Dunántúli Napló, 1978. június (35. évfolyam, 149-178. szám)
1978-06-28 / 176. szám
1978. június 28., szerda Dunántúlt napló 3 A pécsi Salome A közművelődéspolitikai határozat a végrehajtás útján Bevinni az érákat a könyvtárba! A könyvtári hálózat fejlesztése sosem tartozott a különösebben „látványos" események közé. Egy színház, egy mozi mindig nagyobb tömegeket vonzott, mint egy könyvtáravató. De gondolom, a könyvtárak alapvető jelentőségéről mégsem kell most itt szólni. És a könyvtárnak egyre nagyobb szerepet szán a közművelődési törvény mellett az új tanterv is. Bevinni az órákat a könyvtárba) — ez lett az egyik jelszó. A követelmény teljesítésénél azonban fokozottabban kell törődni magukkal a könyvtárakkal. A közművelődési könyvtárak feladata Pécsett is, mint mindenütt: az embereket megnyerni az olvasásnak. Ezen túl persze az sem mindegy, milyen körülményeket tud nyújtani egy könyvtár az olvasmány mellé. A Salome próbája a szabadtéri színpadon: előtérben Galambos Erzsébet N yolcat ver a pécsi Dóm órája. Megkondulnak a harangok, félbeszakítva a szabadtéri színpadon folyó próbát. Eck Imre, a koreográfus és rendező szünetet rendel, úgysem hallani semmit... Nekem ajándék ez a néhány perc. Rövid beszélgetésre kérem a címszereplőt, Galambos Erzsit. Sokan leírták rólo: van benne valami nyugtalanító. Olyan, mint aki még tartogat valamit, aki még nem mondott ki mindent ... Talán erre gondolt Eck Imre is, amikor fölkérte Salome szerepére, a mű komplex, újszerű színpadi megjelenítésének kulcsfigurájaként. Útja szép ívben, törésvonalak nélkül vezetett a megküzdött sikerek állomásain keresztül. Vidékről a Petőfi Színház, majd a Fővárosi Operettszínház szerződtette. Főleg zenés játékokban tűnt fel különös rátermettségével, stílusérzékével, fogékony drámai alkatával. „A mu- sical-t nekem találták ki...” mondogatja ma is, ahányszor szó esik erről a műfajról, a tánc, a muzsika és az énekbe áthajló prózai szöveg harmonikus egységéről. Galambos Erzsi kivételes tehetségű és mély drámai erejű színművész. Egyéniség, aki mindenben a legtökéletesebbet szereti nyújtani, és akit a természet megáldott a keresés, a mindig valami újra való érzéGalambos Erzsi dón; új nevén Szabadtéri Táncszínen, s most, a rövid próbaszünetben váltunk néhány szót a világirodalom e bizarr, hátborzongatóan különös nőalakjáról. Saloméről, akit lehet sokféleképp jellemezni, lehet kóresetnek tekinteni vagy akár a „bűnös századvég" jelképének is, egyet biztosan nem lehet: megkerülni annak, aki a bűvkörébe jutott, vagy akár csak elolvasta a darabot. .. — Mit mondhatnék?... — mondja halkan, elgondolkodva Galambos Erzsi. — Legutóbb még csupán elolvastam a darabot. Most megtanultam a szöveget, és tudom, hogy mit kell csinálnom. Hogy gyönyörű szöveg, és hogy nagyon meg fogok gyötrődni ezzel a szereppel, azt első olvasatra is tudtam. Hogy mit jelent háromszor húsz percben eltáncolni őt?... Hát, ez most kezd kiderülni ... Óriási erőpróbo. Színész régóta vagyok. Játszottam sok táncos és sok prózai főszerepet. Ilyen összetételű szereppel azonban még soha nem találkoztam, és úgy érzem, az életben nem is lesz több ilyenre alkalmam ... Hogy hol tartok vele? Jelenleg még ő ül rajtam, most még ő a hatalkenység többletével. A lényéből vibráló nyugtalanító érzést ez is táplálja. Vagyis mindaz, ami Salome formálódó alakját. Hónapokkal ezelőtt beszélgettem vele először róla. Akkor sok más feladat állt még előtte, most viszont jószerével csak ez. Májusban megkezdőd, tek a darab próbatermi táncpróbái, akkor néhányszor leutazott a fővárosból. Most már a szabadtérin próbálják Oscor Wilde—Eck Imre—Petrovics Emil Sa/omé-produkciójót, amely minden korábbi előadásától eltérő formában kerül színpadra itt. így néhány hétig most pécsi lakos Galambos Erzsi. A darabot június közepe óta próbálják a szabadtéri színpa— Csupa jó ... Valóban nagyon kellemes ez a város. Udvariasak az emberek. A huszon. négyemeletesben lakom. Nyugalom és csönd; a liftben az emberek köszönnek egymásnak!... Voltaképp egyedül élek itt, távol a családomtól, mégsem egyedül. Olyan, mint- ho már éltem volna itt. Pécs fölfedezés a számomra: fantasztikusan gyönyörű ez a város! .. . — Férjével és a kislányával mikor tud találkozni? — A férjem Jerevánban van egy konferencián, a kislány az óvónéni szüleinél. Sajnos a nagyszülők nem élnek már, velük nem lehet. A kislányról órákig tudnék beszélni .. . Most, hét végén Pécsre jönnek mindketten, hogy megnézzenek a próbán — most pár napot együtt tölthetünk. Az utolsó szavakat már menet közben hallom. Eck Imre a színpadra , szólítja, a tánckar kétoldalt elhelyezkedett már, Salome is elfoglalja a helyét középen. Csend. Fülünkben visszhangzik még a vérengző, messiást rettegő judeai uralkodó vágyaktól fűtött könyörgése és rá a végszó: — Táncolj, Salome, táncolj nekem I — Készen vagyok tetrárka. Egy dob lüktető ritmusa fölött pengő hárfohangokra mozdul a balettkar, s lépeget fátylaival Salome: Galambos Erzsi, aki most férje, Petrovics Emil zenéjére egy húszperces táncképben lejti el a legendás hétfátyol táncot. Wallinger Endre Nemzetiségi adások a 3. műsorban A Magyar Rádió vidéki stúdiói német, szerb-hor- vát és szlovák nyelven sugároznak nemzetiségi műsort. A leghallgatottabb a pécsiek által szerkesztett német adás. Ezt a pécsi középhullámú adó közvetíti naponta harminc percben, szombaton és vasárnap negyvenöt percben. A műsor jól hallható Baranyában és Bács-Kiskun megyében, valamint Tolnában. A győri stúdió vasárnap sugároz tiz perces német műsort. Pécsett készítik és a középhullámú adón hangzik el .q szerb-hor- vát műsor. Ideje ennek is harminc perc, szombaton és vasárnap negyvenöt perc. A szolnoki stúdió szlovák nyelvű műsora vasárnaponként hangzik el harminc percben. A műsorok rendszeresen tájékoztatják az adók körzetében élő nemzetiségieket a legfontosabb országos és helyi eseményekről. Július 1-től a 3. műsorban szombaton 7.30-tól 8.00- ig szlovák, vasárnap 7.00- től 7.30-ig szerb-hor- vát, 7.30-tól 8.00-ig német nyelvű összeállítás hangzik el. Ezen kívül a külföldi adások főszerkesztőségén készülő és a rövidhullámú adón sugárzott német nyelvű kívánságműsort vasárnaponként 20.00-tól 21.00-ig a pécsi stúdió középhullámon megismétli. A műsorok a pécsi, illetve a szolnoki stúdióban készülnek a szerkesztők és a nemzetiségi szövetségek alkotó együttműködésével. Rácz György Géza Hogyan fejlődik Pécsett ázat? Pécsett, 1960-ban alakult meg a Városi Könyvtár és ekkor kezdtek kialakulni a fiók- könyvtárai is. Többségüket volt üzlethelyiségbe, alagsorba, magánlakásba zsúfolták, örülve annak, hogy egyáltalán találtak helyet. Az utóbbi két évben e „könyvtári ínségkony- hák" közül sokat megszüntettek, illetve lebontottak tarthatatlan állapotuk miatt. így az Arany János, a Babits, a Benedek Elek, a Bolyai János, a Krúdy Gyula könyvtárat, a Ságvári Művelődési Házban működőt pedig az átalakítás után szüntették meg. Helyettük is létesült az Ifjúsági Ház könyvtára és a hirdi fiókkönyvtár. Jelenleg a városi könyvtárhálózat — a bibliobusszal együtt — 13 fiókkönyvtárból és 4 szociális otthoni kölcsönzőhelyből áll. Ha az előírásokba belepillantunk, kiderül, hogy minden húszezer lakosra egy jól felszerelt könyvtárt kellene létesíteni ... Biztató kilátások Mik a kilátások, mire számíthatunk az elkövetkezendő időben, hogyan fejlődik a városi hálózat? A távlati fejlesztési terv szerint Újmecsekalján — ahol jelenleg egyetlen egy közművelődési könyvtár sincsen! — a Mecsek Áruházzal szembeni téren emelnek mozival egybeépítve egy 850 négyzet- méter alapterületű könyvtárat. A szigeti városrészt a Grifa- ton-házban kialakítandó könyvtár látja majd el. Legutóbbi átadási határidejét, 1979. május 31-vel jelölték meg. Ha ez elkészül, a lakosságot 25—30 ezer könyv várja, szabadpolcos elhelyezéssel, olvasóteremmel és fo- notékával, vagyis korszerű lemasabb, de hiszem, eljön a nap, amikor kézenfogva járunk... Ellentétes érzések ka- vcrognak bennem. Keresem a szöveg dallamosságát, líráját — ugyanakkor egy levágott fejjel a kezemben monológot mondok ... Próbálom elérni, hogy egy kicsit megértsék ezt a nőalakot, bár ez is nagyon nehéz. Hiszen itt maga Jochanón a tét: Jochanán feje... Megki- vánhat-e az ember valakit olyanannyira, hogy ez annak az életébe kerül?... Egy biztos: megpróbálom eljátszani, ami belőlem fakad, amit iránta érzek ...- Pécsről milyenek a benyomásai? Legjobbak a fafaragók és a díszítőművészek Mint ismeretes, tavaly új amatőr bemutatórendszert hirdettek meg, miszerint egyik évben a bemutató jellegű csoportok (irodalmi színpadok, énekkarok, népi együttesek ítb.) „számolnak be" tudásukról, másik évben pedig a nem előadóművészeti szakkörök munkáiból rendeznek kiállításokat. Baranyában most már befejeződött a díszítőművészeti szakkörök, a fafaragók, a képzőművészeti és fotószakkörök által benyújtott anyagok zsűrizése. A szakemberek sorra járták a városi és járási központokat és külön mondtak véleményt minden szakkörről. Nekünk Bükkösdi Kálmán művészeti előadó, a zsűri tagja számolt be az eredményekről. Tapasztalataik alapján legjobbak a díszítőművészeti és fafaragó szakkörök. A tagok kezdeti bizonytalansága is elmúlt, tudják mit várnak tőlük és mire kötelezik őket a népművészeti hagyományok. Kevesebb jót nyilatkozhattak a képzőművészeti és fotószakkörök Amatőr művészeti szakkörök Baranyában munkájáról. Sokan előképek után dolgoznak, hiányzik a folyamatos kontroll, kisebb a fejlődés. Ez végső soron érthető is, hiszen itt nincsenek „fogódzók", mintakönyvek és kifejezettebben kell újat nyújtani, egyénit alkotni. Helyzetüket nehezíti, hogy a megyében mindösz- sze kilenc ilyen szakkör működik, noha sokkal többen szeretnének foglalkozni és foglalkoznak is rajzolással, festészettel. Nincsenek szakkörvezetők, rajztanárok, nem szívesen vállalnak felnőtt szakköröket, az emberek magukra hagyatva dolgoznak. A Baranya megyei Népművelési Tanácsadó éppen ezért elhatározta, hogy a Népművelési Intézettel közösen ősztől kezdődően képzőművészeti szakkörvezetői tanfolyamot indítanak. Megállapították, hogy jobban oda kell figyelni a barkácsműhelyekben végzett munkákra és az iparművészeti alkotásokra. A nem előadóművészeti kategóriákból nem rendeznek országos bemutatót, de ősszel megtartják a megyei szintű kiállítást, amelyre a járási és városi kiállításokon szerepelt anyagokból válogatnak. b. a. mez—hangszalag-tárral. A VI. ötéves tervben pedig a Grifa- ton-ház melletti üres részre költözik a Városi Könyvtár igazgatási része és földszinti helyiségeiben 30 000 kötetes gyermekkönyvtárt rendeznek be. így a Grifaton-könyvtárt a leendő központi városi könyvtárnak is tekinthetjük. Kevésbé távoli a Bajcsy-Zsi- linszky utcai gyermekkönyvtár „életbe lépése", ahol is 115 négyzetméteres épületet emelnek, melynek falai már állnak, és ha az átadás ez év november 30-ig megtörténik, az új könyvtár a jövő év elején mór fogadja olvasóit. Ugyancsak a közeljövőben alakítják át a Petőfi utcai fiókot is gyerekkönyvtárrá. így a mostani kettőnek (az Építők úti iskolában és a Városi Könyvtár központjában levőnek) végre akadnak társai. További elképzelések szerint, amint az igazgatási rész kiköltözik a majdani új épületbe, a mostani gyermek- könyvtár is bővülne a felszabaduló szobákkal. Hiszen nem szabad elfelejteni, hogy az olvasók ötven százaléka 14 éven aluliakból tevődik össze, 30 százaléka a 60 éven felüliekből és csak 20 százaléka az aktív dolgozókból! A siklósi városrész nevelési központjában (1990-ig) gyermek- és felnőttkönyvtár létesül, de ez már Lvov-Kertvá- rost nem tudja ellátni. Lvov- Kertvárosban most a garázsokból átalakított Júlia utcai fiókkönyvtár működik és a régi Kertváros ma is kiváló színvonalú könyvtára, amely azonban kicsi az új városrész lakosságához mérten. A tervekben ugyan szerepelt egy könyvtár építése a Diana téren, de ez mindeddig elmaradt ... Gondoskodás szakemberekről Az új budai városrészben — a városrendezési terv szerint — kialakítanak egy 450 négyzetméteres könyvtárat, és Meszes, valamint Kovácstelep is kap hasonló nagyságú könyvtárat. A Sörgyárral szemben is terveztek egy gyermek- könyvtárat, de ezt a lakók kérésére nem valósították meg, akik inkább a levegős, szabad teret választották. A távlati tervek — arrteny- nyiben megvalósulnak — biztatóak. Ide tartozik még az is, hogy a következő ötéves tervben új bibliobuszt szeretnének beindítani. A mostani már nagyon elhasznált, sokszor hetekig javítják. Az emberek pedig, ha kétszer hiába várják, harmadízben már nem is keresik. A könyvtárhálózat fejlesztése megkívánja a szakember- ellátottságot is. E tekintetben a városi könyvtár jelentősen fejlődött, a 38 főfoglalkozású könyvtáros közül egyre többen végzik el a könyvtárszakot. Még többre lesz szükség már jövőre is, amikor belép a Bajcsy-Zsilinszky és a Grifaton-ház. Barlahidai Andrea
