Dunántúli Napló, 1978. május (35. évfolyam, 119-148. szám)

1978-05-11 / 128. szám

1978. május 11., csütörtök Dunántúli napló 5 Demokratizálás és agrárreform Az algán államfő nyilatkozata Nur Mohammed Taraki, az Afganisztáni Demokratikus Köz­társaság Forradalmi Tanácsá­nak elnöke, miniszterelnök, a kabuli rádióban elhangzott nyilatkozatában az új kormány politikájáról adott tájékoztatást A közeljövőben Afganisztán­ban demokratikus agrárrefor­mot hajtanak végre a dolgozó parasztság érkekében. Meg­szüntetik a még meglévő feu­dális és prefeudális viszonyo­kat, tudományos tervezés alap­ján megerősítik a gazdaság állami szektorát, demokratizál­ják a társadami életet és más radikális reformintézkedéseket foganatosítanak, hatékony lé­péseket fognak tenni az elnyo­más minden formájának fel­számolása érdekében. Külpolitikai téren az új kor­mány az el nem kötelezettség elvét vallja: kapcsolatot kíván létesíteni valamennyi szomszé­dos országgal s sokoldalú, baráti kapcsolatok kiépítésére törekszik nagy északi szomszéd­jával, a Szovjetunióval — han goztatta rádióbeszédében Af­ganisztán állam- és komány- fője. S3 ORA A NAGYVILÁGBAN A brit külügyminiszter a szovjet kapcsolatok lejlesztéséről Az angol—szovjet kapcsola­tok • javításának fontosságát hangsúlyozta David Owen brit külügyminiszter. Kijelentette: Anglia szempontjából képtelen­ség volna, ha külpolitikájában nem törekednék a Szovjetunió érdekeinek mélyebb megértésé­re. A Szovjetunió a világ egyik leghatalmasabb állama, politi­kája érintkezik Nagy-Britannia és szövetségesei nemzeti ér­dekeivel. David Owen a továbbiakban rámutatott: párbeszédet kezdve a Szovjetunióval — különböző kérdésekről és különböző szin­teken — azt reméljük, hogy si­kerül olyan kölcsönös viszonyt létrehozni, amely minimumra csökkenti az országaink közötti meg nem értést, és — az ideo­lógia, valamint az érdekek kü­lönbözősége ellenére — mélyíti a kölcsönös megértést. A szovjet—brit kereskedelmi kapcsolatokról szólva David Owen hangsúlyozta, hogy ezen a téren Anglia elmarad Fran­ciaország és az NSZK mögött, amelyek nagy jelentőséget tu­lajdonítanak a Szovjetunióhoz fűződő gazdasági kapcsolataik megsziládításának. Az elmúlt 25 év tapasztalata bizonyítja, hogy a kelet és nyu­gat országai között jó és meg­bízható kapcsolatok létesítése égetően szükséges. Az angol kormány határozott szándéka, hogy a Szovjetunióval való kapcsolatok javításának útján haladjon. a PFSZ nyilatkozata A Palesztinái Felszabadítási Szervezet szóvivője, Mahmud Labadi szerdán Libanonban tett nyilatkozatában a PFSZ elha­tárolta magát a Dél-Libanonban állomásozó ENSZ-erők, az UNI- FIL alakulatai és a PFSZ hiva­talos irányvonalával szembehe­lyezkedő palesztin fegyveresek között kedden lezajlott összetű­zéstől. Szerdán napvilágot #átott hí­rek szerint egy gerillaegység a délkelet-libanoni Kaukaba hely­ségben megtámadta a kéksisa­kosok egy norvég alakulatát és megpróbálta elfoglalni állásait. Értesülések szerint a tűzpárbaj- ban egy Palesztinái fegyveres meghalt, egy norvég katona pe­dig megsebesült. „Nem fogjuk megengedni, hogy incidensek megkérdőjelez­zék hivatalos politikánkat, mely az ENSZ-erőkkel való békés egymás mellett élésen alapul” — jelentette ki Mahmud Laba­di. Olaszország gyászolja Aldo Mórát. Temetése napját még nem tűzték ki. Golyókkal átlyuggatott holttestét a római egyetem igazságügyi kórbonctan intézetében vizsgálják. A gyilkosok tizen­egyszer lőttek rá közvetlen közelről, szivére-célozva. Az első vizs­gálatok kiderítették azt is, hogy feltehetően a március 16-án történt elrablásakor is megsebesült, sebét azonban nem kezelték, s az elmérgesedett. A képen: az olasz szakszervezetek Rómában tömegtüntetésen emlékeztek Aldo Mórára és országszerte tiltakozó sztrájkokat tar­tottak a fasiszta gyilkosság megbélyegzésére. Nem véletlen ... Nyugatnémet lapok címei és képei a Moro- tragédiáról. A terrorizmus saj­nos még nem végleges emlék. ♦ HAT MAN DU: Hétfőn két osztrák hegymászó elsőként a világon oxigénpalackok nélkül mászta meg a löld legmaga­sabb csúcsát, a 8848 magas Mount Everestet — jelentette kedden a Nepáli Idegenforgal­mi Minisztérium. A 33 éves Reinhold Messner és a 35 éves Peter Habele hétfőn hajnalban indult el a hegység egyik nyolc­ezer méter magas hágóján lévő táborukból a csúcs felé. Hat óra alatt értek föl, ami - az oxigénpalackok hiányát figye­lembe véve - kiváló eredmény­nek számit. + ATHÉN: Karamanlisz görög miniszterelnök szerdán átalakí­totta kormányát. Politikai hely­zetelemzők értékelése szerint a kormányátalakítás a közös piaci csatlakozást előkészítő jelentős reformok jegyében zajlott le. + NEW YORK: Az Egyesült Nemzetek Szervezete ünnepélye­sen megemlékezett a szovjet népnek a hitleri fasizmus és mi- litarizmus felett aratott győzel­me 33. évfordulójáról. + PEKING: Hua Kou-feng, a kínai államtanács elnöke, a Kí­nai Kommunista Párt KB elnöke, szerdán hatnapos hivatalos lá­togatása végeztével elutazott a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaságból. Az Új Kína hír- ügynökség által közölt nyilatko­zatában kijelentette, hogy Kim Ir Szén elnökkel folytatott meg­beszélései szívélyes, baráti lég­körben zajlottak le, s hangsú­lyozta: látogatása „nagymérték­ben befolyásolja a továbbiak­ban a KNDK és Kína közös har­cát”. Rámutatott, hogy tárgya­lások során Kim Ir Szén elnök­kel „azonos nézetekre” jutottak. Kim Ir Szén a phenjani rádió­ban tett keddi nyilatkozatában „történelmi eseménynek" nevez­te Hua Kuo-feng látogatását. Hangoztatta, hogy a két ország közt meglévő szoros baráti kap­csolatokat a jövőben tovább erősítik és fejlesztik. + SAN JOSE: Rodrigo Carazo Odio, a Costa Rica-i Köztársa­ság elnöke és az ország új ke­resztényszocialista kormánya va­sárnap megkezdte az 1978—1982 időszakra szóló négyéves hiva­tali megbízatását. Az új elnök vasárnapi beiktatási ' ünnepsé­gén 60 állam képviselői vettek részt, köztük Magyarország kül­döttsége Katona Imrének, az Elnöki Tanács megbízott titká­rának vezetésével. Losonczi Pál részvéttávirata Az Elnöki Tanács elnöke Al­do Mórának, az Olasz Keresz­ténydemokrata Pár: elnökének halála miatt táviratban fejezte ki részvétét Giovanni Leone olasz köztársasági elnöknek és az elhunyt olasz politikus csa­ládjának. ♦ Lemondott az olasz belügyminiszter A Moro-ügy drámai' végkifej­lete nyomán szerdán benyújtot­ta lemondását Francesco Cos- siga olasz belügyminiszter, kö zölték este hivatalosan Rómá ban. A belügyminiszter And­reotti miniszterelnökhöz intézett levelében közölte, azért nyúj­totta be lemondását, hogy a parlament „szabad kezet kap­jon az állásfoglaláshoz” a rendfenntartó erők Moro elrab lásakor indított akcióival kap csolatban. Egyidejűleg leszö gezte, hogy „magára vállalja a teljes politikai felelősséget” a Moro-ügyben folytatott akció­kért. Cossiga lemondása előtt az Olasz Szociáldemokrata Párt (PSDI) vezetősége felkérte Andreotti kormányfőt; „a par lamentben adjon pontos választ arra, hogy belügyminisztériu. mi és igazságügyminisztériumi szinten kit terhel felelősség Moro haláláért. Elmarasztalta a „biztonsági szervek által el követett igen súlyos mulasztó sokat” is, és a rendfenntartó erők „erkölcsi lefegyverzéséről" beszélt. A római törvényszéki orvos­tani intézet által szerdán este kiadott boncolási jegyzőkönyv szerint Aldo Mórát - a koráb­bi ielentésekkel ellentétben — kedden reggel 9 óra körül gyil­kolhatták meg. tehát négy órá­val azt megelőzően, hogy holt­testét egy gépkocsi csomagtar­tójában megtalálták. .. + TOKIÓ: Ranódy László ren­dező Árvácska című alkotásá­nak bemutatásával kedden es­te nagyszámú közönség előtt magyar filmfesztivál kezdődött a japán fővqros Roon művelő­dési központjában. Az elkövet­kező napokban Fábri Zoltán Körhinta és Hannibál tanár úr, valamint Jancsó Miklós Sze­génylegények című filmjét vetí­tik. ♦ BEIRUT: lasszer Arafat, a PFSZ vb-elnöke szerdán rövid látogatásra Rijadba érkezett. Arafat a közel-keleti helyzet legutóbbi fejleményeiről Fahd herceggel, a kormányfő első helyettesével és más hivatalos személyiségekkel tanácskozott. Kommentár Úgy kezdődött, hogy visz- szalőttünk. A közismert szólás­mondást nem alaptalanul idéz­tük. Libanonban egyre ismét­lődnek, s mind nagyobb aggo­dalomra adnak okot az össze­tűzések az ENSZ-erők és kü­lönböző színezetű fegyveres osztagok, köztük bizonyos pa­lesztin erők között. Nem titok, hogy a palesztin mozgalmon belül sokféle irányzatot tartanak nyilván. Jasszer Arafat, a PFSZ elnöke és Kurt Waldheim többszöri érintkezése meggyőzően bizo­nyítja, hogy a reáípolitikus palesztin vezető köré tömörül­tek támogatják a világszerve­zet „kék sisakosait" a libanoni rendfenntartásban. Csakhogy közben Dél-Libanonban épp­úgy, mint Bejrútban újabb és újabb incidensek mérgezik a Csatazaj és szavazás levegőt. Akik- a felelőtlen lö­völdözéssel szítják a feszültsé­get, talán tudatosan, talán el­vakultan cselekednek, de min­denképpen az izraelieknek tesznek szolgálatot: hivatko­zási alapot, ürügyet teremte­nek a dél-libanoni csapatki­vonás lassítására, a megszál­lásra. Akárcsak a libanoni lövöl­dözések, az sem válik a közel- keleti béke javára, hogy Wa­shingtonban csütörtökön sza­vaz a szenátus külügyi bizott­sága az Izraelnek, Szaud-Ará- biának és Egyiptomnak szállí­tandó korszerű harci gépekről. Egy kompromisszum körvonalai bontakoznak ki: Izrael netán a jelzett 90 darab F—15-ös és F—16-os gépnél többet is kapna, ha Szaud-Arábia sza­vatolná, hogy a 60 hasonló típusú gépet nem használja föl Izrael ellen. Sem a dél-libanoni dombok, a bejrúti városnegyedek felől időnként felhangzó fegyverro­pogás, sem a washingtoni tör­vényhozás jól időzített szava­zása nem megnyugtató. Az ENSZ főtitkára nem alaptala­nul adott hangot aggodalmá­nak a libanoni helyzet érté­kelésében. Az sem véletlen, hogy Waldheim ismételten és nyomatékosan a Biztonsági Tanács március 19-i, 425. szá­mú határozatának megvalósí­tására szólította fel az érde­kelteket. A tűzszünet megtar­tása és az izraeli csapatok haladéktalan kivonása Dél- Libanonból kétségkívül sarka­latos pont. De éppoly fontos lenne a térségbe áramló fegy­verszállítások fölfüggesztése. Erről viszont Washington hal­lani sem akar. Gyapay Dénes Vendégünk volt: Dr. Radó Sándor Frissek és üdék a virágok a hősök sírjain, emlékművei­ken. Szépek és szomorúak, mint minden halottnak szánt virág. A kegyelet szigorú emlékezete és szomorúsága egyesül bennük a túlélők, az élők, a békét élvezők - em­beréletek millióinak árán ki­vívott — boldogságával. Béke van. Ennek a sok vérrel kihar­colt, kicsikart békének a je­lentőségét hangsúlyozta min­denekelőtt dr. Radó Sándor Kossuth-, Állami- és Lenin- díjas professzor, földrajztu­dós, a fasizmus elleni harc­ban elévülhetetlen érdeme­ket szerzett hajdani hírszerző, a Dóra jelenti című világ­hírű memoárkötet szerzője is, amikor Pécsett járt és elő­adást tartott a győzelem nap­ja alkalmából. — Boldogok lehetünk, hogy 33 évvel a háború után azt mondhatjuk: a történélem során Európában először adatott meg az embernek egy ilyen időtartalmú béke. És különösen fontos dolog­nak tekinthetjük azt, hogy ezalatt az idő alatt Magyar- országnak nem volt része semmiféle háborúban, embe­rek gyilkolásában — mondta Radó professzor, A nagy időket megélt, vi­lágszerte ismert tudós, aki­nek személy szerint is vala­mennyien hálásak lehetünk sorsunkat mélyen érintő helyt­állásáért, méltó emlékezetű­vé tette ezt a kései Győze­lem napját mindazokban, akik a maga teljességében érzékelték jelenlétét, fölfog­ták szavait Pécs városában 1978. május 9-én. Azokat a hallgatóit érintette — rázta meg kézfogása, futó pillan­tása, rövid visszaemlékezése, akik elgondolkodtak már azon, mit jelentett az, hogy néhány évvel Hitler hatalom- rajutása után Európa fasisz­ta világrész lett , . . Akik meg­próbáltak már az adottól el­térő történelmi alternatívát is elgondolni. Akik elképzelték csak egyszer is magukban, mivé lettek völna, ha a „há­rommillió koldus országa" a náci Németország fasiszta tartományává prolongálódik. Akárcsak néhány évre vagy néhány hónapra . . . — Hogy milyen volt a lelki- állapotom hírszerzői tevé­kenységem éveiben? Géni­ben a német nácik fenntar­tottak és működtettek egy mozit. Elmentem, hogy meg­nézzem az egyik híradót. A film azt mutatta, hogy a né­metek már ott vannak a Le­ningrad melletti pulkovói magaslaton, teleobjektívjeik- kel belátják az egész várost. A nézők ennek a híradófilm­nek a láttán azt hihették, hogy valóban sikerül nekik elfoglalni Lenin városát, a Szovjetunió bölcsőjét. . . Mint ismeretes, 900 ezer ember halt meg azért, hogy ez be ne következhessen. Mikor éreztem a legnehezebb hely­zetben magamat? A legna­gyobb megrázkódtatás volt a számomra, amikor a németek 1941 júniusában megtámad­ták a Szovjetuniót. . . Radó professzor svájci hír­szerzői tevékenysége alatt mintegy hatezer rádiótáviratot továbbított Moszkvába. Azo­kat, azonban, akiktől fölöt­tébb fontos információi szár. maztak nem ismerte, nem tudott róluk. B. Ruland két évvel ezelőtt magyarul is megjelent könyve fölfedte ki­létüket. Megkértem Radó elvtársat, mondja el, módosulnak-e a Moszkva szemei című könyv­be foglalt információk által a Dóra jelenti-ben leírtak? — A Moszkva szemei az én számomra óriási meglepetés, ugyanakkor elégtétel volt, hiszen a nyugati sajtó eleinte azzal jött, hogy g németek azért vesztették el a háborút, mert mi ott Svájcban ellenük dolgoztunk. Később rájöttek hogy ez rossz antipropagan. da: a szovjet hírszerzés jól dolgozott, ők viszont egy őr­mestert sem tudtak maguk nak beszervezni a szovjet hadseregből . .. Ezután egy másik hullám következett, az­zal vádoltak, hogy kávéházi fecsegés amit írtam, és hogy az ujjamból szoptam ki az egészet. Egyébként a könyv teljesen hiteles. A múlt hé­ten kaptam a hírt, hogy szerzőjét véletlenül halálra gázolták ... Radó elvtárs Egon Erwin Kish-t, Bergsont és a század sok más páratlan alakját is­merte — mint az memoárkö­tetéből kitűnik. E téren is meghökkentő szerénységre vall, hogy csupán megemlíti a velük való barátságot, ta­lálkozásokat, ismeretségeket. És amit ugyancsak éppen megemlít: a hírszerzői tevé­kenységét követő súlyos to­vábbi megpróbáltatásokat, amelyeket átélve sem válto­zott meg . . Elvhű kommu­nista maradt. — Nem tervezi-e netán olyan memoárkötet megírá­sát, vagy a már meglévő ki­bővítését, amely elsősorban kimagasló értékű kultúr- és tudománytörténeti élményeit, munkásmozgalmi tapasztala­tait, ismereteit rögzíti? — Nem tervezek ilyesmit. Földrajzzal foglalkoztam és foglalkozom. Most a nemzet­közi Almanach kiadásán dol­gozom — az 1600 oldalas munkából még 250 oldal van vissza. Ezen kívül min­dennapos hivatali teendői­met látom el, mindennap be­járok a Térképészeti Hivatal­ba. Memoárjaim tulajdon­képpen antimemoárok, aho. gyan Malraux nevezte a ma­gáéit . . . Az események tehát véget értek, de nem fejeződtek be . . . A hírszerző ismét tu­dósként dolgozik. A tudós 79-édik évét tapossa. Az író hallgat. Nincs ideje. Pedig páratlan volna az, amit még elmondhatna. Csak a szemé­vel beszél és jelenlétével. Nekünk viszont több kellene. Sokkal több, mindaz, amit szerényen elhallgat. Bebesi Károly

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents