Dunántúli Napló, 1978. május (35. évfolyam, 119-148. szám)

1978-05-11 / 128. szám

2 Dunántúli napló 1978. május 11., csütörtök Győztek a muzeális borok A pálmát a muzeális borok vitték el tegnap a siklósi vár­ban megrendezett megyei bor­versenyen, melyre 180 termelő 308 mintával nevezett be: dön­tően egyéni bortermelők, de képviseltették magukat a téesz­ek, állami gazdaságok is. A zsűritagok 212 fehér és 96 vörös bort minősítettek és kiosz­tottak 62 aranyérmet a leg­jobbaknak: 34 fehér és 28 vö­rös bor lett aranydíjas. Legna­gyobb sikert az olasz rizlingek és a cirfandlik aratták, mégis abszolút első helyezettek a mu­zeális borok lettek. így az 1965 —1970—1972-es évjáratúék: a Villányi Állami Gazdaság és a Pécsi Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet indult ezekkel. Egyéniek között kiválóaknak minősültek a pécsszabolcsiak is. Az országos versenyen Ba­ranya megyét 25 aranyérmes győztes képviseli. Módszertani bemutató Az ország kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkás- képző iskoláiból 40 szakoktató érkezett tegnap Pécsre, hogy egy napig tanulmányozzák a ruházati eladó tanulók gyakor­lati oktatását. A MERUKER Vállalat meszesi oktató kabinetjében — ami a 170 ezer forintos cipő, bőrdísz­mű, méteráru, konfekció, divat-, kötött- és rövidáru készlettel, írásvetítővel, magnóval és film­vetítővel ellátott „tanbolt" — megtekintették a Tihanyi Ferenc szakoktató vezette rövidárut is­mertető órákat. A tíz elsős ta­nuló a cérnákkal és fonalakkal;' míg a vendégek az ott folyó oktatási módszerekkel, a kabi­nettel, ötletes kialakításának lehetőségeivel ismerkedtek. A „házigazda", Hargitai Ist­ván, a pécsi szakiskola igaz­gatóhelyettese tájékoztatta őket a ruházati és cipő eladók kép­zéséről, a kabinet megalakí­tásának jelentőségéről, kihasz­nálásáról. Autópálya- felújítás Mint köztudott, április 17-én — előreláthatóan két hónapra — bővítés és felújítás miatt le­zárták az M7—M1-es autópálya közös baloldali szakaszát az 5— 13 kilométer között. A munkála­tok a terv szerint, jó ütemben haladnak, a 9—13 kilométer kö­zötti szakaszon május 22-ig be­fejezik a felső, érdesített ho­mokaszfalt terítését. Addig az 5—9 kilométer közötti szakaszon is elkészülnek a három alsó asz­faltréteg terítésével és az ezt keresztező három híd átépítésé­vel. Ezen az útszakaszon a ne­gyedik aszfaltréteg terítését má­■ jus 24-én kezdik és június első napjaiban fejezik be. Exportunk Iránba Komplett baromfifarmokat, vágóhidakat, állattartó telepe­ket szállít külkereskedelmünk o következő években Iránba. Külkereskedelmi vállalataink legfontosabb törekvései közé tartozik, hogy egyes berende­zések kivitelén túl gyárakat, üzemeket, mezőgazdasági fel­dolgozó telepeket kulcsrakészen exportáljanak, s erre különösen a fejlődő országok, így Irán is jó piacnak ígérkezik. Shirazban nagy telejsítményű vágóhidat állított fel a Komp­lex Külkereskedelmi Vállalat, átadása a közelmúltban meg­kezdődött, s az üzemi próbák után, körülbelül két hónap múlva az új létesítmény üzem­be lép. A Komplex nemrégen 6000 Pécs és Eger: pincegondok Tanácskozott a tárcaközi bizottság Idén helyreáll a tervezési és kivitelezési egyensúly A gázpernyebeton használatát még vizsgálják Tegnap Pécsett a városházán tartotta soros ülését Jantner An­tal építésügyi és városfejlesz­tési miniszterhelyettes elnökle­tével a városi pincerendszerek­kel kapcsolatos tevékenységet irányító tárcaközi bizottság. A tanácskozás előtt a résztvevők megtekintették a pécsi körzeti tévé-stúdió által készített Pince­labirintus és az egri Városi Ta­nács által készíttetett Városunk védelmében c. filmeket. Legelőször a két érdekelt vá­ros képviselői adtak számot a pincékkel kapcsolatos tevé­kenységükről. Zámbory Ferenc, az egri Városi Tanács építési osztályvezetője elmondta, hogy az idei tervezett 128 millió fo­rintból 47 milliót már felhasz­náltak, folytatódik a városban a pincék térképezése és meg­kezdték a megerősített pincék térképi ábrázolását, a térségben lévő közművek állapotának fel­tüntetésével együtt. A megerő­sített pincék hasznosítását ille­tően elmondta, hogy nagy ré­szükre igényt tart az Eger— Mátravidéki Borgazdasági Kom­binát. Megemlítette azt is, hogy a rendelkezésre álló kiviteli ka­pacitás lekötése érdekében idén az állami támogatáshoz mintegy 35 milliós kiegészítésre számít­hat Eger a Heves megyei Ta­nácstól. Dr. Németh Lajos, a Pécs városi Tanács elnökhelyet­tese arról számolt be, hogy Pé­csett 1978-ban eddig 88 pincé­nél történt beavatkozás, az évi programban 46 pince megerő­sítése szerepel, tehát már elő­térbe kerül a pincék hasznosí­tásának ügye. Rámutatott arra, •hogy a munkálatokat közvetle­nül akadályozza, hogy a terve­zői kapacitás nem tart lépést a kivitelezéssel, közvetve pedig az jelent akadályt, hogy a közmű­felújítások kiviteli terveit nem olyan ütemben kapja a város, amint ez kívánatos lenne. Ezzel felszínre is került a két városban folyó pincemunkák je­lenlegi legfőbb gondja, a terv­ellátatlanság. Dr. Dányi Pál, megyei tanácselnök-helyettes mondta el, hogy a TB legutóbbi ülésén derűlátó kép formálódott a tervezésről, a februári pécsi koordinációs megbeszélésen vi­szont merőben más képet alkot­hattak maguknak a résztvevők. Azóta történt pozitív irányú vál­tozás, de a helyzet még mindig nem megnyugtató. Erre mondta dr. Gabos György, a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat igazga­tója, hogy ez év nyarán helyre­áll az idei tervezési és kivitele­zési egyensúly, az év végére pedig produkálni tudják a jövő évi munkák kiviteli terveit. Külön pécsi problémaként merült fel a Bányászati Akna­mélyítő Vállalat telephely-ügye. Kerekes lenő vezérigazgató mondta el, hogy nekik sem megfelelő helyet jelölt ki az il­letékes hatóság, el is készültek a tervek, de most mégis úgy néz ki, hogy nem építkezhetnek, mert az általános rendezési terv szerint a kijelölt hely zöldterü­let. A pécsi válasz: május vé­géig közük a végleges döntést. Szó volt a gózpernyebetonos tö­medékelési módszerről is. Az FTI döntést sürgetett: alkalmaz­zák-e sorozatban. A döntés a minőségi vizsgálatoktól függ, Pécs elsősorban a vizes pincék­nél alkalmazná, az aknamélyítők pedig, akik egyébként minden módszer kivitelezésére felkészül­tek, a gózpernyebetonos töme­dékelésre is vállalkoznak. A tanácskozás végén Jantner Antal miniszterhelyettes az elő­készítő munka javítására hívta fel a figyelmet azzal, hogy a rendelkezésre álló tervezési ka­pacitásnak elégségesnek kell lennie. Vöröskeresztes aktivisták kitüntetése A vöröskeresztes világnap alkalmából tegnap Pécsett, a KÖJÁL-székházban kitüntették a legeredményesebb baranyai vöröskeresztes vezetőségi tago­kat és aktivistákat. Dr. Kóbor József megyei fő­orvos, a Vöröskereszt Baranya megyei vezetőségének elnöke méltatta az alapító Henri Du- nant életművét és a 125 éve tevékenykedő szervezet jelentő­ségét, majd átadta az orszá­gos vezetőség Vöröskeresztes munkáért kitüntetéseit. Ezüst fokozatot: dr. Konkoly Thege Aladár, Varga Lajosné, Mehring Györgyné, Varga Sán- dorné, dr. Várbíró István és dr. Nyári Erzsébet; bronz fokozatot: Hirt Józsefné, Kerényi Edéné, Hencz László, Nagybodzsár Er- nőné, Czifra Istvánná, dr. Piri- si Mátyásné, Nagy Tiborné, Podpácz Vincéné, Sárkány Re- zsőné, Béres Sándorné és Tóth Mária kapott. Az ünnepségen részt vett Gyenes Imre, a megyei párt- bizottság munkatársa és dr. Szűcs Edit, az Orvosegészség­ügyi Dolgozók Szakszervezeté­nek Baranya megyei titkára. Ipari üzemek, mezőgazdasági telepek hektáros mintafarmot létesített az iráni császári gárdának, ahol vágóhidat, baromfitelepet, tehenészetet állított fel. A tel­jes üzembe helyezésre két év múlva kerül sor, addig a far­mot baromfi- és juhteleppel bővítik. A külkereskedelmi vál­lalat az Agroinvesttel közösen baromfitenyésztő telepet is lé­tesít rövidesen Iránban, egy tízezer hektáros területen. A Komplex jelenleg tárgyal datolyafeldolgozó üzem felállí­tásáról is; az erre kiírt verseny- tárgyalásra ajánlatot nyújtott be. Remény van arra, hogy ezt megnyerik, hiszen korábban egy kisebb datolyalégyártó üze­met már szállítottunk oda, ami azóta kifogástalanul működik. További 30—40 millió dollár értékű baromfinevelő telepek szállítására is tett a közelmúlt­ban a vállalat ajánlatot iráni partnereinek. Komplett energetikai rendsze­rek, távvezetékek, erőművek iráni exportját tervezi a követ- kyő években a Transelektro. Eddig elsősorban transzformá­torokat, motorokat, generátoro­kat és elektromos háztartási készülékeket, így mosógépeket, vasalókat és más villamos­szerelési anyagot szállítottak. Idei iráni exportforgalmuk még csak kétmillió dollár lesz, de később ennek többszörösére nyílik lehetőség. Máris konkrét tárgyalásokat kezdtek hűtőtor­nyok, kazánok, turbógépcsopor­tok exportjáról. Délután a tanácskozás részt­vevői helyreállított pécsi pincé­ket tekintettek meg és azok hasznosítási lehetőségeiről foly­tattak eszmecserét. H. I. Több a lehetőség, mint az eredmény Hétmillióid forint szellemi alkotásokból Az Országos Találmányi Hivatal elnökének nyilatkozata Az új műszaki megoldások, korszerű termékek és technoló­giák iránt növekvő népgazda­sági igény kielégítésére — a külföldi licencek, know howok vásárlása mellett — elsősorban hazai találmányok, újítások kel­lenek. Ezek helyzetéről nyilatko­zott Tasnádi Emil, az Országos Találmányi Hivatal elnöke az MTI munkatársának. — A találmányok, újítások eddig is hasznosan járultak hoz­Beszélgetés Tolnay Klárival és Mensáros Lászlóval Ötven budapesti A kioszk helyett Kedden már délután négykor „besötétítettek" a pécsi Kama­raszínházban. Arbuzov: Kései találkozás című lírai játékának szereplői, Tolnay Klári és Men­sáros László ismerkedett né­hány órával a fellépés előtt az új színpaddal. Hiányoztak a Madách kamara megszokott méretei, kicsit furcsa volt lerö­vidíteni a lépéseket, alkalmaz­kodni a „terephez". A villanásnyi feszültség a próba végére már oldódott és az esti szerepléskor nyoma sem maradt. A „mogorvaságában" is szeretetre méltó főorvos és a „kacérkodón” kedves Lídia - az ötven budapesti előadás után - Pécset is meghódította. S a színművészek tetszését va­jon megnyerte-e a város? — Jó ismerősökként érkeztünk Pécsre, hiszen már évek óta járunk ide vendégszereplésre — válaszol Tolnay Klári. — Azért újra elmentünk a Csontváry Múzeumba és felke­ressük a Vasarely Múzeumot, kirándulunk a Mecsekre, a Tettyére és természetesen be­nézünk a dzsámiba — veszi át az „útikalauz" szerepét Mensá­ros László. — A fiatalok leutaznak Har­kányba és Siklósra, de én már háromszor jártam ott, most meg egy cseppet hűvös az idő a előadás után autograminvázió fürdőzéshez — mosolyog a mű­vésznő. — Nagyon tetszik a Pannónia Hotel, legszívesebben állandó­an ott lennék — néz rám „nagy komolyan” Mensáros László. - Még kispárna is van! De való­ban szép és európai színvonalú a szálloda. Viszont délután be akartunk ülni egy kávéra, fagy­laltra a sétatéri kioszk-ba, de úgy látszik még nem nyitott ki, ami teljesen érthetetlen. Ott álldogáltunk egy turistacsoport­tal együtt. Ök meg jobb híján minket rohamoztak meg auto­gramokért. — Különben nagyon szere­tünk itt játszani, de még egy valamit hadd említsek. Persze lehet, hogy túl érzékenyek va­gyunk — folytatja Mensáros László. — A művésznővel külön érkeztünk Pécsre a Mecsekkel. Igaz, hogy nem először jöttünk, és el is táláltunk a szállodába, de jólesett volna, ha valaki vár ránk. No, nem felvirágozott fogadóbizottságra gondolok, bárkit, bárhonnan szívesen lát­tunk volna — búcsúzik Mensá­ros László, és Tolnay Klári is kezét nyújtja. Kabát nélkül jött ki sétálni és bizony hideg szél fúj a Kossuth utcában. Reméljük, azért kellemes em­lékekkel távoznak, és jövőre újra tapsolhatunk nekik. B. A. zá a népgazdaság fejlődéséhez. Gazdasági harcunk évről évre növekszik, tavaly a vállalatoknál mintegy 7 milliárd forintot ered­ményeztek, csaknem 2 milliárd- dal többet, mint az előző évben. A legaktívabb feltalálók évek óta a vegyiparban tevékenyked­nek, ezen belül is a gyógyszer- iparban, ahol minden évben több eredeti műszaki megoldást dolgoznak ki a kutatók. Meg­növekedett az alkalmazott talál­mányok száma a mezőgazda­ságban; jórészük az iparszerű termesztési rendszerek beveze­tést és ezen belül a gépesítést, növényvédelmet segítik. — Annak ellenére, hogy ösz- szességében . örvendetesen nö­vekszik a találmányok száma és gazdasági eredményük, mind a műszaki fejlesztés követelmé­nyeihez, mind a meglévő szelle­mi kapacitáshoz képest ez még igen kevés. A feltalálói tevé­kenység széles körű kibontako­zását több körülmény is gátol­ja. Az egyik az, hogy a szellemi alkotások létrehozását és hasz­nosítását érintő egyes szabályo­zók fogyatékosságai miatt sok­szor könnyebben és kényelme­sebben lehet tudományos foko­zatot, rangot elérni, mint egy találmányt kidolgozni és haszno­sításáig eljutni. Nehezíti a hely­zetet, hogy a vállalatok általá­ban nem érzik még a gazda­sági atmoszféra kényszerítő ere­jét, s így nem törekednek a kockázattal járó újdonság be­vezetésére. A vállalatok egy ré­sze nem érdekelt a minőség ja­vítását szolgáló találmány hasz­nosításában sem, mert ennek költségei között kötöttáras termé­ke esetében nem térülnek meg. Más vállalatok rosszul értelme­zett takarékosság miatt az érté­kesebb találmányért járó maga­sabb feltalálói díj kifizetésétől vonakodnak, és ezzel elveszik szómos feltaláló kedvét a továb­bi új ötletek kidolgozásától. — A találmányok megalkotá­sára és hasznosítására várha­tóan ösztönzően hat majd az a közelmúltban életbe lépett kor­mányrendelet, amely előírja a vállalatoknak középtávú kuta­tási terv kidolgozását, ehhez ugyanis feltétlenül szükség lesz több. a gyakorlatban is haszno­sítható szellemi alkotásra. — A népgazdaság számára a piaci versenyben élenjáró szellemi termékek, találmánvok a legértékesebbek, emellett azonban nem kevésbé fontosak a technológiák korszerűsítését, a munkafolyamatok egyszerűsí­tését célzó vállalati újítások sem, annál is inkább, mert a műszaki fejlesztés legszélesebb társadalmi tömegbázisa az újí­tómozgalom. ez évről évre egyen- letesen fejlődik, s az idén újabb lendületet kapott. Pécsi mötárjytolvaj Nagycenken Május 5-én a nagycenki Széchenyi mauzóleum őne meg­döbbenéssel észlelte, hogy Szé­chenyi István nyughelye mellől eltűnt az a rézfoglalatba ágya­zott, viaszból készült árvácska csokor, amelyet özvegye helye­zett el néhány évvel a teme­tés után. Az emléktárgyat meg­rendelésre Párizsban készítet­ték, több mint 100 évvel ez­előtt. A lopás felfedezését meg­előzően egy pécsi túristacsoport járt a mauzóleumban. A cso­port egyik tagjánál — Selyem Sándor 43 éves pécsi lakosnál —, még Nagycenken meg is ta­lálták az értékes Széchenyi-em. léket. A műtárgytolvaj fölött szer­dán ítélkezett a Soproni Járás- bíróság. Figyelembe véve, hogy a műtárgy még a lopás napján megkerült, s a tolvaj is meg­bánó magatartást tanúsított, a bíróság 2500 forint pénzbünte­tést szabott ki. Az ítélet jog­erős.

Next

/
Thumbnails
Contents