleti iparnegyedében. Elkészülte után ide szállítják majd a közterületen engedély nélkül tárolt üzemképtelen és tiltott helyen parkoló járműveket. A Határőrség pécsi parancsnokságán a hivatásos állomány részére közlekedési továbbképzést tartott a Baranya megyei KBT. Az előadást követően fórum jelleggel beszélgettek, ahol szó esett a közlekedési morálról és etikáról, valamint a gyalogosok és a járművezetők viszonyáról. Pécs-baranyai utakon A baranyai utakon 1978. július 11—17-ig az alábbi útszakaszon végeznek építési és útfelújítási munkálatokat. Az 58. sz. pécs—harkány —drávaszabolcsi főközlekedési út Pécs átkelési szakaszán az út négy nyomra való átépítése történik és 40 km-es sebességkorlátozás van érvényben. A 67. számú szigetvár— kaposvár—balatoniéi lei főközlekedési úton Boldogasszonyfa térségében folytatódik a közséqet elkerülő útszakasz építése. A réqi úthoz csatlakozó szakaszon 40 km sebességkorlátozással lehet közlekedni. Az 57. sz. mohács—pécsi főközlekedési úton Lánycsók térségében hidat építenek. Ezért a forgalom terelőúton bonyolódik, sebességkorlátozással. A 6. sz. budapest—pécs— barcsi főközlekedési úton Mecseknádasd térséqében a szakadékhíd szélesítéssel kezdődik. A forgalmat félpálya szélességben, sebességkorlátozással, elektromos forgalomirányító segítségével irányítják. A bonyhád—dombóvári összekötő- útón Tófű és Máza szászvár között az aszfaltszőnyeg hengerlése folytatódik, padkarendezéssel párhuzamosan, 40 km-es sebességkorlátozással. Útburkolati jel festésre kerül sor az 58. sz. pécs—harkány—drávaszabolcsi főközlekedési úton Pécs—Harkány között, valamint a hird—máza- szászvári összekötő úton és a bonyhád—dombóvári összekötő úton. A KMP Pécsi Igazgatósága kéri a járművezetőket, hogy a kihelyezett jelzéseknek megfelelően közlekedjenek. Az ittas vezetés következménye Három ember az életét vesztette Szörnyű tragédia történt idén április 23-án a Baranyaszent- györgy és Baranyajenő közötti úton. Almási István 41 éves sásdi lakos napközben több helyen fogyasztott szeszes italt Este 18 óra körül súlyos fokú alkoholos befolyásoltság alatt álA félreértések elkerülése végett... Még egyszer a párhuzamos közlekedésről Múlt heti keddi számunkban megjelent párhuzamos közlekedésről szóló cikkünk félreértésre adott okot, ezért élénk vitát kavart a jármű- vezetéssel foglalkozók körében. Legtöbben az előzéssel kapcsolatos bekezdést vették nagyító alá, ami így íródott: „Motoros jön a belső sávban mintegy 40-nel, mögötte a Zsiguli vezetője megunja és jobbról előzi. Ki volt most a szabálytalan?” Mindkettő! — írtuk akkor, és most sem írhatunk mást. A válasz további elemzése azonban hiányos volt, ami indokolja, hogy a mai számunkban ismételten a párhuzamos közlekedésről írjunk. Vegyük sorra. A motoros a belső sávban jött, ezt mint tényt fogadjuk el. A kérdés az, hogy szabályos-e vagy sem? Nem! Ilyen úttesten csak a személygépkocsik mehetnek a belső forgalmi sávban így folyamatosan, ha nem alakult ki párhuzamos közlekedés és nem akadályozza a mögötte gyorsabban közlekedőket. Vizsgáljuk meg esetünk másik szereplőjének, a Zsiguli vezetőjének viselkedését. Megunva a szabálytalanul közlekedő motoros mögötti haladást, irányjelzést alkalmazva jobbról előzött! Ugyanis o KRESZ szerint előzésnek minősül, a járművel az úttesten azonos irányban haladó jármű melletti elhaladás, függetlenül attól, hogy az adott úttest alkalmas-e párhuzamos közlekedésre vagy nem. Továbbá az előzés mint fogalom nem tér ki arra, hogy az elhaladás jobb vagy bol oldalról történik. Tehát a személygépkocsi vezetője is szabálytalanságot követett, el, mert jobbról előzött. Az előzést magyarázó tételes szabályok szerint az előzést balról kell végrehajtani. Ez alól csak két kivétel van, amelyek a fenti esetre nem vonatkoznak. Sajnos többen összetévesztik a párhuzamos közlekedésre alkalmas úttestet, magával a párhuzamos közlekedéssel. Ha egy úttest alkalmas párhuzamos közlekedésre, még nem biztos, hogy azon párhuzamosan is közlekedünk. Párhuzamos közlekedésre az az úttest alkalmas, ahol az azonos irányú forgalom számára kettő vagy több forgalmi sáv áll rendelkezésre. Párhuzamos közlekedés viszont az, ha ilyen úttesten a különböző forgalmi sávokban egymás mellett járműsorok haladnak, azaz a sávok járművektől telítettek. Ez Pécsett egyelőre ritka, csak csúcsforgalomban alakul ki egyes útszakaszokon. A motoros és a Zsiguli tehát nem párhuzamosan, hanem csak az arra alkalmas úttesten közlekedett. Ugyanezen cikkben szó esett arról is, hogy a gyalogosok védelmére felfestett fehér csíkok előtt megálló jármű mellett elhaladni tilos. Ez helyesen Így hangzik: „A kijelölt gyalogosátkelőhely előtt álló jármű mellett meg kell állni és továbbhaladni csak akkor szabad, ha a vezető meggyőződött arról, hogy azt a gyalogosok elsőbbségének megsértése nélkül megteheti.” Müller István lőtt. Ilyen állapotban ült be sásdi lakása előtt felesége IY 79-01 forgalmi rendszámú Lada típusú személygépkocsijába, amivel Baranyaszentgyörgy községbe ment, ahol búcsú volt Itt is fogyasztott szeszt, majd 20 óra körül a gépjárművel utas nélkül hazafelé indult. Almási István Baranyaszentgyörgy felől Baranyajenő felé mintegy 85—95 kilométeres sebességgel vezette a személygépkocsit. Egy jobbra ívelő kanyar előtt a reflektor világítását tompítottra váltotta át, mivel távolabb széniben egy gépjármű közeledett. Almási István a sebességet nem csökkentette, s így a féktávolság be nem látása, valamint az ittasság miatt a személygépkocsi átkerült az úttest menetirány szerinti bal oldalára, úgy, hogy a gépkocsi bal kerekei az utat elhagyták, s a padkán haladtak. A Lada előtt ekkor az útpadkán egymás mögött gyalogosok haladtak. Almási István nem vette észre a gyalogosokat és elgázolta őket. Az elütést követően a személygépkocsival visszatért a menetirány szerinti jobb oldalra, s az esemény helyétől távolabb megállt. A baleset következtében Orsós István, az állapotos Orsós Istvánná és gyermekük Orsós László a helyszínen életét vesztette. Egy személy súlyosan, kettő pedig könnyebben sérült. Almási István vérében a baleset időpontjában 20.15 órakor 2,49 véralkohol érték volt. A Pécsi Járásbíróság Almási Istvánt hat évi szabadságvesztésre ítélte és mellékbüntetésként nyolc évre eltiltotta a gépjárművezetéstől. Az ítélet nem jogerős.
