Dunántúli Napló, 1978. június (35. évfolyam, 149-178. szám)
1978-06-10 / 158. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli ncmlo XXXV. évfolyam, 158. szám 1978. június 10., szombat Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Építők napja Kitüntetések építő- és famunkás szakszervezeti veteránoknak és aktivistáknak A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az épitő- és famunkások szakmai szakszervezeti szövetséggé alakulásának 75. évfordulója alkalmából kitüntetésekkel fejezte ki elismerését eredményes munkájukért az épitö- és famunkás szakszervezeti mozgalom veteránjainak és aktivistáinak. A kitüntetéseket pénteken a Parlament Munkácsy-termében Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Az ünnepségen megjelent Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Németh Károly, az MSZMP KB titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter, Gyöngyösi István, az Épitő-, Fa- és Épitöanyag-ipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. Az Elnöki Tanács a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést adományozta Králl Imre nyugdíjas ácsnak és Németh Ferenc nyugdíjas vállalati előadónak. A Munka Érdemrend arany fokozatát 11, a Munka Érdemrend ezüst fokozatát 13, a bronzfokozatot 10 építőipari dolgozó kapta. Megnövekedett a tömegmozgalom tekintélye Eredményes munkát végeznek a HNF-ben dolgozó kommunisták Kezdetben férfifoglalkozás volt Óvodai emlékülés Európában először Tolna községben volt óvóképzés n z Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete életében jelentős évfordulót ünnepelünk. 75 éve egyesültek szövetséggé az építők- és fa- munkások szakmai szervezetei, 1903-ban alakult meg a Magyar Építőmunkások Országos Szövetsége (MÉMOSZ). E jubileumi évforduló és a huszonnyolcadik építők napja méltó megünneplése felidézik emlékezetünkben a hősi, helytálló, harcos múltunkat, amelyet a magyar munkások és vezetőinek legjobbjai, a monopoltőke és a háború ellen, a tanács- köztársaságért, az új társadalmi rend felépítéséért folytattak. Ott voltak az építő-, fa- és építőanyagipari munkások a II. világháború megakadályozásáért, a háborúból való kilépésért, a felszabadulásért vívott, pártunk vezette harcokban is. Hálával és tisztelettel adózunk a haladó erőknek a sok véráldozattal járó hősi helytállásukért, munkásegység megteremtéséért. A világégés után, amikor hazánk nagy része romokban hevert és az új életet kellett megindítani, érthetően nagy szerep várt az építő-, fa-, építőanyagipari dolgozókra, akik már új körülmények között, hatalmas feladatok vállalásával és teljesítésével tevékeny részeseivé váltak a történelmünkben egyedülállóan gyors társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális fejlődést eredményező munkának. Kormányunk kifejezte a társadalom elismerését és megbecsülését azzal is, hogy minden év június első felében egy vasárnapot az építők napjának nyilvánított. Huszonnyolcadik alkalommal készülnek az ünnepre azok az építőmunkások, tervezők, építőanyagot és berendezéseket készítők, akik az országban és a határon túl is megbecsülést szereztek a munkának, elismerést az embernek. Munkájuk eredményeként szocialista vá. rosok, városrészek, gyárak, üzemek, közintézmények, korszerű közlekedési utak, hidak épülnek. Megbecsüléssel gondolunk a szocialista versenymozgalom, a szocialista brigádmozgalom élenjáróira és követőire, akik a XI. pártkongresszus, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére kezdeményezett munkaversenyben és e nemes versengés továbbfolytatásában tevőlegesen részt vettek. Az elmúlt hetekben számos kiváló építőmunkás, szocialista brigád, brigádtag, társadalmi aktíva, vállalat, gyáregység vette át a párt, a kormány, a miniszter, a szakszervezet által adományozott kitüntetéseket. Az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete Baranya megyei Bizottsága nevében őszinte tisztelettel gratulálunk a kitüntetetteknek, további munkasikereket kívánunk mindany- nyiuknak. E nagyszerű munkasikerekben élen járókkal együtt köszöntjük a megyénk szervezett dolgozóit, köztük a jelentős számú nő dolgozót, fiatal építőmunkást, akik ugyancsak elismerésre méltóan dolgoztak. Tisztelettel, megbecsüléssel, nagy szeretettel gondolunk a nyugállományban lévő építőmunkás társainkra, akik évtizedeken át példamutatásukkal, szakmai tudásukkal jelentősen hozzájárultak megyénk szocialista építéséhez. Csak elismeréssel lehet szólni a szakszervezetünkben dolgozó tisztség- viselőkről, akik a bizalmi hálózatban, a különböző műhely-, vállalati, szakszervezeti tanácsokban, bizottságokban, e bizottságok mellett működő munkabizottságokban mu.nkát vállalnak a társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális célkitűzések megvalósításában. Feladataink megoldásában mind nagyobb szerepet kap az üzemi demokrácia fejlesztése. Ebben fontos szerepet töltenek be a szakszervezeti bizalmiak, főbizalmiak, akik hatékonyabb termelést segítő és ellenőrző tevékenységet folytatnak. Az élet- színvonal további emelkedése csak úgy lehetséges, ha a kibontakozó tudományos és technikai forradalom eredményeit gyorsabban alkalmazzuk a gyakorlatban, jobban gazdálkodunk a munkaidőalappal és jobban kihasználjuk a termelő berendezéseket. E feladatok megoldásának nagyszerű segítői a szocialista brigádok, akik ma már a vállalatok életében döntő politikai és gazdasági tényezők. Jelentős helyet kap szakszervezeti mozgalmunkban a dolgozók világnézeti, politikai nevelése, a dolgozók általános és szakmai művelődésének, kulturáltabb emberré válásának segítése. Nagy gondot fordít megyebizottságunk a tanulásra, a munkásszállások kulturáltságának emelésére, a tömegsport fejlesztésére. Nagy szerepet vállaltak a szakszervezeti szervek, a bizalmiak a határozatok, az intézkedések helyességének ismertetésében, megértetésében, a végrehajtásban való részvétel biztosításában. E célok mindenki által való egységes értelmezése egyaránt növelte a bizalmat és a cselekvő készséget. Ismeretes mindannyiunk előtt a Központi Bizottság 1978. áp? rilis 19—20-i ülésének határozata a XI. kongresszus óta végzett munkáról, és a pórt feladatairól. A Központi Bizottság megállapította, hogy a kongresszus határozataiban, az V. ötéves népgazdasági tervben előírt feladatok időarányos részének megfelelő megoldásával eredményesen, töretlenül folytatódik hazánkban a fejlett szocialista társadalom építése, az ország gazdasága erősödik, az életszínvonal emelkedik. határozat célja, hogy azokra a legfontosabb feladatokra hívja fel a figyelmet, amelyek megoldásával legjobban elősegíthetjük a kongresszus határozatainak következetes megvalósítását, s újabb lendületet adhatunk a szocializmus építésének. Megyénk építő-, fa-, építőanyagiparában dolgozó munkások, vezetők, szakmai szakszervezetünk egésze magáénak tekinti a kongresszus határozatainak valóra váltását. Minden építőnek és velünk ünneplőnek jó egészséget és munkasikereket kívánunk. Építő-, Fa- és Épitőanyagipari Dolgozók Szakszervezete Baranya megyei Bizottsága Hagyomány Baranya megyében is, hogy a társadalmi és tömegszervezetek, mozgalmak képviselői, s az ilyen terüle ten tevékenykedő párttagok rendszeres időközönként találkoznak, kicserélik tapasztalataikat, pontosítják a hosszabb távú és időszerű feladataikat. Ennek jegyében került sor tegnap délelőtt a Hazafias Népfront megyei szerveiben dolgozó kommunisták aktíva-értekezletére. A napirenden —, melynek előadója dr. Jerszi István, az MSZMP Baranya megyei párt- vég rehajtóbizottságának tagja, a pártbizottság titkára volt —, a kommunistáknak a népfrontmunkával kapcsolatos feladatai szerepeltek. Dr. Jerszi István ismertette a megyei pártbizottságnak ezzel kapcsolatos állásfoglalását, mely szerint a HNF-ben tevékenykedő kommunisták a párt célkitűzéseinek megfelelően végzik munkájukat. A HNF VI. kongresszusa óta meg növekedett e tömegmozgalom tekintélye, rendezvényei jelentősen járulnak hozzá a politikai, gazdasági, ideológiai célok megvalósításához. Az előadó kiemelte azoknak a községi népfrontbizottságoknak — illetve az ott dolgozó párttagoknak _ fe lelősségét, ahol nincs párt- álapszervezet. Az elért eredményekről szólva kiemelte, hogy az elmúlt időszak alatt 54 községben szerveztek politikai vitafórumokat, tájékoztatókat, sokat segítettek a népfront aktivistái a falugyűlések, tanácstagi beszámolók, időszaki tanácstagi beszámolók megszervezésében, valamint a községfejlesztés és a közművelődés elősegítésében. Több olyan területről is szó esett, ahol mielőbb szükséges az előrelépés. Ilyen többek között a párt- és népfront helyi bizottságai közötti információs kapcsolat megjavítása, a lakosság véleményének javaslatainak az illetékes szervekhez való eljuttatása, továbbá a lakóterületi népfrontmunka továbbfejlesztése, és a korábbinál szorosabb kapcsolat kiépítése a területi népfrontbizottságok, valamint a környezetükben levő üzemek, intézmények között. A jövő feladatai közül dr. Jerszi István kiemelte az ötödik ötéves terv gazdasági és szociális céljai érdekében végzendő munka, a szocialista demokrácia, a szocialista nemzeti egység és proletár internacionalizmus eszméje tudatosításának fontosságát. Végezetül, elismerve a Hazafias Népfront keretében dolgozó párttagok munkáját, további sikereket kívánt tevékenységükhöz. Csak az elnökségben_lehe- tett férfiakat látni tegnap délelőtt az első magyar óvoda alapításának 150. évfordulója alkalmából rendezett emlékülésen. Az Ifjúsági Ház nagytermét közel kétszáz, idősebb, fiatalabb óvónő töltötte meg. Ki hinné, hogy az óvodai mozgalom születésének évtizedeiben nőknek még hírét sem lehetett hallani a ,,kis- dedóvókban”? A gyengébb nem becsületére legyen mondva, az első magyar óvodát nő, Brunswick Teréz alapította 1828-ban, Budán. Ezzel az évszámmal igen elismert helyen állt a korabeli Magyarország Európában, hiszen az úttörő angol kezdeményezések után éppen a magyar példa adott újabb lökést az óvodai mozgalomnak Közép-Európóban. S ha figyelembe vesszük, hogy a kontinensen először hazánkban — Tolna községben — indult meg az óvóképzés, igazán büszkék lehetünk eleinkre. Az „óvóképzés" nem elírás, valóban férfiak voltak a 4—6 éves gyerekek első nevelői. A nők szellemi munkából eredő kenyérkeresetét a kor „képte- lenségnék” tartotta. Dr. Jeszenszky László szekszárdi szakközépiskolai igazgató — rendkívül élvezetes stílusban — még számos érdekességet említett a hazai óvodák történetéből. Az emlékülésen elnöklő dr. Bárdi László, a megyei tanács iskolai csoportjának vezetője, valamint a további pedagógiai felolvasások előadói, Ma- táncsi Nándorné, Mecseki József, Bakó Györgyi és Gábriel Józsefné a pécsi, siklósi óvodák történetéhez, az óvónőképzés felszabadulás utáni helyzetéhez, s az óvodák iskolai előkészítő szerepének elméleti kérdéseihez adtak hasznos adalékokat. Az elnökségben Bernics Ferenc megyei művelődési osztályvezető, Ben- kő Gyula, a Pedagógusok Szakszervezetének megyei titkára, Gyenes Imre, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának munkatársa, valamint Gyüdi Sándorné megyei óvodai előadó ült. Megtisztelte az em: lékülést jelenlétével a pécsi óvónők „doyenje”, a 80 éves Szentvölgyi Terézia és az óvo- daalapító Szigriszt József unokája, Szentkúti Emil is. Az előadások után kollégáik megkö- szöntötték a jelenlevő nyugdíjas óvónőket. H. J. Betonvasrács-hegesztö gépet helyeztek próbaüzembe a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat épületelemgyárában — Szokolai felv. —
