Dunántúli Napló, 1978. június (35. évfolyam, 149-178. szám)
1978-06-22 / 170. szám
1978. június 22., csütörtök DunQntuli napló 3 A Balaton Bedeszkäzua sose lesz fejük felett az eg Morál a közutakon n fakitermelés egtörtent esetek E célt szolgálta az elmúlt hetekben hirdetett „Közlekedés- biztonsági hetek” eseménysorozata is, melynek során a célkirakat versenytől az előadásokig, az üzemi vetélkedőktől a KRESZ-vizsgákig, a diavetítéstől a mozgófilmekig megye- szerte igen hasznos munka folyt. Színes plakátok hívták fel a lakosság figyelmét az eseményekre, az óvatos közlekedésre. Azt hihetnék, minden rendben van, teljes volt a mozgósítás, az eredmény nem maradhat el. Szó sincs róla. A KBT-től indultam haza a minap, amikor a Szalai András és Rózsa Ferenc utcák kereszteződésénél a forgalomirányító lámpa piros jelzése alatt a gyalogátkelő zebrán egy idős házaspár lélegzetelállító nyugalommal bukdácsolt át a felüljáró felől elég sebesen nyugat felé bekanyarodó gépkocsik között. Mikor átértek, figyelmeztettem őket az életveszélyre, a válasz egyszerű volt, de megdöbbentő. „Nem tudtuk, hogy piros lámpa is van." Nem rajtuk múlott testi épségük megóvása. A Rákóczi út és a Rózsa Ferenc utca kereszteződése. A forgalomirányító lámpa működik: a Rózsa Ferenc utca belső forgalmi sávjában a csuklós 39-es autóbusz, s mögötte még néhány jármű áll és várja a szabad jelzést. A szélső forgalmi sávon haladó járműveknek szabad utat mutat a zölden égő lámpa a 6-os útra jobbra történő róhajtáshoz. Hirtelen mégis fékcsikorgás: a szélső sávban haladó Zsiguli áll meg az autóbusz elől felbukkanó gyalogostól hajszálnyira, aki semmibe véve a számára tilos mutató jelzőlámpát, a piros jelzésnél ment át az úttesten a másik oldalra. Jelzőlámpával szabályozott forgalmú útkereszteződés ugyancsak Pécsett: a 6-os és 57-es számú főutak csomópontja. A 6-os úton a városból kifelé haladó járművek -részére kialakított járműosztályozó háromsávos: a jobbszélső sávból kis ívben Mohács irányába, a belső két sávon a befüggesztett jelzőtáblák szerint az egyenesen, illetve az egyenesen és balra nagy ívben kanyarodó járművek sorakoznak fel a piros jelzésnél. Ki türelmesen, ki türelmetlenül. Majd a szélső sávon jobbra kanyarodó járművek részére megjelenik a zöld fény és a második sávon elsőként álló Zsiguli is rakétaként kilőve indul egyenesen — a 6-os utat a csomópont túloldalán szabályosan, zöld jelzés mellett keresztező gyalogosok közé. A baleset szerencsére ezúttal is elmaradt — de ez nem a gépkocsivezető érdeme volt, aki nem a saját forgalmi sávja felett befüggesztett — és továbbra is tilosat jelző — forgalomirányító lámpát nézte! (Az már különleges szerencse volt, hogy az 57-es úton lévő, éppen zárt sorompó miatt abból az irányból járművek nem indultak.) Szélsőséges példák — le- gyinthet az olvasó. De megtörtént esetek! — és ez arra mutat, hogy van még javítanivaló a közlekedési morál területén. Tanulságos adattal tá- mosztja e megállapítást alá az a statisztikai adat, hogy az 1976. évben Baranya megyében jogerős bírói ítélettel közel 30 százaléka volt a közlekedési vétségért elítélt. E magas arány eléréséhez a KRESZ szabályainak fentiekhez hasonló durva megsértéseiből eredő — és máskor tragédiát eredményező — balesetek is nagyban hozzájárulhatnak. V. K, — SZ. L. gépesítésének négy korszaka Több fiatalt várnak szakmunkásnak a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságba Nincs bedeszkázva fejünk felett az ég, — így mondják ma a fakitermelő szakmunkások, ha munkahelyük után érdeklődik a laikus kívülálló a hajdani favágók kissé mesés romantikáját idézgetve. Egyébként ez a szó, hogy favágó tevékenységük megjelölésére rég nem használatos, sokkal inkább negatív és egész más tartalmakat hordoz. Egy szó jelentéstartalma teljesen megváltozott, mert jócskán átalakult a valóság is, amit tükröz. Alig másfél évtized alatt az ötvenezer hektárnyi erdőn gazdálkodó Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság a nehéz fizikai munka gépesítésében négy váltás korszakát élte át, amire kényszerített a munkaerőhiány és a még nagyobb teljesítmény elérése. Napjainkban a fakitermelésben csaknem félezer szakmunkás vesz részt tíz erdészetben, legnagyobb kitermelés színhelye például a Zengő-hegyol- dal, a Várvölgyi-rész, a Felső- kövesdi-rész, Nagymáté, valamint Sellye környéke, ahol egy 6—8 fős kitermelőbrigád — teljesítménybérben naponta ledönt és „kiközelít” a szállító- úthoz nyolcvan köbméter fát. Legfárasztóbb munka jelenleg is az erdészetekben a kitermelés. Alig húsz éve mindezt az ember végezte el óriási megfeszítéssel. Most is a legtöbb idegen rengeteg kézierőt tételez fel, pedig csak a kivágáshoz, a döntéshez kell a két kéz, ott is azért, mert tényleg tartani kell a 8—10 kilós motorfűrészt, ami mozgás közben, ahogy fárad az alkalmazója, húsz kilóssá is súlyosul. Alig két-három éve az összes munkafolyamatot szakmásították, munkása a kétéves szakmunkásképzőt elvégezte. A két döntő nemcsak fát vág, de gallyazza, darabolja is, vagyis előkészíti a szállításra. Két traktoros és ugyanennyi rá- és lekapcsoló a méretre vágott fát elvonszolja, rakásolja, mág- lyázza a szállítóút mellé. Egy ilyen szabadtéri „brigádban a fejenkénti órabér eléri a 25 forintot, a havi fizetés 4—5 ezer forint. Rendkívüli összhangra, kollektív fegyelemre, óriási figyelemre van szükség szinte minden percben, de különösen a kidöntésnél. A jó együttműködést, a valódi közteherviselést igazolja, hogy az elmúlt 8—10 év alatt egyetlen baleset sem adódott, még könnyű sem. Lelassult, majd elmaradt a fluktuáció, vagyis megszűnt a gazdaság ótjáróház lenni: állandósult az erdei dolgozók létszáma, sajnos kora is, úgy negyven, ötven év körül. Ugyanis az utánpótlás nem mondható kedvezőnek, a fiatalokat ma is riasztja az erdei szakmunka, ami megfigyelhető az utóbbi öt-hat évben. Nincs még igazán rangja a tizen- huszonévesek körében, amivel számolnak hosszú távon a vezetők és nem véletlen a nagyarányú gépesítés. Először volt a ló, — ma is akad még belőle 30—40: egy erdei ló egy év alatt megmozgatott átlag kétezer köbméter fát. Helyükbe kerültek a mezőgazdasági traktorok, egy évente négyezer köbméter fát is továbbít csörlők segítségével, két-három fős, tehát viszonylag nagy technikai apparátussal. Ezekre egyre jobban felváltják kisebb, de speciális és már valóban erdei traktorokkal, melyek teljesítménye jóval nagyobb, évi nyolcezer köbméter fa elvonszolása, kevesebb személyzettel dolgoznak, hosszú ideig üzemképesek, vagyis későn szorulnak javításra. S a jövő az idén már először alkalmazott kanadai Timber- jack: évente 15 ezer köbméter fát szállít, rak máglyába, sőt utat csinqj magának. Ára majdnem hórom millió forint, kereke embernél magasabb, majdnem két méter átmérőjű, 8 méter hosszú, szélessége 2,6, magassága 3,2 méter, raktere 8 köbméteres. A lótól eddig tíz év múlt el a gazdaság történetében, ami viszonylag gyors váltás. A Timberjack feljavítás nélkül hatezer órát bír, Magyarországon még csak a hetvehelyi erdészetben alkalmaznak egyet, ahol egy év alatt kipróbálják és utána tesznek javaslatot hazai elterjesztésével kapcsolatban. Tény, hogy keveset fogyaszt, de drága, és javítása, alkatrészellátása nincs megoldva. Ezért nagy az érdeklődés a szovjet TK 150-es csuklós mezőgazdasági traktor, mint alapegység iránt, melyet a szentendrei Erdészeti Gépgyár köny- nyen és olcsón átalakít, felszerel csődökkel, daruval, utánfutó rakodóval és mindössze másfél millió forintért kínál. Az utánfutó egyébként pécsi házi újítás eredménye. Mindenesetre ebből is vásárolnak és a Timberjackból is, legalább 8— 10-et, az ésszerűség megfelelő arányait megkeresve. Szentendrére vár a prototípus kialakítása, Pécsre pedig — remélhetőleg — a kipróbálása. A vonszolás és a máglyázás is éppen öt éve teljesen gépesített, csupán a teljesítmények fokozása a cél, ami jóval igényesebb. Nem közömbös a munkakörülmények javítása, ebben az évben erre másfél millió forintot szánnak. A forró nap, eső, szél ellen megvéd majd a vontatható házikó, amiben enni, fürdeni, öltözni, pihenni is lehet: idén már négyet készítenek, és fokozatosan ellátják az összes ’erdészetet. Végleg megoldódott a dolgozók ki- és hazavitele buszokkal, hamarosan egy újabbat vásárolnak. Árpádtetőn megépítették a kitermelés gyakorló-rutinpályát épp a kezdők részére. Az igények szerint a gépkocsik szállítják a meleg ebédet is. Cél, hogy a legideálisabb körülményeket biztosítsák, hogy fiatalokból valóban több jöjjön erdei kitermelő szakmunkásnak, mindazok ellenére, dnogy fejük felett sose lesz bedeszkázott az ég. Csuti János Téves nézet az, hogy a gépjárművek számának növekedésével a balesetek száma is egyenes arányban növekszik. A közlekedésbiztonsági tanácsok megalakulásuk óta egy percre sem szűntek hangoztatni fenti megállapításukat és sok mindent tesznek annak érdekében, hogy a közúton minél kevesebb baleset következzen be. Az elmúlt évben megyénkben nőtt a balesetek száma annak ellenére, hogy a megyei, járási és városi KBT-k egy percet sem szűntek meg ügyködni, felvilágosító, nevelő, oktató és propaganda munkát folytatni. Balatoni Intéző Bizottság új regionális terve az eddigi parti üdülési sávot, a védőövezetet kiterjeszti a tó körül a vízgyűjtők területére is, s ezzel egy úgynevezett hóttérterületet hoz létre. Ennek oka elsősorban az, hogy az eddigi védövezet több terhelést már nem bír el; az üdülők létszámát nem szabad nöNyújtson többet a slrandelméletnél vélni: a hatszázezer fő stabili- zására kell törekedni. A tó közvetlen környékén több terület védetté nyilvánítása (Tihany, Szigliget, Badacsony, a Füred és Csopak közötti nádas), a természetes partvonal megőrzése mellett az öblöknél nemcsak a partot, de a vizet is védett területnek fogják tekinteni. Háttérterület, védett öblök Bódék, szállodák, munkaerő A tó tehermentesítése a vitorlázás, bár más országokhoz viszonyítva ebben is elmaradtunk. (Nálunk egy hektárra egy vitorlás jut, míg külföldön harminc!) A kulturális jellegű szórakozási lehetőségeket itt most éppen csak érintve: A Balaton pangó kulturális életét mindenképpen ki kell mozdítani a holtpontról; a strandelméletnél többet kell nyújtani az üdülőknek — és a helyi lakosságnak is. A szállodák is lassan elszürkülnek, s az áremelés után nemhogy többet nem nyújtanak, de hovatovább szinten sem tudják tartani magukat. Kiegészítő létesítményeik — például uszoda - nincsenek, nagyon kevés közöttük a téliesített szálló, legtöbbjükben még temperálni sem lehet a szobákat. Ez a tény eleve megnehezíti, sőt szinte kizárja a szezonnyújtás lehetőségét, ami pedig a tó tehermentesítését szolgálná. Gondok jelentkeznek a helyi lakosság érdekeltté tételében, s így a terület megfelelő ellátottságában is. Köztudott, hogy vannak, akik nagyon sok pénzt keresnek egy-egy nyáron, de ez csak az érem egyik oldala. A balatoni nyári munkák mégiscsak idényfoglalkoztatottságot jelentenek, s így a legjobb munkaerők fokozatosan elvándorolnak. A megoldás a kiegészítő iparágak létrehozása lenne, hogy az embereket télen is foglalkoztatni tudják. Néhány szót a közlekedési problémákról és tervekről. A fő- közlekedési útvonalak jelenleg az üdülőterületeken át vezetnek, az új autópálya megépítése után azonban már kívülre terelik a forgalmat. A mostani 5400 férőhelyet biztosító parkolókat gyarapítják, az összférőhely számát tízezerre emelik, s a parkolókat a centrumokból a peremrészekre helyezik át. Az egész terület komplex fejlesztésén kívül más jellegű törekvésekkel is találkozhatunk, amelyek a tó és környékének tehermentesítését célozzák. Ilyen pl. a Mótra-Budapest—Balaton hagyományos üdülőtengely egyeduralmának megszüntetése más, vonzó üdülőterületek kialakításával. Dücsö Csilla A természetvédelem kiterjesztésével egyidőben a védőövezetben és a háttérterületen fenntartják a szőlő- és gyümölcskultúrát, sőt a zöldségtermesztés felfuttatására törekednek. Az öntözés egy része megoldható lesz majd a szennyvíz- tisztítók és tározók segítségével, ha a szennyvíz elvezetése is egységes regionális rendszerben történik. A külső bajok között előkelő helyet foglal el a tóparti területeken folyó építkezés. A múlt században kialakult villanegyedek egyre szaporodtak, s a rohamos építkezés az elmúlt években hágott tetőfokra. A tó mögötti területeken, az úgynevezett zártkertekben (hozzávetőlegesen 16 000 hektáron) tömegesen tűntek föl a bódételepek. Ezt a bódéépítési lázat — amellett, hogy ezek az építmények olcsóbbak — az urbanizáció termelte ki. Itt egyszerre lehetünk tanúi a természet megtalálásának és elrontásának. A jövőben ezeken a területeken a magánépítkezést keretek közé szorítani, irányítani kell, s az engedély nélküli építkezésnek gátat kell vetni. Ezt célozza többek között az az intézkedés, hogy az engedély nélkül épített, valamint a 12 négyzetméter alapterületet meghaladó bódékat szanálni fogják. A régi és az új védövezet határvonalai között további üdülőfalvak kialakítását tervezik, bár erről még nem döntöttek véglegesen. A mögöttes terület kiépítése ugyanis újabb 200-300 ezer fővel szaporítaná az üdülők számát, s ezt a tó már nem bírná el. Hiszen — mint már említettük — éppen az a szándék, hogy a régi és új területen az összférőhelyek száma ne haladja meg a hatszázezer főt. Ez a háttérterület viszont kiváló a kirándulásra, a jóléti erdők, erdei tornapólyák létesítésére, a környezet, a természet és az ember harmóniájának megteremtésére. Ugyanakkor a part mentén a jelenleg hetven hektárnyi strandterületet minimum kétszáz hektárra kívánják növelni, ez elsősorban bizonyos strandok közstranddá tételével valósítható meg. A sportolás, a víziélet felfuttatása is döntő tényező a Balaton népszerűségének fokozása szempontjából. A környezet- védelmi okokból kitiltott motorcsónakokat mással kell helyettesíteni. Ilyen lehetne például HÁZFELÜGYELŐI KIÁLLÍTÁS: Rendhagyó kiállítást rendezett a VII. kerületi Ingatlankezelő Vállalat a Dohány utcában. A házmesterség kellékeit mutatják be az 1860-as évektől napjainkig. Képünkön: A tegnap és a ma házfelügyelője.
