Dunántúli Napló, 1978. június (35. évfolyam, 149-178. szám)
1978-06-08 / 156. szám
S/ilág proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló-XXXV. évfolyam, 156. szám 1978. június 8., csütörtök Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Tájékozódás a politikai hangulatról Milyen lesz a divat ezen a nyáron? Ezt láthatták tegnap este a Fenyves Szálló vendégei, akik előtt tizenegy maneken harminc- nyolc modellt, s számos kiegészítő divatcikket vonultatott föl a Konzum Áruház kínálatából. Iz Izzó kertvárosi beruházásán 1 r I- r * I r ■ ■ | Julius végén készül el a daru a nagycsarnokban ■ A szerelők a harmadik negyedévben költöznek ■ Év végéig elkészül a tervező- iroda és az étterem Munkahelyi étkeztetés Nem mindegy, hogy milyen hangulatban áll fel délben a dolgozó az asztaltól. Az üzemi étkezés színvonala, minősége és mennyisége jelentősen befolyásolja a munkahelyi közérzetet. Maradjunk először az adatoknál: hazánkban a munkahelyi étkeztetést jelenleg 1 millió 250 ezren veszik igénybe, a foglalkoztatottak 37,1 százaléka. Jelenleg 1956 vendéglő és bisztró foglalkozik üzemi dolgozók előfizetéses étkeztetésével. Az ellátás nagyobb részét azonban a Belkereskedelmi Minisztérium felügyelete alá tartozó 11 munkahelyi vendéglátó vállalat látja el, amelyekhez 934 étterem és 1559 büfé tartozik, s évente több mint 5 milliárd forint értékű forgalmat bonyolítanak le. Elsősorban gépesiteni és korszerűsíteni kellene az üzemi konyhákat, hogy a munka- feltételek jobbak, kulturáltabbak legyenek. Talán igy vonzóbbá válna ez a szakma, ha új jelentkező nem is nagyon akad, legalább a régiek ittmaradnának. Ennek érdekében a vendéglátó vállalatok minden lehetőt megtesznek. Egy hagyományos feltételek mellett dolgozó, ezer személyre főző konyhán például reggel hatkor kell kezdeni az előkészítést, hogy délre ebéd legyen. Ahol mirelit-árut használnak, ott elég, ha nyolckor fognak hozzá a főzéshez, s tizenegyre tálalni lehet, az első turnus asztalhoz ülhet. Ezzel a módszerrel 30 százalékos létszám és 30 százalékos energia megtakarítás érhető el. Nem egy panaszt hallani a munkahelyi étkeztetés minőségére, mennyiségére és egyhangúságára. Sokan otthoni izeket és bőségesebb adagokat szeretnének. Nézzük azonban mekkora összegből kell előállítani egy-egy ebédet az üzemi konyhán? A nyersanyaghányad lehet hét vagy kilenc forint, attól függően, hogy az illető üzem vagy intézmény hogyan állapodik meg a vendéglátó vállalattal. Erre jön a harmincöt százalékos haszonkulcs. A kérdés magától adódik: miként lehet ebből az összegből minőségben és mennyiségben is megfelelő menüt előállítani. A munkahelyi vendéglátó vállalatok átlagos árrés szintje 24,5 százalék, a költség szintje viszont 25,77 százalék. Hogy mégsem ráfizetéses, azt a húszszázalékos állami támogatás biztosítja (ételártámogatás nyilvános éttermekben 16 százalék), ezen kívül eszközlekötési járulékot sem kell fizetni a munkahelyi étkeztetés esetében. Az üzemek és intézmények saját hatáskörükben döntenek az étkezési norma és a hozzájárulás költségeiről. Meghatározó ez, mivel nem mindegy, hogy egy gyár vagy üzem mennyivel támogatja jóléti alapjából a dolgozók étkeztetését. Némelyik vállalat csak egy forint ötvenhat fillért szán erre a célra, de akad olyan vállalat is, amelyik tizenkét forintot. Elsősorban a hozzájárulás nagyságától függ, hogy milyen minőségű és mennyiségű étel kerül a dolgozók tányérjára. Mert régi igazság: vékony pénzből csak soványan lehet főzni! Ágh Tihamér KádárJános látogatása a nádudvari tsz-ben A Hajdú-Bihar megyei látogatáson tartózkodó Kádár János szerda reggel ellátogatott a megyei pártbizottság székházába, társaságában voltak Katona István és Grósz Károly, a KB osztályvezetői. Gazda László, az apparátus alapszervezeti titkára köszöntötte Kádár Jánost, aki ezután a megyei párt-végrehajtóbizottság tagjaival találkozott. Az ülésen Sikula György első titkár beszámolt arról, hogy a megye lakosságának körében teljes az egyetértés a KB áprilisi ülésének határozatával, az előadói beszéddel. A helyzetértékelést reálisnak, a feladatokat megoldhatónak tartják. A megye munkásai, parasztjai és értelmiségi dolgozói elfogadják, helyeslik és cselekvőén támogatják a párt politikáját. Kiegyensúlyozott, jó társadalmi, politikai légkörben, eredményesen dolgoznak a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásán. Szabó Imre, a megyei tanács elnöke és Kónya István, a Kossuth Lajos Tudományegyetem rektora a tanácsi munka tapasztalatairól, illetve a tudományos, felsőoktatási területen dolgozók tevékenységéről számolt be. Kádár János közvetlen szavakkal üdvözölte a pártvégrehajtóbizottság tagjait és mondott köszönetét a szívélyes fogadtatásért és a tájékoztatásért. A látogatás következő állomása az ország egyik legnagyobb közös gazdasága, a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet volt. Részt vett a programban Sikula György, Szabó Imre és Fazekas Károly, a megyei tsz-szövetség titkára is. A termelőszövetkezet székháza előtt százak köszöntötték a vendégeket, köztük Kincses Lajosné, a püspökladányi járási pártbizottság első titkára, valamint a közös gazdaság vezetői: Szabó István elnök, Gonda Sándor, a pártbizottság titkára és Ludman Károly KISZ-titkár. Kedves jelenet volt, amikor a tagság képviselői szíves szóval, a szeretett vendégnek szóló hagyományos ajándékkal: friss kenyérrel és egy kulacs borral üdvözölték Kádár Jánost. A tsz tanácstermében közvetlen hangulatú beszélgetésen tájékozódott Kádár János a nádudvariak munkájáról, terveiről. Ahogy Szabó István elmondta, esztendőről esztendőre érzékelhető és mérhető a fejlődés. Jóllehet, elég mostohák az időjárási viszonyok és a talajadottságok, mégis a legutóbbi öt év átlagában például búzából 54, kukoricából 81, cukorrépából 654, burgonyából pedig 366 mázsás hektáronkénti termést takarítottak be. Gyarapodik a gazdaság állatállománya is: a tenyésztők szakértelmét és szorgalmát 55 ezret meghaladó juh- és sertésállomány tanúsítja. A jubileumi zászlóval kitüntetett szövetkezet tavaly 1,2 milliárd forint termelési értéket állított elő, és futotta az erőből a háztáji gazdaságok támogatására is. Ennek is része volt abban, hogy a múlt évben a kisgazdaságok mintegy 50 millió forint értékű termékkel segítették az ellátást. A beszélgetés során szó esett a két évvel ezelőtt alakult Hajdúsági Agráripari Egyesülés tevékenységéről is. Tizennégy szövetkezetét, egy állami gazdaságot és egy vállalatot tömörít az egyesülés. Tagjai önállóságukat megtartva, erőiket olyan jelentős közös beruházásokra összpontosítják, mint az évente több mint 7 millió csirkét kibocsátó baromfitelepek, vagy a Hortobágy peremére „telepített” korszerű juhte- nyésztő-telepek építése. Kádár János kérdéseire válaszolva Szabó István azt is elmondta, hogy őrzik és vigyázzák a szövetkezeti demokráciát, □gyeinek arra, hogy fórumain a tagság minden lényegi kérdésről hiteles tájékoztatást kapjon és hallathassa, érvényesíthesse véleményét. Szóba került a nádudvari kukorica- és ipari növénytermesztési együttműködés számos kimagasló termelési eredménye, nemzetközi mércével mérve is elismerésre méltó teljesítménye. Jelenleg háromszázötven partnergazdaság, 544 ezer hektár tartozik az együttműködéshez. Ahogy Szabó István megjegyezte, a .területi széttagoltság — a gyakorlati tapasztalatok szerint — bizonyos szempontból gondok forrósa is. A beszélgetés végén Kádár János gratulált a termelőszövetkezet és a növénytermesztési együttműködés eredményeihez, üdvözölte azokat a jövőbe mutató, heiyes törekvéseket, amelyeknek jegyében az agráripari egyesülést létrehozták és munkáját megindították. A házigazdák ezután végigkalauzolták Kádár Jánost a pulykatelepen, ahol évente 2,5 millió szárnyast keltetnek, s a most elkészült vágóhídon és húsfeldolgozón. Rövid határszemle következett: a szépen zöldellő kísérleti parcellákon — összesen 600 hektáron — mintegy 110 különböző búzafajtát termesztenek, „vizsgáztatnak" a nádudvariak. Kádár János üdvözlő sorokat írt a ..XI. párt- kongresszus” szocialista brigád naplójába, majd megnézte a szövetkezet múltját, életét dokumentáló filmet. A vetítés előtt veterán gazda, Tóth József, a tsz elnökhelyettese és egyben alapító tagja köszöntötte Kádár Jánost. Közös ebéd zárta a nádudvari programot. Az ipar temploma. így is illethetnénk az Egyesült Izzó pécsi vákuumtechnikai gépgyárának a kertvárosi iparnegyedben lévő, kívül-belül rendkívül tetszetős és modern üzemcsarnokát. Nagyobbat aligha találnánk Baranyában, mint ahogy jelenleg ez a legnagyobb gépipari beruházás a megyében. A hatalmas, több mint ötezer négyzetméter alapterületű szerelő és forgácsoló komplex csarnok építésével ugyan már rég elkészültek, tetemesen késett viszont a nagy munkadarabokat és alkatrészeket emelgető daru beszerelése, emiatt csak részlegesen tudták betelepíteni és használni a csarnokot. Most eljutottak oda, hogy következhet a finis, várják a Transvill embereit, akik elvégzik az elektromos szereléseket, melynek eredményeként a terveknek megfelelően július végén üzembe helyezik a darut. Ezt követően a Sopiana végre rendezettebb körülmények között dolgozhat az idei nem kis feladatainalá sikeres teljesítésén. Egyébként a nagy szerszámgépek beállítását a szerelő és forgácsoló komplex csarnokba még a daru üzembe helyezése, tehát július vége előtt megkezdik. A szerelők a harmadik negyedévben költözködnek a Sopiana belvárosban lévő telepéről a kertvárosi új gyárba, mégpedig lépcsőzetesen, a régi gyárban befejezik az ottani munkát, kint a Kertvárosban új munkával kezdenek. Az Egyesült Izzó kertvárosi gyárának épületegyüttese immár nagyon szép látványt nyújt, különösen azóta, hogy a nagycsarnokkal együtt a gyár bejárati frontján elkészült a tervező iroda hatszintes épülete és a konyhát és éttermet magában foglaló szociális rész. A konyhát és az éttermet még ez év októberében átadják az építők, ezt követően berendezkedhet az üzemi vendéglátó. A konyhában ezer adag ételt főzhetnek. A hatszintes épület a Sopiana saját tervező részlegének ad otthont. Év végére készül el. Ugyancsak még az idén szeretnének elkészülni a kinti munkákkal: az utak, járdák és a kerítés megépítésével. Ezzel az Izzó pécsi beruházásának II. üteme nagyjából befejeződik. Van terv a beruházás III. ütemére, újabb csarnokok építésére is, ez azonban annak függvénye, sikerül-e a szükséges létszámfelfutást biztosítani. (—mz—)
