Dunántúli Napló, 1978. június (35. évfolyam, 149-178. szám)
1978-06-25 / 173. szám
DN HÉTVÉGE 10. MAGAZIN 1978. JÚNIUS 25. Tengernyi tó A Bajkál-tóhoz látogató idegennek a vendéglátók mindig elmondanak egy régi mesét. „Az öreg, szürke szakállas Bajkál apónak 333 szorgalmas fio volt. Ezek a fiúk nagy gazdagságot gyűjtöttek össze szorgalmukkal, jóságukkal. Megszámlálhatatlan volt a kincs, amit a környező hegyekből nap, mint nap hoztak. De a kincs gyorsan fogyott, mivel volt az öreg Bajkálnak egy leánya is, oki szertelenségével, könnyelműségével, költekezésével sok bánatot okozott. A leányt Angarának hívták. Egy alkalommal fekete sirályok érkeztek, akik elmondták, hogy él a hegyek mögött, a végtelen tajgán túl egy szép ifjú, kinek a neve Jenyiszej. Bár Angora az ifjút sohasem látta, az elbeszélés alapján rögtön beleszeretett. Szerelme olyan erős volt, hogy azon nyomban elhatározta : eljut Jenyiszejhez. Legyőzte a hatalmos hegyeket, melyeket az öreg Bajkál gördített elébe. Egyetlen éjszaka eljutott hozzá: a találkozásból szerelem lett, a szerelemből házasság, nagy család. A családot egész Szibéria ismerte, tudták mikor, merre vándorolnak, és hogy vándorlásuk során eljutottak egészen a tengerig ..." Bajkál, a mesebéli öreg harmincmillió éve gyűjtögeti saját és az emberek vagyonát, a vizet. Olyannyira! hogy itt található a világ édésvízkészletének húsz százaléka. Pedig a tékozló lány, Angara másodpercenként kétezer köbméterrel pazarolja szét a nagy vagyont. Csodálatos, titokzatos ez a táj. Már a tó méretei is mesébe illők. A víztükör 636 kilométer hosszan, néhol 70 kilométer szélesen ragyog a szibériai éjszakában. Az eddig mért legnagyobb mélység 1620 méter, versenyre kel tengerekkel, óceánokkal. Különös errefelé az éghajlat is. Mintha a természet újabb és újabb titkokat állítana az emberek elé, nem adja meg magát egyköny- nyen. Június végén csak plusz négy fokos a tó vize, de a legmelegebb Nidőszak- ban sem lesz a hőmérséklet 12-14 foknál több. Talán ez is a magyarázata annak, hogy a tó vize olyan tiszta, hogy minden tisztítás nélkül is iható. Ha az ember a Duna vagy a Balaton vizére gondol, elszorul a szíve, és úgy tűnik, folyó- és állóvizeink olyan szennyezettek, mint a Rajna, amelyben elpusztultak az élővilág utolsó hirnökei isi A Bajkál-kutató intézet múzeuma érdekesen mesél a környék természet- és állatvilágáról. Az érintetlen erdők vad, talán ember nem járta fenyveseiről, az omulról, a tó egyetlen elevenen szülő haláról, a cobolyról, a nyest- ről és az ezüstrókáról. A kikötőben éppen leszállásra készen várnak a búvárharangok. Segítséget nyújtanak a tengernyi tó mélységes mélyén lapuló titkok kibogozásához. Csak télen térnek mély álomra, mert félesztendőn ót jégpáncél parancsol megálljt a kutatói kíváncsiságnak, amikor a metsző szélben csak a bajkáli fókák kiabálása hallatszik. A hatalmas erejű szélviharok, a Szárma és a Górni pedig elsimítják a méteres hóban a medvék, farkasok nyomót. Azonban e hideg, vad világ elcsendesedik a vastagfalú, fekete faházak szobáiban, ahol teát kortyolgatva kellemes elnyúlni, élvezni a tea és az áfonya illatát, hallgatni a fák jajongását és gyönyörködni az ablak mö- qötti, jégpusztasággá változó Bajkálban. B. B. Minden ablak a tóra néz Mint a tenger... Itt is van délibáb I Faházak és fenyvesek Szállítás a föld alatt Az első modern olajszállító csővezetéket 1865-ben egy Sydsle nevezetű fiatal amerikai műszerész tervezte meg a pennsylvaniai Titusville és az ettől 100 kilométerre fekvő olajfinomító között. A XX. század utolsó harmadára a világ fejlett ipari körzeteiben a szénhidrogének' (olaj és földgáz), továbbá o vegyipari termékek egy részének fuvarozásában már mindenütt általánossá vált a csővezetékes szállítás. Európában jelenleg a legnagyobb földgáztáwezeték-építés Orenburg és Ungvár között folyik. Ez a vezeték 2750 km hosszú és évi 28 milliárd köbméter földgáz szállítására lesz képes. Épül napjainkban egy nagy vezeték Észak-Afrika és Szicília között is, a „Trans- mediterán" — 2500 km hosszban, évi 11,5 milliárd köbméter hordképességgel. S épül egy kisebb vezeték Trieszt és Karlsruhe között, a „Mokka", 650 km-es hosszban, 6 milliárd köbméteres kapacitással. 2 millió hm hosszú cső A világban jelenleg működő nemzeti és nemzetközi szénhidrogén, illetve vegyipari termékvezetékek hossza már megközelíti o 2 millió kilométert. Az USA-ban például a 70-es évek közepén már 420 ezer km földgáz, 160 ezer km kőolaj és 110 ezer km termékvezeték létezett. A Szovjetunióban a földgáztávvezetékek hossza meghaladta a 100 ezer km-t, az NDK. ban a 14 ezret, Csehszlovákiában a 8 ezret, Romániában a 7 ezret, Magyarországon a 6 ezret. A kőolajvezetékek hossza általában mindenütt o földgáz- vezetékek hosszának 30—40 százalékát teszik ki. A világ csővezetékei évente átlagosan 40 ezer kilométerrel „nőnek”. Különösen felgyorsult a földgázvezeték építése. Ennek egyik oka az, hogy a föld. gáz-szállítás az egész világon új szakaszba lépett, mindenütt nőttek ugyanis a felhasználás és a kitermelés közötti távolságok, tehát több és hosszabb vezetékekre van szükség. A csővezetékes szállítás azonban a távolságok növekedése, az építési költségek emelkedése dacára is változatlanul tartja jelentős gazdaságossági előnyét a közúti és vasúti szállítással szemben. A csővezetékes kőolajszállítás a vasútinál legalább egy, a közúti szállításnál két nagyságrenddel gazdaságosabb. Nem szólva arról, hogy a jelenleg szállított földgáz és kőolaj mennyiségét, a mai távolságokra mással, mint zárt csővezetéki rendszerrel gyakorlatilag nem is lehet eljuttatni. Az utóbbi két évtizedben a föld- qáz-felhasznólás világméretekben jelentős növekedése a csővezetékes szállítás kifejlesztése nélkül be sem következhetett volna. A hagyományos szállítási módokhoz képest a csővezetékes szállítás üzembiztonsága óriási, amit az utóbbi években rohamosan kifejlesztett csőszállítási automatika-rend- szerek tovább növeltek. Nagy előny még, hogy az effajta szállítást nem befolyásolja az időjárás, nem gátolják a forgalmi dugók, s nem szennyezi a környezetet. Az utóbbi két évtizedben a magyar népgazdaságnak kevés ágazatában sikerült úgy követni a nemzetközi fejlődési folyamatokat, mint éppen az energiaszerkezet átalakításában. A magyar népgazdaság energiaszerkezetének korszerűsítési terve, s ezen belül különösen a földgázprogram — másfél évtized eredményei tanúsítják — a legmegfelelőbb időpontbon és a magyar gazdaság lehetőségeit tekintve a leggazdasá- qosabb fejlesztési irányokat jelölte meg. Ennek eredményeként a 70-es évek közepére már a hazai energiamérlegben is a szénhidrogének vették át o vezető szerepet. A kőolaj-felhasználós 10 év alatt hazánkban több mint a === Kőolajvezeték — = Épülő kőolaiveretek Etilenvezetek Foldga/vezetek 100 km háromszorosára nőtt: az egy lakosra jutó kőolajfogyasztás az 1965. évi 360 kg-ról 1000 kg fölé emelkedett. E növekedés alapját természetesen főleg a kőolajimport bővítésének lehetősége teremtette meg, hiszen a hazai termelés, a rendelkezésre álló készletek miatt, különösen nem bővíthető. Az importált olaj túlnyomó része a Szovjetunióból a Barátság vezetékrendszeren érkezik. Az 1962 szeptemberétől működő Barátság I. és az 1972- ben üzembelépett Barátság II. vezetéken eddig, együttesen kb. 60 millió tonna olaj érkezett hazánkba. A hazai kőolajipart kiszolgáló, kiépült rendszerbe kapcsolódik most majd be az új nagy teljesítményű, nemzetközi import-vezeték az Adria, évi 10 millió tonnás kapacitással. (Ennek fele tranzit lesz Csehszlovákiának, Százhalombattán át a jugoszláviai Krk szigetétől, ahová a közel-keleté olaj majd befut.). Az ország többi kőolajvezetéke (az Algyő—Százhalombatta, a Százhalombatta—Szőny, a Bázakerettye—Csepel, az épülő dól-zolai vezeték, s még néhány kisebb ág, főként Nyu- gat-Dunántúlon), a szállított mennyiségeket tekintve nemzetközileg nem jelentősek ugyan, de ma már, egymással összefüggő rendszerré kapcsolva a hazai olajipar, korszérű, o termelés biztonságát és gazdaságosságát egyaránt elősegítő hálózatát adja. I' Kényelmesebb életvitel A hazai földgázvezeték-hálózat (a felhasználói kör sokrétűségéből adódóan is), a gerinc-vezetékekkel, a leágazó és elosztó rendszerrel együtt ma már túllépte a 6 ezer km-t. E hálózat kiépülése tette lehetővé, hogy ma már csaknem 200 település, ezen belül mintegy 50 nagyváros bekapcsolódhatott a vezetékes gázszolgáltatásba. A háztartások 70 százalékában, (a PB-gázzal együtt), már ott a gáz. Ennek hallatlan előnyeit a gazdaságos és kényelmes életvitel szempontjából aligha szükséges hangsúlyozni. A földgázfogyasztás Magyarországon ma már meghaladta az évi 6 milliárd köbmétert. 1980-ig a IV. ötéves tervhez képest, legalább 70 százalékkal több földgáz kerül majd a fogyasztókhoz. Ennek érdekében veszünk részt oz orenburgi távvezeték építésében is. Rövidesen befejeződik a Testvériség harmadik szakaszának bővítése és az orenburgi rendszerrel való összekapcsolása: elkészül továbbá mintegy 1000 kilométernyi újabb elosztóvezeték. 1980-ra a magyar népgazdaság kőolaj-, földgáz- és termékvezeték hálózatának kiépítése, az első korszerű, átfogó vezetékrendszer létrehozása befejeződik. A felhasznált földgáz teljes mennyiségét, a kőolaj 98 százalékát és a kőolajtermékeknek mintegy o felét már hazánkban is csővezetékek szállítják majd a fogyasztókhoz. Gerencsér Ferenc A víz démona Csehszlovákia természeti érdekességei között emlegetik igen gyakran azt a gejzírt, amely Herlany községben található, s amely több mint négyszáz méter mélységből, európai társaival ellentétben nem meleg, hanem hideg vizel áraszt. Tavasszal a gejzír pontosan 25 órás időközökben működik| ami a téli, általában 36 órás szünetekhez képest szinte rekord. Valamikor hat forrás volt a helyén, s csak száz éve egy fúrás eredményeként egyesültek. A rendszertelen kitörések titkát egyelőre nem ismerik pontosan. Valószínig Hogy a mélyben a víz alatt gáz gyülemlifc fel és miután eléri a megfelelő nyomást, a gejzír működésbe lép, a vízsugár néhány pillanat múlva a fák koronája fölé emelkedik. Országos hirű rovargyűjtő a várpalotai Veszelovszky Zoltán. Gyűjteménye több mint 20 ezer különféle rovart tartalmaz a bakonyi rovarritkaságoktól a trópusi lepkéig. Képünkön: Veszelovszky Zoltán az óriás méretű madárpókgyűjteményével.