Dunántúli Napló, 1978. május (35. évfolyam, 119-148. szám)
1978-05-12 / 129. szám
1978. május 12., péntek Dunántúlt napló 3 „Rendszeresen visszatérni a határozatok végrehajtásának ellenőrzésére... A gazdasági épitő- munka a párt tevé- rw kenységének középpontjában áll. A párt vezető szerepének erősítése, irányító munkájának további javítása fejlődésünk alap- feltétele, s ez megkívánja munkamódszerének állandó javítását. A munkában nélkülözhetetlen elemző, értékelő tevékenység mellett nagyobb figyelmet kell fordítani az egységes cselekvésre, a végrehajtás megszervezésére és az ellenőrzésre ...” (Az MSZMP KB 1978. április 19—20-i határozatából.) Elsőrendű feladat Az elemző munka nélkülözhetetlen A Szigetvári városi Pártbizottság gyakorlatából A gazdasági építőmunkáról, ezzel kapcsolatos határozatokról, végrehajtásuk ellenőrzéséről beszélgettünk Sántvay Lász- /óval, a szigetvári városi párt- bizottság első titkárával. — A Központi Bizottság legutóbbi ülésén fő figyelmünket ismét a gazdasági építőmunkára irányította — mondta az első titkár. - Nagyon természetes ez, hiszen abból élünk, amit megtermelünk. Pártbizottságunknak és a hozzánk tartozó pártalap- szervezeteknek és pártvezetőségeknek is elsőrendű feladata a termelést segítő tevékenység. Számos határozatot hoznak a feladatok megoldása érdekében. — Éppen erről van szó, a határozatokról, végrehajtásuk ellenőrzéséről . .. — Városunkban tizennégy jelentősebb üzem van, az ezekben tevékenykedő pártszervek kötelessége elsősorban a gyári termelőmunkára hozott határozatok végrehajtásának ellenőrzése. — A városi pártbizottság hogyan segiti a pártszfirvek ez Irányú munkáját? — Pártbizottságunk évente négyszer, ötször ülésezik, a végrehajtó bizottság pedig évente mintegy huszonöt-huszonhat alkalommal. Napirendre tűzzük a különböző gazdálkodó egységek munkáját — az itt hozott határozatokra aztán később visszatérünk: mi valósult meg belőlük, mit kell még tenni? Például az elmúlt évben a végrehajtó bizottság megvizsgálta a munkaerőgazdálkodást a Cipőgyárban, a város áruellátásának helyzetét, a munkaversenyt a Konzervgyárban, a termelőszövetkezetben az üzem- és munkaszervezés időarányos végrehajtását. Megállapítottuk: a tsz-ben magas a költségszint. Állást foglaltunk, hogy ebben a gazdálkodó egységben legközelebb a költséggazdálkodást tűzzük napirendre. De említhetem a Konzervgyárban folyó munkaverseny témájának megtárgyalását is. Akkor úgy határoztunk, hogy a gyárban szükség van a munkaverseny új szabályainak kidolgozására. A gyár azóta kidolgozta a munkaverseny új szabályzatát. A két példával csak azt szerettem volna illusztrálni, hogy pártbizottságunk, illetve végrehajtó bizottságunk nagy figyelmet fordít határozatai végrehajtásának ellenőrzésére. A végrehajtó bizottságunk napirendjeinek körülbelül egyharmadát teszi ki a korábbi határozatokra való visz- szatérés.- A határozatok végrehajtásának alapvető előfeltétele, hogy a végrehajtásra illetékesek ismerjék alaposan a határozatokat. — Ami az alapszervezetekben hozott határozatokat illeti, úgy vélem, ismertek az alapszervezetekben. Pártbizottságunknak, végrehajtó bizottságunknak a jövőben még nagyobb figyelmet kell fordítania, hogy a párt felsőbb szervei által hozott határozatokat a legalaposabban megismertessük. Ez irányú rhun- kánk javítása érdekében tervezzük: nemcsak párttitkári értekezleteken ismertetjük a határozatokat, hanem összehívjuk a reszortfelelősöket is, kapják meg elsőkézből az ismereteket, feladatokat. Segítés a helyszínen — így a határozatok alapos megismerése javítja a határozatok végrehajtását... — De csak akkor, ha a megismerést alkotó tevékenység követi. Nem elég a határozatokat „felmondani” - hanem az adott környezetbe belehelyezve kell a végrehajtásra koncentrálni. Ehhez mind apparátusunk tagjai, mind a pártbizottsági, végrehajtó bizottsági tagjainak egyre több segítséget nyújtanak azzal is, hogy részt vesznek az alapszervezetek taggyűlésein, a helyszínen magyarázzák meg a tennivalókat. A közös megbeszélésnek, a közös véleménynyilvánításnak lendítő ereje van - úgy is mondhatnám: a kollektív bölcsesség így alakul ki. — A termelést segítő tevékenységükben legközelebb melyik gazdasági egység munkájára térnek vissza? — A sütőipari vállalat tevékenységét vizsgálta az elmúlt évben a végrehajtó bizottságunk, akkor úgy határoztunk, hogy ebben az évben ismét napirendre tűzzük. Ez a közeljövőben megtörténik. Garay Ferenc CT vi százezrekben mérhető az a munka, amit bölcsőde patronálásként ismerünk. Pécsett csaknem valamennyi bölcsődét támogat egy-egy gyár, üzem, illetve ezek szocialista brigádjai. A palronálási kapcsolatok többségben hat-nyolc évvel ezelőtt születtek. A legelsők az Újmecsekalján épült gyermekintézmények és az Érc- bányászati Vállalat között szövődtek. Kezdetben minden megállapodás nélkül javították az elromlott zárakat, készítették a gyermekjátékokat, aztán egyre szervezettebb formában, évről évre megegyeztek a bölcsődék vezetőivel, hogy miben segíthetik őket. így került sor két évvel ezelőtt a Hajnóczy és a Karikás Frigyes utcai bölcsőde bővítésére is. Több éves szoros együttműFelújított épületek, meseházak, játékok ködés alakult ki a Hőerőmű és a Fürst Sándor utcai, illetve Alsóhavi utcai, a MÉV és a Hajnóczy, valamint a Karikás Frigyes utcai, a Szolgáltatóipari Vállalat és az Endresz György utcai, a BÁÉV és az Építők úti bölcsőde között. Patronál bölcsődét a Postaigazgatóság, az Építő és Tatarozó Vállalat, a Mechanikai Laboratórium, az Aknamélyítő Vállalat, a Vízügyi Igazgatóság, a Gázmű, a Hús. ipari Vállalat, a Kesztyűgyár és a Kesztyű és Bőrdíszműipari Szövetkezet. A honvédségi alakulatok és költözködésekkor segítenek. Megszépült épületek és foglalkoztató termek, szemléltető eszközök, gyermekjátékok, udvari faautók, favonatok, meseházak, szekrények és közös ünnepségek a jelzőoszlopai a bölcsődék és gyárak kapcsolata útjának. Kiemelésre méltó a MÉV újabb vállalása: a felújítás alatt álló Kiiián utcai bölcsődében játékpolcokként is használható védőrácsokat készítenek a fűtőtestekre. E. A. Az MHSZ útja a Vörös Csillag Érdemrendig A fiatalok nagyszerű honvédelmi iskolája Az MHSZ-t megalakulásának 30. évfordulóján a hazafias, honvédelmi nevelésben kifejtett eredményes tevékenységéért a Vörös Csillag Érdemrenddel tüntették ki. A Magyar Honvédelmi Szövetség sikereinek elindítója az 1948. február 29-én megalakított Magyar Szabadságharcos Szövetség (MSZHSZ), majd az ezt 1955-ben felváltó Magyar önkéntes Honvédelmi Szövetség (MÖHOSZ), és az 1957- ben létrejött Magyar Honvédelmi Sportszövetség (MHS). Szarok Rudolf most 72 éves. A felszabadulással új életet kezdett: a levegőnek és repülésnek lett híve. — Megalakítottuk Pécsett a MÁV repülőklubot. Esztergomból, Bajáról és főleg Tompa- ládonyból egész vonatra való „zsákmánnyal" tértünk haza: IBücker és Levente motoros gépekkel, alkatrészekkel, 26 motorral, katonai műhellyel. Mentettük a menthetőt, javítottuk, szereltük a gépeket Molnár Pistával, Makra Sanyival, Tóth Kazivol, Kelemen Dezsővel. Először 1948-ban repülhettünk. A klub vezetője, oktatója Negyedszázadon át vasúti A 72 éves Szarka Rudolf ma is aktív tagja a vitorlázó klubnak munkája mellett szabad idejét, nyári szabadságát a fiataloknak, az oktatásnak szentelte. Ezüstkoszorús, 3500 felszállással és 1000 óra vitorlázó repüléssel a háta mögött ma is gyakori vendége a pogányi reptérnek. ♦ Baji István 66 éves, idestova fél évszázada a sportlövészetnek hódol. Négy évtizede költözött Pécsre és igazolt át munkahelye egyesületéhez, a PVSK- hoz. — A felszabadulást követően 47 őszén lettem tagja a Partizán Szövetségnek — 3 puskával kezdtünk. Az MSZHSZ-be olvadást követően 1948. április 1-én alakítottuk meg a lövészcsapatot, annak lettem vezetője. Az egész megyében szerveztük a tömegsport jellegű lövészcsapatokat úgy emlékszem, 70—80-at hívtunk életre. Az ötvenes évek elejére már két és félezer igazolt versenyzőnk volt. A Petőfi „A” típusú lövészklubot alig tucatnyian alakítotEgy rendelet végrehajtása nyomán C sökkentik a tanácsi apparátus létszámát. A munkaügyi miniszter és a pénzügyminiszter közös rendeletben mondta ki, hogy 1980. december 31-ig az igazgatási és adminisztratív létszámot lejjebb kell szorítani: a jelenleg engedélyezett határ 95 százalékát nem haladhatja meg a létszám. Amikor másfél esztendővel ezelőtt közzétették a rendeletek, sokhelyütt pánikba estek az emberek. Vajon ki kapja majd kézhez egy szürke reggelen a munkakönyvét, és hogy birkóznak majd meg az eltávozott feladataival is a munkatársak. A közvélemény egyértelmű helyesléssel fogadta az intézkedést. Az idő azonban bebizonyította azt, hogy ez az intézkedés mindennek mondható, csak éppen radikálisnak nem és megvalósítása sem ütközhet komoly Csökkenő létszám, ~ ■ ■ 1 ■■ 1 ■ gyorsabb ügyintézés nehézségekbe. Baranya megyében például bizonyos munkakörökben zárolták a létszámot, ami annyit jelentett, hogy ha valaki nyugdíjba ment, akkor nem vettek fel új embert a helyére. Emellett a természetes fluktuáció folytán is megüresedtek helyek. A rendelet végrehajtása érdekében senkit sem bocsátottak el. A megye tanácsi apparátusának létszámát 62-vel kell csökkenteni a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának külön utasítása alapján. 1977- ben a nyugdíjazások és a fluktuációk következtében már harminccal kevesebben dolgoznak a megyei közigazgatásban, mint egy esztendővel korábban és az idén további huszonhéttel csökken a létszám. A csökkenés egyetlen területen sem okozott komolyabb megrázkódtatást. Arra ösztönözte a vezetőket és beosztottakat, hogy kerüljék a párhuzamosságokat, használják ki jobban a munkaidőt. A létszám- csökkentés kedves pikantériájához tartozik, hogy valamelyest csökkent a tanácsi dolgozók munkája is. A magyarázat egyszerű: a főhatóságok és minisztériumok apparátusára is vonatkozik a rendelet, s ha kevesebb ember van a minisztériumban, akkor csökken a különböző kimutatásokra, statisztikákra szóló igények száma is. A végrehajtási határidő még meglehetősen távoli, két és fél esztendő van még hátra a türelmes rendeletalkotók jóvoltából. Baranyából várhatóan mór 79-ben jelenthetik, hogy a tanácsi apparátus létszáma megfelel a 17/1976-os miniszteri rendelet előírásainak. S, hogy ebből mit vesz majd észre az ügyfél? Remélhetőleg semmit. Legfeljebb azt tapasztalhatja, hogy gyorsabb az ügyintézés, nem kell felesleges pecsétekért ingázni az ügyosztályok között, jobban törődnek vele. Mert a munkaügyi miniszter és a pénzügyminiszter közös rendeletének — ha leíratla- nul és kimondatlanul is —, de az volt a célja, hogy a felesleges emberek kiiktatásával javuljon az ügyfélszolgálati munka. E. A. ták, ma 120, zömmel minősített lövőjük van. Az országos MHSZ válogatottnak hét versenyzőt adnak, tavaly országos elsők lettek. Dr. Varga János, a városi tanács népművelési csoport- vezetője 1966-ban került végleg válaszút elé: vagy a szakma, vagy a hobby. Az előbbi mellett elöntött, azóta Komlón dolgozik. — Tanítottam a Nagy Lajosban. Amikor kicsöngettek, villamosra ültem és mentem a Tüzér utcai reptérre. Voltam több megye modellező körzetvezetője, 48-tól, majd reptérparancsnok és a klub kiképzésvezetője, főoktatója. Az ötvenes évek közepén kezdtünk hozzá a pogányi reptér építéséhez rengeteg társadalmi munkával. Az indulás? Több száz fiatal, hihetetlen lelkesedéssel küzdöttek meg mindenért, nagyon jó volt a közösségi szellem. Volt nap, hogy százszor is felszálltam. Ezüstkoszorús vagyok, a tanítványaim közül sokan lepipáltak. Séfa Károly, a zobáki MHSZ lövgszklub titkára három évtizede Dunaföldváron műszaki oktatóként kezdte, majd Dunaújvárosban folytatta és jó két évtizede Komlón se hagyta abba a honvédelmi oktatást. Vájárként ment rokkantsági nyugdíjba 1970-ben Zobákról, azóta a lövészklub titkára. — Jelenleg 340 emberem van; úttörő, középiskolás és dolgozó. Az indulásnál Dunaföldváron még mindennel foglalkoztunk: műszaki ismeretekkel, repüléssel, ejtőernyőzéssel, motoroztunk, polgári védelmi, lövész, modellező és rádiós oktatásokat tartottunk, zömmel fiataloknak. Az emlékezések egy kissé sportosra sikeredtek. Az igazi vonzóereje mindig is ez volt a szövetségnek, a technikai sportágak rajongói szaktudásukat, felkészültségüket és közösségi szellemüket jól kamatoztatták, sokan ma is haszonsít- ják a Néphadsereg hivatásos vagy sorállományú tagjaiként. Jó iskolán, az MHSZ-ben nevelődtek. Pillanatfelvétel az Ércbánya, rádiósklubjában Murányi László Volentér Pál repülőgépszerelő beindítja a Trénert Fotó: Erb János
