Dunántúli Napló, 1978. június (35. évfolyam, 149-178. szám)
1978-06-20 / 168. szám
e Dunantmi naplö 1978. június 20., kedd Telefonnal A Dunántúli Napló szerkesztőségében május 30-i ügyeletén a társadalombiztosítással kapcsolatos, ezen belül a táppénz, családi pótlék, gyermekgondozási segély, nyugdíj, stb. kérdésekre adtak választ az illetékesek. A több érdeklődésre számottartó kérdések közül az alábbiakban közlünk néhányat. KÉRDÉS: Anyaság! segélyt mikor kaphat az a kismama, aki nem járt orvosi vizsgálatra? — Aki terhességi orvosi vizsgálaton a terhessége alatt egyáltalán nem vett részt, anyasági segélyre nem jogosult. Ha azonban legalább egyszer részt vett a terhessége alatt, annak az anyasági segély összege 1000 forint. KÉRDÉS: Ha a gyermekgondozási segélyt megszakítom, kezelőorvosom köteles-e táppénzre venni, mivel veszélyeztetett terhes vagyok? — A gyermekgondozási segélyen lévő nő fizetésnélküli szabadságát megszakíthatja, ha tartósan, (30 napot meghaladóan) keresőképtelenné válik. Erre az időre az általános szabályok szerint jogosult táppénzre (keresőképtelensége idejére). Abban a kérdésben, hogy a terhes nő keresőképtelen-e vagy nem, táppénzre kell-e venni, vagy sem, a kezelőorvos dönt, mert ez mór orvosi kérdés. Pusztán a terhesség miatt a dolgozó nőt nem köteles az orvos táppénzre venni. KÉRDÉS: Mellékfoglalkozás után jár-e táppénz és mennyi? — Mellékfoglalkozás és másodállás után is jár táppénz. Azonban a táppénzre jogosultság, a táppénz időtartamát és mértékét a munkaviszonyok után külön-külön kell elbírálni és megállapítani, a főfoglalkozás utáni munkaviszonytól függetlenül. A munkaviszony időtartamától függően előfordulhat, hogy a főfoglalkozásban a dolgozó 75 százalékos táppénzre, a mellékfoglalkozásban 65 százalékos táppénzre jogosult, stb. KÉRDÉS: Ha a gyermek olyan személlyel él együtt, aki családi pótlékra nem jogosult, kaphat-e az illető mégis a gyermek után családi pótlékot? — Igen, kaphat, a szülő jogán, ha pedig a szülők nem élnek, annak a jogán, akitől a gyermek a családi pótlékra nem jogosult személy háztartásába került. Ilyen esetben a szülőknek, illetőleg annak a személynek, akitől a gyermek a családi pótlékra nem jogosult háztartásába került, rendelkeznie kell a jogosultsághoz szükséges idővel, annak a személynek pedig, akinek a háztartásában a gyermek él, a jogosultság egyéb feltételeivel. T ársadalombiztosítással kapcsolatos kérdések Táppénz, családi pótlék, nyugdíj, gyes KÉRDÉS: Szerezhet-e jogot rokkantsági nyugdíjra a gyermekkorától testi vagy szellemi fogyatékos személy? — Az 1975. évi II. ty., illetőleg a 17/1975. (VI. 14.) MT sz. rendelet a korábbi szabályozásnál kedvezőbben rendezi a kérdést, ugyanis az új nyugdíjtörvény hatálybalépése előtt az ilyen személy rokkantsági nyugdíjra — az egyéb feltételek megléte esetén — is csak okkor jogosult, ha munkaképesség-csökkenése a munkába lépés után fokozódott és emiatt munkát már nem végez. Jelenleg a szolgálati idejének kezdetét megelőző időtől rokkant személy rokkantsági nyugdíjban akkor részesülhet, ha az igény- bejelentés időpontjában betöltött életkora szerint szükséges szolgálati időt megszerezte és nem rendszeresen dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a nyugdíj igénylését megelőző kereseténél. Tehát nem elengedhetetlen feltétele a nyugellátás megállapításának sem a munkába lépés utáni állapotrosszabodás, sem az, hogy igénylő egyáltalán ne végezzen munkát a továbbiakban. KÉRDÉS: Az öregségi nyugdíj összegét melyik időszakbani kereset alapján állapítják meg? A táppénzes idő rontja-e az átlagot? — Az öregségi nyugdíj összegét általában a nyugdíjazás évében és az ezt megelőző 5 naptári év közül a legkedvezőbb 3 naptári év alatt, a fő- foglalkozás keretében elért kereset havi átlaga alapján számítjuk. Az 5 naptári év közül azt a 3 évet lehet figyelembe venni, amelyben a kérelmező évenként legalább 180 napot és a 3 év alatt összesen legalább 730 napot dolgozott. Termelőszövetkezeti tag esetében, ha az igénylő férfi, évi 150, nő 100 tízórás munkanap, 3 év alatt 300, illetve 200 munkanap a feltétel. Ennél kevesebb napra kapott bért, vagy előnyösebb, az öregségi nyugdíj összegét a nyugdíjazás évét megelőző negyedik naptári év első napjától a nyugdíj megállapításáig terjedő idő platt elért kereset havi átlaga alapján kell kiszámítani. (Pl. 1974. jan. 1-től 1978. május 31-ig.) Az eddigieket a Társadalombiztosítási Igazgatóság hivatalból vizsgálja. A dolgozó kérheti a nyugdíja megállapítását, az öregségi korhatár vagy ennél 5 évvel alacsonyabb életkor betöltését megelőzően elért kereset havi átlaga alapján is, ha addig rendelkezik 10 évi szolgálati idővel. (Pl. 66 éves férfi, a 60. vagy az 55. életévét megelőző keresete alapján.) Termelőszövetkezeti tagok esetében a nyugdíjra jogosító életkor jelenleg még ettől eltérő. A táppénz nem befolyásolja a nyugdíj alapját képezd átlag- kereset összegét, mivel azt keresetként figyelembe venni nem lehet és az átlagszámítási időszak napjainak számát is csökkenteni kell a táppénzes napok számával. KÉRDÉS: Ha valaki disszidált és visszajön, kaphat-e nyugdijat és mikor? — A kérdésre adandó válasz ketté válik, attól függően, hogy az illető személy nyugdíjának megállapítása előtt vagy pedig nyugdíjasként hagyta-e el az országot. Ha a külföldre távozott vagy ottmaradt személy az ország területére állandó letelepedés szándékával visszatér, nyugdíjigénye az általános szabályok szerint kerül elbírálásra, illetőleg a mór korábban megállapított nyugdíja általában a visszaérkezést követő hónaptól folyósítható. Aktív dolgozó esetében azonban a nyugdíj megállapításokat hátrányos következményekkel jórhot a szolgálati időben a külföldi tartózkodás folytán keletkezett öt évet meghaladó megszakítás. KÉRDÉS: Nyugdíjasként munkában töltött időm alapján jár-e ösztönző nyugdíjpótlék és mikor? — Az öregségi nyugdíjra jogosultság megszerzése után munkában töltött időre ösztönző nyugdíjpótlék jár. ösztönző nyugdíjpótlékra jogosult az, aki a nyugdíjra jogosultságának a megszerzésekor nem kéri nyugdíjának megállapítását, hanem munkaviszonyban vagy szövetkezeti tagként tovább dolgozik és legalább 365 napot munkában tölt. A táppénzes idő és a fizetés nélküli szabadság ebben az esetben nem számít munkában töltött időnek. Aki nyugdíja megállapítását követően munkaviszonyt létesít vagy mezőgazdasági termelőszövetkezet tagjaként dolgozik, akkor jogosult ösztönző nyugdíjpótlékra, ha nyugdíjának folyósítása kérelmére vagy a foglalkozási keret kimerítése után szünetel. A szünetelés iránti kérelmet minden évben január 8-ig a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz kell benyújtani. Amennyiben a nyugdíjas év közben lép munkába, úgy az ezt követő 8 napon belül kell kérnie a nyugdíj folyósításának szünetelését. Az ösztönző nyugdíjpótlékra jogosító időként a munkaviszonynak vagy ipari szövetkezeti tagságnak azt a tartamát lehet figyelembe venni, amely alatt az igénylő munkaideje a munkakörére megállapított teljes munkaidőt elérte és munkabért kapott. Akinek tehát a munkakörére a jogszabályok heti 44 órában állapították meg a törvényes munkaidőt, de csak 20 órát dolgozik, ösztönző nyugdíjpótlékra nem szerez jogosultságot. Kányu — könyu Évszázadok óta él a vágy az emberekben, hogy más népek életét, szokásait megismerjék. Ez a vágy hajtotta azokat a magyar utazókat is, akik az elmúlt századokban — sokszor csak gyalogszerrel — nekivágtak a világnak. A megismerés vágya mellett szerencsére az a" tudat is munkált bennük, hogy élményeiket, tapasztalataikat nemcsak jó, de tanulságos is mások, kai megosztani. így olvashatjuk most ezeket az útleírásokat, melyeket két testes * kötetbe gyűjtve a Gondolat Könyvkiadó jelentetett meg. Az első írás szerzője, Kakas István a 16. században élt, a Perzsiában tett utazásairól tudósit ma is jól élvezhető, szemléletes előadásban. Benyovszky Móric — akinek nem mindennapi kalandjairól Jókai regényében olvashatunk, $ a televízió is Messzi népek magyar kutatói feldolgozta — a 18. századi Kamcsatkára és környékére kalauzol el bennünket. Benyovszky kortársa, Éder Xavér Ferenc még messzebbre eljutott, a perui indiánok életét, szokásait tanulmányozta. De a világ más távoli tájain .is jártak magyar utazók, hogy az ottani, az európai ember számára akkor még majdnem teljesei^ ismeretlen népekről hírt hozzanak. Magyar László Dél-Afrikában, Torday Emil Kongóban, Xantus János Borneo szigetén, Cholnoky Jenő Kínában, Vámbéry Ármin, Almásy György és Princz Gyula pedig Ázsia különböző, rejtélyekkel teli részein gyűjtött tapasztalatokat. A leírások elsősorban néprajzi vonatkozásúak, de a személyes élmény varázsa mindenütt átsüt a sorokon, s ez mindenki számára izgalmassá, élvezetessé teszi a beszámolókat. A múltba süllyedt világok így kelnek életre, hogy egy későbbi kor olvasóinak ezernyi érdekességükkel üzenjenek. K. S. „Csináld magad légpárnás jármű ff A légpárnás jármű gondolata alig negyedszázada született meg és Cockeller angol elektromérnök nevéhez fűződik. Lényege rendkívül egyszerű: olyan futómű nélküli, viszonylag nagy felületű, lapos testű jármű, amelynek teste alá sűrített levegőt nyomnak. A sűrített levegő megemeli a járművet, s így az a súrlódás nélküli haladás közben a talaj, illetve a víz felett lebeg. Kezdettől fogva az volt a furcsa járműcsalád fejlesztésének a kulcskérdése, hogy miként tartsák fenn a jármű alatti légpárnát. Az első modelleken az orr részen kiképzett, oldallemezekkel védett légkamrában hozták létre a hordozó légréteget, a légpárnát. Később olyan típú- sokat is kidolgoztak a tervezők, amelyeken két oldalról merev és vízbe merülő falak határolták be a légpárnát. Ezen kívül a le- vegő-bebocsátó fúvókák alkalmas kialakításával és elhelyezésével, vízbefúvással és egyéb fogásokkal igyekeztek növelni a légpárna hatásfokát, megtartani a levegőt a közlekedési esz. köz alatt. Végül megszülettek a ma már szinte egyeduralkodó „kötényes" típúsok, amelyeknél hajlékony műanyag szövetből készült bordázat helyettesíti az oldallemezeket. Ez nemcsak azért előnyös, mert jobban simul a talaj, vagy a vízfelület egyenetlenségeihez, hanem gazdaságosabb is, mert kisebb légfelesleggel és túlnyomással teszi lehetővé a légpárna fenntartását. A szakértők úgy vélik, hogy a hajlékony kötény nélkül a légpárnás szerkezet csak fura ötlet, félbemaradt találmány lett volna. A kép jó bizonysága annak, hogy milyen egyszerű módon lehet megépíteni egy kis légpárnás országúti robogót. Valójában csak egy nem túl nagy teljesítményű légsűrítő kell hozzá, no meg egy kis motor, ami hajtja (a képen látható esetben az akkumulátorral táplált villany- motorral oldották meg a hajtást). Defenzív taktika A más fejével is gondolkodni Egyre több szó esik mostanában a defenzív taktikáról, az előrelátásról, mely napjaink közlekedésének egyik meghatározója. Hogy mit is jelent ez a kifejezés, és hogy a gyakorlatban miként lehet érvényt szerezni a szóban rejlő közlekedési formának, arról leginkább a nagy tapasztalattal és vezetési rutinnal rendelkező autóvezetők tudnak tanácsokat magában foglaló beszélgetéseket folytatni. Több tíz évvel ezelőtt, hosszabb utak alkalmával is, csak az úttal és a kocsijával kellett törődnie az autóvezetőnek, mert nem volt nagy forgalom, törvényszerűen kevesebb volt a baleseti lehetőség. Ma már egészen másként van, többszörösére nőtt a jármű- állományunk, következésképpen egy-egy út alkalmával sokkal több hatás éri a vezetőket, mint azelőtt. Sokak számára és jómagam is azt vallom, a defenzív vezetés azt jelenti, hogy egy kicsit a másik gépkocsivezető eszével is gondolkodnom kell. Bár ennek gyakorlati alkalmazása egyszerűnek tűnik, mégsem az. Alapszabály, hogy fokozatosan és rendszeresen figyelni kell az előttem és mögöttem haladó járműveket. Egészen apró kis momentumokból következtetni lehet arra, hogy a járművezető mit is akar. Kontaktust kell kialakítani, amolyan láthatatlan Pécs— baranyai utakon és szó nélküli kapcsolatra törekedjünk melyből kiderül szándékunk. A Közlekedésbiztonsági Tanács legutóbbi plenáris ülésén hangzott el az a megállapítás, hogy a járműállomány növekedése nincs egyenes arányban a balesetek számával. A rendkívül sok baleset nem annak tulajdonítható, hogy sok az autó és a motorkerékpár. Természetesen így igaz a megállapítás, sokkal inkább azt írhatjuk a megjegyzés rovatba, hogy figyelmetlen, gondatlan, felelőtlen volt a bal- esetező gépkocsivezető. Érdemes megnézni a vezetői engedélyért „küzdők" széles seregének gyakorlati vizsgalapját. A vizsgáztatók plusz négy pontot adhatnak a jelöltnek, ha észrevenné olyan apró jeleket, melyek az előrelátáson alapuló közlekedési érzéket igazolják. Ritka az az eset, amikor ebbe az üresen hagyott négyzetbe számjegyeket írnak. Ez azt jelenti, hogy néhány hét múlva olyan járművezetőkkel kerülünk kapcsolatba az utakon, akiknek figyelmét leköti a jármű technikai kezelése és az út. Meglehet-e tanulni defenzíven vezetni? Feltétlen igen a válasz. De nem harminc óra alatt, hanem évek hosszú során, rendszeres vezetéssel. Müller István A baranyai utakon 1978. június 19-től 25-ig a következő helyeken végeznek útépítési, illetve felújítási munkákat. Az 58. sz. Pécs-Harkóny-Dráva Szabolcs közötti főközlekedési út pécsi átkelési szakaszán folytatódik az úttest négy forgolmi sávra történő kiszélesítése. Itt a forgalom félpálya szélességben zajlik, 40 km-es sebességkorlátozással. Ugyanezen úton, a po. gányi repülőtér és Szalánta között új aszfaltszőnyeget köp az úttest, emiatt 40 km-es sebességkorlátozás van érvényben. A Bonyhád—Dombóvár összekötő út Mázaszószvár és Tófű közötti szakaszán tovább hengerük aszfaltszőnyeggel az útburkolatot, 40 km-es sebesség- korlátozás mellett. A Pécs-Ár- pód-tető és a tv-toronyhoz vezető úton, a lapisi csomópontban szélesítik a pályát, ezért itt is 40 km-es sebességkorlátozással kell számolni. Az útburkolati jeleket újítják fel Harkány— Sellye, és a Dróvafok—Szigetvár útvonalon. A KPM Pécsi Közúti Igazgatósága kéri a járművezetőket, hogy az építési és festési területeken kihelyezett KRESZ-táblák jelzéseinek megfelelően közlekedjenek. Még egy információ: június 21-22-23-án Pécsett, a Szalay A.—Rózsa F. úti, valamint a Szalay A.—Bajcsy-Zs. úti csomópontokban üzemelő jelzőberendezéseket átprogramozás miott kikapcsolják. Az átprogramozással igyekeznek enyhíteni a felüljáróról a belváros felé haladó járművek várakozási idejét, a keleti lehajtó ág megépítéséig. — Biztonsági gyermekülés. Nyugat-német gyártmányú autós biztonsági gyermekülések érkeztek a MERKUR pécsi autósszalonjába. — Huszonhat baleset történt megyénkben az elmúlt héten, a Baranya megyei Rendőr-főkapitányság közlekedési osztályának tájékoztatása szerint. Ebből hét súlyos, 6 pedig könnyű kimenetelű volt. — A környék lakóinak bejelentése nyomán megszüntetik a pécsi, Tiborc utca elsőbbségét a csotlakozó utcákkal szemben, ahol nincs járda, ott sebesség- korlátozást léptetnek életbe, és a rendelkezésre álló anyagi fedezettől függően, azt rangsorolva, járdaépítésre is sor kerül. A legtöbb gumiabroncs meghibásodást-károsodást a nem megfelelő belső légnyomás okozza, éppen ezért, főleg nyáron gyakrabban kell mérni. A gépkocsi- vezetőknek tudniuk kell, hogy biztonságukért egyénileg felelősek és hogy vezetői magatartásukban legfontosabb az útfelület és az abroncs állapotának szem előtt tartása. Sűrűn ellenőrizzék a gumik állapotát, az időben észrevett hiba lehetővé teszi a kellő időben történő javítást. A pécsi városi Tanács tájékoztatja a vállalatokat, intézményeket, a lakosságot az országos utakról Országos utak. 6-os út - Pécs- váradi út, Fürst S. u., Zsolnay V. u., Rákóczi út. Doktor S. u., Szigeti út, Rácvárosi út, Pellérdi út. 6/A út - Szalai A. u., József A. u., Athinay u. 66-os út - Tolbu- hin út. 56-as út — Rózsa F. u.f Bolgár Néphadsereg útja, Siklósi út. 57-es út - Felszabadulás út Pécs - Abaligeti út Magyar- Qrögi út, A balig éti út Lapis — remeteréti összekötő út. Árpád- tetői út, Beloiannisz út, Kiss József u. (Arpádtetőtől a tv-toronyig) . - Táncsics M. út, Málomi út. Egri Gyula út Hirdi utcák: Szövőgyár u., Zengő u., Latinca S. u. A felsorolt utak fenntartásáról, kezeléséről és a hatósági feladatok ellátásáról a KPM pécsi Közúti Igazgatósága gondoskodik. (Pécs, Köztársaság tér 5. Levélcím: 7601 Pécs, Pf. 30.) A meg nem említett utak tanácsi kezelésbe tartoznak.
