Dunántúli Napló, 1978. május (35. évfolyam, 119-148. szám)

1978-05-12 / 129. szám

1978. május 12., péntek Dunántúlt napló 3 „Rendszeresen visszatérni a határozatok végrehajtásának ellenőrzésére... A gazdasági épitő- munka a párt tevé- rw kenységének közép­pontjában áll. A párt veze­tő szerepének erősítése, irá­nyító munkájának további javítása fejlődésünk alap- feltétele, s ez megkívánja munkamódszerének állandó javítását. A munkában nél­külözhetetlen elemző, érté­kelő tevékenység mellett na­gyobb figyelmet kell fordí­tani az egységes cselekvés­re, a végrehajtás megszer­vezésére és az ellenőrzés­re ...” (Az MSZMP KB 1978. április 19—20-i hatá­rozatából.) Elsőrendű feladat Az elemző munka nélkülözhetetlen A Szigetvári városi Pártbizottság gyakorlatából A gazdasági építőmunkáról, ezzel kapcsolatos határozatok­ról, végrehajtásuk ellenőrzésé­ről beszélgettünk Sántvay Lász- /óval, a szigetvári városi párt- bizottság első titkárával. — A Központi Bizottság leg­utóbbi ülésén fő figyelmünket is­mét a gazdasági építőmunkára irányította — mondta az első titkár. - Nagyon természetes ez, hiszen abból élünk, amit meg­termelünk. Pártbizottságunknak és a hozzánk tartozó pártalap- szervezeteknek és pártvezetősé­geknek is elsőrendű feladata a termelést segítő tevékenység. Számos határozatot hoznak a feladatok megoldása érdeké­ben. — Éppen erről van szó, a ha­tározatokról, végrehajtásuk el­lenőrzéséről . .. — Városunkban tizennégy je­lentősebb üzem van, az ezek­ben tevékenykedő pártszervek kötelessége elsősorban a gyári termelőmunkára hozott határo­zatok végrehajtásának ellenőr­zése. — A városi pártbizottság ho­gyan segiti a pártszfirvek ez Irá­nyú munkáját? — Pártbizottságunk évente négyszer, ötször ülésezik, a vég­rehajtó bizottság pedig évente mintegy huszonöt-huszonhat al­kalommal. Napirendre tűzzük a különböző gazdálkodó egységek munkáját — az itt hozott hatá­rozatokra aztán később vissza­térünk: mi valósult meg belő­lük, mit kell még tenni? Például az elmúlt évben a végrehajtó bizottság megvizs­gálta a munkaerőgazdálkodást a Cipőgyárban, a város áruellá­tásának helyzetét, a munkaver­senyt a Konzervgyárban, a ter­melőszövetkezetben az üzem- és munkaszervezés időarányos vég­rehajtását. Megállapítottuk: a tsz-ben magas a költségszint. Állást foglaltunk, hogy ebben a gazdálkodó egységben legköze­lebb a költséggazdálkodást tűzzük napirendre. De említhe­tem a Konzervgyárban folyó munkaverseny témájának meg­tárgyalását is. Akkor úgy hatá­roztunk, hogy a gyárban szük­ség van a munkaverseny új szabályainak kidolgozására. A gyár azóta kidolgozta a munka­verseny új szabályzatát. A két példával csak azt szerettem vol­na illusztrálni, hogy pártbizott­ságunk, illetve végrehajtó bi­zottságunk nagy figyelmet for­dít határozatai végrehajtásának ellenőrzésére. A végrehajtó bi­zottságunk napirendjeinek kö­rülbelül egyharmadát teszi ki a korábbi határozatokra való visz- szatérés.- A határozatok végrehajtá­sának alapvető előfeltétele, hogy a végrehajtásra illetéke­sek ismerjék alaposan a hatá­rozatokat. — Ami az alapszervezetekben hozott határozatokat illeti, úgy vélem, ismertek az alapszerveze­tekben. Pártbizottságunknak, végrehajtó bizottságunknak a jövőben még nagyobb figyelmet kell fordítania, hogy a párt fel­sőbb szervei által hozott hatá­rozatokat a legalaposabban megismertessük. Ez irányú rhun- kánk javítása érdekében ter­vezzük: nemcsak párttitkári ér­tekezleteken ismertetjük a ha­tározatokat, hanem összehívjuk a reszortfelelősöket is, kapják meg elsőkézből az ismereteket, feladatokat. Segítés a helyszínen — így a határozatok alapos megismerése javítja a határo­zatok végrehajtását... — De csak akkor, ha a meg­ismerést alkotó tevékenység kö­veti. Nem elég a határozatokat „felmondani” - hanem az adott környezetbe belehelyezve kell a végrehajtásra koncentrálni. Eh­hez mind apparátusunk tagjai, mind a pártbizottsági, végrehaj­tó bizottsági tagjainak egyre több segítséget nyújtanak azzal is, hogy részt vesznek az alap­szervezetek taggyűlésein, a hely­színen magyarázzák meg a ten­nivalókat. A közös megbeszélés­nek, a közös véleménynyilvání­tásnak lendítő ereje van - úgy is mondhatnám: a kollektív böl­csesség így alakul ki. — A termelést segítő tevé­kenységükben legközelebb me­lyik gazdasági egység munká­jára térnek vissza? — A sütőipari vállalat tevé­kenységét vizsgálta az elmúlt évben a végrehajtó bizottsá­gunk, akkor úgy határoztunk, hogy ebben az évben ismét na­pirendre tűzzük. Ez a közeljövő­ben megtörténik. Garay Ferenc CT vi százezrekben mérhető az a munka, amit bölcsőde patronálásként ismerünk. Pé­csett csaknem valamennyi böl­csődét támogat egy-egy gyár, üzem, illetve ezek szocialista brigádjai. A palronálási kap­csolatok többségben hat-nyolc évvel ezelőtt születtek. A leg­elsők az Újmecsekalján épült gyermekintézmények és az Érc- bányászati Vállalat között szö­vődtek. Kezdetben minden megállapodás nélkül javították az elromlott zárakat, készítették a gyermekjátékokat, aztán egy­re szervezettebb formában, év­ről évre megegyeztek a bölcső­dék vezetőivel, hogy miben se­gíthetik őket. így került sor két évvel ezelőtt a Hajnóczy és a Karikás Frigyes utcai bölcsőde bővítésére is. Több éves szoros együttmű­Felújított épületek, meseházak, játékok ködés alakult ki a Hőerőmű és a Fürst Sándor utcai, illetve Alsóhavi utcai, a MÉV és a Hajnóczy, valamint a Karikás Frigyes utcai, a Szolgáltatóipa­ri Vállalat és az Endresz György utcai, a BÁÉV és az Építők úti bölcsőde között. Patronál böl­csődét a Postaigazgatóság, az Építő és Tatarozó Vállalat, a Mechanikai Laboratórium, az Aknamélyítő Vállalat, a Vízügyi Igazgatóság, a Gázmű, a Hús. ipari Vállalat, a Kesztyűgyár és a Kesztyű és Bőrdíszműipari Szövetkezet. A honvédségi ala­kulatok és költözködésekkor se­gítenek. Megszépült épületek és fog­lalkoztató termek, szemléltető eszközök, gyermekjátékok, ud­vari faautók, favonatok, mese­házak, szekrények és közös ün­nepségek a jelzőoszlopai a bölcsődék és gyárak kapcsolata útjának. Kiemelésre méltó a MÉV újabb vállalása: a felújí­tás alatt álló Kiiián utcai böl­csődében játékpolcokként is használható védőrácsokat ké­szítenek a fűtőtestekre. E. A. Az MHSZ útja a Vörös Csillag Érdemrendig A fiatalok nagyszerű honvédelmi iskolája Az MHSZ-t megalakulásának 30. évfordulóján a hazafias, honvédelmi nevelésben kifejtett eredményes tevékenységéért a Vörös Csillag Érdemrenddel tüntették ki. A Magyar Honvédelmi Szö­vetség sikereinek elindítója az 1948. február 29-én megalakí­tott Magyar Szabadságharcos Szövetség (MSZHSZ), majd az ezt 1955-ben felváltó Magyar önkéntes Honvédelmi Szövet­ség (MÖHOSZ), és az 1957- ben létrejött Magyar Honvé­delmi Sportszövetség (MHS). Szarok Rudolf most 72 éves. A felszabadulással új életet kezdett: a levegőnek és repü­lésnek lett híve. — Megalakítottuk Pécsett a MÁV repülőklubot. Esztergom­ból, Bajáról és főleg Tompa- ládonyból egész vonatra való „zsákmánnyal" tértünk haza: IBücker és Levente motoros gépekkel, alkatrészekkel, 26 motorral, katonai műhellyel. Mentettük a menthetőt, javítot­tuk, szereltük a gépeket Mol­nár Pistával, Makra Sanyival, Tóth Kazivol, Kelemen Dezső­vel. Először 1948-ban repülhet­tünk. A klub vezetője, oktatója Negyedszázadon át vasúti A 72 éves Szarka Rudolf ma is aktív tagja a vitorlázó klubnak munkája mellett szabad idejét, nyári szabadságát a fiatalok­nak, az oktatásnak szentelte. Ezüstkoszorús, 3500 felszállás­sal és 1000 óra vitorlázó re­püléssel a háta mögött ma is gyakori vendége a pogányi reptérnek. ♦ Baji István 66 éves, idestova fél évszázada a sportlövészet­nek hódol. Négy évtizede köl­tözött Pécsre és igazolt át mun­kahelye egyesületéhez, a PVSK- hoz. — A felszabadulást követően 47 őszén lettem tagja a Par­tizán Szövetségnek — 3 puská­val kezdtünk. Az MSZHSZ-be olvadást követően 1948. ápri­lis 1-én alakítottuk meg a lövészcsapatot, annak lettem vezetője. Az egész megyében szerveztük a tömegsport jelle­gű lövészcsapatokat úgy em­lékszem, 70—80-at hívtunk élet­re. Az ötvenes évek elejére már két és félezer igazolt ver­senyzőnk volt. A Petőfi „A” típusú lövész­klubot alig tucatnyian alakítot­Egy rendelet végrehajtása nyomán C sökkentik a tanácsi ap­parátus létszámát. A munkaügyi miniszter és a pénzügyminiszter közös ren­deletben mondta ki, hogy 1980. december 31-ig az igazgatási és adminisztra­tív létszámot lejjebb kell szorítani: a jelenleg enge­délyezett határ 95 százalé­kát nem haladhatja meg a létszám. Amikor másfél esztendő­vel ezelőtt közzétették a rendeletek, sokhelyütt pá­nikba estek az emberek. Vajon ki kapja majd kéz­hez egy szürke reggelen a munkakönyvét, és hogy bir­kóznak majd meg az eltá­vozott feladataival is a munkatársak. A közvéle­mény egyértelmű helyeslés­sel fogadta az intézkedést. Az idő azonban bebizo­nyította azt, hogy ez az in­tézkedés mindennek mond­ható, csak éppen radiká­lisnak nem és megvalósí­tása sem ütközhet komoly Csökkenő létszám, ~ ■ ■ 1 ■■ 1 ■ gyorsabb ügyintézés nehézségekbe. Baranya megyében például bizo­nyos munkakörökben zá­rolták a létszámot, ami annyit jelentett, hogy ha valaki nyugdíjba ment, ak­kor nem vettek fel új em­bert a helyére. Emellett a természetes fluktuáció foly­tán is megüresedtek he­lyek. A rendelet végrehaj­tása érdekében senkit sem bocsátottak el. A megye tanácsi apparátusának lét­számát 62-vel kell csökken­teni a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatalának külön utasítása alapján. 1977- ben a nyugdíjazások és a fluktuációk következtében már harminccal keveseb­ben dolgoznak a megyei közigazgatásban, mint egy esztendővel korábban és az idén további huszonhéttel csökken a létszám. A csökkenés egyetlen te­rületen sem okozott komo­lyabb megrázkódtatást. Ar­ra ösztönözte a vezetőket és beosztottakat, hogy ke­rüljék a párhuzamosságo­kat, használják ki jobban a munkaidőt. A létszám- csökkentés kedves pikan­tériájához tartozik, hogy valamelyest csökkent a ta­nácsi dolgozók munkája is. A magyarázat egyszerű: a főhatóságok és minisztériu­mok apparátusára is vo­natkozik a rendelet, s ha kevesebb ember van a mi­nisztériumban, akkor csök­ken a különböző kimutatá­sokra, statisztikákra szóló igények száma is. A végrehajtási határidő még meglehetősen távoli, két és fél esztendő van még hátra a türelmes ren­deletalkotók jóvoltából. Ba­ranyából várhatóan mór 79-ben jelenthetik, hogy a tanácsi apparátus létszá­ma megfelel a 17/1976-os miniszteri rendelet előírá­sainak. S, hogy ebből mit vesz majd észre az ügyfél? Re­mélhetőleg semmit. Legfel­jebb azt tapasztalhatja, hogy gyorsabb az ügyinté­zés, nem kell felesleges pecsétekért ingázni az ügyosztályok között, job­ban törődnek vele. Mert a munkaügyi miniszter és a pénzügyminiszter közös rendeletének — ha leíratla- nul és kimondatlanul is —, de az volt a célja, hogy a felesleges emberek kiiktatásával javuljon az ügyfélszolgálati munka. E. A. ták, ma 120, zömmel minősített lövőjük van. Az országos MHSZ válogatottnak hét versenyzőt adnak, tavaly országos elsők lettek. Dr. Varga János, a városi tanács népművelési csoport- vezetője 1966-ban került vég­leg válaszút elé: vagy a szak­ma, vagy a hobby. Az előbbi mellett elöntött, azóta Komlón dolgozik. — Tanítottam a Nagy Lajos­ban. Amikor kicsöngettek, vil­lamosra ültem és mentem a Tüzér utcai reptérre. Voltam több megye modellező körzet­vezetője, 48-tól, majd reptér­parancsnok és a klub kikép­zésvezetője, főoktatója. Az öt­venes évek közepén kezdtünk hozzá a pogányi reptér építé­séhez rengeteg társadalmi mun­kával. Az indulás? Több száz fiatal, hihetetlen lelkesedéssel küzdöttek meg mindenért, na­gyon jó volt a közösségi szel­lem. Volt nap, hogy százszor is felszálltam. Ezüstkoszorús vagyok, a tanítványaim közül sokan lepipáltak. Séfa Károly, a zobáki MHSZ lövgszklub titkára három évti­zede Dunaföldváron műszaki oktatóként kezdte, majd Duna­újvárosban folytatta és jó két évtizede Komlón se hagyta ab­ba a honvédelmi oktatást. Vá­járként ment rokkantsági nyug­díjba 1970-ben Zobákról, az­óta a lövészklub titkára. — Jelenleg 340 emberem van; úttörő, középiskolás és dolgozó. Az indulásnál Duna­földváron még mindennel fog­lalkoztunk: műszaki ismeretek­kel, repüléssel, ejtőernyőzéssel, motoroztunk, polgári védelmi, lövész, modellező és rádiós ok­tatásokat tartottunk, zömmel fiataloknak. Az emlékezések egy kissé sportosra sikeredtek. Az igazi vonzóereje mindig is ez volt a szövetségnek, a technikai sportágak rajongói szaktudásu­kat, felkészültségüket és közös­ségi szellemüket jól kamatoz­tatták, sokan ma is haszonsít- ják a Néphadsereg hivatásos vagy sorállományú tagjaiként. Jó iskolán, az MHSZ-ben ne­velődtek. Pillanatfelvétel az Ércbánya, rádiósklubjában Murányi László Volentér Pál repülőgépszerelő beindítja a Trénert Fotó: Erb János

Next

/
Thumbnails
Contents