Dunántúli Napló, 1978. június (35. évfolyam, 149-178. szám)
1978-06-21 / 169. szám
1978. június 21., szerda Dunántúlt tlaplö Közlemény a Mongol Népköztársaság külügyminiszterének hivatalos, baráti látogatásáról Púja Frigyesnek, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének meghívására Mongolin Dügerszüren, a Mongol Nép- köztársaság külügyminisztere 1978. június 16-20. között hivatalos, baráti látogatást tett a Magyar Népköztársaságban. A közlemény többek között a következőket tartalmazza. A külügyminiszterek tárgyalásokat folytattak a két ország baráti kapcsolatainak továbbfejlesztéséről és az időszerű nemzetközi kérdésekről. A felek részletesen tájékoztatták egymást a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. és a Mongol Népi Forradalmi Párt XVII. kongresz- szusán elfogadott határozatok sikeres végrehajtásának menetéről. Megelégedéssel állapították meg, hogy a Magyar Népköz- társaság és a Mongol Népköz- társaság hagyományos testvéri barátsága, az élet minden területére kiterjedő és új tartalommal gazdagodó együttműködése - összhangban a két ország barátsági és együttműködési szerződésével — szüntelenül erősödik a marxizmus—leni- nizmus és a szocialista internacionalizmus elvei alapján. A külügyminiszterek hangsúlyozták, hogy a Magyar Népköztársaság és a Mongol Nép- köztársaság alapvető külpolitikai törekvése a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való testvéri szövetség és mindenoldalú együttműködés kiszélesítése és elmélyítése. Kifejezésre juttatták, hogy a SALT—II. megállapodás megkötése pozitív hatást gyakorolna a leszerelési tárgyalások egészére és általában a nemzetközi légkörre. A külügyminiszterek teljes támogatásukról biztosították a Szovjetunió és a többi szocialista ország konstruktív kezdeményezéseit, beleértve a Szovjetuniónak az ENSZ-köz- gyűlés X., rendkívüli ülésszakán előterjesztett nagy jelentőségű javaslatát a „Fegyverkezési verseny megszüntetésének gyakorlati módszereiről”. Kifejezték reményüket, hogy az ENSZ-köz- gyűlés X., rendkívüli ülésszaka előreviszi a leszerelés ügyét és kedvező feltételeket teremt a leszerelési világértekezlet összehívására. Hangsúlyozták, hogy különös fontosságot kell tulajdonítani a nukleáris leszerelés kérdéseinek. A felek üdvözölték azokat a sikereket, amelyeket a Vietnami Szocialista Köztársaság és a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság a népgazdaság helyreállításában és a szocialista építőmunka kibontakoztatásában elért. A felek üdvözölték az afgán nép nemzeti demokratikus forradalmának győzelmét és az Afgán Demokratikus Köztársaság megalakulását. Támogatják a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának az ország és demokratikus egyesítéséhez szükséges kedvező feltételek kialakítására irányuló erőfeszítéseit. A magyar fél nagyra értékelte a Mongol Népköztársaság aktív külpolitikai tevékenységét, amely az ázsiai földrész békéjének és biztonságának megszilárdítására irányul. A felek hangsúlyozták az el nem kötelezett országoknak a nemzetközi életben, az imperializmus és a gyarmatosítás elleni harcban betöltött fontos szerepét. A testvéri barátság és a kölcsönös egyetértés szellemében lezajlott tárgyalásokon teljes nézetazonosság nyilvánult meg valamennyi megvitatott kérdésben. M. Dügerszüren, a Mongol Népköztársaság külügyminisztere köszönetét fejezte ki a meleg fogadtatásért és vendéglátósért, s hivatalos, baráti látogatásra hívta meg Púja Frigyest, aki a meghívást köszönettel elfogadta. Jelentés a két kongresszus között végzett munkáról Megkezdődött a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének XI. kongresszusa Az új-belgrádi „Száva" központban kedden délelőtt összeült a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének 11. kongresszusa. Munkájában mintegy 2300 küldött vesz részt. Meghívott vendégként több mint 100 kommunista, szocialista, szociáldemokrata, illetve más demokratikus és haladó párt, valamint nemzeti felszabadítási mozgalom delegációja von jelen. A kongresszuson az MSZMP KB küldöttségét Huszár István, a Politikai Bizottság tagja vezeti. Az SZKP KB delegációja élén Fjodor Kulakov, a PB tagja, a KB titkára áll. A küldöttek hosszantartó tapssal köszöntötték és meleg ünneplésben részesítették Jo- szip Broz Titót, a JKSZ élethossziglan megválasztott elnökét. A legmagasabb pártfórum elnökségének és munkoszerveinek megválasztása után egyhangúlag a következő napirendet fogadták el:- a JKSZ Központi Bizottsága Központi Ellenőrző is Felügyelő Bizottságának jelentése a 10. kongresszus óta végzett munkáról;- Joszip Broz Tito elnök referátuma;- vita a JKSZ vezető szerveinek jelentéséről és Tito elnök beszámolójáról;- a bizottsági vita a JKSZ további feladatairól és a 11. kongresszus határozattervezeteiről;- a 11. kongresszus határozatainak elfogadása, a párt szervezeti szabályzatának kiegészítése és módosítása;- a JKSZ új vezető szeneinek megválasztása. Joszip Broz Tito referátuma A kongresszus megnyitó ülésén Edvard Kardelj, a JKSZ elnökségi tagja elnökölt és köszöntötte o külföldi vendégeket. A küldöttek ezután nagy tapssal fogadták a szónoki emelvényre lépő Joszip Broz Titót, aki referátumában a többi között a következőket mondotta; — A szocializmusért vívott küzdelemnek jelentős szakaszát képezi a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének XI. kongresszusa. Annál is inkább, mert a jugoszláv kommunisták legnagyobb munkajelleqű megbeszélésüket kiemelkedő eredményekkel, a társadalmi élet, a munka és az alkotás valameny- nyí területén kifejtett qazdag tevékenység pozitív mérlegével várják. Tito elnök a nemzetközi viszonyok mai helyzetéről szólva hangoztatta: a szocializmust már régen nem korlátozzák az országhatárok, a szocializmus erői világszerte fejlődnek. Legszélesebb körben érvényt szerzett a szocialista társadalmi viszonyok különböző, és új utakon és formákban való építésének elve, gyakorlata. . A világ különböző részein egyre eredményesebb harc folyik a gyarmatai uralom teljes felszámolásáért és a népek ön. rendelkezési jogának érvényesítéséért. A szabadság, a függetlenség, a béke és a haladás erőinek frontja népesebb, mint bármikor ezelőtt volt. Ugyanakkor a régi társadalom és a túlhaladott struktúrák erői továbbra is minden eszközzel arra törekednek, hogy fenntartsák az egyenlőséget és monopol helyzetüket. Azt akarják tehát megőrizni, ami lehetővé teszi számukra, hogy kizsákmányolják saját országuk széles tömegeit, akárcsak más országok népét és javait. Joszip Broz Tito ezt követően az el nem kötelezettek mozgalmának jelentőségét méltatva kijelentette: „az el nem kötelezett országok, amelyek a világközösség többségét alkotják, a népek jobb és emberibb életéért vívott harc élvonalában vannak”. A JKSZ elnöke hangoztatta, hogy „mi mindig nagy jelentőséget tulajdonítottunk a két nagyhatalom, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok viszonyának és támogattuk a közöttük kialakult enyhülést. A két ország viszonyában beállt javulás egy időszaka után az utóbbi időben ismét a rosszabbodás jelei mutatkoznak. A kölcsönös kapcsolataik javítása nemcsak e két ország tartós érdekeit szolgálja, hanem az egész nemzetközi közösség létérdekeit is”. A JKSZ kívánatosnak tartja, hogy a munkáspártok és általában a haladó pártok és mozgalmak között az egyenjogú véleménycsere folytatódjék és kiterjedjen a társadalmi haladásért és szocializmusért, a nemzetközi politikai és gazdasági viszonyok demokratizálásáért folyó. küzdelem valamennyi tényleges kérdésére. Megítélésünk szerint az utóbbi években a munkásmozgalomban fokozódtak a pozitív jelenségek és törekvések. Sok kommunista és munkáspárt, például Nyugat- Eurépában jelentős nemzeti politikai erővé növekedett. Ezek a pártok önállóan és alkotó módon munkálkodnak azon koncepciójuknak a kialakításában, amely a kapitalista társadalmi viszonyok jelenkori válságának konkrét történelmi feltételei között a szocializmusért vívott küzdelmük alapjául szolgál. Tito ezután a leszerelés kérdéseivel foglalkozott. A leszerelés kérdése a nemzetközi viszonyok leafontosabb problémáinak egyike. A fegyverkezési hajsza egyre szélesebb méreteket ölt. s kevés az olyan ország, amelyre ilyen vagv olvan módon nem terjedt ki. Az eaész nemzetközi közösség érdekelt a feawerkezési hajsza megszüntetésében, hiszen a versenqés eoyre inkább igénybe veszi mind a fejlett, mind a fejlődő országok gazdasági és emberi képességeit. Maaótól értetődő, hogy a véaső cél a hatékony ellenőrzéssel történő általános és telies leszerelés. Az ENSZ- közqyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakának megtartása igen ielentős lépés azoknak a kísérleteknek a sorában, hogy megkezdődjön e probléma oly módon való rendezése, amely szem előtt tartva a fennálló realitásokat. fokozatosan általános és teljes leszereléshez vezet. Az elnök ezután az ország belső helyzetét elemezte, majd referátumát a következőképpen folytatta: a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége X. kongresz- szusa világos állásfoglalásaival mozgósította a kommunisták szövetsége tagságát és a társadalom valamennyi szocialista erőit, kitartó munkával sikerült megszilárdítanunk a kommunisták szövetsége eszmei-politikai és akcióegysége a jövőben is, hozzájárult a dolgozók szociális helyzetének megszilárdításához, a szocialista önigazgatási rendszer egészének érvényesüléséhez és stabilitásához. A kommunisták szövetségének a demokratikus centralizmuson alapuló eszmei-politikai és akcióegysége a jövőben is akárcsak eddig, sikereink és győzelmeink záloga lesz. Ez az egység alkotja az önigazgatáson alapuló szocialista társadalom további fejlődésének, valamint a Jugoszláviában élő nemzetiségek elmélyülő egyenjogúságának. testvériségének és egységének lényeges feltételét. Ezzel összefüggésben hangsúlyozni kívánom, hogy a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága az elmúlt időszakban egységes volt és maradt a szocialista önigazgatás és a külpolitika valamennyi fontos kérdésében. Magától értetődik, hogy soraink eszmei és akcióegységét továbbra is fokoznunk kell, éspedig elsősorban a mindennapi munka során. Csakis így szerezhetjük meg mindig újra és újra a dolgozók bizalmát, minthogy minden új korszakban magát az egységet is újra és újra kell építeni és tanúsítani. A X. kongresszuson kijelölt feladatok végrehajtásában kifejtett sikeres tevékenység még- inkább fokozta a dolgozóknak a JKSZ irányvonalába és politikájába helyezett bizalmát. Ez lényeges hatással volt a kommunisták szövetsége fejlesztésére, hiszen az eltelt időszakban csaknem 700 ezer taggal gyarapodott a JKSZ. Úgyhogy 1977 végén 1 millió 629 ezer 29 tagot számlált. Jelentős körülmény, hogy az újonnan felvett tagok túlnyomó része, több mint 71 százaléka fiatal. A JKSZ kongresszusa Tito referátumának elhangzása után megkezdte az előterjesztett dokumentumok fölötti vitát. Jugoszlávia és a JKSZ fejlődése, bel- és külpolitikai tevékenysége A JKSZ Központi Bizottságának a két kongresszus között végzett munkáról szóló jelentését 300 oldalas könyv formájában tették közzé. A dokumentum első része öt fejezetben foglalja össze Jugoszlávia és a JKSZ 1947—1977. közötti fejlődését, s ismerteti a párt bel- és külpolitikai tevékenységének fő elveit, belső életének normáit. A jelentés megállapítja, hogy az elmúlt három évtizedben Jugoszlávia kifejezetten elmaradott országból — amelyet éles osztály- és nemzeti ellentét, valamint tömegnyomor jellemzett — korszerű szocialista ipari-mezőgazdasági állammá fejlődött, a háború után gazdaságilag fejlődését a gyors ütemű iparosítás jellemezte. — 1947—1977. között a társadalmi össztermék meghatszorozódott, s hazánk a leggyorsabban fejlődő országok sorába küzdötte fel magát. Gyáripara jelenleg nem egészen egy hónap alatt annyi terméket állít elő, mint 1947- ben egy egész esztendőben. Az ipari munka termelékenysége ezalatt meghóromszoro zódott. Mintegy 3 millió lakos a faluról városba költözött, ami egyszersmind az aktív mezőgazdasági lakosság szerke(Folytatás a 6. oldalon) Az MSZMP Központi Bizottságának üdvözlete a JKSZ XI. kongresszusának Tisztelt Kongresszusi Kedves jugoszláv Elvtársak I A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága köszönti a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének XI. kongresszusát a jugoszláv kommunistákat, Jugoszlávia dolgozó népét és átadjuk a magyar kommunisták, a szocializmust építő magyar nép testvéri üdvözletét, őszinte jókívánságait. Pártunk, a magyar nép ismeri és nagyra értékeli azokat az eredményeket, amelyeket Jugoszlávia dolgozó népe a szocialista építés minden területén elért. A jugoszláv elvtór- sak jogos büszkeséggel vonhatják meg a párt X. kongresszusa óta végzett munka mérlegét. A Jugoszlávia által elért eredmények azt bizonyítják, hogy a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége, élén Joszip Broz Tito elvtárssal, a jugoszláv nép kiváló fiával, a nemzetközi kommunista mozgalom nagy személyiségével, betölti vezető szerepét és a dolgozó tömegekkel, a néppel egységbe forrva dolgozik. Saját példánkból is tudjuk, hogy az eredményekért a szocializmus építésének minden szakaszában keményen kell dolgozni, harcolni. A Magyar Szocialista Munkáspárt 1975- ben megtartott 11. kongresszusa joggal állapíthatta meg, hogy hazánkban a politikai helyzet szilárd, érvényesül a párt, a munkásosztály vezető szerepe és eredményesen folyik a szocialista építőmunka minden területen. A Magyar Szocialista Munkáspárt népünkkel szoros egységbe forrva a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásán, a fejlett szocialista társadalom építésén munkálkodik. A feladataink igen nagyok, tovább kell növelnünk népünk életszínvonalát, országunkat gazdag, virágzó állammá kell fejlesztenünk, amelyben a nép boldogan él és amely eredményeivel a jövőben is példázni tudja a szocializmus erejét. Úgy érezzük, hogy céljaink reálisak, lelkesítőek. Mindennapos erőfeszítéseinkben kimeríthetetlen erőforrás számunkra a szociá- lista országok barátsága, a nemzetközi kommunista mozgalom, a világ haladó erőinek szolidaritása. Központi Bizottságunk plénuma két hónappal ezelőtt értékelte a XI. kongresszusunk óta eltelt időszak eredményeit. Megállapította, hogy annak határozatai a gyakorlat próbáján is helyesnek bizonyultak és a hátralévő időben is azok iránymutatása szerint kell az eddigieknél még jobban dolgoznunk. A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének XI. kongresszusára olyan időszakban kerül sor, amikor a nemzetközi életben egymásnak ellentmondó tendenciák vannak jelen. A Magyar Szocialista Munkáspárt úgy értékeli, hogy a legutóbbi években tovább erősödtek a szocializmus, a haladás erőinek a pozíciói szerte a világban. A nemzetközi helyzetben folytatódtak a kedvező változások, az emberiség sorsát mindinkább a szocializmus, a társadalmi haladás, a béke erői határozzák meg. Korunk három fő forradalmi ereje — a szocialista világrendszer, a nemzetközi munkásosztály és a nemzeti felszabadító mozgalom — egyre tevékenyebben lép fel a nemzetközi küzdőtéren. A szocialista országok folytatták erőfeszítéseiket a fegyverkezési hajsza megfékezéséért, az általános és teljes leszerelés felé vezető intézkedések előmozdításáért. A katonai enyhülést segítő kezdeményezések, különösen a Szovjetunió leszerelési javaslatai kedvező visszhangot váltottak ki a nemzetközi közvéleményben. A szocialista országok erőfeszítései mellett felsorakoztak a békeszerető erők, a haladó társadalmi és tömeg- mozgalmak is. A szocialista országok külpolitikája, az imperialistaellenes erők — köztük az el nem kötelezett országok — összefogásának eredményeként továbbra is az enyhülés maradt a nemzetközi helyzet fő tendenciája. Az enyhülés folyamatának fenntartása azonban a néhány évvel ezelőtti időszakhoz képest nagyobb erőfeszítéseket igényel, mert a béke és a társadalmi haladás ellenségei ellentámadásba lendültek. A fegyverkezési verseny fokozásának veszedelmes útjára akarják taszítani az emberiséget. Erősítették propagandájukat a szocialista országok ellen, az emberi jogok védelmének ürügyével megpróbálnak beavatkozni belügyeik- be. A nemzetközi reakció dühödt kísérletei a' haladó erők, minden békeszerető ember tömörítését követelik a béke védelmében, amelynek megóvása ma az emberiség legfontosabb feladata. Az egész világon fellendülőben van korunk legjelentősebb politikai ereje, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom. A kommunista és munkáspártok többségének növekedett a taglétszáma, szélesedett tö- •megbefolyása, erősödött belpolitikai szerepe. A tőkés és a fejlődő országokban több testvérpárt visszanyerte legalitását, egyes afrikai országokban napirendre került a nemzeti felszabadító mozgalom átalakítása marxista—leninista párttá. Néhány kommunista pártnak ugyanakkor a korábbinál nehezebb harci feltételekkel kell számolnia. A társadalmi fejlődés következtében a testvérpártoknak új, vagy új módon felvetődő kérdésekre is választ kell adniuk, új feladatokat kell megoldaniuk. Mi természetesnek tartjuk, ha a testvérpártok egymás kölcsönös tisztelete alapján, elvtársi szellemben vitákat folytatnak az új kérdésekről. A testvérpártok közötti elvtársi, internacionalista viszony közös céljaink valóra- váltásának legfőbb biztosítékát jelenti. A Magyar Szocialista Munkáspárt a nemzetközi kommunista mozgalom összefogásának szüntelen erősítésén fáradozik. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége közötti kapcsolatok az internacionolista barátság jegyében töretlenül fejlődnek. Nagyra értékeljük pártjaink vezetőinek, Kádár János elvtársnak és Joszip Broz Tito elvtársnak a találkozóit, amelyek mindig újobb lendületet adnak baráti kapcsolataink fejlődésének. Pártjaink elvi alapokon nyugvó együttműködése jó feltételeket teremt népeink és országaink sokoldalú politikai, gazdasági, kulturális, tudományos kapcsolatainak fejlesztéséhez és szüntelen gazdagításához. Elvi politikánk eredményeként fontos szerepet játszanak népeink barátságának elmélyítésében a Magyarországon élő szerb, horvát, szlovén nemzetiségűek és a Jugoszláviában élő magyarok. Országaink szinte az élet minden területén hatékonyan együtt dolgoznak. Közös elhatározásunk olapján mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy az internacionalista testvéri " magyar—jugoszláv barátság évről évre mindig erősebb legyen. Kedves Elvtársak! A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége XI. kongresszusának felelősségteljes munkájához sok sikert kivánunk. A mostani kongresszusukon elfogadott határozatok adjanak további lendületet a szocialista épitőmun- kához, megvalósításuk pedig segítse elő Jugoszlávia népei jólétének gyarapodását, szép hazájuk további felvirágoztatását. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága * A magyar pártküldöttség a Központi Bizottság nevében átadta az MSZMP írásos üdvözletét a JKSZ XI. kongresszusának.
