Dunántúli Napló, 1978. június (35. évfolyam, 149-178. szám)
1978-06-08 / 156. szám
1978. június 8., csütörtök _____________________________________ Dünöntmt napló L fff-# víz- és villanyszerelő, takarítók és „forró drót" A lakbér nem fedezi az épület rezsijét Leállt az elvándorlás Szabadszentkirály újra éled Az életveszélyes iskola okozza a legnagyobb gondot A ,,boldogemlékezetű’' lakónyilvántartó könyv idejében könnyen megtudhattam volna, hogy a magasházban összesen hányán élnek, mennyi a férfi és a nő, mennyi a gyerek és az öreg. Most kénytelen vagyok a bizonytalan számmal operálni: lakás szorozva hárommal. Tehát mondjuk, ebben a házban, a Doktor Sándor utca 53-ban 744-en laknak. És ha a népmozgalomnál tartunk; az augusztusi beköltözés óta ketten meghaltak, s vagy egy tucatnyi gyerek született. Ezek után jöjjön a kérdés: hogyan működik a 24 emeletes? Gondolom, a kérdés sokakban megfogalmazódott már, hiszen bizonyosra vehető, hogy másként megy minden, mint a „szokványos" 5—10 emeletesekben. Hadd kezdjem a ház működésének bemutatását azzal, hogy az épületnek van két portája. „Mint tudjuk", a lakások egy középfolyosóra vannak felfűzve, a folyosó két végén az előtér a két-két felvonóval és az onnan nyíló lépcsőházak. Szóval az épületnek van két portája. A déli a főporta, a másik csak olyan egyszerű valami, amit már a PIK csinált, mert az épület csak egy portával terveződött. Most a két portán heten dolgoznak felváltva, 12 órás műszakokban. A főportán éjjelnappali szolgálat van, az északin csak reggel 6-tól este 10- ig van ügyelet. A főporta egyben az épület főbejárata is, itt van a 248 lakás levélszekrénye (a postás egy zárható folyosóban hátul helyezi be a küldeményeket, a lakó elöl szedi ki). Itt van az épület egyetlen nyilvános telefonállomása és a kaputelefon is. A kettő együtt sajátos telefonközpont. Ha valamelyik lakót kivülről keresik, a portás- nő a kaputelefonon hívja le. Valamilyen konstrukciós hiba1 miatt fődarabcserére van szükség, ezért egy lift áll február óta. A másik háromnál is sor kerül a cserére, a házbeliek azonban szeretnék remélni, hogy azok már nem tartanak olyan sokáig. Mert azért néha a három sem három ... Tiszta szerencse, hogy a PIK meg tudott állapodni a VILLGÉP egyik felvonószerelőjével, aki történetesen a házban kapott lakást, hogy másodállásban elvégezze az apróbb javításokat. A liftszerelő tehát házon belül van. (A liftről még annyit, hogy a főportán egy vezérlőpulton lehet követni valameny- nyinek a mozgását, s szükség esetén hívni és küldeni is lehet.) Házon belül van még — igaz, nem lakóként, hanem idetelepített szakmunkásként víz- és villanyszerelő is. (gy a lakók ilyen irányú panaszai is helyben és azonnal orvosolhatók. A két szerelő mellett hivatalosan 8 főnyi takarítószemélyzet áll a ház rendelkezésére. Ez azonban gyakorlatilag öt— hat, akiknek 18 000 négyzetméternyi felületet kell rendben és tisztán tartani, a közösség által használt folyosókat, lépcsőházakat. Mintha a PVSK-pályát kellene lelátóstól naponta fényesre glancolni. Igaz, ehhez vannak gépek is: két felmosógép és három ipari porszívó, ami a felmosóvizet is felszedi. Egy-egy takarítónő négy—öt emeletért felel. A legkellemetlenebbnek azt tartják, amikor a szemétledo- bót kell tisztogatni. Elvileg nem kellene, gyakorlatilag — sajnos — kell. Gyakran kerülnek a szemétledobóba olyan terjedelmes dolgok, amik dugulást okoznak, s mire észreveszik, már felgyülemlik az 50 centis kürtőben a sok szemét. A takarítókról még annyit, hogy ekkora személyzet ún. szociális helyiség — öltöző, fürdő — nélkül nem foglalkoztatható. A ház tervezésénél erre nem gondoltak; a harmadik emeletet elfoglaló szerelőszintből csíptek el e célra helyet. Ugyanitt alakítanak új körzeti gyermekorvosi rendelőt is. Ezen a szinten vannak a szárítóhelyiségek is. Ezeket én egyszerűen csak dühöngőnek nevezném. Nyugati krimikben látni ilyen ketreceket, ahová bedugják a frissen elkapott bűnözőket. A nagy „terem” dróthálóval kis rekeszekre van osztva, ezekbe vihetnék a lakók a szárítani való ruhát. Állítólag még nem vették igénybe. Szerintem nem is fogják. A szisztéma ugyanis a következő: . aki szárítani akar, hozzon magával kötelet, teregesse fel a ruhát, ha megszárad, szedje le, s vigye a kötelét is. így én is inkább a loggiára tenném a ruhát, kockáztatva, hogy az első szélroham (ilyen szinte állandóan van) valamit elvisz. Nem akarom elpörölni a lakóktól a helyet, inkább az ő érdekükben kérdem: nem lehetne-e a kihasználatlan „dühöngök” helyén kihasználható közösségi célú helyiségeket kialakítani. Ha már a 25. emeletit úgyis elpörölték tőlük... Érdemes külön szólni a ház tűzvédelméről. Már csak azért is, mert itt működik az ország legmodernebb tűzriasztólánca. így: ha valamelyik emeleten tüzet észlel valaki, a lépcsőházban elhelyezett két riasztó- telefon valamelyikéhez megy, szól a portásnak, aki viszont tárcsázás nélkül „forró dróton” riaszthatja a tűzoltóságot, amely perceken belül a helyszínen lehet és intézkedhet. Az emeleti telefonokból az első hónapokban négyet „eltulajdonítottak” — nem nagy érték, de ha történetesen akkor van tűz és ott, amikor és ahol hiányzik, ki tudja, milyen következménnyel járhat. A magasház működtetéséről számok nélkül nem érdemes írni. Egy jellemző adat: a havi vízfogyasztás 3600 köbméter. A havi lakbér-előírás 71 700 forint, ami nem fedezi az épület rezsijét. Közüzemi díjakra 39 000, az itt foglalkoztatottak munkabérére 34 000 forintot fordítanak. Van két „társbérlő": a KSH megyei Igazgatósága és a posta. Ök annak idején társ- beruházók voltak, ezért a beruházási költség 75 százalékát lelakhatják. Most a maradék 25 százalékot fizetik apránként lakbér gyanánt. Teljes lakbért 2007 szeptemberétől fizetnek. Szabadszentkirályon leállt az elvándorlás. Sőt! A fiatal tanácselnök, Frittmann László szerint egyre többen jelzik vissza- telepedési szándékukat, a most kijelölt 50 házhely legtöbbje gazdára talált. Újra éled a község. A régi parasztházak lassan eltűnnek, vagy modernné építik ót. Egy ideje erőteljesen gyarapszik a falu új közösséget kiszolgáló épületekkel. A közös községi tanács a ger- deiekkel, velényiekkel és pécs- bagotaiakkal együtt 1860 ember gondját-baját igyekszik megoldani a tőle telhető módon, bár az évi községfejlesztési alapja a negyedmillió forintot sem éri el. Minden szempontból egyre jobb partner a stabillá vált Béke Tsz. Segít, kezdeményez és ad: munkát, pénzt, törődést. A keresőképes lakosság mintegy felét foglalkoztatja, a többiek többségét a MÉV, egytizedét a BÉV szippantja el reggelente a buszaival. Tavaly társadalmi munkával megkezdték a szabadidő-park kialakítását. Elkészült az új fut- ballpálya, egy nagy tornaterem, átalakítással az öltöző és szertár, a liget büfé rönkasztalokkal és székekkel, most adták át gyermeknapra a játékparkot homokozóval, fa hintalovakkal, billenős és lengő hintákkal, kombinált tornaállványokkal, mászóházikával. Megkezdték a bitumenes kézilabdapálya, az 50 méteres fedett lőállású lőtér, a tekepálya munkálatait és az egész park közvilágításának elkészítését. A tanácselnök a terveikről: 50 fővel bővíteni az óvodái 1980-ig, utána 4 pedagógus szolgálati lakás következik. Köves úttá építeni a külközségi földutakat és felújítani a járdákat. Legsürgősebb az iskola. 1901-ben épült, de alászige- telés nélkül — egyik fele iskolának, a másik része szolgálati lakásnak. A húszas években még ez volt a legszebb, a legkorszerűbb a környéken. És most? Oroszi Béla igazgató hivatalos iratokat, szakvéleményeket tesz elém. Részletek: az iskola oromfala, tűzfala és az utcai párkány életveszélyes (1968. ban), majd 1973-ból: az épület szerkezete életveszélyes. Egy másik: korszerűtlen, igen rossz állagú, felújítása nem lenne gazdaságos. Azután ugyancsak 1973-ból: szükséges egy új, 4 osztálytermes létesítmény építése, amelynek beruházási terve 4—4,5 millió forint. És azóta? A tanács és a tsz 1—1 millióját a községbeliek társadalmi munkával fél—egymillióval is megtoldanák. De honnan vegyék a hiányzó többször ennyi pénzt? Az öreg épületben végigkalauzolt a tanácselnök és az iskolaigazgató. Lehangoló részletekkel nem kívánom untatni az olvasót. Én azt mondtam: nem szívesen járatnám ide a gyermekeimet. Ők meg? — „Csak akkor dőljön össze, amikor nincsenek bent gyerekek.” Nem irigylésre méltó a 160—170 gyerek — háromnegyedük bejáró - és a 13 pedagógus helyzete. A járási hivatalé sem, mert ígérni is csak a hatodik ötéves tervciklusra tud — a telek viszont már 1967-től építkezésre készen áll. A kocsmával szemközti iskolarészben viszonylag jó körülmények között vannak az alsósok, a templommal szemközti óvodaépületben pedig a 125 napközis. Az óvodát eredetileg 25 gyerekre méretezték, most 40 van benne. Idén adták át az új presszót, a kultúrház felújítását is 1980-ig tervezik. Épül az új kisposta, már az új orvosi lakás és rendelő falai is állnak.- A tanácstagok felmérik, ki miben és mennyi társadalmi munkát vállal, e szerint ütemezzük a dolgokat — mondja Frittmann László. A tsz-irodában Kovács Béla, a községi pártvezetőség titkára is elsőként az iskola-ügyet em. líti, aztán azzal összefüggő leveleket, kérvényeket, meg a 124 szülő által aláírt kérelmet.- Ez a legfájóbb pontunk, önerőből nem is tudunk rajta változtatni. Annak viszont mindenki örül, hogy fiatal a vezetői garnitúra, hogy megerősödött a tsz és megindult végre a pezsgés a községben. Egyre inkább az a célunk, hogy megtartsuk a fiatalokat — évtizedek után végre ez is sikerül. Sorolja, milyen létesítményekkel gyarapszik ezután a község a tsz jóvoltából:- Idén augusztusban az új 500 adagos étterem és jövőre a vágóhíd is a falu ellátottságát segíti. Két-három év múlva kezdjük a benzinkút, a tsz új műhelycsarnokának, kazánházának és szociális létesítményének építését, jövőre készül el a 700 vagonos magtár. A kulturális téren is változást tervezünk. Elkelne nálunk egy aktív, fiatal művelődési ház igazgató. A 830 lélekszámú Szabad- szentkirály felébredt. Murányi László Hársfai István Vizsgálat, elemző jelentés Háromnegyed év munkája, százegynéhány kiló irat, 700— 800 per anyagának átböngészése, megannyi gyámügy átvizsgálásának fáradsága fekszik abban a jelentésben, amelyet a baranyai jogászok, orvosok készítettek a házassági és családi viszonyok társadalmi összefüggéseiről. A vizsgálat lefolytatására megalakított bizottság vezetőjével, dr. Gátos Györggyel, a pécsi Megyei Bíróság elnökhelyettesével beszélgettünk. — Hogyan került sor a vizsgálatra?-----A családjogi törvényt m ódosító novella 1974-ben lépett hatályba számos új jogintézményt bevezetve. Ezekkel kapcsolatban kívánták lemérni, hogy helyesen érvényesülnek-e a gyakorlatban, nem kell-e valamelyik jogterületen továbblépni. Mindezek miatt kezdeA házasságról és a Beszélgetés dr. Gálos Györggyel, a Pécsi Megyei Bíróság elnökhelyettesével ményezte a Magyar Nők Országos Tanácsa az Igaz- ságyügyi Minisztériumnál a házassági és családi viszonyok nagyító alá vételét. Felkérésükre Baranya, Borsod, Csöng rád és Pest megyékben, valamint Budapesten került sor szélesebb körű vizsgálatra, ami nemcsak 3 év peres anyagát, hanem a gyámügyi, anyakönyvi hatóságok munkáját, az ügyészségek családjogi ügyekben végzett tevékenységét is felölelte, amellett néhány orvosi vonatkozást, mint például a házasságkötés előtti orvosi vizsgálat kérdését is érintett. — Melyek voltak a legfontosabb tapasztalatok? — A részletes vizsgálat is azt támasztotta alá, hogy a novellával hatályos családjogi szabályrendszer a bíróságra tartozó jogviták elbírálása során alkalmas a házassági és családi kapcsolatok megszilárdításának szolgálatára, jelentősebb kiegészítés — egyelőre — nem látszik szükségesnek. Ennek ellenére a bírókkal történt konzultálás alapján néhány módosítást célzó felvetést mégis megtettünk. Például: indokolt volna, hogy a házasfelek, akik házasságuk felbontását egyező akaratnyilvánítással kérik, a szülő és a gyermek közötti érintkezés (láthatás) kérdésében szabadon, korlátozástól mentesen állapodhassanak meg. Vagy a másik: megfontolandónak látszik olyan törvényi szabályozás bevezetése, amely a bíróság mérlegelésére bízza: házassági bontóperben a békéltetés után nyomban tűz-e ki újabb tárgyalási napot vagy — ha a házasságból született gyermek érdekei ezt kívánják, hosszabb idő eltelte után. Egy érdekesség: a nő névviselésének variációs lehetőségeivel az asszonyok nemigen élnek, még mindig a hagyományos megoldás érvényesül a gyakorlatban: általában a férj nevét veszik fel, a házasságra utaló „né” toldattal. — A vizsgálat lezárult, a jelentés elkészült, és most hogyan tovább? — A négy megyéből és Budapestről beérkezett jelentéseket az Igazságügyi Minisztériumban értékelik, várható ezek országos ösz- szegezése. Ennek eredménye mondja meg, hogy a családjogi viszonyok területén milyen további jogalkotói lépések válnak szükségessé, és a jogalkalmazásban hogyan lehet előbbre lépni. H. L. így működik a magasház
