Dunántúli Napló, 1978. június (35. évfolyam, 149-178. szám)
1978-06-18 / 166. szám
1978. június 18., vasárnap DünantQit napló Baranya gazdaságában még mindig meghatározó tényező a nehézipar A feketeszén és az urán legértékesebb nemzeti kincsünk Szükségszerű a Mecseki Szénbányák fejlesztése 1982-ben Pécsre ér a földgáz — A Hőerőműre továbbra is nagy szükség lesz a távhőellátásban Újabb tízezer bányászlakás épül a VI. ötéves tervben Több kő Máriagyűdről Jugoszláviába Észak-iugoszlóvióban keresett a baranyai, mária- gyűdi terméskő, amiből már eddig is szállított a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a Dráva-part biztosításához, valamint a Dunán folyamszabályozó művek építéséhez — de kis tételben. Nemrég a Kon- zumex Külkereskedelmi Vállalat közvetítésével tovább növelték az export arányát, így a VÍZIG ebben az évben 40 000 tonna követ küld Jugoszláviába Máriagyűdről vízi úton. A Stollagén festékgyártás bázisa Új vegyipari üzem épül Sellyén A gép az automatikus biztonsági zárral ellátott ajtó mögött fehéren, csillogón, egyedül uralja a kis helyiséget. Kell is a biztonság. Ez a sokat tudó automata mérgező vegyszert csomagol. Saját maga formázza a műanyag flakont, ellenőrzi, nem lyukas-e, ezután tölti, s kívülről az esetlegesen kifolyó vegyszert le is mossa róla. A szállítószalagon már steril üveA szén újból reneszánszát éli. A mai árviszonyok mellett, ha az itthon termelt szén árát 1-nek vesszük, az importból származó szilárd fűtőanyag 2, a Szovjetunióból kapott szén- hidrogéneket 2,5—3-nak, míg a fejlődő országoktól vásárolt olajat 3,5—4-nek kell vennünk. S a szén gazdaságosabb fűtőanyag marad az elkövetkezendő évtizedekben, mint a szén- hidrogének. Uj bánya? A Mecseki Szénbányák jövője tehát egyértelműen elsőrendű fontosságú népgazdasági érdek. Erről nem is vitatkozik senki, Baranyából azonban úgy tűnik, mintha nem elég dinamikusan hoznák meg azokat ^a döntéseket, amelyek gyakorlatilag is biztosítják a vállalat hosszútávú fejlődését. A Mecseki Szénbányák 1976- ban háromesztendős felkészülési időt kapott arra, hogy a hptodik 5 éves terv első évei- a Dunai Vasmű tervezett hat tői harmadik kokszoló blokkját évi 670 000 tonna kokszolható kon- centrátummal lássák el. Ez idő szerint bár a műszaki lehetőség még adott, minden valószínűség szerint csak később lép üzembe qz új dunaújvárosi kokszoló. A távolabbi tervek körvonalai kialakultak. Magas szintű állami döntés az energiapolitikai koncepcióról, amelynek természetesen szerves része a szénbányászat jövője is, 19^9- ben várható. Szó van arról, hogy a Mecseki Szénbányák évente 900 000 tonna koksz-szénkon- centrátumot termel a 80-as esztendők végén. Ez a tervvariáns ugyancsak az előkészítés alatt álló energiapolitikai elképzelések szerves részét képezik. Az iparág szakemberei az 1990 utáni fejlesztések megalapozására vizsgálják a Máza környékén építhető nagy kapacitású bánya létesítésének célszerűségét is. Az itt folyó kutatófúrások minden eddigi elképzelést felülmúló eredményt hoztak. A telepek gazdagabbak, jobb minőségűek és közelebb vannak a felszínhez, mint arra korábban számítani lehetett. Nem elképzelhetetlen, hogy ezen a területen a most ismert legkorszerűbb technológiával folyik majd a bányászkodás: szovjet és japán szakemberek már kidolgozták a hidraulikus bányaművelés technológiáját. Nem tudja a jobb kéz...? Elgondolkodtató, hogy amíg a mecseki szén kitermelésének szükségességét senki sem vitatja, a felhasználásában akadnak bizonytalanságok. A koksz-szénminőség ugyanis a szénbányák termelésének legfeljebb harmada, amennyiben ennek termelése nő, óhatatlanul a gyengébb minőségű szenekből is több lesz. Természetesen kisebb arányban, hiszen a koncentrátum növelését nem kizárólag a termelés növeléséből, sokkal inkább a szénelőkészítő technológiák korszerűsítésével próbálják növelni. A húszesztendős pécsi Hőerőmű rekonstrukciója hovatovább elkerülhetetlenné válik. Kívánatos lenne, ha ez összhangban állana azzal, hogy esetleg több erőmű-szén áll a jövőben Pécsett rendelkezésre. Nem beszélve arról, hogy az épülő új városrészek távhőigé- nye óriási mértékben növekszik. A NIM beruházási terveiben az erőmű kapacitást növelő rekonstrukciója nem szerepel. A NIM álláspontja szerint folyamatosan kell a rekonstrukciós munkákat végezni. Most ugyan folyik a 110 Gkal/ h kapacitású fűtőközpont beruházása, az 1979—1980-ban belépő fűtőközpont azonban legfeljebb a hatodik 5 éves tervben épülő lakásokat tudja majd hőenergiával ellátni. Tovább növeli a bizonytalanságot, hogy az Alföldről érkező földgáz felhasználására a megyében jóval szűkebb lehetőséget adnak, mint arra Baranyában számítottak, örvendetes tény viszont: 1982-ben (legkésőbb) Pécset bekapcsolják a földgázszolgáltatásba. Biztos jövő előtt az ércbányászat Nem szóltunk még a Mecseki Ércbányászati Vállalat helyzetéről: jelene, jövője természetesen biztos. Á vállalat termelése magas műszaki színvonalon, nagy termelékenységgel folyik, az értékesítéssel nincs gond. Az V-ös bányaüzem beruházása jó ütemben halad, ennek üzembehelyezésével további két évtizedre biztosított lesz a mostani termelési szint fenntartása. Jó hír: a tervek szerint a hatodik 5 éves tervben újból 10 000 bónyászlakás építésére került sor a NIM tervei szerint. A javaslat szerint a Bányászati Aknamélyítő Vállalat és az Országos Érc- és Ásványbányák munkásaira is kiterjed az akció, sőt, a nem föld alatti és a nem fizikai állományban dolgozók is hozzájuthatnak új lakásokhoz. Lombosi Jenő Készül a HYDROF—1500 rézsű kaszáló —Szokolai felv. — Nincs, aki kaszálja a csatornák partját Új célgépek készülnek a VÍZIG cser kúti telepén Harminc—ötven ember helyett dolgozik egy-egy gépsor Univerzális, nagy teljesítményű gépsorokra volna szükség a csatornák és védtöltések rendszeres karbantartására. 4— 5 éve már nem találnak embereket, akik kaszálnának, iszapot lapátolnának, vagy hínárt szednének ki. Az őket segítő eszközök viszont pillanatnyilag nagyon nehezen szerezhetők be, drága importcikkek. De nélkülözhetetlen az előrelépés, mert vizeink, vízfolyásaink eliszapolódnak, túlburjánzik bennük a nád, a sás, a hínár, mint a Pécsi-vízben, a Fekete-vízben, az AlmásVisontán a Mátraaljai Szénbányák Vállalat külfejtéses Thorez bányaüzeme ebben az évben két és fél millió tonna szenet termelt ki eddig és ezzel százötvenezer tonnával túlteljesítette az előirányzott időarányos tervet. A képen: a bánya marótárcsás kotrógépe üzemelés közben. patakon, hogy csak a legsúlyosabbakat említsük, a meder áteresztőképessége a minimumra csökken, a partok rendezetlensége révén nő az árvíz, sőt a belvízveszély is. , Most a Dunántúli Vízügyi Igazgatóság — házi kezdeményezésében — kialakít a csatornák és védtöltések karbantartására egy univerzális gépsort. — Ez egyidejűleg 30—50 ember helyett is dolgozik nagy teljesítménnyel és folyamatosan - mondja dr. Pallér Gáspár, a VÍZIG cserkúti gépüzemének vezetője. — Igazgatóságunknak 6— 8 gép is elég, hogy biztonsággal lássuk el ezt a munkát. Egy MTZ—80-as traktor-alapegységre egy ' ötméteres kinyúlású hidraulikus gémet szereltünk fel úgy, hogy ennek végében a berendezések variálhatók, több feladat ellátására is alkalmasak. így például kaszálnak, iszapot szivattyúznak vagy kotornak ki, sőt rendet is sodornak. Hatféle adaptert fejlesztünk ki, csak kaszából lesz három, így rotációs, kosaras és lengő. Végül is az iszap, a fű, a különféle növényzetek köny- nyen eltávolíthatók. A rotációs kasza egy éve elkészült, mór üzemelt ezer órát sikerrel a Pécsi-vízen és az Almás-patakon: egy óra alatt háromkilométeres szakaszon végez. A nagyon elhanyagolt vízpartok hasznos szereléke, de így a fű még nehezen gyűjthető össze. Év végéig az összes adaptert beállítják, az újabb kísérleti darabok kialakításán fáradozik már Jászó Antal gép- üzemvezető-helyettes, irányításával Csák Endre javító- és gyártáselőkészítő, Brüsszel József fejlesztési mérnök. Fontos cél, hogy a füvet az állattartásban hasznosítsák, ezért a lengő kasza felhelyezésével kísérleteznek. Egy hétméteres gémű változatot is konstruálnak, segítségével mélyebben hatolnak a mederbe, tökéletesen kikotórhatják az iszapot, az összes felesleges növényt: ez egyébként a legnehezebb ténykedés a medertisztításban. Saját műszaki fejlesztésből fogtak a kísérletekbe, természetesen az OVH támogatásával. Egyik nagy eredmény, hogy nyugati piacról tőkés valutáért berendezéseket nem importálnak. Cserkúton és Barcson gyártóbázist hoznak létre, és innen látják el karbantartó eszközökkel az összes vízgazdálkodási vállalatot és társulatot. A hidraulikus rotációs kaszából már erre az évre befutott húsz megrendelés. Az iszapoláshoz néhány esetben kevés a hétméteres gém, szükség van 10—12 méteresre is. Ez már MTZ 80-as traktorra nem szerelhető fel. Ennek egyik megfelelő alapgépe a lengyel Wa- rinszky K 406 vagy 408-as önjáró, gumikerekes kotrógép. A prototípusát a Warinszky Gépgyár szállítja Pécsre, azzal a kikötéssel, hogy a sorozatgyártást már a pécsiek végzik Barcson, illetve Cserkúton és ebből szállítanak az országba, sőt. KGST-megrendelésre is. Az együttműködést szentesítő kooperációs gyártási szerződést hamarosan aláírják. A lengyel berendezés egyszerre 0,2 köbméter iszapot kotor, emel ki. Csuti geket továbbít a csomagolóba, ahol először éri emberkéz. A svájci automatagép 1977-ben a 15 milliós rekonstrukció során került a sellyei AGROKÉMIA Szövetkezetbe. m A poralakú növényvédőszerek csomagolásához hozatott NSZK automata azonban már nem vizsgázott ilyen jól. Nem vált be a kísérleti időszak alatt, most becsomagolva várja a feladóhoz való visszaszállítást. így még egy darabig kézzel kell a kiskert tulajdonosok részére a kis növényvédőszeres csomagokat tölteni. A sellyei AGROKÉMIA Sző vetkezet Baranya egyik legdinamikusabban fejlődő ipari üzeme. 1964-ben alakult az ipari múlttal egyáltalán nem rendelkező községben. A dolgozók létszáma ekkor még 70, az előállított termelési érték 9,5 millió, amivel szemben az üzemnek 6—700 000 forint volt a vesztesége. 1977-re 198-ra emelkedett a dolgozók létszáma, 230 millió forint termelési értéket értek el, s 24 milliós nyereséggel zárhatták az évet. Az elmúlt 14 év alatt a termékszerkezetük nagymértékben változott. Az első időben csak kiszereléssel foglalkozó üzem ma már 75—80 százalékában gyártó, sőt az országban egyedülálló termékeket előállító szövetkezet lett. Itt készülnek többek között a lakosság igényeit kielégítő kombinált növényvédőszerek és osztrák alapanyagból a Stollagén homlokzatvédő festék, amellyel a legutóbbi Pécsi Ipari Vásár nagydíjót elnyerték, s Sopron műemléki belvárosának épületeit is ezzel festették. Itt készül a gépkocsik karosszériájának javításához nélkülözhetetlen autó kitt, és a Balatonon nyaralók örömére, nagyhatású szúnyogirtó szer. (Nyári idényben kétszeri permetezés elegendő.) A szövetkezet műszaki gárdája az elmúlt években korszerű kisüzemi technológiát dolgozott ki. A technológia leírását és modern kisüzemek építésének terveit felajánlották fejlődő országok részére, s az ilv módon felépült üzemek beindítását a szövetkezet szakemberei végzik majd el. Az eredményekből jól látszik az a merészen felfelé ívelő út, amit a szövetkezet fennállása óta megtett. Talán egy kicsit túl merészen ívelő, talán túlságosan is nagy léptekkel haladtak előre, s így túlnőtték önmaguk határait, képességeit. Az eredmények tartása, illetve további növekedése a jelenlegi hely- és munkavédelmi adottságok mellett nem biztosítható, ezért a szövetkezet vezetői új telephely felépítését határozták el. Az építkezés két ütemben történik majd. Az első ütemben 122 millió forintos nagyságrendű — 1978 második felében kezdődik, és 1981-re tervezték a beindulását. A második ütem 1985-ben kezdődik. S. Zs. Magyar—indiai kapcsolatok Az elmúlt öt év alatt India Magyarországról származó importja kb. megháromszorozódott. 1975—76-ban az Indiába irányuló szállítások 88 százalékát gépek, berendezések, vasérc, acél és vegyi anyagok alkották. India malmok, bányák, ércdúsítók, a vegyigépészet és hőerőművek részére vásárolt gépet és berendezést Magyar- országtól. 1977-ben kezdődött meg indiai varrógépek és varrógép-alkatrészek exportja Magyarországra. 1978-ban Magyarország zöldségfeldolgozó gyárat, valamint cipőgyári berendezéseket szállít az indiai partnernek.
