Dunántúli Napló, 1978. június (35. évfolyam, 149-178. szám)

1978-06-06 / 154. szám

Dunántúli napló 1978. június 6., kedd Beszélgetés az egészséges életmódról Hatékonyabb propagandára lenne szükség az alkoholizmus ellen Szocialista brigádvezetők üzemorvosok, vöröskeresztes ak tívák, egészségügyi szakembe rek beszélgettek tegnap dél után a Pécsi Orvostudományi Egyetem tanácstermében. Be szélgetésük témája: a kultu rált, egészséges életmód kiala kításának lehetőségei. Az el hangzottak alapján a tanács kozásra igen nagy szükség volt; ennél nagyobb szükség már csak tettekre van. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy szinte valameny- nyi, az egészséges életmód mellett kardoskodó felszólaló meglehetősen sűrűn gyújtott rá újabb és újabb cigarettára. Többen kifogásolták a munka­helyi, és azon kívül történő alkoholfogyasztást. A Hőerőmű állami-díjas Kandó brigádjának vezetője az antialkoholista propaganda gyermekded módjaira sorakoz­tatott fel példákat. Jóval több hangzott el persze a két óra alatt, mint a káros élvezeti cikkek fogyasztóinak korholá- sa. Dr. Métneki Jánosnak, az Egészségnevelési Szövetség fő­titkárának, valamint Rameisl Ferencné, az SZMT titkára kö­szöntője után dr. Tényi Jenő, a POTE Szervezéstani Intézeté­nek igazgatója tartott rövid vitaindítót. Elmondta, hogy a mai egészségügyi ellátás mel­lett igen viszonylagossá vált, kit lehet betegnek tekinteni. Mivel az egészségi állapot romlását több tényező is okoz­hatja, s nem minden esetben kapcsolható egy-egy konkrét kórokozóhoz, betegséghez, a közvélemény könnyen felmen­tést ad azoknak, akik pilla­natnyilag veszélytelennek lát­szó, de később annál szomo­rúbb következményekkel járó helytelen életmódot élnek. A vitában felszólaló egész­ségügyi dolgozók sokak szá­mára unalomig hallott taná­csokat ismételgettek. Ezek megvalósítása lenne igen fon­tos feladat. A tanácskozás munkás résztvevői közvetlen ta­pasztalataikra hivatkozva azt javasolták, hogy az igények, „elvárások”, feladatok megfo­galmazása a realitásokhoz hí­ven történjék. H. J. Véget ért a gyermekkórus-találkozó Országos konferencia a beruházások szervezésének tapasztalatairól Nyolc éve folyik a könnyű­ipari rekonstrukció. Erre a prog­ramra a negyedik és az ötö­dik ötéves terv időszakában óriási összeget, 55 milliárd fo­rintot irányoztak elő. Az összeg nagyobb részét ugyan már be­ruházták, a pénzek hováfordí- tásáról nagyrészt már döntöt­tek, mégis, érdemes összegez­ni azokat a tapasztalatokat, melyeket, egyes sikeresnek mondható beruházásoknál sze­reztek, s mindezeket a tapasz­talatokat megosztani azokkal a Művészi siker volt Vasárnap délelőtt a komlói gyermekkórus találkozó ven­dégegyüttesei komlói általános iskolákba látogattak el, ahol az iskola kórusával közösen rögtönzött hangversenyt adtak az egybegyűlt kisdiákoknak, szülőknek és tanároknak. Dél­ben a külföldi kórusok tagjai a vendéglátó komlói gyermekkó­rusok tagjainak családjánál ebédeltek; a délutánt játékkal, pihenéssel töltötték. Ez alatt a koncerteket végigkísérő értéke­lő bizottság tagjai: Balázs Ár­pád zeneszerző, Fasorig Árpád ny. igazgató, Botka Valéria és dr. Csányi László, a Magyar Rádió Gyermekkórusának ve­zetői, továbbá dr. Rudolf Schwarz, a Gráci Zeneművészeti Főiskola tanára és Várnai Fe­renc szakfelügyelő szakmai vé­leményt mondtak az elhangzott produkciókról. Egybehangzó vé­lemények szerint a találkozó mind művészi nívójában, mind szervezettségében igen sikeres volt. Este a tíz kórus a Lenin téren gálaműsorral búcsúzott el Komlótól és egymástól. A záró- hangverseny előtt Maróti Gyu­la, a Kórusok Országos Taná­csa főtitkára mondott ünnepi zárszót. A búcsúesten Komló város Tanácsa egy-egy szép kerámia amforával, emlékpla­kettel és a találkozóról készült fotóalbummal, tíz vállalat és üzem pedig külön erre fölaján­lott emléktárggyal ajándékozta meg az öt hazai és öt külföldi gyermekkórust. A csehszlovák, az NDK-beli, az osztrák, a bolgár és a len­gyel kórus tagjai tegnap a Ba­latonra utaztak, ma a fővárost megtekintve térnek haza. Csorba Győzővel egy nagy fa alatt Beszélgetés a kertben Eszmecsere szép, igaz gondolatokról Hűs lombok aló, meghitt be­szélgetésre invitált egy meg­hívó a napokban: a Megyei Könyvtár teraszos kertjébe. Az intézmény új kezdeményezés­ként sorozatot kíván indítani e helyen (rossz idő esetén az ol­vasóban) : eszmecseréket, mű­helyjellegű beszélgetéseket a könyvtár falai között, a pécsi szellemi élet jeles személyisé­geivel. Ennek szárnybontó röp- penése volt a tegnapi délután, amikor Ars poetica címmel Csorba Győző Baumgarten- és A Piacsek-villát sikerült megmenteni Segélykiáltásokra ébredt va­sárnap éjszaka Merling Bálint, a pécsi Nagy-Szkókóban lévő Piacsek-villa lakója. Éppen csak magára kapta a nadrág­ját és máris szaladt le az eme­letről. Iszonyatos látvány fo­gadta : vörös lángnyelvek csap­tak ki a villa tövében álló ház ablakán. Fölkapott egy vödröt, az udvaron tornyosuló homok­kupacba merítette és rohant az égő szoba felé. — Láttam, hogy reménytelen, egyetlen tűzgömb volt az egész szoba — mondja. A nagy lármára előjöttek a szomszédok, de segíteni nem tudtak, meg sem közelithették a házat, izzott a levegő, ége­tett. Az összvagyona, egy tálra való krumpli. Ennyi maradt az ingóságokból, a házban élő nyugdíjas házaspárnak, Bódis Józsefnek és feleségének. Ru­hák, bútorok, a két napja át­vett nyugdíj, csaknem 3800 fo­rint, takarékbetétkönyv bent égett. Tűz Nagy-Szkókóban A lakásban minden elégett — Konyhában aludtam, hal­lom, Giziké kiabál: apa, gyere, ég a tévé. Akkor már a plafo­nig szaladtak a lángok — em­lékezik a történtekre hétfőn dél­előtt Bódis József. Az 1858-ban épült ház a tűz martaléka lett, de erősen meg­rongálódott a mellette lévő 70 esztendős Piacsek-villa is. Ki­égett az oldalfala, belátni az előszobába. A följáró plafonja megroggyant. — Megközelítőleg 150 ezer forint a kár — tájékoztat a tűz­oltóság szakértője — az már biztos, hogy elektromos tűz kö­vetkezett be. — Megállapítottuk, igen el­hanyagolt, rossz állapotúak az elektromos vezetékek — mondja Dukics Károly alezredes, a Ba­ranya megyei Tűzoltó Parancs­nokság helyettes vezetője. Iharossy Kálmán villamos szak­értő is ezen a véleményen volt. Kajdi József a III. kér. Tanács építési osztályának helyettes vezetője elmondta: Merling Bálinték a villa földszinti laká­sába költöznek, amíg kijavítják a villa emeleti részét, A PIK dolgozói tegnap délután meg­kezdték a helyreállítást, Bódis Józsefék a hétfő éjszakát roko­noknál töltik, ma délelőtt be­költözhetnek ideiglenes laká­sukba. Az ügyben tovább folyik a vizsgálat. H.T. kétszeres József Attila-díjas köl­tővel beszélgetett négy fiatal költő, a Pécsi fiatal írók köré­nek tagjai: Csordás Gábor, Meliorisz Béla, Parti Nagy La­jos és Pálinkás György. A szíves meghívásra mintegy fél százan telepedtünk le egy hatalmas, lombkoronás fa alá és köré, s jószerével csak a székesegyház óraütésére vettük észre, hogy kétórahossza úgy iramlott el az életünkből, hogy időben alig érzékeltük, tartal­mában mégis mennyit gazda­godhattunk ... E ritka alkalom, amikor Csorba Győző csak ne­künk mesél, vall költészetéről, vagy emlékezik régiekről, a nemrég maiakról még, s e vá­ros szellemi arculatának mar­káns irodalmi vonásairól, úgy gondolom, mindannyionknak: a jelenlevő fiatal íróknak, s ne­künk, akik hallgattuk — vagy éppen közbeszóltunk —, bizo­nyára emlékezetes marad. Oly módon, mint az élet szép per­cei, órái, s köztük ez a kettő, amikor egy hozzánk igazán kö­zelálló poéta szép, tiszta egy­szerű és igaz gondolatait hall­hattuk a disputa közvetlensé­gével. Eszmét cserélhetett a költő, négy fiatal pályatársa és hallgatósága irodalomról és az ún. irodalmi életről; alkotói műhelykérdésekről; közérthető­ségről és a befogadás művé­szetéről; mai fiatalokról, érzel­mi életről és természetesen a címben is szereplő ars poeticá. ról. Mi is ez az ars poetica? — hallottuk. A kötet, maga — vá­laszolta a költő, ezúttal az összegyűjtött versek, amely épp a napokban, a könyvhéten je- lent meg. Közmegegyezéssel: nem hagytuk abba a beszélgetést, csupán félbehagytuk, örömmel várjuk folytatását. W. E. Jó példa a Pécsi Bőrgyár új puhabőrgyára vállalatokkal, amelyeknél még folyik a rekonstrukció, vagy az ötéves terv hátralévő éveiben kezdenek hozzá beruházásuk­hoz. Egy ilyen hasznosnak ígér­kező tapasztalatcsere összeho­zására vállalkozott a Könnyű­ipari Minisztérium iparpolitikai főosztálya, a Bőr-, Cipő- és Bőrfeldolgozóiipari Tudomá­nyos Egyesület és a házigazda Pécsi Bőrgyár, amikor a beru­házások szervezéséről országos konferenciát hívott egybe. A kétnapos rendezvény megnyitá­sára tegnap délután került sor a Pécsi Bőrgyár kultúrtermé­ben, ahol a könnyűipari tárca számos, beruházásban érdekelt vállalatának mintegy száz kép­viselője sereglett össze. Csurgói Dezsőné dr,, a mi­nisztérium iparpolitikai főosz­tályának helyettes vezetője be­vezető előadásában többek kö­zött aláhúzta a beruházások során szerzett tapasztalatok közreadásának fontosságát. Az MSZMP Központi Bizottsága múlt év októberi határozatában is kiemelten foglalkozott a be­ruházások szervezettségével, de a Minisztertanácsnak a szerve­zésről hozott múlt év decembe­ri határozatában is hangsúlyt kapott a kérdés. A könnyűipari beruházások egyébként hason­ló „tüneteket” mutatnak fel, mint egészében magyar ipar beruházásai, jócskán vannak tehát tennivalók a beruházások tervezésében, szervezésében, le­bonyolításában, hatékony üze­meltetésében. S hogy mihez kellenek a tapasztalatok? A magyar könnyűipar a kö­vetkezőkben évente 5—7 milli­árd forintot ruház be, s már messzebbre is kell tekinteni, hi­szen folyik a hatodik ötéves terv műszaki fejlesztési koncep­cióinak megalapozása. Csurgói Dezsőné végül kitért arra is, a konferencia megrendezését ille­tően miért éppen a Pécsi Bőr­gyárra esett a választás. Az alig egy éve termelő új puha­bőrgyártó csarnokuk beruházá­sa, bár sok nehézséggel indult, végül is sikeresen, határidőre és az előírt költségből valósult meg. A beruházás során kor­szerű szervezési módszereket is alkalmaztak, rengeteg kedvező, s természetesen kedvezőtlen ta­pasztalatokat is szereztek, így okulásként rengeteg gyakorlati­as tanáccsal és tanulságokkal szolgálhatnak a beruházni szándékozó könnyűipari válla­latoknak. Ezt követően Csendes László, a Pécsi Bőrgyár igazgatója is­mertette az új puhabőrgyártó csarnok beruházása során szer­zett tapasztalatokat. Előadásá­ban főbb tanulságként hívta fel a résztvevők figyelmét a beru­házások előkészítésének rendkí­vül nagy fontosságára, a mű­szaki igények és a pénzügyi le­hetőségek egyidejű tisztázásá­nak szükségességére, a korsze­rű módszerek, mint a hálóter­vezés alkalmazására, a dolgo­zók társadalmi munkaakcióban történő bevonására a beruhá­zásokba. Csendes László a ta­pasztalatcserék hasznára cé­lozva végül megemlítette, egy másik, 30 millió forintos beru­házásukat tavaly rekord idő: hat hét alatt tető alá hozták, éppen az előző beruházás ta­nulságaiból okulva. Az előadás "tán több más könnyűipari vállalat képviselő­je számolt be sikeres beruhá­zásaik tapasztalatairól. Ma üzemlátogatásra, újabb véle­ménycserére, majd a tapaszta­latok összegezésére kerül sor. Miklósvári Z. Tartalmas, színes vakáció A pécsi Úttörőhöz szünidei programja Városismertető séták, kirándulások Sárkány építés, úszásoktatás Nem unatkoznak majd a nyáron a Pécsett vakációzó kisdobosok és úttörők. A Sza­bó István úttörőház ugyanis gazdag szünidei programot ál­lított össze, színes és tartal­mas rendezvényekre invitálják az érdeklődőket. Júniusban és júliusban minden szerdán „Er­dőországba”, azaz Rigókútra kirándulnak a gyerekek, ahol játékos klubfoglalkozásra ke­rül sor. Első alkalommal jú­nius 14-én reggel 9 órakor ta­lálkoznak a pajtások az Úttö­rőházban. A nagyobbak — vonattal és gyalog — céltúrákon vehetnek részt. A „Barátunk a zene, a múzeum, a könyv" jelszó je­gyében június 15-én Mohács, az elkövetkező hetekben pe­dig Mánfa, Boly, Szigetvár és Kishajmás a célállomás. Nép­szerűnek ígérkeznek a város- ismertető séták. Szakember ka­lauzolásával ismerkedhetnek meg a gyerekek Pécs török­kori emlékeivel, a múzeumok­kal, a városban folyó régé­szeti ásatásokkal, feltárásokkal. A szünidőben is rendszere­sen tart foglalkozásokat az Úttörőház lövész szakköre, (a nyárra új tagokat is felvesz­nek) a bélyeggyűjtők klubja és minden hétfőn a kisdobo­sok klubja. A modellező szak­kör szervezésében sárkányépí­tést tanulhatnak a pajtások, s felkészülhetnek a szeptember­ben induló repülőmodellező szakkörre Az állatkert, a Vidámpark és a közlekedési park " játékos, szórakoztató programok szín­helye lesz. A Zoo-iskolába je­lentkezők segédkezhetnek az állatok gondozásában. Minden hét szerdáján a természet vi­lágáról vetítenek kisfilmeket számukra az Állatkert bioló­giai oktatótermében. A KRESZ- parkban két alkalommal is tartanak közlekedési vetélke­dőt, s ugyancsak ide várják a 14 éveseket, a kismotor-ve­zetői tanfolyamra. Húsz óra elméleti és gyakorlati képzés után jogosítványszerző vizsgát tehetnek az úttörők. A sportprogramok közül em­lítést érdemel: a 2—6 osztá­lyosok számára úszótanfolya­mot rendeznek. Ugyancsak az Úttörőház a‘ gazdája a VIT kupáért indított versenyeknek, az asztalitenisz és tollaslabda­bajnokságnak, amelynek elő­döntőire a kerületi napközis táborokban kerül sor. A nyári programajánlatot tartalmazó ismertetőket eljut­tatták az úttörőcsapatokhoz. Az Úttörőház kéri, hogy a je­lentkezési lapokat — a vá­lasztott programok felsorolásá­val — június 10-ig juttassák el az érdeklődők az Úttörő- házba.

Next

/
Thumbnails
Contents